Esztergom és Vidéke, 1941
1941-09-06 / 72.szám
ESZTERGOMI 0 /l)t KE HATVANKETTEDIK ÉVFOLYAM 72. SZÁM Szerkesztőség, kiadóhivatal; Simor-u. 20. Megjelenik minden szerdán és szombaton Keresztény politikai és társadalmi lap. SZOMBAT, 1941. SZEPTEMER HŰ 6 Szerdán 10 fillér, szombaton 16 fillér. Előfizetési ár 1 hóra : 1 pengő 20 fillér. HETI ESEMÉNYEK BELFÖLD 16.396 hold földet visszakap Szabadka város. — A zentai piacon nem. árusíthatnak zsidók. — A szerbek feldúlták és kirabolták a Zrínyiek muraközi kriptáját. — Zomborban berendezkedett már a polgári köz igazgatás. — Megadóztatják a fő város területén termelt bort. — 440 milliót költ nyers élelmiszerekre egy év alatt Budapest lakossága. — A müvelhetővé tett alföldi pusztaságokon tízezer családot telepítenek le. — Kolozsvárott állítják fel az er délyi cserzőgyárat. — 1044 hallgatója volt a soproni nyári egyetemnak. KÜLFÖLD Az angol és szovjet csapatok találkoztak Iránban. — Papén törökországi német nagykövet Berlinbe repült. — Sztálin segélytkérő küldöttséget menesztett Washingtonba. — Szerbiát talprasegítik a németek. — Szerbiában fegyveres őrséget állítanak fel és bevezetik a kötelező munkaszolgálatot. — Nagyarányú benzinpanamát lepleztek le. — A Szovjet hosszútávú bombázókat vásárolt Amerikában. — Rövidesen amerikai hajókaravánokat szervez Oroszország felé Amerika. — Romániában visszavonták a magyar nyelv használatára vonatkozó tilalmat. — összeírják Besszarábiában és Bukovinában a katonaköteles férfiakat. — Perzsa zarándokokat géppuskáztak a szovjet repülők. — A tengerbe veszett repülőgépével a nemzetközi olimpiai bizottság elnöke. — Az angolok filmet készítettek a dünkircheni visszavonulásról. — A német csapatok harminc kilométerre közelítették meg Leningrádot. — A szovjet csapatok megszüntették Iránban előnyomulásukat, — Japán a háromhatalmi egyezmény alapján tárgyal Amerikával. — A német birodalomban 15 millió rádióhallgató van. — Amerika 50 milliárd dollárt szavazott meg fegyverkezési célra, i— Torlaszokat építettek a bolsevikiek Leniográd utcáin. — Bevezették a húsjegyeketa román fővárosban. — 823 csecsemő született eddig Londonban légoltalmi pincékben. — Brazília partvidékén 18 repülőteret építenek. — Államellenes összeesküvést fedeztek fel Argentínában. — A svédeknek nem szabad Idegen hadiszolgálatba lépni. — Franciaországban a zsidók nem tarthatnak rádiót. — Teljes győzelmet arattak a finnek a kaíéíiai földszorosban. — fiorvátor szagban két német reálgimnázium működik. — Zimony városát megszállták a horvát katonák. — Amerika légi úton szállít repülőgépeket Szibériába. — Fegyverletételre szólították fel a körülzárt abesszíniai olasz csapatokat. — Megvonták Guetamalában a német konzulok működési jogát. — fiattagú védelmi tanács alakult Leningrádban. — A spanyol államháztartás kiadása 6.8 miliiárd pezeta — Őtvenmilltós hitelt szavaztak meg Portugáliában nemzetvédelmi célokra. -- Mexikó ban kibővítik a katonai kiképzést. — Erődítéseket építenek, csapatokat és hajókat vonnak fissze az angolok Nyugat-Afrikában. — Egyezmény készül Amerika és Mexikó között — Afganisztánt is megszállják az angolok. — Megszállták az angolok az iráni olaj vidéket. — Várnában titkos szovjet rádióállomást fedeztek fel a bolgár rendőrök. — Fran ciaország új alkotmányát októberben hozzák nyilvánosságra. — Téli segélyt kapnak Szerbiában az állami tisztviselők. — Üldözik a német missiókat Kínában. — Nem tűri a francia kormány a bolsevista üzelmeket. — Augusztusban 537.200 angol hajóürt süllyesztettek el a né metek. — A francia munkások 103 millió frankot küldtek haza Németországból. — Amerika nem szabadítja fel a svájci betéteket. — Banjaluka lett az új Horvátország fővárosa. Városunk iskolakérdése A városi gimnázium, a kereskedelmi középiskola és a polgáriiskola körül keletkezett viták — úgy látszik — nem záródtak le a lapunkban is közölt városi közgyűlési határozattal. Az ismeretes határozatot megfellebbezték s így most az újra feljut a miniszterhez, hogy ő mondja ki az utolsó szót. (A fellebbezés indokolása az ügynek érdemi része mellett főleg arra mutat rá, hogy a határozatot hozó közgyűlést nem hívták össze szabályszerűen.) Nem szólhatunk bele az ügynek hivatalos elintézésébe, de azt szükségesnek látjuk, hogy erről a nagyfontosságú kérdésről tájékoztassuk olvasóinkat, már amennyire ez lehetséges a rendelkezésünkre álló adatok alapján. Az egész kérdés már évek óta vajúdik megoldást keresve, de különös aktualitást főleg a kereskedelmi középiskolára vonatkoztatva, akkor kapott, amikor a kereskedelem iránt különös vonzalmat tanúsító Felvidék visszakerült és megkezdődött az azóta már jelszóvá vált „gazdasági őrségváltás". Az ügy eleinte teljesen elméleti síkon mozgott és ekkor még csak az volt a kérdés ; meg kell-e valósítani a kereskedelmit és hogyan ? De később valami különös esztergomi fátum folytán kezdtek bekapcsolódni a_ személyi vonatkozások, a vita kiélesedett s az előbbi alapvető, egyszerű tőmondatban összefoglalható kérdésből egy nagy körmondat lett, telespékelve mellékmondatokkal, személyes élekkel, pótadó százalékokkal, más intézmények magasztalásával, illetve halálos Ítéletével. Ilyen felizgatott hangulatban érkezett meg a városhoz az első miniszteri leirat, amelynek lényege az volt : a város szüntesse meg fokozatosan a városi gimnáziumot s az idei szeptemberre már ne nyíljon meg az első és az ötödik osztály, hanem az első helyett a polgári, az ötödik helyett a kereskedelmi középiskola első osztályát szrevezze meg a város, A miniszteri leirat rendelkező részét a különböző súlyos természetű szankciók egészítették ki. A miniszteri leirat tartalmának közismertté válása után már az egész iskolapolitikai vita szorosan összefonódott a városi gimnázium sorsával. Az egyik párt tiltakozott a város kultúrintézményének megszüntetése ellen, a másik párt helyeselte a gyakorlati célú iskolák felállítását és kiemelte azt, hogy a városi gimnázium megszűnésével kapcsolatban 40.000 de amely — a hir szerint — ragaszkodott a polgárinak az idei évben való íelállítasahoz, egyébként pedig a határidőkre vonatkozóan halasztást adott. Mindezekből az eseményekből két tényt látott a nagyközönség. Az egyik az volt, hogy meghirdették a polgárit, a másik hir pedig a városi gimnázium első osztályába való beiratkozás határidejéről szólott. Mindkét hír előtt tájékozatlanul állott a nagyközönség, A polgári iskola iránt érdeklődők gyermekeiket már régen, júniusban elhelyezték , tehát akkor, mikor még híre sem volt az Esztergomban megnyitandó polgárinak. Különben ís egy véglegesen el nem dőlt kérdés gyakorlati következményeit levonni nagyon kockázatosnak látszik. A városi gimnázium iránt bizalmat érzők sem állanak sokkal kedvezőbb helyzetben. Hiszen érthetően nagy probléma olyan intézetet választani, amelynek megszűnése, vagy meg nem szünése a tárgya még az el nem dőlt vitának, A szülőknek ehhez a két nehéz helyzetben lévő táborához csatlakozik még talán egy sokkal súlyosabb körülmények között lévő harmadik csoport. Ezek azt mondják : „Fiamat a kereskedelmi pályára szántam." ,,A kereskedelmi középiskola megnyitása reményében hoztam súlyos áldozatokat." „Anynyian vagyunk érdeklődők, hogy az új kereskedelmi középiskolának párhuzamos osztályokkal kellene megnyílni-" ,,Ez iskola ügyéért mi hoztuk a legsúlyosabb áldozatot, mikor vártunk, kockára téve gyermekeinknek többé vissza nem térő éveit," „Nekünk igazán lényegtelen kérdés, hogy megszűnik, vagy marad a városi gimnázium, hogy lesz-e jelentkező a polgáriba, vagy sem," „Nekünk csak az fontos, hogy gyermekeink ne veszítsenek éveket és hogy hajlamaiknak megfelelő intézetbe járhassanak," Mi azt hisszük, hogy a kérdés súlypontja itt van. Nem lényegesek a személyi kérdések s nem szabad két egész különböző iskolapolitikai kérdést úgy összebonyolítani, hogy sziámi ikrek legyenek belőlük. Ki kell küszöbölni azt a téves elképzelést, hogy vagy az egyik, vagy a másik. Miért ne lehetne mind a kettő, de nem ködös távolban, hanem — a közérdeknek megfelelően sürgősen. Hisszük, hogy ha azt a sok energiát, erőfeszítést, amelyet eddig ellentétes irányokba fektettek be a közelről vagy a távolról érdekeltek, mindkét intézmény együttes érdekének istápolására s a szükséges anyagi körülmények biztosítására fordítanák, az egész probléma rövidesen s az igazi közérdeket kielégítően megoldódna. r tehertől fog megszabadulni a város közönsége. A városi közgyűlés ezután meghozta ismeretes határozatát, majd még egy miniszteri rendelet érkezett, amelynek pontos tartalmát egyelőre nem ismerjük, "Deutschland-üngarn Pompás kiállítású, gazdag tartalmú, hatalmas kötettel lepte meg a német nemzetiszocialista párt sziléziai körzete a magyar-németbarát olvasóközönséget ; a „Deutschland-Ungarn" című díszmüvei, amely a magyar-német viszony és kapcsolatok szakszerű bemutatásával a helyzet tudományos ismertetésével és a jövő lehetőségeinek komoly és mély fejtegetésével igyekszik válaszolni azokra a kérdésekre, amelyek ma minden gondolkodó főt foglalkoztatnak, A hatalmas terjedelmű füzet pompás képekben mutatja be a magyar földet és a magyar életet. Nagyszerűen sikerült szines mélynyomásban hozza Kormányzó Urunk arcképét, továbbá az elhunyt Teleki Pál gróf miniszterelnök és gróf Csáky István külügyminiszter jól sikerült arcképét. Nagyszerű képeket látunk a magyar nemzet büszkeségéről, a magyar hadseregről és az erdélyi bevonulásról, A magyar alföld, a Hortobágy szépségeit és életét színpompás, kifejező képek mutatják. Az ország szivének, Budapestnek nevezetességeit és festői részeit külön képsorozat tárja fel. A megfelelő ismertetéseket a leghivatottabb tollú szakemberek írták. Bárdossy László miniszterelnök a németmagyar barátságos együttműködésről ír, megállapítva, hogy külpolitikánk útjait ezeréves történeti erők szabják meg amelynek az értékes jövő fejlődés feltételeit is magukban foglalják. Kegyeletes megemlékezésül szolgál gr. Teleki és gr, Csáky egy-egy kis cikke, amelyeket az elhunyt két államférfi röviddel a halála előtt írt a díszmunka számára. Hóman Bálint kultuszminiszter az egyetemi tanár hivatásáról ír, br, Bánffy Dániel földmivelésügyí miniszter a magyar és német mezőgazdaság örvendetes együttműködéséről, Varga József dr. ipar- és kereskedelemügyi miniszter a magyar ipar útjáról, dr, Laky Dezső közellátási miniszter a magyarság háborús közellátásáról szól. Külön érdeklődésre tarthat számot dr. Reményi-Schneller Lajos pénzügyminiszter összefoglaló cikke a magyar gazdasági tervről, amelyben külön fejtegeti a mezőgazdaság, ipar, kereskedelem, közlekedés és az árúfelhasználás kérdéseit. A mezőgazdaság új területek bevonására és a talaj általános javítására törekszik a talajjavítás minden modern eszközével. A minőségi termelés mellett a megfelelő termények termesztése •— a tápláló-, ipari- és gyógynövények, gyümölcs és zöldség, — továbbá a piac kiterjesztése a nagy feladat, . Az állattenyésztés szakszerű fejlesztése kiegészíti a fentieket. Az iparfejlesztés hazánk .nyersanyagának feldolgozására és minél több munkáskéz foglalkoztatására törekszik, így mezőgazdasági iparunk kifejlesztése természettől megszabott feladat. Ugyanígy szem előtt kell tartani az ásványi kincsek felkutatását és kiaknázását, különösen a legutóbb visszakerült részeken. Energiagazdálkodásunk új energiaközpontok létesítésére, hasznosítására és az egész ország ellátására törekszik. A kereskedelemben ki fogjuk zárni a felesleges és jogosulatlan közvetítő kereskedelmet, valamint a spekulációt és az árdrágító profitot. Az úthálózat, vasút, hajózás, szállítás fejlesztése mellett az arányos árúelosztás is nagy feladat. A munka megszervezésére külön gond jut. Szakképzett, intelligens munkásokra van szükség, akik a munkát nemcsak foglalkozásnak és kenyérkeresetnek fogják fel, "hanem hivatásnak, nemzeti feladatnak és értéknek. A bér-, pénzügyi és tőkepolitikának ís ehhez kell igazodnia, hogy a tőkeképződés, az erőteljes gazdasági munka, a vásárló ezt és ezzel kapcsolatban az életszínvonal emelkedése adja meg az ország igazi erejét. Több szép illusztrált cikk tárgyalja még Budapest sorsát, Magyarország általános képét, a német-magyar ezeréves kulturális kapcsolatokat, a magyar ipar jejlődését, pénzügyi politikánkat, a nemzeti munkaállamért vívott küzdelmeket, talpraállásunk érdekében folytatott erőfeszítéseinket és sok más közérdekű kérdést. Az idegen olvasó valóban nagy 'szakértelemmel megírt, gondosan összeállított, kimerítő és világos cikkekből ismerheti meg hazánkat, értékeit és jelen helyzetét. Bennünket, magyarokat, elsősorban a németek magyarvonatkozású felfogása és nézetei érdekelnek. Szép képek mutatják a fejlett német ipar vidékeit, a szakcikkekkel pedig a német-magyar kapcsolatok ágait és jelentőségét fejtegetik és méltatják, továbbá Magyarország keleteurópai helyzetéről és jövő szerepéről szólnak. Ribbentrop Joachim meleg sorokban méltatja országunk szerepét az új Európában, amelyet egyrészt a múltban gyökerező fegyverbarátsága Németországhoz, másrészt észszerű csatlakozása a háromhatalmi egyezményhez, biztosítanak nemzetünk számára a jövőben is. R. Walther Dassé közellátási- és földmivelésügyí miniszter cikkében megállapítja, hogy a jobb jövő a nemzetek harmonikus gazdasági együttműködésén fog felépülni. Ebben egyaránt nagy szerepet játszik az egyes nemzetek belső termelése, valamint gazdasági kapcsolatok egymással ezt azonban függetlenné kell tenni a
