Esztergom és Vidéke, 1941

1941-02-09 / 12.szám

kell betudni és a jövőben pedig a Dobogókő megszűnésének. A jogos és indokolt remények tehát megvannak, de a menedékház kicsi és a fenntartók anyagi ereje még kisebb. Itt is kötelességek hárulnak a M. T. E., a Turista Szövetség, a törvényhatóság, a város és az illetékes állami szervekre. A M. T. E. Esztergomi Osztályának ki kell lépnie a csendes, mindenben megnyugvó életből. Kitartóan kell kérnie mindenhol, ahol csak némi lehetősége is kinálkozík a segítségnek. Nem magának kér, a köznek kér és aki ad, segít, nem az Osztálynak ad és segít, hanem a város közületének. Minden ezirányú munka, segély meghozza a maga gyümölcsét. Ne hagyjuk parlagon heverni természeti kincseinket. Ne tegyük ki magunkat más, természeti kincsekkel meg nem áldott vidékbeliek gúnyos mosolyának és erős kritikájának. Tegyünk és cselekedjünk ! V. I. XII. Pius pápa levele a hercegprímáshoz Dr. Serédi Jusztinián bíboros hercegprímás a karácsonyi ünnepek és az újév alkalmából levélben tolmácsolta a maga, papsága és hivei nevében hódolatteljes jókívánságait XII. Pius pápa előtt, akitől most az alábbi latinnyelvű válasz érkezett : Kedvelt Fiunk! Üdvöt és apostoli áldást! Hódolatteljes soraidat, melyekkel Bennünket a Szent Karácsony alkalmával nagy szeretettel felkerestél, kegyesen fogadtuk. A világ nagy megpróbáltatásai közt nagy vigaszt nyújtanak nekünk az Egyház és az emberiség békéjéért és boldogulásáért felajánlott könyörgések, másrészt az a buzgó munka és erőfeszítés, amelyet a Katolikus Akció a nép keresztény életének visszaállítása és felvirágoztatása érdekében kifejt. A hódolat és ragaszkodás kiváló megnyilvánulását hálás lélekkel viszonozva, szívből kérjük az Isteni Kisdedet, hogy Téged, a magyar szentek közbenjárására, a hivek javára minél tovább éltessen és vigasztaló kegyelmével bőségesen eláraszszon. Az égi segítség és különös szeretetünk zálogául fogadd apostoli áldásunkat, melyet Neked, Kedvelt Fiunk, az egész papságnak és a gondjaidra bízott híveknek örömmel adunk az Úrban. Kelt Rómában, Szent Péter sírjánál, 1940. december 28-án, pápaságunk második évében. XII. PIUS PÁPA. iiuiiiiiniiiiuiiniiiiiiiiiiiiiiimiiiiiaiiiiniiiiHiiiiiBiiiiiniiiiBiiiiB Az Esztergomi Kat. Kör ' közgyűlése Az Esztergomi Kat. Kör február 2-án este 6 órai kezdettel tartotta meg 49. évi rendes közgyűlését a tagok szépszámú érdeklődése mellett. Dr. Csárszky István protonotáriuskanonok elnöki megnyitójában hódoló szavakkal emelékezett meg dr. Serédi Jusztinián bíboros-hercegprímásról, a Kör fővédőjéről. Szavai további során a jövő esztendőre esedékes 50 éves jubileummal foglalkozott. Nagy vonásokban vázolta a terveket és előkészületeket, melyekkel a Kör vezetősége a félszázados fennállás megünneplését emlékezetessé óhajtja tenni. Ezek között a legjelentősebbeknek egyike a Kör kerthelyiségének, udvarának egészen új, díszes esztétikai elrendezése ; a termek átalakítása, hogy' a Kör kulturális ünnepélyeit, a tagok kényelmét, szórakozását tágas, kényelmes termek, megfelelő új felszereléssel ellátott szobák szolgálhassák. Minden remény megvan, hogy az erre szükséges nem csekély öszszeget előnyös feltételek mellett elő tudják teremteni. Anyagi tekintetben az erre való rákészülődés lesz a Kör ezidei legkomolyabban vett, tervszerűen végrehajtás alá kerülő programja. Isten áldását kéri erre a vállalkozásra. Az elnöki megnyitó után Vértes Zoárd titkár számolt be a Kör mult évi működéséről. Megemlékezett az ország megnagyobbodásáról. Elsorolta a Kör kulturális ünnepélyeit, beszámolt a tagok létszámáról, az ügykezelésről ; kegyeletes szavakat szentelt az elhalt tagok emlékének. A titkári jelentés után felolvasta a tavalyi esztendőről szóló pénztárkímutatást. E szerint : 1940-ben a bevétel volt . . 5,943.16 P, a kiadás , . . 4,756.84 „ pénztári maradvány tehát , 1,186.32 P. Költségelőirányzat az 1941. eszt

endőre

: bevétel . . . 4,646.32 P kiadás . , , 4,646.32 P A jelentések után a tisztikar és a választmány megválasztására került a sor. Elnök: dr. Csárszky István. Alelnök: dr. Major Ödön, Titkár: Vértes Zoárd, Jegyző: dr. Bády István, Pénztáros: Serédi Sándor. Háznagy: Márkus Ferenc. Könyvtáros: Pózna József. Ügyész: dr, Kőmíves László. Ellenőr: Boromissza Gyula. Választmányi tagok: dr. Balogh Albin, Bartal Alajos, Bekker Endre, Blaskovics Piacid, dr. Brenner Antal, Berencz György, dr. Drahos János, dr. Eggenhofier Béla, dr. Etter Jenő, dr. Fehér Gyula, Fekete Rezső, dr. Felber Gyula, dr. Késmárky Frey Vilmos, dr. Gróh József, Gyulai Endre, Hollósy Mátyás, Jeszenszky Kálmán, Kürthy Sándor, dr. Lepold Antal, Machovics János, dr. Mattyasóvszky Béla, dr. Meszlényi Zoltán, dr. Mészáros János, Moldovány László, Obermüller Ferenc, Riedl Gyula, dr. Rudolf Béla, dr, Sántha József, Serényi Gyula, Szötgyémy Gyula. A számvizsgáló bizottság tagjai: ifj, Jalkóczy István, Püspöki Aladár, Viebner Lajos, A tagsági díj az eddigi: 16 P, A közgyűlést .társasvacsora zárta be. Reggeltől estig végzik munkájukat a népszámlálási biztosok Hétfőn reggel kezdődött meg országszerte a népszámlálás, Esztergomban azonban már szombaton és vasárnap is dolgoztak egyes népszámlálási biztosok, különösen azok, akikre nagy és nehéz kerület jutott. Mint hétfőn este a városházán összehívott értekezleten kitűnt, vannak olyan kerületek, amelyekben különösen nehéz munka vár a népszámlálási biztosokra, nemcsak a kerület nagysága és a házak szétszórtsága miatt, hanem azért ís, mert ezekben a kerületekben sokan nem tudják kitölteni számlálólapjukat és a népszámláló biztosoknak maguknak kell asztalhoz ülni és sorjában kitölteni a lapokat. De még így is nehezen megy a munka, mert az egyszerűbb és feledékeny, hanyagab"b természetű adatszolgáltatásra kötelezettből nem könnyű munka kivenni a megfelelő adatokat. A hétfő esti értekezleten bejelentették a nehézségeket az illetékes népszámlálók, akik segítséget kapnak. Panasz hangzott el, hogy több helyen, különösen a kevésbé intelligens egyének, olyan modorban fogadják a népszámláló biztosokat, mintha bizony azok xarsangi jókedvükből kerekedtek volna tel megzavarni a varos lakóinak nyugalmát. Kedves előzékenység tapasztalható azonban a város művelt úri közönségénél. Itt a legnagyobb készséggel állnak rendelkezésre és segítik a népszámlálók munkáját. Több helyen nehézséget okoz az, hogy az olyan háztulajdonosok, akik nem laknak a házban, nem bíztak meg a lakók közül senkit a gondnoksággal s így a házgyűjtőív kitöltése, amely a háztulajdonos, vagy helyettesének kötelessége, legalább is késedelmet szénved s ez akadályozza a munkát, — különösen akkor, ha a házigazda nem is Esztergomban él. A háztulajdonosnak, ha nem tartózkodik a házban, helyettest kell megbíznia, akinek ismernie kell az összes vonatkozó adatokat, vagy pedig gondoskodnia kell arról, hogy a házígyüjtőíveket kitölthesse. A lakásokban pedig valakinek, aki képes az adatszolgáltatásokra, egész napon at otthon kell tartózkodnia, mert a népszámláló biztosok egész napon át végzik munkájukat és nem választhatják ki azt az időt, amikor egyeseknek esetleg legkevésbé zavarják meg kényelmét. Közös nemzeti és országos érdek a népszámlálás sikere és ezért nemcsak a népszámlálónak, hanem az adatszolgáltatónak is teljesíteni kell kötelességét. Építsünk templomot Esztergom-Szentistvánvárosban ! Esztergom városa a déli perifériáján a dorogi bánya közelsége miatt gyors fejlődésnek indult. Ma már az a helyzet, hogy ebben a városrészben közel háromezer ember él, akiknek még nincs templomuk. A szalézíak intézeti kápolnája a a szalézi atyák rendkívüli buzgósága ellenére sem képes kielégíteni az ottlakó hivek lelki gondozását a kápolnának a hívektől való több kilométeres távolsága miatt. Az iskola is igen messzire esik a templomtól. A főegyházmegyei hatóság, amely hivatásának megfelelően mindig atyai gonddal törődik a hivek lelki igényeinek kielégítéséről, magáévá tette a szentistvánvárosi egyházközségnek forró kívánságát és hatékonyan támogatja ezt a szegény egyházközséget templomépítési tervének megvalósításában. A leendő templom telkét nagy körültekintéssel válogatta ki az egyházközség vezetősége, hogy a házak között központi elhelyezése legyen a templomnak, amely az iskolához ís közel van, A szegény egyházközségen önzetlen áldozatkészséggel segített bíboros főpásztorunk, mert ő adományozta az egyházközségnek a telek teljes árát: összesen hatezer pengőt, Őeminenciája elgondolása szerint készítette el a tervet a nagy hírnévnek örvendő Goszleth Lajos fővárosi építészmérnök egyszerű román 'stílusban kb, 800 ember befogadására. Fölépítése kb. 60.000 pengőbe kerül- Tehát megvan már a terv és a telek, csak a szükséges pénznek csak kb. egyharmad része : 23,074 P van együtt, Hiányzik még kb, 40,000 P, Az orsz. katolikus vallásalapból Őeminenciája útján kaptunk 18.924 pengőt, a vármegyei kisgyűlés megszavazott 1.000 P-t. A székesfőkáptalan tagjai ís példás áldozatkészséget tanúsítanak a legszentebb cél, a templomépítés megvalósításáért. Eddig a következő nagylelkű adományokkal járultak hozzá a templomépítéshez : dr, Drahos János prot, kanonok, érseki helytartó 1.000 P-t, dr. Török Mihály prot, kanonok 500 P-t, dr. Mertán János prot. kanonok 300 P-t, dr. Mészáros János prot, kanonok 300 P-t,Bognár Gergely prot, kanonok 200 P-t, dr, Csárszky István prot, kanonok 200 P-t, dr. Gregorovits Lipót prot. kanonok 200 P-t, dr. Meszlényi Zoltán c. püspök 150 P-t, dr. Hamvas Endre prot. kanonok, budapesti általános érseki helytartó és Jeszenszky Kálmán prot. kanonok 100 P-t áldozott a templom javára. A főpapság tehát eddig is igen nagy lelkesedéssel és áldozatkészséggel karolta fel a templomépítés ügyét. Bízunk abban, hogy a világi hivek sem zárkóznak el attól, hogy részük legyen a templomépítésben. Akinek van mit megköszönni a jó Istennek — és kinek ne lenne — annak igen jó alkalma van most arra, hogy a jó Isten iránti háláját kimutassa a templomépítéshez való hozzájárulásával, hogy a templomépítés véglegesen meg ne akadjon. Adományainkat a templom javára a Szent Anna plébániára küldjük (Esztergom, Rudnay-tér 4,) Küldhetjük biankó csekken ís, amelyre a következő címet: „Szent Anna Egyházközség, Esztergom" ér, a következő csekkszámot „11,228," írjuk. Isten fizessen meg minden jótevőnknek ezerszeresen! A hercegprímás szózata Szt. István tanácsainak és Krisztus parancsainak követéséről Dr. Serédi Jusztinián bíboros hercegprímás legutóbbi pásztorlevelének élén papságához az újesztendő alkalmából latinnyelvű szózatot intézett és abban, mint egyetlen biztno sziklát : a csalhatatlan Istent jelöli meg az emberiség reménységeként a mai súlyos időkben. Majd megköszönvén papjainak és híveinek újévi jókívánságait, ezeket hasonlókkal viszonozza, érettük atyai szívvel imádkozik és megismétli az

r

. a régi kérését, hogy az új esztendőben is legyenek hivei, hitéletükben Krisztus követői, paancsainak teljesítői, polgári-, köz-, magán- és családi életükben pedig első szent irályunk és apostolunk : Szent István drály nyomdokain haladjanak és az ő tenácsait kövessék. Mert nem elég Krisztus parancsait és a Szent Király példáját és tanácsait fennen hangoztatni, nanem szükséges, hogy életünket : magán-, család- és a közéletet — nemzeti ;s nemzetközit egyaránt — azok szerint ,endezzük is be. Ezeknek a parancsolatoknak, példáknak és tanácsoknak alapján ugyanis könnyen megoldhatók a nehéz kérdések, amelyek napjainkban anynyira izgatják az emberi elméket, akár a vallásról, akár a polgárok magánvagy családi életéről, akár társadalmi és gazdasági kérdésekről, akár bel- és külpolitikai ügyekről essék szó, mivel az említett parancsok, intelmek és tanácsok magában az örök igazságban, igazságosságban és szeretetben gyökereznek. Pernyertes lett a főkáptalan egy felvidéki perben A felvidéki cseh uralom érdekes történelmi dokumentumai kerültek felszínre egy polgári perben a bíróság előtt, A pert dr, Gyuris Emil pozsonyi ügyvéd indította az esztergomi székesfőkáptalan ellen 250,000 pengő megfizetése iránt. A kereset ügyvédi díjkövetelés, amely azon alapszik, hogy dr, Gyuris Emil ügyvédi tevékenységének eredménye volt az, hogy a székesfőkáptalan 10.000 katasztrális hold mezőgazdasági birtoka, 9,000 hold erdőbirtoka és az egész fundus instruktusa a cseh impérium alatt épségben maradt, amíg 1938ban a Felvidék visszacsatolása bekövetkezett és a 'székesfőkáptalan visszakapta birtokait. Az ügyvéd a díj levelet ís becsatolta, amely szerint a székesfőkáptalan arra kötelezte magát, hogy 10 százalék honoráriumot fizet dr, Gyuris Emilnek mindazon vagyonérték után, amelyet az ő közreműködésével fog Szlovenszkóban maradt vagyonából visszakapni. Kikötötték azonban, hogy az ügyvédi honoráriumot csak siker esetén igényelhet. Az ügyvéd költségjegyzéket is mellékelt, amely részletesen felsorolja, hogy a megbízatás értelmében, illetve a siker értelmében milyen ténykedéseket eszközölt. A székesfőkáptalan jogi képviselője a kereset elutasítását kérte. Az ügyvédnek a költségjegyzékben felsorolt ténykedései megtörténtét nem kifogásolta, de azzal érvelt, hogy azok jórésze felesleges, indokolatlan és célszerűtlen volt. A nagyszabású ügyvédi honoráriumperben most hozott ítéletet a Tábla Bödcher-tanácsa, amely a keresetet elutasította és az ügyvédet 8700 pengő perköltség megfizetésére' ítélte. A táblai ítélet indokolása szerint arra való tekintettel, hogy az 1938. november 2.-i bécsi döntőbírósági határozattal Magyarországnak ítélt terület visszacsatolásával került vissza a székesfőkáptalan birtoka, az eldöntendő jogkérdés az volt, hpgy a vagyon visszajutását dr. Gyuris Emil tevékenysége eredményezte, vagy elősegítette-e. Az ügyvéd ugyan azt állította: kizárólag az ő tevékenysége folytán volt elérhető, hogy a cseh-szlovák állam 215, számú törvényével 250 hektáron felül lefoglalni rendelt esztergomi szekesfőkáptalani nagybirtok elvétele es parcellázása nem történt meg és így vált lehetővé, hogy a birtok visszakerült. A Tábla szerint az ügyvédnek ezt az állítását nem lehetett valónak elfogadni. Ugyanis a tanuként kihallgatott dr, Bubnics Mihály rozsnyói megyéspüspök vallomásából a Tábla azt állapította meg, hogy a Felvidéken az egyházi birtokokon tervbevett és folyamatban volt parcellázásokat Svehla cseh-szlovák miniszterelnök 1926. őszén (tehát az ügyvéd részére kiállított meghatalmazás alapján a díjlevél kelte előle) táviratilag azért tiltotta meg és az egyházi birtokok kiadása iránt azért tett ígéretet, hogy a szlovák néppárt biztosítsa a cseh-szlovák állami tisztviselők fizetésének törvényileg tervezett rendezését. Az a körülmény, hogy a miniszterelnöki rendelkezés továbbra ís hatályban maradt, nemkülönben, hogy a cseh-szlovák földreformtörvény végrehajtását felfüggesztették, kizárólag Bubnics püspök munkájának eredménye volt. Ezzel tehát meg van cáfolva az ügyvédnek az a tényállítása, hogy az ő ténykedése eredményezte, hogy a főkáptalan felvidéki birtokait nem vették el s nem parcellázták fel. — Az ítélőtábla megítélése szerint, — hangzik tovább az indokolás— dr. Gyuris Emilnek, mint a világháború előtt volt magyar országgyűlési képviselőnek, a díj levél megkötésekor számolnia kellett azzal, hogy a trianoni békeparancs által ílszakított magyar országrészek akár igazságos jóvátétel révén, akár a nemzet srejénél fogva visszakerülnek s így az esztergomi székesfőkáptalan visszakapja 'ősi birtokait, még akkor is, ha a csehszlovák állam időközben azokkal rendelkezett. Ebből következik, hogy a díjlevél kiállításakor a felek szem előtt tartott megegyezése kizárólag arra az esetre vonatkozhatott, ha az ügyvéd tevékenysége :s nem egyéb ok idézi elő a főkáptalan javára kézzelfogható eredményt. Magyar Asszonyok! Magyar Lányok! Vármegyénkben az önkéntes Vöröskeresztes Ápolónők létszáma még nem érte el azt a magasságot, amely szükség esetén ezen honleányi szolgálat eredményességét biztosítani tudná. Ezért a Magyar Vörös-Kereszt Egylet esztergommegyei fiókja folyó évi március havában ujabb kéthetes házi-betegápolási fanfolyamot fog tartani. Szeretettel és bizalommal kérem a város és vármegye nemeslelkű és hazafiasérzelmű Hölgyeit, hogy ezen tanfolyamra minél nagyobb számban jelentkezni és honleányi áldozatkészségükről ezzel is bizonyságot tenni szíveskedjenek. Á kéthetes tanfolyamon való részvétel szándékát kérem folyó év február hó 15-éig hétköznapokon a délelőtti órákban az esztergomi Vörös-Kereszt Egylet titkáránál dr. Hajdú György vármegyei aljegyzőnél bejelenteni. (Vármegyeház, alispáni hivatal.) Esztergom, 1941. január 29-én. Késmárki Frey Vilmos főispán, a Magyar Vörös-Kereszt Egylet esztergomi Fiókjának elnöke. ! II K B 3 X H B B B • • E • l kapunkat támogatja, ha hirdetőinknél vásárol.