Esztergom és Vidéke, 1941

1941-08-02 / 62.szám

ESZTERGQHJ/llCKE HATVANKETTEDIK ÉVFOLYAM 62. SZÁM Szerkesztőség, kiadóhivatal: Símor-u. 20. Megjelenik minden szerdán és szombaton Keresztény politikai és társadalmi lap. SZOMBAT, 1941. AUGUSZTUS HÓ 2 Szerdán 10 fillér, szombaton 16 fillér. Előfizetési ár 1 hóra : 1 pengd 20 fillér. HETI ESEMÉNYEK BELFÖLD Több vezető kommunistát lőttek agyon Bánátban. — A kormányzó részvételével Szabadkán megtartot­a „Magyar kenyér ünnepét". — Két ezer anyaországbeli tanítót nevez­tek ki Délvidékre. — 460 km-nyire nyomultak be honvédeink szovjet­területre. — Magyarország 372 köz­ségében térnek át nem magyar nyel­vű oktatásra. — Csak engedéllyel lehet textilipari gépeket eladni. — Megtalálták főhadiszállásunkon a szovjet haderők felvonulási tervét Magyarország ellen. — A szovjet 15 hadosztállyal akarta végrehajtani Magyarország Ierohanását. — Olajat ad Románia az erdélyi borvizért. KÜLFÖLD Japán SziámtóL támaszpontok át­engedését kérte. — Észak-Indokiná­ban harcban állnak a kinai és ja­pán csapatok. — Amerika a távol­keleten katonai parancsnokságot lé­tesít. — Amerika képviselői kéthó­napos délamerikai tanulmányútra.in­dulnak. — Feltűnő számban elhagy­ták az angolok Spanyol Marokkót. — Benes rádióbeszédet mondott az az újból felállítandó Csehszlovákiá­ról. — Nemzeti kormány alakult Litvániában. — A német rádió köz­vetítette Sztálin fiának kihallgatását. — Mihály román király ellátogatott Csernoviczba. — Letartóztatták a moszkvai tűzoltók vezetőit. — Ang­lia és Amerika megszakítják a dip­lomáciai viszonyt Japánnal. — Pa­raguay törvényt alkotott a kommu­nizmus ellen. — Finnország meg­szűntnek tekinti a londoni finn kö­vetség működését — Teljes egé­szében felszabadult Besszarábia. — Amerika 10 millió dollárt küldött Fülöp-szigeteknek védelmi berende­zésekre. — Feloldották Amerikában a spanyol követeléseket. — Nagyobb amerikai csapatszállítások történnek a Távolkeletre. — 1500 francia ön­kéntes jelentkezett a Szovjet elleni harcra. — Portugália nem engedi megszállni az amerikaiaktól az Azori­szigeteket, — Írországban állít kö­vetséget Finnország Anglia helyett. — Nagyobb számú kommunistát és zsidót agyonlőttek rongálások miatt Belgrádban. — A németek eddig már több mint egymillió szovjet­foglyot ejtettek. — Franciaország nem fogadta el Angliának és Ame­rikának Indo-Kinára vonatkozó vé­delmét. — A Volga mentén kiütött a pestisjárvány. — Anglia jegyzék­ben követelte az iráni kormánytól, hogy távolítsa el a német szakem­bereket. — Zár alá vették az ame­rikai nyersselyemkészletet. — Egy évvel meghosszabbítják az amerikai katonák szolgálati idejét. — Ellop­ták egy amerikai német diplomáciai futár poggyászát. — Amerikai repü­lőnaszádok indultak Holland Indiába. — Felmondta Batávia a Japánnal kötött olajegyezményt. — Egész Bul­gáriában csak 21 zsidó lehet orvos, 20 ügyvéd, 7 fogorvos és 2 építész. — Zárolta Anglia a kínai követelé­seket. — Az angolok felajánlották Szíriát Transjodániának. — Az an­gol katonai attasé is megsebesült Moszkva bombázásánál. — Magas­rangú francia tiszteket tartóztatott le a francia kormány. — Huszon­harmadik nagy háborúját vívja Finn­ország az oroszok ellen. — Jorga gyilkosait kiyégezték Romániában. — Odesszát 50 km-re közelítették meg a németek. — A katolikus egy­házhoz való közeledést sürgetik a francia szabadkőmívesek. — Félére szállították le Angliában a heti vaj adagot. — Japán csak Szibéria felé akar terjeszkedni. — A szovjet ki­jelentette, hogy nem tart igénzt a Dardanellákra. — SBezárták a csun­kingi német és olasz nagykövetsé­geket. — Ellenőrzés alá kerülnek az amerikai árak. — 10.000 belga gyer­meket visznek Németországba üdül­tetni. — Elköltöztették a gyerme­keket Moszkvából. — Hetven millió kgr. bulgár epret kapott Németor­szág. — A felgyújtott szovjeterdők füstje Stocholmig hatol el. — 58 éves lett Mussolini. — Amerikai csapatok szálltak partra az alaszkai félszigettől- nyugatra lévő Aleuti-szi­getcsoportra. Ifjúm un kasokat sőt gyermekmunkásokat lát az ember mindenfelé a városban, ahol csak építke­zés folyik. Hála Istennek, a háborús idők dacára szaporodnak az építkezések és így mindig több ifjú sürög-forog a tégla­hordás és a malteros láda mellett. A nagyobb építkezéseknél — a most megindult ferences-építkezésnél és a rö­videsen meginduló kórházépítkezésnél — különösen sok alkalom kínálkozik az ifjúmunkások számára, akik élnek is az alkalommal. Ezek az ifjúmunkások mind esztergomi fiúk. A nagyobbak között sok középiskolás diák is van, aki nem sze­gy enli a munkát és az idők szavát meg­értve, hasznos, pénzkereső munkával töl­ti el a vakációt. Ezek a derék fiúk a munkájukért kapott pénzzel bizonyára enyhítik szülőik iskoláztatási gondjait. A kisebbek meg javarészt elemiiskolás gyer­mekek. Vidám hangoskodással gyülekeznek — mintha csak iskolába mennének — na­ponta korán reggel munkahelyükön. Ők is pénzt keresnek. Szegényebb szülők gyermekei, akik a gondtalan játék he­lyett munkával töltik az időt, hogy ruhá­ra, cipőre valót gyűjthessenek, mire is­kolába kell járniok. Ettől eltekintve azonban a munka nemesít és különösen a mai időkben a nemzet javára válik minden becsületesen végzett munka — s bizony szükség van az ifjú kezekre is. Mindezt pedig azért mondottuk el, hogy az esztergomi társadalom, de külö­nösen a munkavezetők szeretetébe ajánl­juk ezeket a dolgozó gyermekeket. A munkavezetők bánjanak olyan szeretet­tel és megértéssel a hozzájuk beosztott ifjú- és gyermekmunkásokkal, hogy ne meggyűlöltessék, hanem megszerettessék velük a munkát. A jó szó és emberszere­tet a munka megszerettetésének eszköze. A magyar ember ha jó szót hall és sze­retetet érez, jó szívvel és többet dolgo­zik. Különösen áll ez az ifjúra, aki már mint gyermek a dolgozók táborába sora­kozik. A jó szó és az emberszeretet a legkevesebb, amit ezek az ifjúmunkások megérdemelnek. Különösen meg kell kérnünk az épít­kezéseknél dolgozó munkavezetőket és munkásokat arra, hogy ügyeljenek, ne­hogy meggondolatlan, gyermekeknek nem való beszédek hangozzanak el az if­jak jelenlétében. A felnőttek mndenkor felelősek Istennek és a nemzetnek a tár­saságukban lévő ifjak és gyermekek lel­kéért is I Ami kimaradt a városi köz­gyűlés tárgykorozatából A kuliszák mögött egyelőre a szé­lesebbkörű nyilvánosság kizárásával, de annál nagyobb szenvedéllyel s mindjob­ban elmérgesedett hangon íolyík a vita egy iskolapolitikai kérdésről. Röpiratok jelennek meg, bízottságok szállnak kí, küldöttségek jönnek-mennek és szemé­lyi kérdések, sértések röpködnek a le­vegőben. Városi kérdés már régen vert fel ilyen port, jóllehet hivatalosan a város pol­gárságának még nem is adtak lehetősé­get arra, hogy az ügyben állást foglal­hasson. ilyen előzmények után elmondhatjuk, hogy a leendő kereskedelmi középiskola, illetve a vele kapcsolatos kérdések azok, amelyek a szokatlan vitát s a sok herce­hurcát okozták. Szükségesnek láttuk, hogy tájékoztas­suk olvasóinkat ebben a kérdésben, szi­gorú semleges alapon, amit annál is könnyebben megtehetünk, mert sem az egyik, sem a másik véleményhez sem kötnek bennünket érzelmi, vagy érdek­szálak. Az első kérdés, amely a vita anyagá­ból szemünk elé ötlik : van-e egyáltalán létjogosultsága a kereskedelmi közép­iskolának ? Egyáltalán nem kétséges, hogy az egész országban, beleértve Esztergomot ís, hihetetlenül nagy -szükség van az if­júság komoly, szakszerű és alapos ke­reskedelmi kiképzésére, * Ez a gondolat Kormányzó Urunk emlékezetes szózata és megállapítása óta nemzeti köztuda­tunk valóságos közkincse. De az elméleti igazságot igazolja a gyakorlat is, (Ahány kereskedelmi isko­la csak van az országban, az mind túl­zsúfolt.) Ezt a tényt még a legelfogul­tabbak sem vonhatják kétségbe. Eddig a pontig nézeteltérés nem is igen van, a vita a megoldás körül kezdődött. Kényes feladat ezt a vitát boncol­gatni, különösen Esztergomban, ahol minden közügyet a személyes presztízs s azértse köpenyébe burkolnak — igen helytelenül — s az ellenvéleményen lé­vők okvetlenül személyes sértésnek ve­szik, ha valaki más véleményen merész­kedik lenni. Lássuk már most a megoldásra szóba kerülő módozatokat, magánkombináció­kat és terveket. Az első variáció azt mondja : a ke­reskedelmi középiskolát minden más in­n tézmény érintése nélkül fel kell állítani. A második terv azt fejtegeti, hogy meg kell szüntetni a városi gimnáziu­mot s helyette kifejleszteni a kereske­delmit. ­A harmadik felfogás amellett száll síkra, hogy meg kell hagyni a városi gimnázium alsó tagozatát s a felső he­lyén legyen a kereskedelmi. A negyedik elgondolás az, hogy a vá­rosi gimnázium felső osztályait meg kell osztani kereskedelmire és gimnáziumra. Az első mellett szólók azzal érvelnek, hogy az élet dönti el legbiztosabban, mi­re van szükség és mire nincs. Amelyik intézet életképes, úgyis felvirágzik, ame­lyik pedig nem, azon semílyen életelixir sem segít. A második terv mellett állástfoglalók legfőképpen arr-a támaszkodnak, hogy a városi gimnázium megszüntetése 45.000 P tehertől szabadítja meg a várost, ami pótadóban cca 30 %-os csőkkenést je­lentene. Ezek azt mondják az ellenvéle­ményeken állóknak, hogy igen : elismer­jük a városi gimnázium elsőrendű múlt­ját, színvonalát s őszes tradícióit, de végeredményben senki sem kívánhatja a város adófizető polgáraitól, hogy tradí­cióért, önmagában véve helyes iskolapoli­tikai célért a gazdasági öngyilkosság ha­táráig hozzon áldozatot, A következő kombináció erős oldala — az e véleményen lévők szerint — az, hogy Esztergomban nincs polgári iskola, amire vagy amivel egyenlő értékű kép­zettségre jóformán mindenkinek szük­sége van. Ez a megoldás annál is inkább kézenfekvőnek látszik — mondják —, mert a városi gimnázium alsó osztályai túlzsúfoltak, míg a felsők meglehetősen néptelenek. A negyedik megoldást azzal igazolják, ,hogy ezzel a tervezettel megmaradna a nagymultú városi gimnázium, viszont megnyílhatna a kereskedelmi középisko­la is. *§|j Ha a különböző nézeteken áttekin­tünk, könnyen észrevehetjük, hogy egy­egy variáció mögött milyen vélemény áll tulajdonképpen. Mi nem akarunk állást foglalni és íté­letet mondani az ellenpártok között — hiszen hivatásunktól nagyon távol áll ez —, mindössze kis tájékoztatást akar­tunk nyújtani az érdeklődőknek a kér­dés elvi részeiről. De ezt megjegyezve sem mulaszthat­juk el annak a megállapítását, hogy akármilyen szélsőségesek is a különböző vélemények, elkerülhetetlenül szükséges az, hogy mód nyíljék a város polgársá­gának, illetve annak képviseleti szervé­nek az ügyben való állásfoglalásra. Lépjünk be tagnak a Légvédelmi Ligába! A Légoltalmi Liga helyi csoportja csendes munkájával immár elérte azt, hogy a város légoltalmi szervezettsége már kielégítőnek mondható. Attól azon­ban, hogy azt mondhassuk, hogy ez a törvényben előírt módon és követelmé­nyeknek megfelelően volna meg, még na­gyon messze vagyunk. Tudjuk, hogy ma sem lehetetlen, hogy a már dúló háború egész Európára is át ne terjedjen, s ak­kor bizony súlyos áldozatokkal fizetjük meg, hogy a légoltalommal oly keveset törődtünk, s Pató Pál „hej, ráérünk arra még" elvét nagyon megbánhatjuk. A közönség saját érdeke, hogy a Liga munkáját támogassa. A munkát mi elvé­gezzük s csak arra kérjük a közönséget, hogy támogasson minket azzal, hogy be­lép a Liga tagjai közé, hisz a tagdíj oly csekély, hogy ezt igazán nem érzi meg és ha belépési szándékát a csoportnál beje­lenti azzal, hogy mennyivel óhajt évente hozzájárulni, készséggel küldjük ki hoz­zá, a nyugtát. * Kérjük a közönséget, lépjen be minél nagyobb számmal a Liga tagjai sorába, hisz önmaga és családjának tesz vele szolgálatot és lehetővé teszi, hogy a Li­ga-csoport továbbra is folytathassa mű­ködését. Erre vonatkozólag minden háztulajdo­nost fel fogunk szólítani, arra kérve azonban, hogy ne csak" a minimális 2 P évi tagdíjjal, hanem tehetségéhez mérten járuljon hozzá a Liga fenntartási költsé­geihez, mert hisz a Ligának ez az egyet­len jövedelme. Légoltalmi Liga Esztergomi Csoportja. Miért kell közvetlenül a csép­lés után felajánlani a termés­felesleget? Minden gazda, ha érdekeit szem előtt tartja, a cséplés befejezése után azonnal ajánlja fel gabonáját megvételre a Hom­bár-nak, vagy bizományosaínak. Az idén ugyanis nem lesz árlépcső, a gabona ára tehát nem fog hónapról-hónapra emel­kedni, ami a gabona raktárbantartását kívánatossá és nyereségessé tenné. Sőt a kormány az árakat degresszíve, csökke­nően állapította meg olyképen, hogy a gazda harminc pengő helyett csak hu­szonhét pengőt, huszonnyolc pengő he­lyett csak 25 P 20 fillért kap a búzáért, illetve rozsért abban az esetben, ha a ga­bonát október 31-e után ajánlja fel meg­vételre. Még a gabona beszáradása is célszerű­vé teszi a mostani eladást, mert a mos­tani friss gabona mindenesetre súlyo­sabb, mint a későbbi, szárazabb, így a gazda több súlyú és jobb árú gabonát tud most eladni, mint hónapok múlva. A Hombár, vagy bizományosa a felajánlott

Next

/
Oldalképek
Tartalom