Esztergom és Vidéke, 1941

1941-12-31 / 104.szám

Szerkesztőség, kiadóhivatal: Símor-u. 20. Megjelenik minden szerdán és szombaton Keresztény politikai és társadalmi lap. Szerdán 10 fillér, szombaton 16 fillér. Előfizetési ár 1 hóra : 1 pengő 20 fillér, HETI ESEMÉNYEK BELFOLD Bevezették a győri középiskolák­ban az olasz nyelv tanítását. — Kendertermelés szempontjából máso­dik helyen áll Magyarország Euró­pában. — Szabadkán kétmillió pen gő költséggel mezőgazdasági főis­kola épül. — Kőszegen másfélmil­liós költséggel vasutas üdülőházat építenek. - Báró Hazai Samu ve­zérezredes 90 éves. — A főváros 6000 szegény gyermek között ruhát osztott ki. — 32.000 ünnepi ebédet osztott ki a főváros a szegények között. — 1800 kislakást építenek Budapesten 10 millió pengővel. — Kiosztották haszonbérbe kisemberek között a tiszántúli Haynau-birtokot. KÜLFÖLD Évente egyszer visznek postát az északi sarkra. — tiitler átvette a hadsereg főparancsnokságát. — 50 koronás új szlovák bankjegyek jöt­tek forgalomba. — A német ipar huszonötmillió munkást foglalkoztat. — Ausztrália hadihajót kért Ang­liától. — Vorosilov vette át a távol­keleti szovjet erők főparancsnoksá­gát. — Hongkong kinai angol tar­tományt elfoglalták a japán csapa­tok. — Indusok nem harcolnak a japánok ellen. — Egységesítik Ka­nada és Amerika fegyverkezési ter­melését. — A görög hadsereg a há­borúban 825 tisztet és 10.533 ka­tonát veszített. — Nagy hóviharok vannak Spanyolországban. — Olasz­ország diplomáciai viszonyba lép Franciaországgal. — 400 spanyol földmunkás utazott Németországba. — Eltiltják a kávékivitelt Portugá­liában. — Nem lehetnek a francia gyarmatokon szabadkőmivesek köz­szolgálatban. — Törökországba vi­szik az egyiptomi olajkészlet egy részét. — Katonákat vezényeltek egyes amerikai gyárak elé. — A távolkeleti háborúban eddig elfog­tak vagy megsemmisítettek 480 ha­jót és megsemmisítettek 776 repü­lőgépet. — Az angol miniszterel­nök Amerikában tárgyal Roosevelt­tel. — A spanyol vizeken elsüllyesz­tettek egy német hajót. — Bengha­zit kiürítették a tengely-csapatok. — A japán tengeralattjárók megjelen­tek a Panama-csatorna előtt. — A degaullisták elfoglalták Saint Pierre és a Miquelon francia szigeteket. — Perzsiában be kell szolgáltatni min­den fegyvert. — Szénhiány miatt szünetel a munka sok francia ipari üzemben. — A román lapok terje­delmét 75 százalékkal csökkentették. — Lefoglalták Törökországban a ter melők gyapotkészleteit. — Horvát­országban a kenyeret 50 százalék kukorica hozzáadással szabad sütni. — Olaszországból tilos kivinni pla­tinát, aranyat, ezüstöt és gyöngyöt — Japán 30.000 repülőgépet tud egy év alatt gyártani. — Mexikó át­engedi az amerikai csapatokat. — Hongkongban 22.000 angol katona megadta magát. — A pápa döntő szerepet követelt a kereszténységnek karácsonyi beszédében. — A spa­nyol polgárháborúban elsüllyedt há­jókat kiemelik a tengerből. — Le­tartóztatták az angolok India vezető férfiait. — 35 fokos hidegben tom­bol a harc az orosz fronton. — A román gabonakereskedelmet államo­sítani akarják. — Korlátozták a va­súti forgalmat Olaszországban. — Zuhant a dollár értéke Svájcban. újév küszöbén Az idő vaslogikája ismét egy esztendői morzsolt le kérlelhetetlen és megváltozha­tatlan törvényszerűséggel. Végetért az 1941. év, amely elé tavaly Szilveszter éj­jelén olyan balsejtelmekkel, aggodalmak­kal néztünk. Ujabb esztendő előtt állunk s a különbség az, hogy az eddigi bizony­talan sejtelmek és találgatások helyét elég reálisan számítható jövő foglalta el. Az évforduló igazi világháború küszö­bén talál bennünket, amelyhez viszonyítva az 1914-es háború csak nagyítással nevez­hető világháborúnak. Ez a háború igazi viláháború, nemcsak földrajzi méreteit te­kintve, hanem mélységben az emberiség totális nekifeszülésének szempontjából. Minden egyénnek és közösségnek első­rendű kötelessége és jól felfogott érdeke, hogy egy korszak végén mérleget készít­sen, zárja le a multat, vizsálja felül, hogy az eredmény pozitív vagy negatív, hogy megcsinálta-e a kellő alapokat a jövőre nézve, s azokat az idő viharával dacolni tudó sziklába vagy balga módon laza ho­mokba helyezte-e. Nemzetünk szempontjából minden ne­hézség, minden gond ellenére is pozití­van zárult az ó-esztendő. Évezredekre kije lölt őrhelyünkön nyugat és kelet határán biztosan állunk, elszántságunk s nyugal­munk nem ingadozott meg egy pillanatra sem. Területi és népesség gyarapodásun­kat lelkivilágunk megacélosodása foglal­ta biztos páncélzatba. Tekintélyünk a nem­zetközi forumokon a sok demonstrációs eseményből kivehetően is érezhetően megnövekedett. Eltűnt fejünk felől az az állandóan ott leskelődő veszedelem, amelynek borzal­mas szándékait olyan drámai módon írták le Európa legkiválóbb államférfiai. Belső életünkben is mutatkozik a szer­ves felkészülés a jövőre. Nem alkottunk hatalmas, kihatásaiban ismeretlen, a múlt­tal esetleg nem kellő meggondolással sza­kító reformokat, de becsülettel használtuk ki a hétköznapok munkás óráit. Sok apró kellemetlenséggel s kényel­metlenséggel jár a mai élet. De ki tagad­hatja le, hogy ezek a kis áldozatok maj­dan bőségesen termő magvetései a szebb jövendőnek. Négy alkalommai is megnövekedett or­szágunk taípraállífása, a hihetetlen erőfe­szítéseket kívánó világháború, a jövőre felkészülni akaró előrelátás mind olyan súlyos problémákat jelentenek, ahol nagy szavakkal, politikai tűzijátékokkal semmire sem lehet menni. Itt csak komoly, pihe­nést nem ismerő fanatikus munkának van helye. Istennek legyen hála, hogy ezt a szürke, nem hangzatos igazságot nemzetünk ma már — eltekintve az elenyésző kivételtől — biztosan felismerte. Az ó-esztendőnek sok magvetését néz­ve bizakodóan nézünk a jövő elébe, is­merjük célkitűzéseinket, látjuk a hozzá­vezető utakat 5 nem kerüli el figyelmün­ket az útvesztők nemzethalált jelentő hí­nárja. Istenben bízva, hibáinkat levetkőzni akaró elszánt akarással, a nemzeti jövő ér­dekében minden áldozatot vállalni fudó odaadással reménykedve nézzünk az 1942. év elején a jövő elé. Kultúrintézményeink a városi érdekek szolgálatában Pár évvel ezelőtt az egyik pénzügyi bi­zottsági ülésen a város háztartási költ­ségvetésésének tárgyalása alkalmával komoly megfontolás és tárgyalás anyagát képezte a városnak már elviselhetetlenül nagy közoktatási terhe. Akkor komoly és megfontolt bizottsági tagok ajkairól el­hangzott az a kijelentés, hogyha a kor­mányzat nem méltányolja a városnak közoktatási intézményeink államsegé­lyének felemelésére irányuló indokolt kérelmét, bármennyire fájó, de foglal­kozni kell azon kultúrintézmények leépí­tésével, amelyek fenntartása nem tör­vényszerű kötelessége. Azóta a város anyagi helyzete megerő­södött és így ez a vivísektiós gondolat, amely végeredményében mégis az évek óta oly szerető gondossággal és nagy ál­dozatkészséggel kiépített iskolaügyi kul­túránkat fejlesztette volna vissza, a na­pirendről lekerült, mert hiszen azóta a túlsó vidék is felszabadult és így váro­sunk iskolaügy! fontossága is emelke­dett. Azóta azonban más téren is változtak a viszonyok. Az egész közgazdasági élet más arculatot vett. A nemzetek és népek nagy versenyében, a gazdasági élet gyö­keres átállításában a művelt néprétegek részére a közgazdasági ismeretek és a gyakorlati tudás minél intenzívebb meg­szerzése jelentik a nyugodt, biztos fejlő­dést, szerezhet részükre jólétet és nagy előrehaladást. Közbenesőleg elég helytelenül és eddig szokatlan módon kezdték illetékesek és illetéktelenek a város egyik_régi_ és ma már jóhírnevü intézetét létfenmaradásá­ban fúrni és ma már a legfelsőbb kultúr­hatóság is leszögezte álláspontját, mely­lyel szemben a város közönsége eddig el­lentétes álláspontot foglalt el, A kérdés tehát megoldva nincsen és megoldásra vár. Eredménye csak egy le­het, amit a kérdésnek kulturális városi érdeke megkíván. A kultuszminisztérium kívánságára az­óta létesítettük a polgári iskolát, amely a várostól újabb anyagi áldozatokat kíván, mintegy évi 14—15000 pengőt az épületen és annak berendezésén kívül. Ugyanannak kívánsága, hogy szüntes­sük meg a városi gimnázium felsőbb ta­gozatát és helyette gyakorlati értékű szakiskolát, felsőkereskedelmit létesít­sünk. Nézzük már most ennek a kívánságnak jelentőségét és különféle vonatkozásait. Kétségtelen, hogy a városi gimnázium alsó tagozatára szükség van. A polgári iskola első osztályának felállítása dacá­ra a városi gimnázium várakozáson felül benépesült, A bencésgímnázium tehát a városi gimnázium megszüntetése ese­tére nem volna képes befogadni a jelent­kezőket, tehát feltétlenül szükség volna párhuzamos osztályok felállítására, ha a városi gimnáziumot teljesen megszüntet­nénk. A kereskedelmi iskolára szintén szük­ség van, A város közvéleménye és han­gulata is emellett van. bármennyire is hangoztatjuk, a képviselőtestület eddigi állásfoglalásának erősítésére, hogy erre az isTcoTára szükség nincsen. Esztergom iskolaváros és így ezen a korkövetelte új iskolatípust nemcsak a helybeli, hanem egy nagy környék gyer­mekei helyesírási életre nevelési érdeke követeli, mellyel iskolaügyi politikánk nyerne egy újabb fejlődési irányzatot. Sokan felvethetik itt a kérdést és teljes joggal, A város nagy iskolaügyi terhei mellett, hogy gondolhatunk új iskola létesítésére és újabb terhek vállalására. A felelet egyszerű. A tanügyi és kulturális érdekek leg­felsőbb irányítása a kormányzat felada­ta, A minisztériumnak tárgyi tényekkel Helyesen alátámasztott allasioglalasavai oiuiuDcn a varos merev álláspontjanaK fenntartása nem hozüat a varos érdekei­re nézve elónyosebo megoldási. Az íy^Lí—41. tanév létszámkimutatása szerrní a városi gimnázium bb ieisö osz­udyu tanulója kbzűl 3b volt helybeli, 50 vidéki. A helybeli lelsö osztályú tanulók és általában a városi gimnázium alsó ta­gozatából kikerülő lelső osztályú tanu­lok a ieiső tagozat megszűnése esetére elhelyezkedést nyerhetnének a bencésgim nazium telső osztályaiban, amely elsö­soiöan a helybeli gyermekek részére ala­píthatott. A mai szelekciós rendszer mellett nem aggodalmaskodhatnak a szülök sem, nogy az intézet-változás a tanuló előre­aaiadasára káros hatást fog gyakorolni, mert, akiket a tanáríkar a ielsöbb osz­tályba lépésre alkalmasoknak talált, azok, ha szorgalmukban nem csÖKken­uek, mas intézetben is meg fognak fe­lelni. A felsőbb osztályok megszűnése a vá­ros háztartásának számbavehetö megta­karítást íog jelenteni, mely annál inkább mérlegelendő, ha figyelembe vesszük, nogy ezen költségek nagyrésze a vidéki tanulók érdekében terhelte a várost. A kereskedelmi iskola felállítása új tárgyalási anyagot képez a minisztérium­mal, melyre vonatkozólag a miníszté­íiuniDan a hajlandóság meg van. A tár­gyalásnál a varos magas iskolaügy! ter­űéi, a polgári iskolával vállalt újabb ter­hei kell, hogy az igazságos mérlegelés serpenyőjébe essenek és így a város ház­tartása javára a legkedvezőbb feltételek érvényesítésére minden indok és érv ren­delkezésre áll. A kereskedelmi iskola létesítésével a város állami érdekeket is szolgál és így az ismert tények alapján a legteljesebb megértésre számíthat e kormánytényezők részéfői az államsegély u /o-ának megálla­pítása tekintetében, melynél eddig na­gyon mostoha elbánásban részesült. Ugyanez a jóindulat és támogatási készség kell hogy megnyilvánuljon az épület kérdésének megoldásánál is, amellyel az összes megfelelő épülettel rendelkező iskolák, úgymint a városi gimnázium, polgári iskola és kereskedel­mi iskola épületének kérdése, valamint a hiányzó és évek óta húzódó és megoldat­lan tornaterem kérdése is megoldható lesz. A minisztérium álláspontjának elfoga­dása a várost új helyzet elé állítja és ezt kihasználni a város javára és előnyére kulturális és anyagi érdekek helyes mér­legelésével kamatoztatni, soha vissza nem térő alkalomnak kínálkozik. Hányszor folyamodott a város közön­sége a városi gimnázium államsegélyének felemelése iránt, az iskola céljaira alkal­mas épületnek, a tornateremnek megépí­tése ügyében, mindig eredménytelenül. A kereskedelmi iskola, a polgári isko­la a minisztérium kívánságából nyeri és nyerte lé tét, van tehát nyomós *ok arra, hogy a Tcormányhatóság a legteljesebb megértéssel és a polgárság anyagi és te­herbíró képességének figyelembevételével vigye az ügyet a megvalósulás felé. Szükségesnek tartottuk ezen most leg­nehezebb és sok tekintetben elmérgese­dett kérdést felszínre hozni és abból a szemszögből tárgyalni, mely minden mel­léktekintet érdek és indulat nélkül csu­pán a város iskolaügyi és anyagi érdekeit tartja szem előtt. Ha sikerült ezen egyedül helyes mód mellett előbbre vinni az ügyet és a nem tájékozott közönség tárgyilagos felvilá­gosításával azt a helyes megoldás felé vinni, reméljük, hogy annak sikeres meg­oldásával a város pótadő terhének csök­kentését érhetjük el és ezzel hasznos szolgálatot tettünk polgártársainknak. De talán a legjobb szolgálatot tettük annak a sok szülőnek, akik alig várják az esztergomi kereskedelmi iskolának a megnyitását és szolgálatot tettünk a ma­gyar közgazdasági életnek, amelynek sok gyakorlati képesítésű és tudású fiatal­emberre van szüksége, (dr,;

Next

/
Oldalképek
Tartalom