Esztergom és Vidéke, 1941

1941-02-15 / 14.szám

rMDWtJDEKE HATVANKETTEDIK ÉVFOLYAM 14. SZÁM Szerkesztőség, kiadóhivatal: Simor-u. 20. Megjelenik minden szerdán és szombaton Keresztény politikai és társadalmi lap. SZOMBAT, 1941. C EBRUÁR HO 15 Szerdán 10 fillér, szombaton 16 fillér. Előfizetési ár 1 hóra : 1 pengő 20 fillér. HETI ESEMÉNYEK BELFÖLD Hétezer ingyen ebédet osztott ki a szegényeknek Kassa januárban. — A Szovjet rakpartot bérel Buda­pesten. — Egységes irányítás alá helyezik a fatalpgyártást, — Kis­ipari készítményű cipőket exportá­lunk Németországba. — Budapest 32.000 ebédet oszt ki naponta a szegények között. — A mecseki he­gyekben strontiamit értékes ásványi kincset találtak. — Kaposvár tör­vényhatósági jogot kér. KÜLFÖLD Svédországban és Finnországban fából készítenek cukrot. — A görög király kiment az albán frontra. — Korlátozta Olaszország a svájci ha­tárátlépést. — Az aostiai herceg ve­zeti az ellenállást Afrikában. — Antonescu román állam vezetőt had­seregtábornokká nevezték ki. — Többezer zsidóvállalatot szüntettek meg Szlovákiában. — Braziliában új üstököst fedeztek fel. — Az an­gol hajóhad bombázta Genovát. — Földrengések és havazásak voltak Japánban. — Nyitrán lefényképezik a részeg embereket és kiakasszák a korcsmákban. — 250.000 ember­rel fogyatkozott meg Paris lakos­sága. — Anglia megszakította a diplomáciai kapcsolatot Romániával. — Az amerikai képviselőház 1946. július l-ig teljhatalmat adott Roo­seweltnek. — Parisnak 4,247.957 la­kosa van. — Véres utcai harcok voltak két kanadai városban. — Amerika 4.5 millió katonai igazoló­lapocskát és 1.5 millió rohamsisakot rendelt. — Az angol állampolgárok elhagyják Romániát. — Wilson tá­bornok lett az elfoglalt olasz Cire­naica angol főkormányzója. — Tár gyalusokat folytatott Franco tá­bornok Petain tábornokkal és Mus­solinivei. — Az amerikai követség vette át az angol ügyek képviseletét Bukarestben. — Anglia Írország megszállására készül. — Négy an­gol nagyvárosban szétrombolták a zsidó üzleteket. — Darlan tenger­nagyot nevezte ki utódjává Petain marsall. — Cáfolják, hogy német csapatok vannak Bulgáriában. — Teljesen elsötétítik esténkint Buka­restet. — Anglia a háborúban ed­dig kb. 120.000 embert vesztett. — 1,120.000 külföldi munkás dolgozik Németországban. — A dán emig­ránsok kormányt akarnak alakítani Londonban. — Lejokozták és 5 évi fogházra Ítélték azt a román főhad­nagyot, aki nemrég megszöktette Rydz-Smigly lengyel marsallt. — Antonescu a liberális pártot is be akarja vonni a kormányba. — Törökország el akar távolodni Ang­liától. — Angol csapatok jelentek meg Sziám határán. — Argentína 500.000 tonna húskonzervet és gyap­jút szállít Spanyolországnak. — Bu­karest élelmezésére 25.000 kg ton­hal érkezett Konstanzába. — Az amerikai piacokat mindjobban el­zárják a japán behozatal elől. — Fából készült folyékony üzemanya­got gyártanak Svájcban. — fiatezer rádiót osztottak szét a háborús német hősi halottak hozzátortozói és rok­kantjai között. — Csatlakozni akar Spanyolország a háromhatalmi egyez­ményhez. — A görögök négyszáz­ezer katonát mozgósítottak Olasz­ország ellen. — Amerika szakszer­vezetei mozgalmat indítottak Ang­lia megsegítése ellen — Tovább folynak a letartóztatások Romániá­ban. — Politikai gyilkosság áldo­zata lett Amerikában Krivicki volt orosz cári tábornok. — Rosszabbo­dott Jugoszlávia külkereskedelme. — Az athéni román követet meg­fosztották állásától. — Németország ban emelkedett a születések és há­zasságkötések száma. — Internálták Howard lord feleségét, mert vétett az állambiztonsági törvények ellen. — Német vélemény szerint a há­ború az angol szigeteken dől el. — A zavargások miatt felemelték az északafrikai francia csapatok zsold­ját. — Fényképes igazolványt kap­nak a szlovákiai zsidók. — Anglia eddig 300 amerikai hajót vásárolt. - Hatszázezer olasz mezőgazdasá­gi munkás megy Németországba. — Norvégia, Belgium, Hollandia és Lu­xemburg követségei is elhagyják Romániát. — Rohamosan növekedik a színesek száma Amerikában. — Kőolajat aknáznak ki az oroszok a Kaspi-tengerből - A németek el­torlaszolták a Szuezi-csatornát. — Bulgária bejelentette igényét az égei tengeri kijárathoz. Gróf Csáky István emlékezete, a vasúti közlekedés és más fontos ügyek a vármegyei gyűléseken Esztergom vármegye kisgyűlése és közigazgatási bizottsága e hét keddjén tartotta meg rendes gyűlé­sét dr. Késmárki Frey Vilmos fő­ispán elnöklete alatt. A kisgyűlés tárgysorozatának le­tárgyalása előtt az elnöklő főispán kegyeletes szavakkal emlékezett meg a magyarságot ért nagy veszteség­ről, gróf Csáky István külügyminisz­ter haláláról. — Csáky István — mondotta a főispán — a nemzet hősi halottja. Csáky István a nemzet küzdelmében egészségét és életét áldozta fel. Em­lékét hősi példaként kell szívünkbe zárnunk és a jövendő számára meg­őriznünk. A kisgyűlés résztvevői a főispán beszéde után néma felállással áldoz­tak gróf Csáky István emlékének. A napirend előtt határozta el a kisgyűlés, hogy Bárdossy Lászlót, az új magyar külügyminisztert táv­iratilag köszönti. A tárgysorozat során különböző folyó ügyek szerepeltek, amelyek között legjelentősebb volt Nána köz­ségnek a belügyminiszterhez inté­zett azon kérelme, hogy nagyköz­séggé alakulhasson át. A kisgyűlés végén Hegedűs Ba­lázs tette szóvá a párkányi járás lehetetlen közlekedési viszonyait. A járás iskolás gyermekei nem tudják megközelíteni az esztergomi isko­lákat. A főispán kijelentette, hogy ezt a kérdést állandóan napirenden tartja és felirattal fordul a közlekedésügyi miniszterhez az autóbusz közlekedés megjavítása érdekében. A kisgyűlés után a közigazgatási bizottság ülésezett. A szokásos havi jelentések közül az alispáni jelentés megemlékezett arról, hogy a hivataloknak igen nagy nehézséget okoz a közélelmezés kér­dése. Az adatokat nem vették fel kellő időben, így a szükségletről, a fogyasztásról nem áll elég adat ren­delkezésre. A közélelmezésben az eddigi helyzet szerint nem igen fog­nak zökkenők beállani. A népszámlálás az egész vár­megye területén megkezdődött s általában véve befejezést is nyert. A vármegye költségvetését a bel­ügyminisztérium felülvizsgálta s lényegtelen módosításokkal jóvá­hagyta. A közmunkára adott államsegélyt a vármegye az időjárás miatt egy­előre nem tudta felhasználni. Amint az idő megengedi, a munkálatok azonnal megkezdődnek. Ismerteti ezután az alispáni jelen­tés Esztergom városánál történt személyi változásokat. A vármegye főispánja a várme­gyénél üresedésben lévő egyik díj­talan gyakornoki állásra dr. Pirchala Gyulát nevezte ki Egyéb személyi változások: dr. Fekete László Csík­vármegyében, dr. Szarvas Zoltán pedig Szolnok-Doboka vármegyében lett díjas közigazgatási gyakornok. Az alispáni jelentés megemléke­zett ezután Bucs községnek önálló nagyközséggé való alakulásáról, a vármegye területén tartott légoltalmi tanfolyamokról és azokról a nehéz­ségekről, amelyekkel az iparosoknak és kereskedőknek a fokozódó nyers­anyag hiányában meg kell küzde­niök. A vármegyei gazdasági felügyelő jelentése szerint: a január első fele hideg és csapadékos volt. Január hó 20-a után szokatlan meleg napok következtek, de a hó végén az idő erősen télire változott. A mezőgaz­daság szempontjából az időjárás nem volt kedvező. A hóolvadás után bekövetkezett hideg időt az őszi ve­tések valószínűleg megsínylették. A hófúvások és a kisebb belvizek fagykérge miatt kisebb kipállási ká­rokkal is számolni kell. A vármegyei tisztifőorvos jelen­téséből ki kell emelni, hogy a bel ügyminiszter 9720 P-t, a törvény­hatósági inségalap pedig 6030 P-t bocsájtott rendelkezésre arra a célra, hogy ezen összegből legalább 100 napon át a vármegyében 465 gyer­mek részesüljön rendszeres étkezés­ben. Ugyancsak a belügyminiszter a zöldkeresztes tejakció céljaira 8798 P államsegélyt juttatott. A közigazgatási bizottság ülése után az egyes albizottságok ülé­seztek. A gümőkór elleni harc Minden harcban a siker előfeltétele ; az ellenség erejének minél tökéletesebb ismerete. A gümőkór (tuberkulózis) helytelen értékelésében az emberek két nagy csoportját különböztethetjük meg: a sötéten látókat és a derülátókat. Kö­zömbös ez a kérdés senki előtt sem le­het, hiszen mindnyájan ismerjük & Fehér Halált, aki szeretteink, barátaink közül nagyon sokat vesz ölelő karjaiba. Előle nincs mentve senki, sem gyermek vag^ öreg, sem szegény vagy gazdag. De nem is szabad az ellene vívott küzdelemben senkinek sem közömbösnek maradni, va­lamennyiünk vállvetett harci kedvére van szükség, hogy az eredményes legyen. Most csak a két nagy embercsoportot akarjuk két nagy alapigazsággal meg­ismertetni, hogy eddigi helytelen értéke­lésüket megváltoztassuk. Mindenekelőtt a gümőkór kérdésében sötéten látóknak azt kiáltjuk, hogy a gümőkór meggyógyulhat, a betegség gyó­gyítható, ha kellő időben orvosi keze­lésbe kerül. Nem szabad tehát ettől a szótól : tbc. annyira rettegni, hogy, ha halljuk, már bele is nyugszunk a megvál­tozhatatlanba. Ez is csak olyan betegség, mint pl. a vakbélgyulladás, mely — főleg a műtéti kezelés ismerete előtt — sok ember életét kioltotta, de ma már, mi­után első jelére a sebészhez fordulunk, alig mondható veszedelmesnek. Tehát csak azt kell megtanulnunk a gümőkór esetében is, hogy ha a betegségnek bármi csekély gyanújára gondolunk, vagy ha csak félünk tőle, megnyugtatásunkra mi­előbb forduljunk' orvoshoz. Ma ez a leg­több embernek anyagi áldozatot sem je­lent, mert, mint a sok betegbiztosító inté­zet egyikének tagja, ingyen orvosi keze­lés áll rendelkezésére, de bárki bizalom­mal fordulhat a zöldkeresztes egészség­védelmi szolgálatokhoz és különösen az e céh* létesített tüdőbeteggondozó inté­zetekhez. Ezek az intézetek korszerűen (Röntgen géppel stb.) felszerelve, szakorvosi veze­tés mellett a díjmentes átvizsgáláson fe­lül megfelelő tanáccsal is ellátják az ott jelentkezőket. Ha az átvizsgálás gümő­kórt, vagy annak gyanúját állapítja meg, ez évtől kezdődőleg az 1940. évi VI. tör­vény az ily betegeket arra kötelezi, hogy orvosi felügyeletnek és gyógykezelésnek vessék alá magukat. De ugyanilyen köte­lezet Iséget ró a törvény minden betegre, ki bármely úton szerzett betegségéről tu­domást, melyre vonatkozólag minden or­vos is köteles betegének kellő felvilágo­sítást és utasítást adni. A betegeket vagy gyanúsakat ma szigorúan be kell jelen­teni. Meg kell végre mindenkinek tanul­nia, hogy a gümőkór nem szégyen, hanem mindnyájunknak legnagyobb ellensége, minek veszélyességét legnagyobb mérték­ben fokozza a beteg vagy családjának oktalan titkolódzása. Ezért a törvény szerint a tüdőbeteggon­dozó és más egészségvédelmi intézmé­nyek, továbbá a hatósági orvosok nagy feladata a gümőkórelleni küzdelemben az ily betegek felkutatása. E célból mind­azok, akiknek esetleges betegsége a la­kosság szélesebb köreit, a családokat, fő­leg a gyermekeket veszélyeztetik, jövő­ben rendszeres vizsgálat alá kerülnek. A törvény szerint át kell vizsgálni: a 3, 6, 10 és 15 éves gyermekeket, a gyermekek tanításával, nevelésével és gondozásával foglalkozó valamennyi tanító-, óvónő­személyzetet, dajkákat, továbbá a házi cselédeket, az élelmiszer- és más, a kö­zönség nagyobb rétegét közvetlenül ki­szolgáló iparok összes alkalmazottait. Jövőben a felsoroltak állást, alkalmazást csak akkor kaphatnak, ha a pontos vizs­gálat eldöntötte, hogy nem betegek. Ezért véssük lelkünkbe a másik alap­igazságot: a gümökórt majdnem kizáró­lag a beteg ember terjeszti (vagy sokkal ritkábban a beteg állattej útján.) Vessük el azt a tévhitet is, hogy csak az a „tüdővészes", aki sápadt, sovány, arcán a láz rózsái égnek, Az újabb kiter­jedt vizsgálatok számos esetben feltalál­ják a fertőzést a piros-pozsgás, jól táp­lált, lázmentes egyéneknél, akik csak ke-

Next

/
Oldalképek
Tartalom