Esztergom és Vidéke, 1941

1941-08-02 / 62.szám

ESZTERGQHJ/llCKE HATVANKETTEDIK ÉVFOLYAM 62. SZÁM Szerkesztőség, kiadóhivatal: Símor-u. 20. Megjelenik minden szerdán és szombaton Keresztény politikai és társadalmi lap. SZOMBAT, 1941. AUGUSZTUS HÓ 2 Szerdán 10 fillér, szombaton 16 fillér. Előfizetési ár 1 hóra : 1 pengd 20 fillér. HETI ESEMÉNYEK BELFÖLD Több vezető kommunistát lőttek agyon Bánátban. — A kormányzó részvételével Szabadkán megtartota „Magyar kenyér ünnepét". — Két ezer anyaországbeli tanítót neveztek ki Délvidékre. — 460 km-nyire nyomultak be honvédeink szovjetterületre. — Magyarország 372 községében térnek át nem magyar nyelvű oktatásra. — Csak engedéllyel lehet textilipari gépeket eladni. — Megtalálták főhadiszállásunkon a szovjet haderők felvonulási tervét Magyarország ellen. — A szovjet 15 hadosztállyal akarta végrehajtani Magyarország Ierohanását. — Olajat ad Románia az erdélyi borvizért. KÜLFÖLD Japán SziámtóL támaszpontok átengedését kérte. — Észak-Indokinában harcban állnak a kinai és japán csapatok. — Amerika a távolkeleten katonai parancsnokságot létesít. — Amerika képviselői kéthónapos délamerikai tanulmányútra.indulnak. — Feltűnő számban elhagyták az angolok Spanyol Marokkót. — Benes rádióbeszédet mondott az az újból felállítandó Csehszlovákiáról. — Nemzeti kormány alakult Litvániában. — A német rádió közvetítette Sztálin fiának kihallgatását. — Mihály román király ellátogatott Csernoviczba. — Letartóztatták a moszkvai tűzoltók vezetőit. — Anglia és Amerika megszakítják a diplomáciai viszonyt Japánnal. — Paraguay törvényt alkotott a kommunizmus ellen. — Finnország megszűntnek tekinti a londoni finn követség működését — Teljes egészében felszabadult Besszarábia. — Amerika 10 millió dollárt küldött Fülöp-szigeteknek védelmi berendezésekre. — Feloldották Amerikában a spanyol követeléseket. — Nagyobb amerikai csapatszállítások történnek a Távolkeletre. — 1500 francia önkéntes jelentkezett a Szovjet elleni harcra. — Portugália nem engedi megszállni az amerikaiaktól az Azoriszigeteket, — Írországban állít követséget Finnország Anglia helyett. — Nagyobb számú kommunistát és zsidót agyonlőttek rongálások miatt Belgrádban. — A németek eddig már több mint egymillió szovjetfoglyot ejtettek. — Franciaország nem fogadta el Angliának és Amerikának Indo-Kinára vonatkozó védelmét. — A Volga mentén kiütött a pestisjárvány. — Anglia jegyzékben követelte az iráni kormánytól, hogy távolítsa el a német szakembereket. — Zár alá vették az amerikai nyersselyemkészletet. — Egy évvel meghosszabbítják az amerikai katonák szolgálati idejét. — Ellopták egy amerikai német diplomáciai futár poggyászát. — Amerikai repülőnaszádok indultak Holland Indiába. — Felmondta Batávia a Japánnal kötött olajegyezményt. — Egész Bulgáriában csak 21 zsidó lehet orvos, 20 ügyvéd, 7 fogorvos és 2 építész. — Zárolta Anglia a kínai követeléseket. — Az angolok felajánlották Szíriát Transjodániának. — Az angol katonai attasé is megsebesült Moszkva bombázásánál. — Magasrangú francia tiszteket tartóztatott le a francia kormány. — Huszonharmadik nagy háborúját vívja Finnország az oroszok ellen. — Jorga gyilkosait kiyégezték Romániában. — Odesszát 50 km-re közelítették meg a németek. — A katolikus egyházhoz való közeledést sürgetik a francia szabadkőmívesek. — Félére szállították le Angliában a heti vaj adagot. — Japán csak Szibéria felé akar terjeszkedni. — A szovjet kijelentette, hogy nem tart igénzt a Dardanellákra. — SBezárták a csunkingi német és olasz nagykövetségeket. — Ellenőrzés alá kerülnek az amerikai árak. — 10.000 belga gyermeket visznek Németországba üdültetni. — Elköltöztették a gyermekeket Moszkvából. — Hetven millió kgr. bulgár epret kapott Németország. — A felgyújtott szovjeterdők füstje Stocholmig hatol el. — 58 éves lett Mussolini. — Amerikai csapatok szálltak partra az alaszkai félszigettől- nyugatra lévő Aleuti-szigetcsoportra. Ifjúm un kasokat sőt gyermekmunkásokat lát az ember mindenfelé a városban, ahol csak építkezés folyik. Hála Istennek, a háborús idők dacára szaporodnak az építkezések és így mindig több ifjú sürög-forog a téglahordás és a malteros láda mellett. A nagyobb építkezéseknél — a most megindult ferences-építkezésnél és a rövidesen meginduló kórházépítkezésnél — különösen sok alkalom kínálkozik az ifjúmunkások számára, akik élnek is az alkalommal. Ezek az ifjúmunkások mind esztergomi fiúk. A nagyobbak között sok középiskolás diák is van, aki nem szegy enli a munkát és az idők szavát megértve, hasznos, pénzkereső munkával tölti el a vakációt. Ezek a derék fiúk a munkájukért kapott pénzzel bizonyára enyhítik szülőik iskoláztatási gondjait. A kisebbek meg javarészt elemiiskolás gyermekek. Vidám hangoskodással gyülekeznek — mintha csak iskolába mennének — naponta korán reggel munkahelyükön. Ők is pénzt keresnek. Szegényebb szülők gyermekei, akik a gondtalan játék helyett munkával töltik az időt, hogy ruhára, cipőre valót gyűjthessenek, mire iskolába kell járniok. Ettől eltekintve azonban a munka nemesít és különösen a mai időkben a nemzet javára válik minden becsületesen végzett munka — s bizony szükség van az ifjú kezekre is. Mindezt pedig azért mondottuk el, hogy az esztergomi társadalom, de különösen a munkavezetők szeretetébe ajánljuk ezeket a dolgozó gyermekeket. A munkavezetők bánjanak olyan szeretettel és megértéssel a hozzájuk beosztott ifjú- és gyermekmunkásokkal, hogy ne meggyűlöltessék, hanem megszerettessék velük a munkát. A jó szó és emberszeretet a munka megszerettetésének eszköze. A magyar ember ha jó szót hall és szeretetet érez, jó szívvel és többet dolgozik. Különösen áll ez az ifjúra, aki már mint gyermek a dolgozók táborába sorakozik. A jó szó és az emberszeretet a legkevesebb, amit ezek az ifjúmunkások megérdemelnek. Különösen meg kell kérnünk az építkezéseknél dolgozó munkavezetőket és munkásokat arra, hogy ügyeljenek, nehogy meggondolatlan, gyermekeknek nem való beszédek hangozzanak el az ifjak jelenlétében. A felnőttek mndenkor felelősek Istennek és a nemzetnek a társaságukban lévő ifjak és gyermekek lelkéért is I Ami kimaradt a városi közgyűlés tárgykorozatából A kuliszák mögött egyelőre a szélesebbkörű nyilvánosság kizárásával, de annál nagyobb szenvedéllyel s mindjobban elmérgesedett hangon íolyík a vita egy iskolapolitikai kérdésről. Röpiratok jelennek meg, bízottságok szállnak kí, küldöttségek jönnek-mennek és személyi kérdések, sértések röpködnek a levegőben. Városi kérdés már régen vert fel ilyen port, jóllehet hivatalosan a város polgárságának még nem is adtak lehetőséget arra, hogy az ügyben állást foglalhasson. ilyen előzmények után elmondhatjuk, hogy a leendő kereskedelmi középiskola, illetve a vele kapcsolatos kérdések azok, amelyek a szokatlan vitát s a sok hercehurcát okozták. Szükségesnek láttuk, hogy tájékoztassuk olvasóinkat ebben a kérdésben, szigorú semleges alapon, amit annál is könnyebben megtehetünk, mert sem az egyik, sem a másik véleményhez sem kötnek bennünket érzelmi, vagy érdekszálak. Az első kérdés, amely a vita anyagából szemünk elé ötlik : van-e egyáltalán létjogosultsága a kereskedelmi középiskolának ? Egyáltalán nem kétséges, hogy az egész országban, beleértve Esztergomot ís, hihetetlenül nagy -szükség van az ifjúság komoly, szakszerű és alapos kereskedelmi kiképzésére, * Ez a gondolat Kormányzó Urunk emlékezetes szózata és megállapítása óta nemzeti köztudatunk valóságos közkincse. De az elméleti igazságot igazolja a gyakorlat is, (Ahány kereskedelmi iskola csak van az országban, az mind túlzsúfolt.) Ezt a tényt még a legelfogultabbak sem vonhatják kétségbe. Eddig a pontig nézeteltérés nem is igen van, a vita a megoldás körül kezdődött. Kényes feladat ezt a vitát boncolgatni, különösen Esztergomban, ahol minden közügyet a személyes presztízs s azértse köpenyébe burkolnak — igen helytelenül — s az ellenvéleményen lévők okvetlenül személyes sértésnek veszik, ha valaki más véleményen merészkedik lenni. Lássuk már most a megoldásra szóba kerülő módozatokat, magánkombinációkat és terveket. Az első variáció azt mondja : a kereskedelmi középiskolát minden más inn tézmény érintése nélkül fel kell állítani. A második terv azt fejtegeti, hogy meg kell szüntetni a városi gimnáziumot s helyette kifejleszteni a kereskedelmit. A harmadik felfogás amellett száll síkra, hogy meg kell hagyni a városi gimnázium alsó tagozatát s a felső helyén legyen a kereskedelmi. A negyedik elgondolás az, hogy a városi gimnázium felső osztályait meg kell osztani kereskedelmire és gimnáziumra. Az első mellett szólók azzal érvelnek, hogy az élet dönti el legbiztosabban, mire van szükség és mire nincs. Amelyik intézet életképes, úgyis felvirágzik, amelyik pedig nem, azon semílyen életelixir sem segít. A második terv mellett állástfoglalók legfőképpen arr-a támaszkodnak, hogy a városi gimnázium megszüntetése 45.000 P tehertől szabadítja meg a várost, ami pótadóban cca 30 %-os csőkkenést jelentene. Ezek azt mondják az ellenvéleményeken állóknak, hogy igen : elismerjük a városi gimnázium elsőrendű múltját, színvonalát s őszes tradícióit, de végeredményben senki sem kívánhatja a város adófizető polgáraitól, hogy tradícióért, önmagában véve helyes iskolapolitikai célért a gazdasági öngyilkosság határáig hozzon áldozatot, A következő kombináció erős oldala — az e véleményen lévők szerint — az, hogy Esztergomban nincs polgári iskola, amire vagy amivel egyenlő értékű képzettségre jóformán mindenkinek szüksége van. Ez a megoldás annál is inkább kézenfekvőnek látszik — mondják —, mert a városi gimnázium alsó osztályai túlzsúfoltak, míg a felsők meglehetősen néptelenek. A negyedik megoldást azzal igazolják, ,hogy ezzel a tervezettel megmaradna a nagymultú városi gimnázium, viszont megnyílhatna a kereskedelmi középiskola is. *§|j Ha a különböző nézeteken áttekintünk, könnyen észrevehetjük, hogy egyegy variáció mögött milyen vélemény áll tulajdonképpen. Mi nem akarunk állást foglalni és ítéletet mondani az ellenpártok között — hiszen hivatásunktól nagyon távol áll ez —, mindössze kis tájékoztatást akartunk nyújtani az érdeklődőknek a kérdés elvi részeiről. De ezt megjegyezve sem mulaszthatjuk el annak a megállapítását, hogy akármilyen szélsőségesek is a különböző vélemények, elkerülhetetlenül szükséges az, hogy mód nyíljék a város polgárságának, illetve annak képviseleti szervének az ügyben való állásfoglalásra. Lépjünk be tagnak a Légvédelmi Ligába! A Légoltalmi Liga helyi csoportja csendes munkájával immár elérte azt, hogy a város légoltalmi szervezettsége már kielégítőnek mondható. Attól azonban, hogy azt mondhassuk, hogy ez a törvényben előírt módon és követelményeknek megfelelően volna meg, még nagyon messze vagyunk. Tudjuk, hogy ma sem lehetetlen, hogy a már dúló háború egész Európára is át ne terjedjen, s akkor bizony súlyos áldozatokkal fizetjük meg, hogy a légoltalommal oly keveset törődtünk, s Pató Pál „hej, ráérünk arra még" elvét nagyon megbánhatjuk. A közönség saját érdeke, hogy a Liga munkáját támogassa. A munkát mi elvégezzük s csak arra kérjük a közönséget, hogy támogasson minket azzal, hogy belép a Liga tagjai közé, hisz a tagdíj oly csekély, hogy ezt igazán nem érzi meg és ha belépési szándékát a csoportnál bejelenti azzal, hogy mennyivel óhajt évente hozzájárulni, készséggel küldjük ki hozzá, a nyugtát. * Kérjük a közönséget, lépjen be minél nagyobb számmal a Liga tagjai sorába, hisz önmaga és családjának tesz vele szolgálatot és lehetővé teszi, hogy a Liga-csoport továbbra is folytathassa működését. Erre vonatkozólag minden háztulajdonost fel fogunk szólítani, arra kérve azonban, hogy ne csak" a minimális 2 P évi tagdíjjal, hanem tehetségéhez mérten járuljon hozzá a Liga fenntartási költségeihez, mert hisz a Ligának ez az egyetlen jövedelme. Légoltalmi Liga Esztergomi Csoportja. Miért kell közvetlenül a cséplés után felajánlani a termésfelesleget? Minden gazda, ha érdekeit szem előtt tartja, a cséplés befejezése után azonnal ajánlja fel gabonáját megvételre a Hombár-nak, vagy bizományosaínak. Az idén ugyanis nem lesz árlépcső, a gabona ára tehát nem fog hónapról-hónapra emelkedni, ami a gabona raktárbantartását kívánatossá és nyereségessé tenné. Sőt a kormány az árakat degresszíve, csökkenően állapította meg olyképen, hogy a gazda harminc pengő helyett csak huszonhét pengőt, huszonnyolc pengő helyett csak 25 P 20 fillért kap a búzáért, illetve rozsért abban az esetben, ha a gabonát október 31-e után ajánlja fel megvételre. Még a gabona beszáradása is célszerűvé teszi a mostani eladást, mert a mostani friss gabona mindenesetre súlyosabb, mint a későbbi, szárazabb, így a gazda több súlyú és jobb árú gabonát tud most eladni, mint hónapok múlva. A Hombár, vagy bizományosa a felajánlott