Esztergom és Vidéke, 1941

1941-12-17 / 101.szám

FffTFRfitliMKE HATVANKETTEDIK ÉVFOLYAM 101. SZÁM Szerkesztőség, kiadóhivatal: Símor-u. 20. Megjelenik minden szerdán és szombaton Keresztény politikai és társadalmi lap. SZERDA, 1941. DECEMBER HÓ 17 Szerdán 10 fillér, szombaton 16 fillér. Előfizetési ár 1 Hóra í 1 pengő 20 fillér* HETI ESEMÉNYBE BELFÖLD 20.000 pár bakancsot osztanak ki filléres áron a mezőgazdasági és ipari munkások között. — Elkészült a harmadik Magyarországon rendelt bolgár személygőzös. — 25 tonna szaloncukrot és 25 vagon gyümölcs­ízt hoz karácsonyra olcsón forga­lomba a közellátási miniszter. — A nagyváradi Schell-család vissza­kapja a románok alatt elvett birto­kait. — Január l-től egy százalék­kal csökkentik a kisipari és kiske­reskedelmi hitelek kamatlábát. — Csehország is hadat üzent Magyaror­szágnak. KÜLFÖLD Olaszországban rendőri felügyelet alá helyezték az amerikai újságíró­kat. — Dél-Turkesztánban lázadás tört ki a szovjet ellen. — Spanyol részről elzárták a francia határt. — Japán partraszállástól fél Ausztrália. — Menesztették az afrikai angol fő­parancsnokot. — Égnek az amerikai hajógyárak a Filippini-szigeteken. — A japánok elsüllyesztették a 35.000 tonnás Arizona amerikai óriási csa­tahajót. — Amerika repülőgépanya­hajóvá alakíttatja át a lefoglalt fran­cia Normandie óriási oceánjárót. — A japán miniszterelnök hosszú há­borúra készül. — Negyedére csök­kentették az amerikai autógyártást. — Az angol költségvetésben 12 mil­liárd fontra szökött fel a hiány. — Lemondta Amerika* a hadianyagszál­lítást Angliának. — Amerika kiüríti csendesoceáni partvidékét. — Bevet­ték a Filippini-szigeten partraszállt japánok Manillát. — Az angol és francia hajóhad között nagy tengeri csata dúlt. — Harcban állnak a sziá­mi csapatok az angol és kinai csa­patokkal. — Védelmi állapotba he­lyezték Ausztráliát. — Az olasz ki­rály hercegi rangra emelte a pápa fivérét és leszármazottait. — A Szov­jet távolkeleti együttműködésre ké­szül az angolszász hatalmakkal — Támaszpontokat enged át a Szovjet Angliának és Amerikának. — Kiter­jesztik a katonai szolgálatot Ameri­kában. — A japán császár elisme­rését fejezte ki a japán flotta pa­rancsnokának. — Bolívia nem üzent hadat Japánnak. — Törökország nem enged át szovjet hajót a Dardanel­lákon. — Fölemelték Törökország­ban a katonai • szolgálati időt. — Amerika a francia Martinique-szíget és Francia-Guyana ellen tervez tá­madást. — Anglia három legnagyobb kanadai gránátgyár termelését fel­ajánlotta Amerikának. — Csökken­tették a lapok terjedelmét Franciaor­szágban. — A szolgálati idő Ame­rikában a háború befejezését követő hat hónapig tart. — Kétmillió főre emelik az amerikai hadsereg létszá­mát. — Észtországban bevezették a polgári közigazgatást. — A japán nyelv nem ismeri a káromkodást. — New-Yorkban a születési bizo­nyítványokat a gyermekek ujjlenyo­matával is ellátják. — Manillában 240, a maláji félszigeten 129 repü­lőgépet semmisítettek meg a japá­nok. — Kicserélik az internált né­met, olasz és amerikai újságírókat. — A délamerikai államok közül egy sem üzent háborút Japánnak. — Őrizetbe vették New-Yorkban a ten­gelyhatalmak polgárait. — A Szov­jet nem tud Japánnak hadat üzenni. Elárverezték Londonban 390 fontért II. Miklós cár dohányszelencéjét. — Chile nem ad támaszpontokat Ame­rikának, s ka kell ezért fegyvert ra­gad. — Szövetséget kötött Sziám Japánnal. — Elhagyják a amerikai állampolgárok Spanyolországot. — Az angolok és az amerikaiak eddig 5 nagy csatahajót, 1 repülőgép anya­hajót és 5 kisebb hadihajót vesztet­tek el Távolkeleten. — Egymilliárd frank hadisarcot vetettek ki a né­metek a megszállt Franciaország zsidóságára. — A zsidó kommunis tákat munkatáborokba viszik. — A merényletek miatt 100 zsidót és kom­munistát agyonlőnek a megszállt Franciaországban. Városi közgyűlés Városunk képviselőtestülete hét­főn délután dr. Etter Jenő polgár­mester elnöklésével rendkívüli köz­gyűlést tartott. A tárgysorozat tárgyalása során a közgyűlés tudomásul vette, hogy a m. kir. honvédelmi miniszter a leventelőtér kiépítésére 800 pengőt adományozott, továbbá, hogy a leg­több adót fizető polgárok névjegy­zékét a képviselőtestület az 1942. évre összeállította. A különböző tisztviselői előlépte­tések letárgyalása után a közgyűlés egyhangú lelkesedéssel elhatározta, hogy az Erdélyi Nyereménykötvény­ből 5000 P értéket jegyez. Herincse ruszin testvérközség sze­gény iskolás gyermekeinek a város karácsonyi ajándékul ez évben 300 pengőt adományoz. A magánszolgálati alkalmazottak természetbeni járandóságainakegyen­értékét mutató táblázat bemutatása után a polgármester jelentést tett az OTI, illetve a MABI-bérházak épí­tési ügyéről. A jelentés szerint sem az OTI, sem a MABI jelenleg nem épít bérházakat, hanem erre a célra kölcsönöket folyósít. Paál Endre szerint az OTI igaz­gatósága még most is elhatározott különböző bérházépítéseket, erre vo­natkozóan az OTI igazgatósági ülé­sének tárgysorozatát be is mutat­hatja. A város vezetőségének indítvá­nyára elhatározta a képviselőtestü­let, hogy a bérházépítkezések előre­lendítése céljából 1000 pengős ke­retben bérháztervezésre pályázatot hirdet. Obermüller Ferenc keveselte az előirányozott összeget, Grosz István szerint is ez az összeg csupán az általános tervek elkészítésére ele gendő. Dr. Darvas Géza örömmel üdvö zöl minden olyan tervet, ami a vá­ros rendezésére irányul. Az építke­zésekre most már nemcsak esztéti­kai szempontok, hanem a szükség is kényszeríti Esztergomot. Az egész kérdésben legfontosabb és legsür­gősebb a kellő pénzügyi megalapo­zás. Teljesen tarthatatlan helyzet az, hogy a város középpontjában van­nak házak, amelyeknek tulajdonosai minden minimális rendezés elől el­zárkóznak s lehetetlenné tesznek minden városfejlesztést. Köszönet il­let meg mindenkit, aki építkezik. Területrendezési és parcellázási ügyek szerepeltek ezután a tárgy­sorozaton, majd dr. Murányi István iskolaorvosi jelentését vette tudo­másul a képviselőtestület. A jelen­tés szerint az elmúlt év statisztikai adatai kedvezőbbek a mult évinél. Kifogásolta a jelentés, hogy a Szt István városban még nincs iskola­fogászat, majd kiemelte Zöldkeresz­tes mozgalom eredményes műkö­dését A városi gimnázium tandíjmen­tességi és személyi ügyek letárgya­lása után a közgyűlés befejeződött. Iparosaink „mestervizsgába Az Esztergomi Ipartestület irodá­jában 24 ifjú és idősebb korú mesterjelölt nagy ambícióval készül az idén immár Ill-ik mestervizsgát előkészítő tanfolyamon a mester­vizsgára, hogy a mai időkhöz és a jövő új követelményeihez mérten megtalálja boldogulását az Uj-Európa több tudást és nagyobb felkészült­séget követelő ipari versenyében. Tudjuk, hogy a mestervizsga ed­digi rendszere megváltozik. Sokan még nagyobb szigorúságot sejtenek. Utána néztünk a dolognak és a következőket szikerült megtudni: A mostani rendszerben levő hibák kiküszöböléséről és a hiányok ki­egészítéséről van szó. A mester­vizsga előkészítését és annak leve­zetését az Iparügyi Minisztérium kézbe akarja venni, hogy a további panaszoknak elejét vegye. A mes­tervizsgára vonatkozólag a múltban az volt a helyzet, hogy a vizsgázók 70 százaléka bukott el á mester­vizsgákon, míg a tanfolyamhalgatók a szakszerű előadások, útbaigazítá­sok nyomán szép sikerrel vizsgáz­tak., Az új tervezet szerint a vizsgára való előkészület külön tanfolyamo­kon fog történni — mint már azt dr. Szerencsés József, Ipartestüle­tünk agilis jegyzője ez évben meg is valósított és Gábris Ödön h. jegyzővel nagy körültekintéssel foly­tatnak ez évben harmadízben. A tervezet részletes kidolgozása most van folyamatban. Aki a tanfolyamon sikerrel megállja a helyét, az egy­úttal megkapja a mesteri cimet is. Uy gondolják/ kiküszöbölhetőnek az az eddigi sérelmeket, A mestervizsgára előkészítő tan­folyam kétségtelenül több munkát fog róni a vizsgázandókra, de rész­ben nagyban megkönnyíti a mes­tervizsga letételét, részben pedig éppen alapossága miatt szakképzet­tebb mestereket ad majd a magyar iparnak. Ugy tudjuk, hogy az új tervezet nem szünteti meg végleg a mester­vizsgák eddigi rendszerét, tehát, aki sajátmaga akar előkészülni a vizs­gára, az megteheti a jövőben is. Viszont a tanfolyamokon sem kell minden tantárgyat hallgatni, ha va­laki csak egyes tárgyakból akar szakavatott vezetés mellett elő­készülni. Mivel az új elgondolás ilyen sza­badságot biztosít a munkásifjúság­nak, azért a magunk részéről is örömmel üdvözöljük, remélve, hogy a szebb jövő megvalósulását, egy jobban boldogulni tudó iparos­nemzedék kifejlődését teszi lehe­tővé. A mestervizsga december 18-án lesz az Ipartestület nagytermében a helybeli vizsgáztató mesterek és a győri iparkamarai kiküldött jelen­létében. fi«9S»SSSISSmtlBI8i8StSMSI A hízósertések nyilván­tartása A m. kir. közellátási miniszter 102.730—1941. KM. sz. rendelete a hízósertések nyilvántartása és a ser­téslapok rendszeresítése tárgyában a következő rendelkezést irja elő: a zsirellátás biztosítása céljából a hízósertéseket községenkint (váro­sonkint) nyilván kell tartani. A nyil­vántartást a községi elöljáróság (pol­gármester) vezeti. A sertésekre vo­natkozó adatokat bejegyzi a T. min­ta szerinti nyilvántartásba és díjta­lanul kiállítja az V. sz. minta sze­rinti sertéslapot, amelyet minden sertéshizlalónak legkésőbb 1941. év december 24-ig kikézbesít. Ennélfogva minden sertéstartó tu­lajdonos saját érdekében is, de bün­tetőjogi felelősség terhe mellett e hó 20-ig bármilyen súlyú, illetve faj­tájú sertését a városházán (emelet 6. sz. szobában) jelentsék be, kivéve azokat, amelyeket már a helyszínen összeírtak. A hízósertések állományában bár­mikor bekövetkezett minden válto­zást a sertéslapba a jelen rendelet szerint be kell jegyezni. A sertésla­pot a sertéstartó köteles 1945. év december hó végéig megőrizni és a hatósági közegnek felszólításra fel­mutatni. Egyekekben a jelen rendelet az irányadó, mely rendelet teljes ismer­tetését a hatóság az érdeklődőknek a hivatalos órák alatt bármikor meg­adja. HIREK A katolikus püspöki kar pász­torlevele az ifjúságról. Magyar­ország püspöki kara az adventi időben közös pásztorlevelet adott ki, amelyet az iskolából kikerült ifjak érdekében intéz a hívekhez, hogy figyelmükbe ajánlja az ifjú­ság jövőjét befolyásoló szervezeteket és egyesületeket. Kifejti a pásztor­levél, hogy az ifjúság mindig sze­mefénye volt az Egyháznak, ami­ről számos katolikus. iskola és ifjúsági egyesület tanúskodik. Fel-

Next

/
Oldalképek
Tartalom