Esztergom és Vidéke, 1941

1941-01-25 / 8.szám

de Íme és a tanítói ügyekért való eredményes küzdelem országos viszonylatban. Nagy Imre elnök ezután rámutatott az egyesület központi szerv, a Tanítóegyesületek Országos Szövetsége eddigi munkássága eredményeire, nevezetesen arra, hogy többek között a nyolcosztályú népiskolának és a főiskolai tanítóképzésnek megvalósítása nagyrészt az Országos Tanítószövetség kitartó propaganda- és felvilágosító működésének köszönhető. Ismertette a tanítószövetség országos nagygyűlésének határozatait, amelyek legfontosabbjai között szerepel az, hogy kinevezés útján a VI. fizetési osztály is megnyittassák a tanítóság előtt és hogy a VII. fizetési osztályba ne százalékosan, kinevezés alapján, hanem automatice jussanak a tanítók, — továbbá, hogy ne legyenek titkos minősítések, töröltessenek el a gondnokságok és iskolaszékek és hogy a községekben a tanító hivatalból tagja legyen a községi képviselőtestületnek, hogy az iskolai felügyelet teljesen a tanítóság kezébe kerüljön, a népiskolai tanügyi igazgatás területein is a jogvégzett tanítókat helyezzék el, szóval, hogy a magyar tanítóság sorsának intézését és a népiskolai neveléstanítás és a falukultúra nagy nemzeti ügyét teljesen a kezébe vehesse és a legfőbb irányítás és ellenőrzés mellett így végezhesse nagy nemzeti feladatait. Elhatározta a választmány, hogy a dorogi szénmedence pedagógiai szempontból való ismertetésére pályamunkát ír ki, majd a pénztári ügyek megbeszélése után ért véget a gyűlés. Jótékony gondoskodás ötszáznál több esztergomi iskolásgyermekről Esztergom szab. kir. megyei város iskolaszéke f. hó 16-án délután öt órakor nagy érdeklődés mellett gyűlést|tartott. Dr. Drahos János ált. érseki helytartó, elnök nyitotta meg a gyűlést, amely elsőnek a polgármester értesítését tárgyalta az iskolaépületek tatarozásáról. Ezzel kapcsolatosan arra kéri a polgármestert, hogy — különösen ami a szentgyörgymezei iskolát illeti — mielőbb találjon módot a hiányok pótlására. A leventék téli foglalkozási helyének kijelölésénél most már kímélni fogják a túlterhelt iskolaépületeket, ezt megnyugvással vette tudomásul az iskolaszék. Nagy érdeklődést váltott ki a szegény iskolásgyermekek felruházásáról és étkeztetéséről szóló részletes jelentés. Tény, hogy az idén városunk különféle egyesületei és intézményei szinte nemes versenyre keltek ebben a jótékonykodásban. A Belvárosi Egyházközség 20 gyermeket ruházott fel, a belvárosi kongregációk 84 gyermeket ajándékoztak meg ruhával, cipővel és szeretetcsomaggal, a Szent Erzsébet Nőegylet közel 100 gyermeknek ad az iskolák révén naponta tejet, a Polgári Egyesület 24 iskolásgyerrneket ruházott fel, az Actio Catholia helyi központja 5 gyermeknek cipőt juttatott, a Szenttamás-Vízivárosi Kat. Polgári Kör 31 gyermeket ruházott fel, a Szent Anna Egyházközség ugyancsak 31 gyermeket látott el ruhával és cipővel, a Szent Ferenc harmadrendje 19 gyermeket ruházott fel, a Szentgyörgymezei Kat. Olvasókör szeretetcsomagokat juttatott a szegény gyermekeknek, a dr. Fehér Gyula-alapítványból pedig megtalpaltatják a szegény gyermekek cipőit, továbbá a Felebaráti Szeretet Asztaltársasága 10 gyermeket ruházott fel, a bencésgimnázium cserkészcsapata 4, a bencésgimnáziumi kongregáció 9 szegény gyermeket ajándékozott meg ruhával, csomaggal, a Szent Imre fiúiskola Vöröskereszt-csapata pedig 12 szegény tanulónak juttatott ruhát, cipőt stb. Mindehhez járul még az étkeztetési akció, amely a tél folyamán mindjobban kibővült. A Szent Margit leányiskolában dr. Drahos János érs. helytartó 100 pengő adománya segítette az étkeztetési akciót megindulásában és itt 40 gyermek kap naponta meleg ételt, a Szent Imre iskolától 19 szegény tanuló étkezik naponta jószívű családoknál. 18 pedig a Szenttamási Napközi Otthonban, ahol a szenttamási szegény gyermekek is étkeznek. Az étkeztetést különben nagyobb arányúvá tette a vármegye révén juttatott belügyminiszteri segítség. A tiszti orvos bejelentése szerint a felsoroltakon kivül mintegy 180 szegény gyermek részesül naponta ebédeltetésben. íia mindezt összeszámláljuk, megállapíthatjuk, hogy 500-nál jóval több azon szegény iskolásgyermekek szama, akik a jószívű egyesületek vagy az intézményes jótékonykodás révén valamilyen ellátásban és gondoskodásban részesültek vagy részesülnek. Az iskolaszék megelégedéssel hallotta a jelentést és határozatához híven ezen az úton mond hálás köszönetet az összes jótékonykodó egyesületeknek és intézményeknek nemes emberbaráti cselekedeteikért. A miniszterelnök két nagy beszédét olvashatjuk együtt abban a most megjelent vaskos kis füzetben, amely 'kézről-kézre, asztalrólasztalra, házról-házra járva valóban hasznos nemzeti küldetést tölt be a mai nehéz, vészterhes napokban a magyar közvélemény irányítása és tájékoztatása szempontjából Igaz, hogy annak idején az újságokban is olvashattuk gróf Teleki Pál miniszterelnök két hires beszédét, amelyek egyikét december 3-án a képviselőházban, másikat december 19-én a felsőházban mondott el, — de határozottan érdemes így együtt látni és olvasni ezt a két nagy államférfiúi megnyilatkozást, amely teljesen mentes a régi politikai iskolák nagyhangú frázishalmazaitól és egyszerűen, világosan, őszintén tárgyalja a magyar nemzet sorskérdéseit kül- és belpolitikai tekintetben Aki ezt a két beszédet figyelmesen elolvassa, megérzi, hogy nemcsak a megfontolt, bölcs és körültekintő miniszterelnök szól az ország sorsáról, céljáról, hanem ' a magyarság minden ügyét szivén viselő jó magyar ember beszél a jó magyar emberekhez. Ez az oka annak, amiért a „Magyarország az új Európában" című füzetre felhívjuk olvasóink figyelmét. a*p n.

P n.*> n.»> n.*> B.R H.lfl A tankerületi főigazgatóságok hatáskörének kibővítése Rendkívül nagyfontosságú rendelet készült el a vallás- és közoktatásügyi minisztériumban arról, hogy a féltékenyen őrzött eddigi központosítást meglazítsák és a teendők, főként a személyi intézkedések egy részét átengedjék a tankerületi főigazgatóságoknak. A decentralizálásnak legfőbb ideje, mert munkatorlódástól szabadítja meg a tanügyi téren túlterhelt minisztériumot és lehetőséget ad a szabadabb mozgásra azoknak a szerveknek, amelyek jobban ismerik a gondjaikra bízott területeket és közvetlenebb érintkezésben van azokkal. Az öt év előtt átszervezett tankerületi főigazgatóságok eddigi hatáskörét nagy mértékben kibővíti a rendelkezés minden nevelési és tanulmányi ügyben, a tanulók felvételi kérdéseiben, vizsgáztatási feladatokban. Az állami tanítók alkalmaztatási, megbízási és kinevezési ügyeit ugyancsak a főigazgatóságok hatáskörébe utalja a rendelet. Az irodai segédszemélyzet, az altiszti alkalmazás szintén a főigazgatóságok intézkedési körébe kerülnek. A rendelet szerint a tankerületi főigazgatók alkalmazzák az államsegélyes tanítókat, a tankerületen belül ők intézik a tanárok, tanítók és segédszemélyzeti egyének áthelyezését, szabadságolását, helyettesítését és ők intézkednek a a fegyelmi vizsgálatok megindításának ügyében is. A főigazgatók jelölik ki a jövőben a körzeti iskolafelügyelőket és a középiskolák és középfokú iskolák tanulmányi felügyelőit is. Az iskolai szünetek beosztása, engedélyezése és a tanítási időeltérések megállapítása szintén a tankerületi főigazgatók ügykörébe fog tartozni. Lij rigmusok Két úr megy az utcán: Urbán, meg az Orbán, Közben diskurálnak A világnak sorsán: Kinek nincsen kocsija. Gyalog megy az Pestre, Csak a német utazik Komát Bukarestbe. Különben is most ott Nagy a íelhrdulás, Amiből — ki tudja — Lehet Pálfordulás. Megpró balta tások Edzik meg az embert, Tobruk bevétele Nem jelent nagy sikert! Lesben áll a nyégus, Haile Szelasszie, Bár Abesszínia Még az olaszoké. De már tálalják ám A iekete levest, — A két vezér főzte, — Hogy hol ? Azt ne keresd! Donogán ezredes Útlevele eltűnt, Ravasz hir ez bizony, Nekem mindjárt feltűnt. Polgármesterünk is Van már: dr. Etter. Vágja is ki majd a Rezet. Donnerwetter! Vágóhidunk is lesz, — Nincs ok búsulásra — Kinnt leszünk a vizből, Akárki meglássa. Nyomott hangulatban Fog a kél úr kezet. Amikor egymástól Ma elkövetkezett l—í—T. Milyen egytál ételeket főzzünk ? Az egytál-étel csupán a vendéglőkre és éttermekre kötelező, de a szükségszerű takarékoskodás alighanem rászorítja az okos háziasszonyt is — az önkéntes bevezetésre. Helyesen is cselekszik a háziasszony, ha hetenkint legalább egyszer egytálnapot tart, mert takarékoskodik az idővel és pénzzel. Egyik nem megtévesztendő előny a mai időkben, Gundel Károly a Magyar Szállodás és Vendéglős című lap legújabb számában igen érdekes cikkben mutat be egész sereg kitűnő egytál-receptet. Az ismertebbekkel, mint amilyen a gulyás, Ujházyleves, nem foglalkozunk, Jókai bablevesét i>s ismerjük, ha nem is ezen a néven. Most Gundel azt ajánlja —• készítsük fiatal sertés körmével, fülével és a farkával, belészelt füstöltkolbász karikákkal, vastagra vágott metélttel és némi leveszöldséggel. Hasonló ételt készíthetünk száraz bab helyett nyáron zöldbabbal, de télen száraz borsóból is. A korhely- vagy káposztalevesbe a bővebben adagolt kolbászon és füstölt dagadón kívül gombócot vagy pirított ke

1 nyeret is ajánl, A levesek közül egytál-étellé fejleszthető például : Ézsau levese, sűrű lencseleves füstölt oldalassal, kolbásszal és vajas galuskával gazdagítva, A pörkölt- és tokányfélékről ne essék most szó. A székelygulyást egytál célokra bennefőtt burgonyával gazdagítva Gundel, a kolozsvári káposzta mellé a teljesség kedvéért zsemlyegombócot ajánl. A becsináltakba bőségesebben adagolja a zöldséget, gombát, spárgát, stb. amint idénye engedi, sőt apró galacsinokat, vagy rizst, burist. A halak is bőséges lehetőséget adnak. A népszerű savanyú tüdő gombóccal és tükörtojással ugyancsak kitűnő egytálétel. Azután itt van a töltött kel, a rakott kel vagy a húsos rakott palacsinta, amely darált hús-, sonka-, májtöltelékkel készült tejfeles, gombás, vagy paprikás mártással leöntve. Sorraveszi azután Gundel a külföldi konyhák különlegességeit. Ezek a receptek azonban elsősorban a vendéglősöknek hasznosak. Befejezésül idézzük a sertésborda Champvallon-módra című receptet : a kikent tepsibe, vagy lábasba egy réteg karikára vágott burgonyát és hagymát helyezünk, erre fektetjük a sertésbordákat, melyeket ismét egy réteg karikára vágott hagymával és burgonyával borítunk be, végül felső rétegnek káposztát helyezünk fölé be, Megtejfelezzük, reszelt sajttal meghintjük s az egészet készre pároljuk. A jövendő kulcsa Ha visszapillantunk a lepergett háromszázhatvanöt napra, elborul az arcunk, a számvetés, a végső summázás percében fanyar keserűséget érzünk a szájunkban: mi nem ilyen esztendőt akartunk. 1940. január elsején tervezgetéseink kék ködében de másnak képzeltük el az elősorakozó napok végtelenjét. Reményeink nem teljesültek. Vágyainkat elfújta a szél, elvitte az árvíz, elégette a déli nap; álmainkat ágyúdörgés riasztgatta, csapatok vascsizmáinak dübörgése szorította össze lélegzetünket. Az erdélyi bokrétaünnepet is de másnak képzeltük. Zavartalanabbnak, csillagokat sápasztóbbnak, egésznek, keserűségmentesnek. Az elmúlt évben óh de sokszor kellett a mákony, keltett a bróm. Az újságok sokat írtak a cenzúra ellenére is, a költők és a pacsirták elhallgattak. Tűzhányók oldalán éltünk és nem a rózsák ligetében. Nagy dolgok történtek. Az egyéni életek, sorsok, problémák összezsugorodtak az esztendő bilincsszorításában. A szívekben felsírt az örök humánum után a végtelen és bús vágyakozás. Ismerni és szeretni szeretné egymást az ember. De hol vagyunk ettől. Az új események, az új történések, az új meglepetések előtt. Mit hoz a jövő? — kérdezzük aggodalmaskodva. Mit hoz a jövő? Hol van a jövendő aranykulcsa? Elpusztul-e Európa, vagy a szenvedések tüzében megtisztul, mint tűzben a nemes fém? Beissza-e a rengeteg vért valaha a föld, s elviszi-e az ágyúk füstjét a szél örökre és végérvényesen? Járjunk csendesen és várjuk türelmesen mindennek a végét. A romokon is megterem a virág és megtalálják egymást a kinyújtott kezek. A könnyező szív is megláthatja a csillagokat, ha fölfelé néz, reménykedhetünk abban, hogy még az ágyúk csövében is rakhatnak az ég madarai fészket. Eljön az idő, amikor vérhullatásos, feltépett földeken a béke dallama zeng, s ahol most a pusztulás és a megdühödött rombolás fekete angyala jár, ott boldog élet hallelulája csendül fel tisztán és szabadon. Adjunk hálát Istennek azért, hogy „így" értük meg 1941. január í-ét. Mert érhettük volna másként is. A fövendő Isten kezében van, s mi mit is tehetnénk mást, mint reáhajolunk erre a dorgáló, simogató, kenyérrel ajándékozó és korbácssal sújtó kézre és megcsókoljuk azt. Ember! Ez új évben vésd szivedbe, írd fel tenyeredbe, a házad kapujára, pihentető ágyad fölé: a jövendő kulcsa Isten kezében van! S ezt éppen elég tudni. Sajtókamara-kerületi titkári megbízás. Vitéz Kolossváry-Borcsa Mihály, az Országos Magyar Sajtókamara elnöke megbízta a „Győri Nemzeti fiirlap" munkatársát és felelős kiadóját, Liszy Lajost a győri kamarai kerület titkán teendőinek elvégzésével. Működési köre hét vármegyére: Győr, Komárom Pozsony, Esztergom, Nyitra, Bars és Hont vármegyékre, illetve az azokban megjele IŐ lapokra terjed ki. A kerületi titkár tartja fenn a kapcsolatot a központtal, őrködik, hogy az egyes lapvállalatok betartják-e a kamarai rendelkezéseket. A tagok kérelmét, javaslatait véleményével , llátva küldi a Kamarához.