Esztergom és Vidéke, 1941

1941-08-16 / 66.szám

HATVANKETTEDIK ÉVFOLYAM 66. SZÁM Szerkesztőség, kiadóhivatal: Símor-u. 20. Megjelenik minden szerdán és szombaton Keresztény politikai és társadalmi lap. SZOMBAT, 1941. AUGUSZTUS Hó;i6 Szerdán 10 fillér, szombaton 16 fillér. Előfizetési ár 1 hóra : 1 pengd 20 fillér. HETI ESEMÉNYEK BELFÖLD Hatvanegy válogatott leventénk Németországba utazott. — Kolozs­vár 600 elidegenített birtokát perli vissza. — 5659 bűneset volt a mult hónapban Budapesten. — Babitsról utcát neveznek el Pécsett. — A fő­város 614 vagon élelmiszert osztott ki egy év alatt a szegények között. 1400 gyöngyösbokrétás ment az idén Budapestre. — Visszakapják a csikiek elkobzott birtokukat. — KÜLFÖLD Németország új támaszpontokat kap Dakarban és Tuniszban. — A finn kormány szabadon eresztette a szovjetmérnököket. — Tartalékolják az élelmiszereket Amerikában. — Sziám elrendelte a határforgalom el­lenőrzését. — Olaszországban ellen­őrzik a kenyér vásárlását. — Hét száz szabadkőmivest mozdított el állásától a francia kormány. — For­radalom fenyeget a Szovjetunióban. — A németek nagy erővel törnek a Fekete-tenger felé. — Darlan lett az egész francia haderő főparancsnoka. — Mohamed Alit Sziria trónjára ül­tetik az angolok. — A spanyol kék­hadosztályt feleskettették Hitlerre. — A svájci állampolgárok elhagy­ják Sanghajt. — Összeesküvést lep­leztek le Iránban. — Antonescut sze­mélyesen tüntette ki Hitler. — Ha­jón akarnak menekülni Odesszából a szovjetcsapatok. — A szovjet szál­lítóhajók megkezdték az amerikai hadianyag szállítását. — Sziám ha kell tűzzel és gázzal is megvédi füg­getlenségét. — Irán nem fogadta el Törökország közvetítését. —- A ja­pánok elrendelték Észak-Mandzsuria határvidékének polgári kiürítését. — Egyes szovjetrészek már zárt egy­ségben adják meg magukat. — Há­rom évi fogházra Ítélték a Newyork­ban elkobzott olasz gőzösök kapitá­nyait. — Irakba küldik az angolok a libanoni francia lövészezredet. — Franciaország bevezette a fasiszta rendszert. — Minden francia politi­kai párt működését betiltották. — Sztrájkot és terrorhadászatot tanul­tak a moszkvai Lenin-egyetemen. — Ezévben 430 millió mázsa búzater­més várható Európában, 60 millió­val több, mint tavaly. — Szerbiá­ban 600.000 Önálló gazdaság van. — Szerbia 49.500 négyzetkilomé­ter, 3.5 millió lakossal. — Roosevelt tengeri yachtját ágyúkkal szerelték fel. — Mongóliában mesterlövész­ezredeket szervez egy ellenforadal­már ukrán hetman. — Nagy a ta­karmányhiány Svédországban. — Zágrábban tudományos akadémiát alapítanak. — Ausztrália csatlakozni akar az Egyesült Államokhoz. — Izland szigetre több amerikai sze­nátor szemleútra ment. — 1944-re épülhet csak ki teljesen az ameri­kai hadiflotta. — Támaszpontokat kér Amerika Braziliától. — Japán katonai intézkedéseket tett Mand­zsukuóban. — Általános kiviteli ti­lalmat rendeltek el Indo Kínában.— 180.000-re emelkedett Indo-Kinában a megszálló japán sereg száma. Egymilliárd pengő mezőgazdaságunk fejlesztésére Az első egymilliárdos programmot bol­dogult Darányi Kálmán miniszterelnök jelentette be győri beszédében. Ez a programm eredetileg hatszázmilliót szánt a honvédelem fejlesztésére és szerepelt benne a mezőgazdaság fejlesztése is. Az ismeretes események miatt az összeg túl­nyomórészben honvédelmi célokra for­díttatott, sőt azon túlmenően is áldoz­tunk honvédségünk fejlesztésére. Ennek eredménye láthatóan jelentkezik abban, hogy a magyar külpolitika sikerével kap­csolatban országunk földje és lakossága örvendetesen gyarapodott. Vissza lehetne tekinteni ezekre az eseményekre, rá le­hetne mutatni arra is, hogy honvédsé­günk korszerű felszereléssel csodálatra és elismerésreméltóan állja meg helyét jelenleg a népeknek a bolsevizmus elleni harcában. A mezőgazdaság fejlesztését szolgáló második milliárdos programm a megna­gyobbodott országnak földmívelőlakossá­gában és földjében rejlő értékeit hivatott nagyobb mértékben érvényre juttatni. Mint a földmivelésügyi miniszter megál­lapította, a termelés fejlesztése nemzeti ügy. Az egymilliárd pengő, amit erre szántunk, a nagy ieladatok megoldására nem túl sok, de jelenlegi viszonyaink kö­zött nagy anyagi áldozatot jelent, amit feltétlenül meg kell hoznunk. Az utóbbi tizenöt év alatt : az 1925—26. költségve­tési évtől az 1939—40. költségvetési évig — amely utóbbi másfél évre szólt —, a földmivelésügyi tárca összes igazgatási és üzemi kiadásainak költségvetési fedezete összesen, kereken 685 millió pengő volt. Ez is mutatja a jelenlegi programm nagy­szabású méreteit, A mezőgazdaságfejlesztési törvényja­vaslat programmjának megvalósítása tiz évre van tervezve. A fedezetül szolgáló egymilliárdot részben a költségvetés ke­retében, részben a magántőke bevonásá­val, végül esetleg kincstári kezesség vál­lalása útján is biztosítjuk. A mezőgazdaságfejlesztési törvényja­vaslat alapjául szolgál egy közgazdasági és pénzügyi előzetes munkaterv. Az el­készített előzetes közgazdasági mérleg megállapítja a nemzeti vagyon és jöve­delem mezőgazdasági részének alakulá­sát s azt mutatja, hogy a mezőgazdaság fejlesztésére fordítandó egymilliárd pen­gő a programm megvalósítása folyamán összegének többszörösével jelentkezhetik majd a nemzeti jövedelem és vagyon gyarapodásában, A mezőgazdaságfej lesz­tésí törvény végrehajtásának várható ki­hatása tehát olyan mértékű, amely nem­csak a mezőgazdaság, hanem közvetve a többi közgazdasági ágak megerősödését is biztosíthatja és végeredményben az egész ország nagyobb anyagi jólétét, te­herbiróképességének fokozását, szellemi haladását és megnagyobbodott nemzeti feladatainak eredményes szolgálatát moz­dítja elő. Rá lehet mutatni arra, hogy általában véve termelési törvényről van szó, amely a mezőgazdaság teljesítőképességét fo­kozza. Erre szükség volt azért is, mert az utóbbi években történtek olyan tör­vényes intézkedések,' mint a földbirtok­reform fokozása, különösen a zsidóbirto­kok átvételével kapcsolatban, a legki­sebb munkabérek megállapítása, szociá­lis jogszabályok, — amely intézkedések, legalább ís átmenetileg, a mezőgazdaság és az egész ország számára bizonyos terheket jelentenek. Ezenfelül honvédel­mi és más aktuális okokból is szükséges a teherbíró képesség fokozása, ez pedig csakis a termelés és az abból származó jövedelem emelésével érhető el. Ebben a tekintetben a mezőgazdaságfejlesztési törvényjavaslat a jövedelemelosztás he­lyesbítésének céljait ís szolgálja, külö­nös tekintettel a kisgazdatársadalomra és a mezőgazdasági munkásságra. Természetes, hogy amikor az állam a mezőgazdaság fejlesztésének előmozdí­tására egymilliárd pengővel nagy áldo­zatot hoz, jobban megkívánja azt, hogy mindenki illeszkedjék be az egyetemes nemzeti termelés rendjébe. Ennek bizto­sítása érdekében kimondja a javaslat, hogy közvetlen beavatkozásnak is van helye, ha a birtokos ingatlanát nem mű­veli, vagy gazdálkodása az okszerű gaz­dálkodással ellenkezik, vagy a termelés tekintetében fennálló rendelkezések'meg­szegésével a termelés rendjét veszélyez­teti. Bánffy Dániel báró földmivelésügyi miniszter nyilatkozatából kiemelhetők le­hetnének a következők : Az ország szántóterületének közel há­romnegyedrésze, állatállományának négy­ötöde kisgazdák kezén van. Ez az arány a kormány földbirtokpolitikája követ­keztében is tovább emelkedik a jövőben, a magyar földmivelésügyi politikának te­hát jellegzetesen kisgazdapolítikának kell lennie. A magyarság megerősödése érdekében emellett előnyben kell részesíteni a né­pes családokat és támogatnunk kell a munkásságot. A mezőgazdaság haladásához nagyobb tőke, több tudás kell, A mezőgazdasági szakoktatást, téli gazdasági iskolák, gaz­dasági tanfolyamok stb,, valamint a me­zőgazdasági kisérletügyí intézményeket nagyvonalúan ki akarjuk építeni, A cél az, hogy minden gazdához eljussanak az ismeretek. Megvalósítjuk a községi mintagazdaságokat a vármegyékben, leg­alább is a járásoknak megfelelő szám­ban a kísérleti birtokok intézményét. Átvesszük a termelés bizonyos mérté­kű irányítását. Kedvezményekben része­sítjük azokat, akik a föld termelőképes­ségét lényegesen emelik, közgazdasági szempontból elönyösebb növényt termel­nek, illetőleg állatot tenyésztenek. Tá­mogatjuk a gazdák társulását és szövet­kezését. Arra törekszünk, hogy a gazdák mezőgazdasági mellékíparok keretében feldolgozva vihessék terményeiket a piacra. Nagy súlyt helyezünk a vetőmag­és tenyészállat-akciókra, a magvak tisz­títására, osztályozására, szárítására, a raktározás korszerű megoldására stb. Nem tűrjük, hogy egyetlen gazda is akadjon ebben az országban, aki a gaz­dálkodást elhanyagolja, a földet oksze­rűen nem műveli. A haszonból elsősorban a gazdának kell részesednie, ezért, ha jobb értékesí­tést kivannak, elrendelheti a törvényja­vaslat alapján a termelők kényszertár­sulását, az adás-vételek hivatalos ellen­őrzését, A földmivelésügyi igazgatást el kell vinnünk a községbe, hogy egyetlen intéz­kedés se maradjon sehol végrehajtás nél­kül, A törvényjavaslat ezt az állami tiszt­viselők létszámának szaporítása nélkül valósítja meg, amennyiben a földmivelés­ügyi igazgatás alsófokú teendőinek ellá­tását a községi ispánokra, mint szerződé­ses alkalmazottakra bízza. Az idegenajkú nyelvterületek új népoktatási rendje Két elsőrendű fontos kérdést oldanak meg a közoktatás terén Hóman Bálint kultuszminiszter legújabb rendeletei. Az egyik a szórvány-magyarság gyermekei­nek népiskolai oktatását, a másik pedig a nemzetiségi anyanyelvű gyermekek is­koláztatását rendezi. Kimondja a rendelet egyike, hogy a Magyarország területén lakó olyan ma­gyar anyanyelvű iskolaköteles gyerme­ket, aki nem magyar anyanyelvű kör­nyezetben él, vagy magyar iskolában, vagy vándortanító útján, vagy magyar internátusban, vagy magyar anyanyelvű környezetben elhelyezve kell iskoláztat­ni. Gondoskodni kell tehát arról, hogy ott, ahol sűrűbbek a szórványok, inter­nátusokat létesítsenek és a nemzetiségi iskolák keretében tagozatot állítsanak fel s ahol ez nem lehetséges, ott vándor­tanítók oktassanak. A másik rendelet előírja, hogy az u, n, vegyes rendszer helyett már ebben az iskolai évben a teljes anyanyelvű okta­tás is életbe lép. Minden befolyástól mentesen a nemzetiségi szülőknek kell titkos szavazással eldönteni, hogy mi­lyen oktatási rendszert kívánnak, a nem­zetiségi anyanyelvben való oktatáshoz ragaszkodnak, vagy kívánják fenntartani a vegyes rendszert. A magyar nemzet jövője szempontjá­ból felbecsülhetetlen jelentőségű rende­let végrehajtásánál két szempontot kívá­nunk vármegyénk közönségének figyel­mébe ajánlani. Ne feledjük el, hogy kevesen vagyunk. Nem szabad kockáztatnunk, hogy csak egyetlen magyar gyermek ís elmerüljön idegen nyelvnek tengerében és ne ma­radjon tökéletes, teljes értékű magyar. Minden lelket meg kell menteni a ma­gyarság számára, ha már a legszélsőbb határig és a viszonyok józan megítélé­sével, elmentünk méltányosságunkkal, előzékenységünkkel odáig, hogy nem kí­vánunk magyarosítani, nem kívánunk el­hódítani a magunk számára nemzetiségi nyelvterületekről. A nemzetiségek kö­zött élő magyar gyermekekért azonban, hogy magyarul tanulhassanak, minden áldozatot meg kell hozni. Ám tanítsanak a nemzetiségi vidéke­ken kizárólag az illető nemzetiség anya­nyelvén, nem mulaszthatjuk el hangsú­lyozni, hogy a léleknek akkor ís és min­denekfelett és megingathatatlanul hű­nek, tökéletesen egységesnek kell lenni a magyar állameszméhez. Mi hisszük, hogy e téren nem lesz panaszra ok, tud­juk és érezzük, hogy a nemzetiségi is­koláink szelleme azonos lesz Szent Ist­ván birodalmának nemzeti, állami érde­keível. Megingathatatlan felfogásunk továbbá, hogy az államnyelv elsajátítása minden­kinek saját maga iránt tartozó érdeke, ha községe, szűkebb hazája határán túl is érvényesülni óhajt. Ezért kell a szü­lőknek lelkiismeretük nagyon gondos mérlegével gondoskodni arról, hogy gyermekeik tanítását hogyan irányítsák. A két új rendelet olyan magas erköl­csi alapon áll, hogy azt Európa és a mű­velt világ bármelyik kuítúrállama, mely­ben nemzetiségi lakosság is él, követen­dő példaként állíthatja maga elé. Ma­gyarország újból megmutatta a világnak, hogy kulturhivatása magaslatán áll s ez­úttal ismét olyasvalamit alkotott, amivel megelőzte Európa valamennyi népét s amit, ha Trianon örökösei is magukévá tennének, magyar gyermekek tízezrei époly szabadon élhetnének népi kultúrá­juknak, mint a Magyarországon élő ide­gen anyanyelvű gyermekek. Falusi tehetségek kutatása A városi tehetséges ifjú csakis akkor fog tudni komoly teljesítményt felmu­tatni, ha telíti önmagát azokkal a jó tu­lajdonságokkal, amelyek megtalálhatók a falusi talentumokban. De ezeket a fa­lusiak is a természetben való elmerülés­ből merítették — amit hatásosan segí­tett elő mostoha sorsuk —, a városi te­hetség is, ha önszántából ,vagy mások rábeszélése alapján hajlandó kimennni a mostoha vidéki életbe és vállalni a ta­nyai élet minden szépségét, nehézségét és zordságát, s azt egy-két évig férfias bátorsággal és kitartással végigélni, vé­gigszenvedni, akkor legértékesebb em­bertípusaink közé fog számítani. Amikor végigfagyoskodik két alföldi telet egy kis kunyhóban, amikor megis­meri az úttalan utakat, végiggyalogol nagy távolságokat ; amikor önállóan megszervezi és vezeti saját kis gazdasá­gát, lehetőleg minden testi és szellemi munkáját egymaga végezve; amikor meg kell ismernie az elemi csapások kö­vetkeztében beálló anyagi szükölködést és a napjában csak egyszeri táplálkozást; amikor közös sorsa összehozza az egy­szerű falusi emberrel és cseléddel, köz­hivatallal és magánérdekeltségekkel ; amikor magának kell megvédelmezni jó­szágait és önmaga testi épségét a garázda állatok és emberek ellen ; amikor a jó ivóvíz megszerzése is fáradságba kerül, stb., stb,, akkor majd hamarosan ráéb-.

Next

/
Oldalképek
Tartalom