Esztergom és Vidéke, 1941

1941-11-08 / 90.szám

ESZTERfi ftH e/Bit KE HATVANKETTEDIK ÉVFOLYAM 90. SZÁM Szerkesztőség, kiadóhivatal: Simor-u. 20. Megjelenik minden szerdán és szombaton Keresztény politikai és társadalmi lap. SZOMBAT, 1941. NOVEMBER HÓ 8 Szerdán 10 fillér, szombaton 16 BUér. Előfizetési ár 1 hóra : 1 pengd 30 fillér. HETI ESEMÉNYEK BELFÖLD 11.500 megvizsgált budapesti is­kolás közül 3089 tüdőbeteg. — A kormányzó kitüntette a mandzsu miniszterelnököt.! — Diákház épül a fővárosban 600 szegénysorsú diák számára. — Megszüntetik a boletta­alapot a jövő évben. — Elnéptele­nedés fenyegeti a tanítói pályát. — Ötszáz körorvosi állásra nincs je­lentkező. — Pestmegyében már be­vezették a házasság előtti kötelező orvosi vizsgálatot. — Ezer kislakást épít az OTI Albertfalván. — Az OTI napi 6 pengőt fizet a fővárosnak a kórházi ápolásért. — 24.000 mun­kást helyezett el 4 hónap alatt a Nemzeti Munkaközpont. — A kor­mány 8 millió pengőt fordít a bá­nyanyugbérbiztosítás rendezésére. — 6000 magyar él Franciaországban. — Rizst termelnek a balatomenti mocsarak helyén — 800 éve, hogy a ciszterciták letelepedtek hazánk­ban. — A Szovjet arra kéri Angliát, hogy üzenjen hadat Magyarország­nak. — Több mint 1 milliárd pengő az állami üzemek költségvetése. — 553 millió pengőt vesz be a Máv évenkint. KÜLFÖLD Megindult Moszkva ellen a végső offenzíva. — Torpedótalálat ért egy amerikai tartályhajót. — Az ango­lok tízszeres túlerővel fogták el a francia élelmiszerszállítmányt az In­diai-óceánon. — Egy német őrszem megtámadásáért Belgrádban több kommunistát és zsidót kivégeztek. — Az angol király Churchill mi­niszterelnököt ezredessé nevezte ki. — Beszüntették az éjszakai vasúti közlekedést Norvégiában. — Német­országban felemelik a dohányárú, a pálinka és a pezsgő háborús adó­ját. — Véget ért az esős időszak Abessziniában. — Életjáradékot ad Olaszország Marconi két lányának. — Gabonát kért Sztálin Angliától. — Tüntet és cselekvést követel Japán népe. — Gettóba zárja Franciaor­szág a zsidókat. — Amerika meg­intette Finnországot, hogy a Szov­jet ellen hagyja abba a háborút. — Japán bevezette a hadi-közigazgatási rendszert. — Meghiúsították a krimi szovjetcsapatok elszállítását. — 500 rubelt fizet a szovjet vezérkar min­den elfogott német tisztért. — Kö­zel 70.000 embert végeztetett ki Kún Béla a Krim-félszigeten. — A pápa rádióüzenetet küldött a chiliéi ka­tolikusoknak. — Kevés a föld Bul­gáriában a szaporodó népesség szá­mára. — Hitlerhez utazott az egyip­tomi főmufti. — Japán elsőrendű célkitűzésének tekinti a burmai út megszakítását. — Egységes parancs­nokság alá akarják helyezni Was­hington székhellyel az amerikai ha­jóhadat. — A német kormány eré­lyesen visszautasította Roosevelt ko­holt vádjait. — Roosevelt saját el­lenőrzése alá akarja venni az angol hajóhadat. — Angol izgatásra tör­tént az esztelen cseh szervezkedés. — 40.000 kínai kommunista kato­nát vezényelnek |Szovjet-Ünióba. — Különválik a kaukázusi szovjetfront. — Prágában agyonlőttek öt mészá­rost szabotálás miatt. — Az angol háborús kiadások már elérték a napi 17'5 millió fontot. — A francia ha­jótér a fegyverszünet óta 800.000 tonnányi veszteséget szenvedett az angol hadihajóktól. — New-York polgármesterévé újból La Guardiát választották meg. — 27 fokos hi­degben folyik ja harc Moszkváért. — Moszkvából Tifliszbe menekült a szovjet rá dió. — Elkobozták egy ja­pán gőzös postáját Amerikában. — Kanada gabonát igér a Szovjetnek. — Külön fegyházat építettek Mad­ridban a papok számára. — Banja­lukában avatták fel az első horvát­országi Német Házat. — Két ame­rikai búvárhajót adtak át az ango­loknak és lengyeleknek. — Anglia átengedi Singapurt Amerikának. — A pápa még ez évben összehívja a bíboros testületet. Biztató jövő képe tekint felénk arról a képről, amelyet Reményi-Schneller Lajos pénzügyminiszter rajzolt meg a költségvetés benyújtásakor. A pénz­ember a realitások embere, nem pedig az érzelmeké, azt is tudjuk, hogy a költségvetés egy nemzet való helyzetének igazi képe, ennek tárgyalása pedig egyik legnagyobb­fontosságú mozzanat a nemzet életében. A mai nagy világmegmozdulás­ban, amikor országok omlanak össze, nemzetek pedig minden erejüket a végsőkig feszítik meg, nemcsak megnyugtató, hanem min­den tekintetben biztató az a helyzet, amelyet az ország jelenlegi képe a pénzügyminiszter beszámolója és tervezete alapján mutat. A megnagyobbodott ország költ­ségvetésének összege már több mint hárommilliárd pengő, örvendetes tanújele hazánk számbeli és erő­beli gyarapodásának. Jut ebből a folyó kiadások fedezésére, jut a rendkívüli viszonyok fokozott igé­nyeire, sőt jut azokra a fejleszté­sekre és beruházásokra is, amelye­ket céltudatos nemzeti politikánk megkíván. Régi erkölcsi tartozását törleszti a nemzet, amikor a hadikölcsönök valorizációjára jelentékeny összege­ket, évi 15—17 millió pengőt fordít. Négy és félmilliárdra emelkedik a honvédelmi beruházási program, a a nemzet büszkeségének és erejének, a magyar hadseregnek céljaira, arra a célra, amely méltán megdobog­tatja minden magyar szivét s amely nemcsak jelen erőnknek biz­tos záloga, hanem amely már eddig is jelentékeny elrabolt területeket szerzett nekünk vissza. A szociális gondoskodás a múlt­ban mellőzött szempont volt, most 156 millió pengőt vettek fel rá és vele kapcsolatban az ország mező­gazdaságának fejlesztésére. Ilyen nagy összeg eddig még nem sze­repelt földmívelési célokra Magyar­országon a költségvetésben. Javas­lat készül a magyar ipar fejleszté­sére, a munkáskamarák felállítására továbbá jelentős összeg jut a kis­kereskedők és kisiparosok támoga­tására. Az árszint nehéz kérdésével nagy gonddal és áldozatkészséggel fog­lalkozik a kormány, mert tudja, hogy az európai szintvonalhoz kell alkalmazkodnia és a belső arányt pedig minden körülmények között tartania kell. A pénzügyminiszter utalt a mai idők nehézségeire és felhívott mindenkit, hogy fogadja fegyelmezetten a korlátozásokat, amelyeknél sokkal súlyosabbakat kell más országoknak elviselniök, de azt is kijelentette, semmi körül­mények között sem megy bele az inflációs politikába és igy nem fog sor kerülni az ezzel járó meg­rázkódtatásokra. Amikor a bolgár miniszterelnök Esztergomban járt, Bárdossy László miniszterelnök a Bazilika előcsar­nokában fogadta Késmárki Frey Vilmos főispán vezetése alatt be­mutatkozó kisgazdákat. Barátságo­san elbeszélgetett velük, rámutatott a mai súlyos világpolitikai helyzetre és benne nemzetünkére. Ebben min­denkinek fegyelmezettségére, áldo­zatkészségére, összefogására van szükség. Másutt óriási pusztítást végzett már a most dúló háború, mi pedig a Gondviselés kegyelmé­ből eddig még minden nagyobb bajt elkerültünk. A jövőben is el­kerülhetjük, mondotta Bárdossy mi­niszterelnök, ha mindenki megteszi a magáét. Ezt mondja nekünk a benyújtott költségvetés is és ezt tudnia is kell minden igaz magyar embernek. Dr. Bády Istvánt egyhangúlag választotta meg a városi közgyűlés tanácsnokká Esztergom város képviselőtestülete dr. Etter Jenő polgármester elnöklésével szerda délután tisztújító közgyűlést tar­tott. A közgyűlés megnyitása után a polgár­mester indítványára küldöttség hívta meg dr. Beér Gyula alispánhelyettes főjegyzőt a közgyűlési terembe. Az érkező alispán­helyettest a képviselőtestület tagjai lel­kes éljenzéssef fogadták. Dr, Beér Gyula emelkedett hangú meg­nyitó beszédében kiemelte, hogy — bár nemrégen jött Esztergomba —, mégis tel­jesen esztergominak érzi magát, mert Esztergom város polgársága szeretettel és megértéssel fogadta. Esztergom új rene­szánsz előtt áll. Megadja erre a lehetősé­get a város vezetősége a polgármesterrel és a főjegyzővel az élen. Bizalommal és megértéssel kell kialakítani a jövő fejlő­déséhez szükséges harmóniát. Az alispánhelyettes nagy tetszéssel fo­gadott beszéde után a kijelölő választ­mány tanácskozni vonult vissza, hogy a választásra a jelölést megejtse, A kijelölő-választmány döntését az el­nök enunciálta, eszerint a megüresedett közigazgatási tanácsnoki állásra két pá­lyázat érkezett : dr. Bády Istváné és dr. Abonyi Gézáé. Ez utóbbit azonban törvé­nyes kellékek hiánya miatt figyelembe­venni nem lehetett s így dr. Bády Istvánt a közgyűlés egyhangúan megválasztotta tanácsnokká. Dr. Beér Gyula köszöntötte az esküté­tele után az új tanácsnokot és figyelmez­tette, hogy fiatal korához illő buzgalom­mal és szeretettel vigye a város ügyeit. Sohase bízza el magát és ne tévessze szem elől azt, hogy ma a Vak Bottyán ősi palotájába gondokkal és bajokkal küzdő emberek járnak, akiknek gondjain sok szeretettel és megértéssel lehet csak könnyíteni. Dr, Etter Jenő polgármester rámutatott a tanácsnoki állás nagy fontosságára és kérte az új tanácsnokot, hogy fokozott munkával hálálja meg az előlegezett bi­zalmat. Majd kiemelte annak szimbolikus jelentőségét, hogy Szentgyörgymező és Esztergom egyesítése óta először ül szentgyörgymezői polgár egy városi fő­tisztviselői székben. Dr. Bády István meghatott szavakkal köszönte meg az iránta megnyilatkozó bi­zalmat és ígérte, hogy nehéz munkáját fokozott kötelességteljesítéssel fogja el­végezni. Pilismarót! régészeti érdekességek Pilismarótra a mult hóban — okt. 17-, 18-án — a Nemzeti Múzeum kiküldte egyik régész tisztviselőjét, Bottyán Árpád asszistenst, az ottani újabb leletek meg­vizsgálására és feltárására. Bottyán Ár­pád a megbízatását Horváth A. János ny. tanár kíséretében a Nemzeti Múzeum teljes megelégedésére el is végezte. Először is feltárta az Ujmarót és Pán­gordűlő közötti dombtetőn, az úgyneve­zett „Elsüllyedt falu" helyén, felszínre került, római téglákból készült, egy négyzetméternyi falazatba mélyülő, égyenszárú kereszt környékét, hogy meg­tudja, mi is kapcsolódik a keresztes épít­ményhez. Az ásatás felszínre hozott egy félkör alakú, 5 m sugarú, apszisz-szerű falazatot, melynek középpontjában volt a 40 cm-re lemélyülő, tenyérnyi széles kereszt. A félkör átmérőjében pedig 70 cm vastag kőfalat találtak, mely 4 m­nyire nyúlt túl az apszisz mindkét olda­lán, itt pedig derékszög alatt megtörve téglalap alakot kezdett mutatni. Mindez egy románsílű nagyobb templomra enged következtetni. Különös volt azonban, hogy az említett négyszöget kivéve, va­kolatnak sehol semmi nyoma. Ezután kisebb ásatást végeztek az ,,öregek" dűlőben, ahol római, őskeresz­tény temető terül el a Kr. u. IV. század­ból és ugyanott pogány avar sírok is ta­lálhatók, a VIII. századból. A római sí­rok fel vannak már dúlva, kivételesen akad csak egy-egy szegényebb megboly­gatatlan sír. Pedig itt érdekesebb sírkam­rák, kőből és téglából összerakott nyug­helyek vannak. Az avar sírok megboly­gatatlanok. Minden valószínűség szerint vagy a korábban itt járt germánok, vagy pedig maguk az avarok ásták és rabolták ki azokat. Halottaik eltemetésénél meg­találták az ékszerekben gyakran gazda­gabb római sírokat. Ez alkalommal ép­pen egy érintetlen, téglákból épített nőt sírra és közvetlenül mellette egy lovas, avar sírra bukkantak. 400 évnyi különb­ség lehet a két sír között, egyik pogány, a másik keresztény, s békességben pihen­tek egymás mellett. A római sír szegény volt, mellékletek nélküli. Az avar többet nyújtott : a ló szépen fel volt szerszá­mozva, elég sok bronzdísszel ellátva. A ló mellett fekvő idősebb vitéznél csak né­hány, egyszerű, rozsdamarta vastárgyacs­kát leltek. A római sírok a kishegyi „Castrum ad Herculem" nevezetű római várhoz kap­csolódnak. Ugyancsak ehhez tartozott a Dunaparton épült hét őrtorony is : Basa­harctól a dunaparti szőllők alsó végéig. Ez utóbbi, a Marosiék földjén, nagyobb volt, mint a többi. Avar temető van egy másik is a község határában, Basaharc fölötti erdőszélen, az országút mellett. Innen nagyon szép sírleletek kerültek a Nemzeti Múzeumba. Honfoglaláskori sí­rok is vannak a maróti határban, ugyan-

Next

/
Oldalképek
Tartalom