Esztergom és Vidéke, 1941

1941-02-01 / 10.szám

Az avatás után a zászlóanya verte be a zászlóba az első zászlószöget, utána következtek a különböző testületek, amelyeknek képviselői szép jelmondatok kíséretében végezték az igen szép szimbolikus műveletet. Az avatás után dr. Marczell Árpád c. igazgató felavatta a csapat újonc cserkészeit, majn szép beszéd keretében a cserkészszellem lényegéről szólott. Az avatás után a tábori élet vidám képei következtek, amelynek keretében Bárdos József ny. igazgató ismertette a csapat alapítását és annak tízéves történetét. Az ünnepség végén Hajnali Kálmán ipariskolai igazgató köszönte meg mindazoknak fáradhatatlan mun kaját, akik minden szabad idejükben egyengetik az iparos-cserkészet útjait. Magyar Asszonyok! Magyar Lányok! Vármegyénkben az Önkéntes Vöröskeresztes Ápolónők létszáma még nem érte el azt a magasságot, amely szükség esetén ezen honleányi szolgálat eredményességét biztosítani tudná. Ezért a Magyar Vörös-Kereszt Egylet esztergommegyei fiókja folyó évi március havában ujabb kéthetes házi-betegápolási tanfolyamot fog tartani. Szeretettel és bizalommal kérem a város és vármegye nemeslelkű és hazafiasérielmű Hölgyeit, hogy ezen tanfolyamra minél nagyobb számban jelentkezni és honleányi áldozatkészségükről ezzel is bizonyságot tenni szíveskedjenek. A kéthetes tanfolyamon való részvétel szándékát kérem folyó év február hó 15-éig hétköznapokon a délelőtti órák ban az esztergomi Vörös-Kereszt Egylet titkáránál dr. Hajdú György vármegyei al jegyzőnél bejelenteni. (Vármegyeház, al ispáni hivatal.) Esztergom, 1941. január 29-én. Késmárki Frey Vilmos főispán, a Magyar Vörös-Kereszt Egylet esztergomi Fiókjának elnöke. Városunk a Pilis-hegyvidék központja Pár év előtt városunk néhány nyitott szemű férfia felismerve a Pilishegyvidék szépségeit és Esztergomot, mint a vidék centrumát, felvetették azon eszmét, hogy Pilis-Vértes Szövetségbe tömörítsék eme hegyvidéket. A szövetség eszméje azon ban szépen kimúlt, éppen úgy, mint más sok életrevaló terv és városunk a Pilis hegyvidék fejlődésében meglehetős mel lékvágányokra került. Városunk érdekkörein kívül álló tényezők hatalmas lendületet vittek bele a Pilis-hegyvidék fejlesztésének akciójába Különösen azóta, hogy bizonyos körülmenyek szükségessé tették a dobogókői műút kiépítését. Most már ott tartunk, hogy mint lapunk január hó 11-iki számában olvashattuk, illetékes alkotó tényezők már mint magyar Semmeringet emlegetik Dobogókőt. Nem tisztán helyi gazdasági, hanem elsősorban idegenforgalmi szempontból a Szentendre—Esz tergom közötti vasút kiépítését sürgeti a „Búvár" c. folyóirat decemberi számában. Leszámítva a most visszatért erdélyi részt, ez a vasúti vonal volna az ország egyik legszebb vonala. Ujabban az a terv is felmerült, hogy Szentendre és Pilis szentlászló között kiépített műút folytatást nyerne a ritkaszépségű Apátkútvölgyön át Visegrádig. Eltekintve attól, hogy az ország egyik legszebb műút ja volna ez, érdemes közelebbről bepillan tani annak hasznába. Pilisszentlászló a Pilis-hegyvidék egyik zártvölgykatlanába zárt, nagyon szerény életviszonyok között lévő község, mely ben az első útszakasz kiépítése előtt, csak néhány gyalogturista látogatott el és pihent meg Kohn Dávid szerény korcsmájának tetőeresze alatt. Ma a Hangya vendéglő három nagyterme fo gadja a kirándulókat. A Pilis-hegyvidék kulturfejlődésében lehetetlen nem követelnünk Esztergom város részére méltó helyet. Városunk mint iskola-, fürdő- és üdülőváros kell, hogy adottságaival a Pilis-hegyvidék idegenforgalmának központja legyen Minden követ meg kell mozgatnunk városunk ezirányú fejlődése érdekében. Ehhez azonban nem elég a néhanapján öszszeülő és minden anyagi eszközt nélkülöző idegenforgalmi bizottság. Áldozatos készség és felfelé is erősen ható, szívós kitartása városi vezetőség kell. Szükséges volna olyan várospolitika, amely le bírja csökkenteni a letelepülni akarókat elrémítő másfélszázas százalékos pótadót. Be kell látnunk, hogy városunk közvetlen közeli nyers természeti szépségei nem kizárólag elegendők idegenforgalmunk erős fellendítésére. Azokba bizonyos kultúrát kell belevinnünk. Szemmel látható példa erre az idegenek által is annyira felmagasztalt Vaskapu hanyatlása. Rossz útjai, nehéz vízellátása, őskori .világítása juttatták a szép lendületet vett helyet a mai szomorú sorsra. A Magyar Turista Egyesület Esztergomi Osztálya anyagi erőit felemészti az épület fenntartása. Utak építése, vízellátás, villanyvilágítás, mint a mai kor követelményeire már nem áll az Osztálynak rendelkezésére pénz. És ha még pár évig nem nyílnak hathatósan a hóna alá az Osztálynak városi közérdekből magasabb faktorok, előbb-utóbb csak szemrehányó romok felett fog suttogni a szellő és vádolva fognak cirpelni a tücskök. Ott van kihasználatlanul a kincseket érő Búbánati-völgyünk. Vasárnap autók állanak a völgy bejáratánál és utasaik üdülve kérdezik, hogy miért hagyja kihasználatlanul a város közönsége ezt a minden tekintetben üdülésre alkalmas remek helyet. A város idegenforgalma megkívánja, hogy a vezetőség hathatós munkát fejtsen ki. Kérjen, kilincseljen, ha kell, de kövessen el mindent, hogy Esztergom a Pilis-hegyvidék idegenforgalmának központjává lépjen elő. V. I. üj rigmusok Két úr megy az utcán: Urbán, meg az Orbán, Közben diskurálnak A világnak sorsán-' Minden szerelemnek Vége szokott lenni... Nem lehet már strohmann Büntetlenül senki. Megszabják mindennek Ezentúl az árát, Mi fogjuk — fogyasztók — Megadni az árát. Lesznek szabott árak, De nem lesz portéka, Ennek — teringette — Fele sem lesz tréfa. Egyre-másra ad ki Pénzt az OTBA kölcsön, Pedig többet nyerne Sok-sok ezer bölcsőn. Papirpengőnk is van; Míg eljön az idő. Dupláját ad ét te A ritkasággyűjtő. Rájár most az ebrúd A vasgárgistákra, De hogv mossa magát tioría simára ? Bevette az angol Tobruk után Dernát, Ki a csoda látott Ily nagy adag flegmát ? Hitler beszélt isméi, Keményen, elszántan, Libabőrös is leit Hallatára hátam. Jó, hogy nem születtem Még sem én angolnak, Fogaim a félsztől így hat nem vacognak. Némán fog a két úr Most egymással kezet, Pokolba kívánják A szigorú teleti—r—r. imiiniüiHii; Egy- és kétpengős bankjegyek az aprópénzhiány enyhítésére A Magyar Nemzeti Bank egy- és kétpengős bankjegyeket hozott forgalomba. Illetékes helyen ezzel kapcsolatban hangsúlyozzák, hogy ezen intézkedés átmeneti jellegű és az erdélyi országrészek felszabadításával áll összefüggésben. A felszabadult magyar területen lévő román bankjegyek beváltása után ugyanis a legközelebbi napokban sor kerül a román váltópénzérméknek magyar pénzre való átcserélésére. Ez az átváltás természetszerűen nagymennyiségű magyar váltópénzt igényel. Bár az állami pénzverő huzamosabb idő óta teljes üzemben dolgozik, mégis ilyen nagymenyiségű váltópénz verése hosszabb időt vesz igénybe. Amíg a pénzverő megfelelő mennyiségű fémváltópénz verésével elkészül, a Magyar Nemzeti Bank egy- és kétpengős bankjegyeket hoz forgalomba, amint azonban a megfelelő mennyiségű fém-váltópénz verése befejeződik, a bank ezeket az egy- és kétpengős bak jegyeket kivonja a forgalomból. Az egypengős bankjegy körülbelül 6X 10 centiméter nagyságú, barnás alapnyomaton világos színben látható rajta az értékjelzés. A bankjegyen lévő kép kékszínű. A kétpengős bankjegy körülbelül 6X12 centiméter nagyságú, előoldalán baloldalt körülbelül két centiméter széles fehér szegély van, melynek közepén világoszöld színben a koronás magyar címer látható. A váltakozva zöld és barna színben nyomott alap középmezejében négyzetalakú magyaros minta van. A bankjegy sötétzöld színű. A hátoldal alapnyomata balról jobbra világoszöld, vörösesbarna, világoszöld színben nyomott mintákból áll. A hátoldal közepén gyermekét maga elé tartó népies viseletű nő képe látható, melyet magyaros jellegű keret övez. A Magyar Nemzeti Bank főtanácsa szabályzatot állapított meg a használhatatlanná vált egy- és kétpengős bankjegyek becserélésére és a hiányos, sérült egy- és kétpengős bankjegyek értékének részleges megtérítése tárgyában. Az eddigi váltópénzérmék természetesen változatlanul forgalomban maradnak. A honvédelmi miniszter rendelete a leventekötelezettségről A hivatalos lap közölte a honvédelmi miniszter rendeletét, amely a honvédelmi törvénynek a leventekötelezettségre vonatkozó végrehajtási utasítását tartalmazza. A terjedelmes rendelet szerint minden magyar állampolgár ifjú annak az évnek szeptember 1-étől, amelyben 12-ik életévét betölti, mindaddig, amíg tényleges katonai szolgálatát meg nem kezdi, vagy töltött leventekötelesek az iskolai hatógálatra való alkalmatlanságát, leventeköteles. Az, aki 23-ik évét betöltötte, nem tekinthető leventekötelesnek. A leventeintézmény hivatalos és vezényleti nyelve a magyar. A magyarul nem tudó leventéknek a magyarázatokat és az erkölcsi oktatást anyanyelvükön kell megadni. A 19-ik életévüket be nem leventekíképzést, a leventeparancsnokok ságok felügyelete alatt álló, továbbá a vallásos és Cserkészszövetség kötelékébe tartozó cserkészcsapatokon kívül más egyesület tagjai nem lehetnek. Részletesen szabályozza a rendelet a leventekiképzést, a leventeporoncsnokok szolgálatát, megállapítja a leventeképzés irányítószerveit, a leventeegyesületek működését, a fegyelmi szabályokat, a büntetőrendelkezéseket, a leventeképzés költségeit. A leventefogadalom szövege a következő : „Fogadom, hogy teljesítem leventekötelezettségeimet, melyekkel Istennek, Hazámnak és honfitársaimnak tartozom." Aki a honvédelmi miniszter által rendszeresített leventeegyenruhát vagy levente jelvényt jogosulatlanul viseli, kihágást követ el. ÍREK A jóreménység kedvének lehetne nevezni azt a hangulatot, amely szerdán délután kerekedett felül a városháza nagytermében, A rendkivül közgyűlés a polgármesternek, főjegyzőnek mindent megadott, amit csak kért és nem volt olyan polgármesteri és bizottsági javaslat, amire csak egyetlenegy városatya is nemet mondott volna Szinte előzékenyen zúgott az egyhangú: elfogadjuk és a teli széksorokból szinte áradt a jóakarat és bizakodás, — mintha az egész magatartásnak az lett volna az értelme s mintha valami ilyes mit rejtegettek volna a képviselői szi vek: megadunk mindent, amit csak megadhatunk, csak azután lássunk is valami jót, szépet és nagyot a város ja váéri, boldogulásáért ! Az új polgármester pedig, akit első közgyűlési elnöklése alkalmából köszöntött a képviselőtestület szónoka elfogódott hangon válaszolva azt mondotta, hogy bár eddig is ismerte a város nehéz ügyeit és helyzetét, most, amióta polgármester, még inkább látja mindezt és a mai időkben különösen olyan súlyosaknak látja a városvezetés feladatait, hogy csak ereje teljes meg feszítésével tud kötelességeinek eleget tenni. Hogy ilyen körülmények között mit jelent a jóakaratú összefogás polgár mester és képviselőtestület között, ezt nem kell bővebben magyarázni. Kinevezések. A m. kir. vallás és közoktatásügyi miniszter Augusztin dános esztergomi, Tury Sándor ebedi, Bellus Gyula és Bittér Béla párkányi, Rencz János dömösi, Hagara Béla oroszkai és Gajdár stván bélai igazgatótanítókat a VII fizetési osztályba kinevezte. A főszékesegyházi ének- és zenekar mai műsora. A gyertyaszentelés szertartásait kispapok végzik. Körmenet alatt Buchner: Adorna és Obtulerunt férfikarra Introitus és Communio koraliter. Mitterer: Suscepimus, graduale. Kersch: Diffusa est offertorium. Buchner: VIII. miséje B - dur. Közgyűlés a Kat Körben. Az Esztergomi Kat. Kör február 2-án, vasárnap d. u. 6 órakor tartja a Kör helyiségében 49. évi rendes közgyűlését az alább ismertetett tárgysorozattal: 1. Elnöki megnyitó. 2. Jelentések. 3. Tisztikar, választmány és számvizsgáló - bizottság megválasztása. 4. Tagsági dijak megállapítása. 5. Esetleges indítványok, amelyek 8 nappal a közgyűlés előtt írásban bejelentendők. Közgyűlés után este 8 órakor társasvacsora, melyre a Kör altisztjénél lehet előjegyezni. Felhívás a vitézekhez. Felszólítom az Esztergom vármegyében lakó vitézeket, akik a Nemzetvédelmi keresztet elnyerni óhajtják, hogy az ellenforradalmi ténykedéseiket igazolni kötelesek. Jelentkezési űrlapok a Székkapitányságnál (Mária Valéria-út, volt Révkapitányság) kaphatók. Vitéz Gerecsey őrnagy, székkapitány Az Esztergomi Széchenyi Kaszinó közli igen tisztelt tagjaival, hogy folyó évi február hó 3-án, kedden délután 5 órai kezdettel rendezi meg második kézimunka délutánját, amelyre a mélyen tisztelt tag uraknak és családtagjaiknak ezúton is felhívja szives figyelmét. Február hó 22-én, este fél 10 órai kezdettel megtartandó „Kaszinó Bál"-ra vonatkozólag érdeklődni lehet a kaszinó vezetőségénél Kultúrest a Belvárosi Kat. Olvasókörben. A téli kultúrestek sorozatának következő napja február 2-án, vasárnap, a szokásos esti 7 órai kezdettel fog lefolyni. I. előadás: „Az anyák munkája" cimmel. Előadó: Dr. Bucsi József belvárosi káplán. II. előadás: Nyírő József novellája: „Szép halál." Előadó: Mészáros László tanitó. A kisérő műsorban az Iparos Leányok Kongregációjának tagjai szerepelnek. Készülnek a nyergesújfalui műrostgyár berendezésének tervei. Már beszámoltunk arról, hogy a Kereskedelmi Bank, illetve a Salgótarjáni Kőszénbánya és a Péti Nit rogénművek által Ny ergesuj falun közösen alapítandó műrostgyár földmunkáit már a kora ősszel megkezdték. A gyár földmunkáit december végén teljesen befejezték. Mint értesülünk, az alapítók jelenleg a gyári épület és berendezések tervezési munkálatain dolgoznak, úgy, hogy tavasszal minden valószínűség szerint megindulhat az építkezés is, bár az új részvénytársaság formálisan még nem alakult meg. Célszerűnek látszik ugyanis a vállalat megalakulása előtt a föld- és egyéb előkészítő munkálatokat megindítani, mert az eredeti elgondolás szerint az új műrostgyárnak legkésőbb 1941 őszén üzemét meg kell kezdeni, mert a nem kevesebb, mint 15 millió pengő értékű építkezés és a gépi berendezések lebonyolítása az ipart előreláthatólag hosszabb ideig fogja foglalkoztatni. A társulati kisdedovóda közgyűlése. Az esztergomi társulati kisdedovóda február hó 2-án tartja szokásos évi közgyűlését a társulati ovóda helyiségében. A közgyűlésre ezúton szeretettel meghívja a tagokat és érdeklődőket a vezetőség.