Esztergom és Vidéke, 1941

1941-10-04 / 80.szám

Szerkesztőség, kiadóhivatal: Simor-u. 20. Megjelenik minden szerdán és szombaton Keresztény politikai és társadalmi lap. Szerdán 10 fillér, szombaton 16 fillér, Előfizetési ár 1 hóra : 1 pengő 20 fillér. HETI ESEMÉNYEK BELFÖLD Kötelesek beszolgáltatni a délvi­dékiek hadikölcsönkötvényeiket. — Magyar föld mívesek között osztják ki a zentai dobrovoljác földeket. — Meghalt Aba Nóvák Lajos hírneves festőművész. — Megalakult a Ma­gyar Paraszt Szövetség. — Vitéz Littay András vezérezredes lett a honvédelmi miniszter helyettese. — Agyonlőtte magát Szörtsey József, a TESz elnöke. — fiavonta kétszáz vagon a hulladékpapirgyűjtés ered­ménye. — A főváros kapta meg a gróf Andrássy Dénes-muzeum érté­kes tárgyait. — A tábla elrendelte a zsidónak számító báró Schossber­ger 3000 holdas birtokának az ál­lam részére való igénybevételét. KÜLFÖLD Az ir kormány megtiltotta a sze­retetcsomagok küldését Angliába. — Török tábornokok megtekintették a német arcvonalat — Állandó ellen­őrzés alá vették a párisi zsidókat. — Az olasz repülőgépek a Földkö­zi-tengeren megsemmisítettek egy angol hajórajt. — Átszökdösnek a bolsevista katonák a finnekhez. — Felfüggesztették a Szovjetunióba irá­nyuló amerikai szállításokat. — A város elhagyására szólították fel Kairó lakosságát. — Kicserélik az angol és német súlyos sebesülteket. — Hetvenkét cseh embert végez­tek ki a németek hazaárulás miatt. — Adagolják Bulgáriákan a kenye­ret. — Kiszolgáltatták az angolok­nak az iraki vezérkari tiszteket. — Több mint 7 millió lakosa van a cseh-morva protektorátusnak. — Szentpéterváron aláaknáztak minden utcát és házat. — Teljesen kifosz­tották a bolsevisták az Iránból tá­vozó németeket. — Az angolok Tö­rökországban négymillió török font értékű élelmiözert vásároltak. — Ki­engedték a Chilében letartóztatott németeket. — Németországban a külföldi rádió hallgatását halállal büntetik. — Csernovitzban több ma­gasállású rendőrtisztviselőt megfosz­tottak állásától. — Takarót és bun­dát csak a hadsereg vásárolhat Ro­mániában. — Iránt a maga oldalán akarja harcbaállítani Anglia. — Tel­osztják Jugoszlávia vasúti parkját. — A néptörvényszék halálra Ítélte Elias cseh miniszterelnököt. — A finn csapatok elfoglalták Kelet-Ka­rélia fővárosát. — Halálra Ítélték Laval volt francia miniszterelnök merénylőjét. — Leverték a bolgárok a Drama-vidéki görög felkelést. — A Frangepánok ősi kardját nyúj­totta át a Dúcénak egy horvát kül­döttség. — Török kikötőbe mene­kült hat szovjet hajó — Japánban egy személyvonat a folyóba zuhant. 150 halott. — Izland szigetére ame­rikai sorkatonaságot küldtek. — 47 ezer horvát munkás utazott Német országba munkát vállalni. - Német ejtőernyősöktől és bombázóktól fél Newyork légvédelmi parancsnoka.— Megegyezett a londoni emigráns cseh kormány a Szovjettel. — Olaszor­szágban államosítják a lefoglalt üze meket. — Hamburgot és Stettint bombázták az angol repülők. — A délkinai japán hadműveletek lezá­rultak. — Svájc tiltakozott Angliá­ban légitere megsértése miatt. — A Szovjet egész lakosságát 65 éves korig katonailag kiképzik. — Telje­sen átcsoportosítják a japán csapa­tokat. — Napi 11 millió fontot tesz nek ki Angiia hadikiadásai. — Száz­ötven millió hektoliterre becsülik Eu­rópa idei bortermését. — Felhasz­nálják az angol királyi palota vas­kerítését és kapuit hadigyártásra. — Bezárták az iráni követséget Német­országban. A nemzeti kötelességteljesítés két frontja Magyarország Nagyasszonya a rádió útján ismét felhívást intézett a magyar néphez. Az a hófehér kéz, ame.y eszten­dők óta simítja e! fél küszöbén a gond­terhelt homlokok ráncát, az a Nagyasz­szony, aki szerető szívvel gondoskodik a társadalom elesettjeiről, a szemérmes sze­gényekről, most tokozott hangsúllyal kéri a magyar társadalom megértő támogatá­sát. A narmadik háborús tél küszöbén te­szi ezt, annak a télnek küszöbén, amikor mi, magyarok is kénytelenek voltunk a veszélyeztetett keresztény kultúra védel­mében szövetségeseink oldalán fegyvert fogni és fiainkat elküldeni a harctérre. Két fronton kell ma nemzeti kötelessé­günket teljesíteni. Hemzeti és honvédelmi kötelességünket, amint azt Nagyasszo­nyunk mondotta, mert hiszen segíteni és adni ma annyit jelent, mint nemzeti és honvédelmi kötelességet teljesíteni. Segí­teni kell a hátsó arcvonal polgári elesett­jein és áldozatkészségünkkel törekednünk kell arra, hogy a fronton küzdő honvé­deink mindennel el legyenek látva, amire tél folyamán szükségük van. Nem felsze­relésekről és nem arról van szó, hogy a honvédség jó ellátását mozdítsuk elő, mert hiszen ez biztosítva van, csupán ar­ról, hogy áldozatkészek legyünk és hogy az adófilléreken felül is igyekezzünk mindkét jótékonysági fronton teljesíteni kötelességünket. Megmagyarázta a Nagyasszony, miért folyik a küzdelem, megmondotta, hogy a magyar honvéd ezeréves szerepet telje­sít, amikor ismét fegyverrel a kezében vé­di a kersztény Európát a keleti barbárság támadásai ellen. Megmondotta azt is, hogy ez az élet és halál harca, itt megal­kuvás nincs, mert vagy mi diadalmasko­dunk, vagy pedig az az áramlat, amely elsöpör mindent, ami keresztény, ami nemzeti, amibein születtünk, amiben él­tünk és amiben meghalni is akarunk. Nem hódító harcot folytatunk, de meg akarjuk védeni ezeresztendős hazánkat, meg akar­juk védeni azt a megnagyobbodott orszá­got, ahol ma aránylag még mindig jobban élünk, mint Európa sok más államában. Aki gond nélkül tudja átélni a felet, ha nem is dúslakodhatik, gondoljon azokra, akiknek gondjaik vannak és főleg gon­doljon azokra a fiainkra, akik vérüket ál­dozták egy nagy, szent nemzeti gondola­fért. Meg kell nyilni a pénztárcáknak. A tehetősek pengői és a szegények fillérei szeretetfel tömörülve egy célért egy kéz­ben bizonyára hathatósan fognak hozzá­járulni a fél nyomorának enyhítéséhez és ahhoz, hogy katonáink semmi nélkülözés­nek ne legyenek kitéve s fel legyenek vértezve a távol kelet hideg fele ellen. Nincs kétség abban, hogy a harmadik háborús téi küszöbén minden magyar meghallotta és megértette Horthy Miklós­né szózatát. Nincs kétség abban, hogy mindenki, aki teheti, tehetségéhez képest oda fog járulni a nemzeti áldozatkészség oltárához és ad,annyit, jó szívvel, ameny­nyif adni és áldozni tud. Harc ez a jóté­konyság ma, A fronfmögöftiek harca, amelyet ép olyan becsülettel kell meg­küzdenünk, végigharcolnunk, mint amilyen (becsülettel harcolnak fiaink a fronton. Esztergom is bekapcsolódik a Budapest-dobogókői autóbusz­járatba Esztergom szab, kir. város Idegenfor­galmi Bizottsága szeptember hó 30-án, kedden délután 5 órakor dr, Etter Jenő polgármester elnöklésével gyűlést tar­tott. Mivel az idegenforgalmi Hiva­tal vezetője nem jelent meg az összehí­vott gyűlésen, ezért maga az elnöklő polgármester számolt be a mult év ese­ményeiről és ismertette az 1942-es év terveit az idegenforgalmi vezető jelen­tései alapján, A jövő tervek megvalósításai között a város idegenforgalmának fellendítését jelentősen előmozdítaná az, hogy ha a Budapest—dobogókői autóbusz j áratot Esztergomig meghosszabbítanák és így Esztergom is bekapcsolódhatna a dobo­gókői turistaforgalomba. Remény van arra, hogy ez a jövő évben meg is való­sul, A csoportos kirándulások szorgalma­zása is szerepel a jövő évi programban Az EMSzo hét nagy munkáskirándulást tervez Budapestről Esztergomba, Az IBUSz Vörösmarty-térí fiókjával is tár­gyalás folyt abban az irányban, hogy Esztergomot ís vegye be rendes évi úti­terveibe. Az utasellátással kapcsolato­san szó volt a Diákszálló jobb kihaszná­lásáról és a Hajósegylet vendéghelyisé­geinek igénybevételéről. Igen fontos idegenforgalmi kérdés az is, hogy a környékbeli városokat is el­lássuk megfelelő propagandaanyaggal. Ezzel kapcsolatosan bejelentette a pol­gármester, hogy Esztergomról újabban igen szép beállítású képek készültek. A filléres gyorsok járatásáról csak a korlátozások megszűnése után lehet szó, Tárgyalt ezután az Idegenforgalmi Bí­zottság az esztergomi Nagyboldogasz­szony-hét kifejlesztéséről és különösen egy Esztergomban rendezendő Sporthét­ről, amikor országos versenyek lennének. Ez a terv annál is inkább komoly figyel­met érdemel, mert hiszen ma már szép, nagy sportpályák állnak az ifjúság ren­delkezésére városunkban, Megvalósítandó tervként tárgyalta a bizottság azt is, hogy a Bibliotéka előtti tér táján információs irodát kellene fel­állítani az idegenjárás idejére. Reusz Ferenc takarékpénztári igazga­tó felhívta a figyelmet a szabadkaiak nagy érdeklődésére Esztergom város iránt. Ezt az érdeklődést meg kell be­csülnünk. Az általános ügyvitelre vonatkozólag vitéz Szívós-Waldvogel József ny, tábor­nok, bizottsági tag "az Idegenforgalmi Hi­vatal mostani vezetőjének felváltását és a hivatal komolyabb, alaposabb munká­ját követelte, Reusz Ferenc bizottsági tag pedig a költségvetés és zárszámadás bemutatását, továbbá azt kívánta, hogy az Idegenforgalmi Bizottság határozatai­nak mikénti végrehajtásáról tegyen je­lentést a hivatal vezetője. Az elnöklő polgármester javaslatára három hét múlva a bizotság ismét össze­jön és ekkorra az utóbbi kívánalmak tel­jesítésének meg kell történnie az Idegen­forgalmi Hivatal vezetője részéről. Szt. Gellért jubiláris emlék­nap Budapesten Az Országos Szent Gellért Egyesület, mikép hírül adtuk, a székesfőváros védő­szentjének, Szent Gellértnek emlékét a Szent Gellért-szobornál lévő kegyhe­lyünkön s a Szent Gellért-szálló már­ványtermében ülte meg. Ez ünnepség je­lentőségét emelte, hogy az egyesület fennállásának 20. évfordulóját ís jelen­tette a Szent Gellért-kultusznak. Az ün­nepi beszédeket dr. Tiefenthaller József prelátus, a Szent Imre-kollégium igaz­gatója, dr. Tille Gyula tabáni plébános, dr. Tarczay Tivadar egyesületi alelnök tarották. Szent Gellértről, mint Szent István apostoltársáról olyképpen mégis, hogy mindegyik előadó más és más irányban világította meg a Szent Gellért követésénél leginkább célhoz vezető utat. Szent Gellért vallási kultuszórában a mindenkor vezető helyet foglaló dr. Do­bók Ferenc író-fővédő ezúttal „Krisztus kereszthalála a korszerű orvostudomány világánál" címen adott elő mélységes buzgóságával és tudományával. Ennek hatása alatt az OSztGE t, elnökének je­lölte. Az alkalmi ódát Lészkay Irén Éva írta és adta elő nagy hatással. Vég Aranka Szathmáry Istvántól adott elő mély ha­tást kíváító alkalmi verseket. Balatony Károly a Pálosok ismertetésével kapcso­latban a csensztochovai legendát szaval­ta el a nála megszokott tetszés kiváltá­sával. Olysói Gabányi János tábornok kegye­letkultuszában neje adott elő férje csa­ládi költeményeiből oly erővel, hogy az egyesület mélységes háláját fejezte ki a művészi előadásért, Gy. Cziklre Va­léria, a M, K. E, alapító elnöke az OSztGE 20 éves munkásságát ismertette, anak kiemelésével, hogy az egyesület alapítása kezdeményezést jelentett „a bágyadtságtól beteg" társadalom életre­keltésénél. Váradyné Beliczay Ilona és fia, Várady Ferenc operaénekes a Szent Gellért-himnuszt adták elő. Általában véve az előadókra nézve az a megjegyzésünk, hogy azok mindegyike foglalkozott a Széchenyi-centenárium­mal, annak sugalmazó erejével. Ezért nevezhetjük a Szent Geílért-kultusz­napot egyúttal Széchenyi-kegyeletnap­nak is, A művészi kiválóságok között külön ki kell emelnünk V, Babits Vilma zene­művészeti főiskolai tanárnőt és volt nö­vendékeit, kik zene- és énekszámaikkal az ünneplő közönség nagy tetszésével ta­lálkoztak. Az egyesület védőkarbelí kiválóságai között láttuk ; dr, Fallenbüchl Ferenc ny, tanker. kir, főigazgatót, dr. Tiefen­thaller József kollégiumi igazgató, E, Koronghy Gyula és neje Csávossy Alice bárónő, Tormássy Dezső tábornok neje, Szent-Pály Sándor, a közigazgatási bí­róság tanácselnöke, Algya-Papp Dániel ezredes neje, Schönherr Károly ezredes és neje fővédőket és közéleti művészi ki­válóságaink számos képviselőjét. A városi költségvetésről A költségvetés első csoportja az álta­lános igazgatás adatait tartalmazza. Ennek a csoportnak két végösszege (zá­rójelben a tavalyi adatok) : szükséglet : 432.869 P (412,546 P), fedezet: 441,900 P (372,950 P). A közigazgatás. A személyi járandóságok összesen 259.392 P-t (245,315 P) tesznek ki. Az emelkedés eléggé lényeges, de ezt az emelkedést mindenben indokolja a tiszt­viselői fizetések emelkedése. Hogy a na­gyobb összegű emelkedést el lehetett ke­rülni, az annak köszönhető, hogy néhány állásra kezdő tisztviselők kerültek be, akiknek illetményei természetszerűen ki­sebb öesszeget tesznek ki. Érdekes megemlíteni, hogy a nyugdíj­terhek összesen 123.533 (109,253 P) P-t tesznek ki, Ez a tétel elkerülhetetlenül súlyos terhet ró a városra, A jelentős emelkedés a nyugdíjak emelésén kívül az újabb nyugdíjazásokban, illetve elha­lálozásokban nyeri magyarázatát, A közigazgatás összes dologi kiadásai összesen 26,250 P-t tesznek ki a tavalyi 26.887 P-vel szemben. A csökkenés in­doka a népszámlálás költségeinek elma­radása, egyéb vonatkozásokban a dologi kiadások emelkedtek, A közigazgatási bevételek: anyaköny­vi díjak : 1,700 P, hivatalos eljárások : 1.300 P (1.200 P), bizonyítványok kiállí­tási díja : 1.600 P (1.500 P), térítmé­nyek : 11.000 P, nyugdíjjárulékok: 3.000 (2.700 P). Az általános igazgatás második feje­zete : a rendészet költségvetése, a szük­séglet összege 47,403 P (45,350 P), ez az.

Next

/
Oldalképek
Tartalom