Esztergom és Vidéke, 1941

1941-07-19 / 58.szám

1941. július 19. ISZTEÉOÖ U is VIDIKI 3 radhat ismeretlenül. Azonban van Esztergomnak másféle érdekessége is, amelyről keveset tud az ország közönsége. Például meg kell állapí­tanunk a helyszínen szerzett ta­pasztalatok alapján, hogy a Szent István strandfürdő egyedülálló szép­ségét, érdekességét és gyönyörű vizét is csak kisebb körzet ismeri az országban. A meleg napokban, amikor a strandfürdő látogatottsága igen nagy s amikor sok átutazót is láthatunk ott, sokszor meglepetve halljuk, amint felkiált valaki: „Nini, hiszen ez a viz, nem is hideg! Miféle viz ez? Érdekes!" Ezek a felkiáltok sohasem hallottak az esztergomi Szent István strandfürdő 29 fokos gyógyító vizéről, amely méltán sorakozik a magyarországi ilynemű fürdők vize mellé, — ha nem elé. Lopások. Gresz Mihályné Vár­utca 11. szám alatti lakosnak kerék­párját ismeretlen tettes ellopta. — fiolop Gyula Major-utca 4. sz. alatti lakos lakásából egy arany jegygyű rűt elloptak. A nyomozás folyamat­ban van. Augusztus l-től felemelik a pet­róleumadagot. Eddig a háborús korlátozások következtében a meg­állapított petróleummennyiségnek csak 75 százalékát szolgáltatták ki a fogyasztóknak. Most az iparügyi miniszter ugy intézkedett, hogy augusztus l-től kezdve 75 százalék helyett 85 százalékát utalják ki a megszabott mennyiségnek. Ezt az örvendetes intézkedést azért sikerült megtenni, mert az eddig követett takarékoskodási intézkedések siker­rel jártak. Ilyenek Is akadnak? Az alábbi levelet kaptuk: Igen tisztelt Szer­kesztő Úr 1 Ritka és meglepő jele­netnek voltam tanuja valamelyik reggel, mikor kenyérért álltak sor­ban az emberek az egyik péküzlet előtt, hogy mielőbb biztosíthassák a napi szükségletet. Odabenn mér ték a kenyeret, idekinn meg vára­koztak, — ki türelmesen, ki türel­metlenül. Többnyire asszonyok, le­ányok voltak. Az egyik asszony éppen kilépett a boltból kenyérrel, bizonyára azzal a gondolattal, hogy no, hála az Istennek, most már siet­hetek haza. Erre egy másik asz­szony — pillanat volt az egész — hirtelen kilépett a sorból, kikapta a kezéből a kenyeret s mielőtt a meglepett társaság csak egy hangot is adhatott volna, elfutott vele. Va­laki utána iramodott, de nem lehe­tett utolérni. Beszélgetés közben ki­tűnt, hogy senki sem ismerte ezt a vércsetermészetű, tolvaj asszonyt. Idegen volt. Az ilyen módon meg­károsodott szegény asszony pedig ott állott kenyér és pénz nélkül Láttam még ezután, hogy egy má­sik sorrakerülő asszonytársa meg­sajnálta és megvette számára a kenyeret. Legyünk óvatosak, mert különféle emberek akadnak a mai nehéz viszonyok között Különösen olyan befurakodóra kell gyanús szemmel nézni, akit senki sem ismer. Különben a sorbanállás nem válik rendszerré és rövidesen meg­szűnik. Egy olvasó. Felemelték a katonai szolgála­tot teljesítők családi segélyét. A honvédelmi miniszter a rendes tény­leges és a rendkívüli katonai szol­gálatot teljesítő legénységi állo­mányú személyek igényjogosult csa­ládtagjai segélyösszegét július l-től kezdődő hatállyal felemelte. A tény­leges szolgálatot teljesítők a feleség után havi 12 pengő, a gyermekek után fejenkint és havonkint havi 8 pengő családi segélyt kapnak. A rendkívüli katonai szolgálatot telje­sítők (tartalékosok, póttartalékosok) közül azok, akik faluhelyen laknak, havi 16 pengőt, akik vidéki váro­sokban, 20 pengőt és akik Buda­pesten laknak, havi 24 pengő csa­ládi segélyt kapnak a feleségeik után. A gyermekek után fejenkint és havonkit faluhelyen és vidéki városokban 10—10 pengő, Buda­pesten pedig 12 pengő a rendkívüli családi segély. Köztulajdon lesz a muhi csata­tér. A tatárjárás 700 éves fordulóján megtalálták a muhi pusztán azt a két tömegsírt, amelyben ezernél több vitéz van eltemetve. Az ónódiak kopjafát helyeztek a két sírra. A szomorú emlékezetű csatatér és környéke az ónodi református egy­ház tulajdona. Most 15 holdat árúba bocsát belőle, hogy adóssá­gait kifizethesse. Ebből a területből két holdat megvásárol a vármegye, hogy a muhi hősök sírhelye min­denki által megközelíthető legyen. Judith. Bette Davis, a legnagyobb drámai színésznő új filmje ezúttal modern környezetben játszódik le. Bette Davis, a biztos halálnak elé­benéző milliomoslány szerepében ritka élményben részesíti a nézőt. Partnere egy orvos szerepében Georg Brent, ki mint mindig, most is el­sőrangú alakítást nyújt. A.film szom­baton fél 8 és fél 10, vasárnap dél­után 3, 5, 7 és 9 órakor kerül be­mutatásra a Kultur Mozgóban. Leg­közelebbi műsorunk a „Kívánság hangverseny". A terményárak. A terményérté­kesítési rendelet értelmében a Hom­bár és bizományosai a cséplés be­fejezése után nyomban megveszik a felajánlott gabonát, mégpedig a bú­zát egységesen 30 pengő, a rozsot pedig 28 pengős áron. A gabona­árak tehát hónapról-hónapra nem változnak, a gazda érdeke tehát, hogy minél előbb adja el, annál is inkább, mert ha a felajánlással kés­lekedne és csak október 31-ike után adná el, akkor, nem hogy többet, de alacsonyabb vételárat kap. A rendelet ugyanis a buza árát az október 31-ike után való felajánlás esetén 27 pengőre, a rozsét pedig 25 pengő 20 fillérre csökkenti. Ér­deke azonban a gazdának a mi­nél előbb való felajánlás azért is, mert ekként nem ő viseli a raktári beszáradás veszteségét, hanem a Hombár, amely a felajánlástól szá­mított 15 napon belül átveszi a ter­mést. Ha valamely technikai okból a vételi kötlevél kiállításától számí­tott 15 nap alatt a Hombár a gabo nát nem veszi át, mázsánkint 3 fil­lér raktározási díjat fizet a gazdá­nak egy hétre. Tíz heti raktározás például 30 fillérrel emeli mázsánkint a vételárat s ez az összeg 70 fillérre emelkedik abban az esetben, ha a Hombár vagy bizományosa a vétel­árat csak a buza elszállításakor fi­zeti. A közellátás zavartalan bizto­sítása megköveteli, hogy a gazda­közönség nyomban a cséplés után piacra hozza gabonáját. De emellett szól magának a gazdának az ér­deke is, mert hiszen a gyors fel­ajánlás, a cséplés utáni azonnali eladás igen komoly külön előnyök­kel is jár. A bevonult aratómunkásokért. A kormány az idén is életbeléptette azt a tavalyi rendeletét, amely az aratásra, hordásra vagy cséplésre szerződött, de időközben katonai szolgálatra bevonult munkások ér­dekeinek védelmére szolgál. Ezek szerint az otthonmaradottak elvé­gezték a bevonultakra eső munkát is és a többletmunkára eső rész­béren az otthonmaradottak és a be­vonultak fele-fele arányban osztoz­tak. Azért, hogy a bevonult mun­kást így kielégítsék, a munkaadó is felelős. Az itthonmaradott és a mun­kát valóban végző munkások ter­mészetesen teljes egészében meg­kapják azt a munkabért, amelyhez társaik bevonulása nélkül jutottak volna. A földmívelésügyi miniszter körrendeletben hívta fel erre a ha­tóságok és a gazdasági felügyelősé­gek figyelmét, megállapították a borszesz árát. A miniszter rendeletet adott ki a borszesz és gyümölcsszeszfőzdékben termelt nyersszes június 24-től ér­vényes beváltási árának megállapí­tásáról. A beváltási ár abszolút hektoliterenkint 140, 225 illetőleg 240 pengő a szerint, hogy a szeszt törkölyből, seprűből vagy vegyes anyagból, illetőleg szilvából, körté­ből, almából, eperből, vagy cseresz­nyéből, meggyből, barackból és borókából termelték. 12 kilométeres függő sínpályát épít Tatán a MÁK. Az új szezonra való tekintettel a legtöbb szénbánya nagy erővel hozzákezdett azoknak a beruházási terveknek a végrehaj­tásához, ammelyekkel a lehető leg­nagyobb mértékben növelni kíván­ják termelésüket. Az invesztíciókkal az élen halad a két legnagyobb szénbányavállalat, a Magyar Altalá­nos Kőszénbánya és a Salgótarjáni Kőszénbánya. Nagyarányú beruhá­zásnak számít az a függő sínpálya, melyet a MÁK a tatabányai és az oroszlányi bányák között épít. Ez a függő sínpálya 12 kilométer hosszú lesz és építéséhez már hozzá is fogtak. A Salgótarjáni Kőszénbánya elsősorban dorogi bányászatát bő­víti. Az őstermelő szabadon árusít­hatja a fát. A közellátási minisz ter újabb rendelete szerint csak a kereskedő vagy iparos van ahhoz a korláthoz kötve, hogy egy megha­tározott közszükségleti cikket csak vásárlási könyvbe bejegyzés mellett szolgáltathat ki a fogyasztónak. Ennek olyan közszükségleti cikknél van jelentősége, amelyet őstermelő is szokott közvetlenül árusítani a fogyasztóknak. Így például az ős­termelő tűzifát vásárlási könyvbe való bejegyzés nélkül adhat el. Egyes helyeken szokásos, hogy sze­kereken hozzák be a fát a községbe és a szekérről adják el közvetlenül a fogyasztóknak. Az ilyen fuvaros gazda a tűzifát szabadon, tehát vásárlási könyv nélkül adhatja el a fogyasztóknak. Vetőmagvak fémzárolása. A ros­tos és olajos vetőmagvak fémzáro­lására vonatkozóan a földmívelés­ügyi miniszter szabályzatot adott ki, melyben megjelöli a fémzárolásra illetékes intézményeket és megálla­pítja a fémzárolás feltételeit, módjait és díjait. A fémzárolás nem köte­lező, hanem a termelő gazdák kí­vánságára történik. A fémzár az illető vetőmagtétel minősége ellen­őrzésének igazolása lévén, már ed­dig is nagyon sok termelő vette saját érdekében ezt a lehetőséget igénybe. A most kiadott szabályzat az egyes intézmények eljárását egyöntetűsíti és jórészt az eddig kialakult gyakorlatot tartja fenn. A répamagvak fémzárolására vonatko­zóan a földmívelésügyi minisztéri­umnak az eddigi rendeletet módo­sító újabb rendelkezése jelent meg, mely a fémzárol hatóság alsó határát lejjebb szállítja és a fémzárolt répa­magvak kisebb csomagokban rész­letezését szabályozza. Ezzel lehetővé válik, hogy olyan takarmányrépa­vetőmag tételek is forgalombahoz­hatók legyenek megfelelő árenged­mény mellett, melyek eddig a fenn­álló rendelkezések értelmében for­galombahozhatók nem voltak. Vámőrlési tanúsítvány. Az új gazdasági évben gabonát csak az vámőröltethet, aki vámőrlési tanú­sítvánnyal rendelkezik. Ez a tanú­sítvány a gabonalapon van s min­denki számára kiállítja a községi elöljáróság, ha valamilyen jogcímen gabonához jutott. A vámőrlési tanú­sítvány kiállítása általában a gabo­nalap kiállításával egyidőben törté­nik a vámőrlésre jogosultak részére. A gazda már cséplés közben kérheti a cséplőgéptulajdonostól az addigi cséplési eredményről eredménylap kiállítását, amelynek alapján aztán a községi elöljáróság kiállítja a ga­bonalapot és a vámőrlési tanúsít­ványt. Ezesetben a gazdának két eredménylapja lesz, az egyik rész­eredményt mutat, a másik a csép­lés befejeztével a teljes eredményt igazolja. A cséplés közben kiállított vámőrlési tanúsítvány alapján a gazda az egész gazdasági évben meghatározott mennyiségű gabonát vámőröltethet. Erősen csökkent a vajfogyasz­tás Magyarországon. A „Statisz­tikai Értesítő'' érdekes adatai sze­rint Magyarországon a legutóbbi években a vajtermelés és fogyasztás fokozatosan csökkent. A nagyüze­mek 1937-ben 113.000 métermázsa, 1938- ban 101.000 métermázsa, 1939- ben 88.300 métermázsa és 1040-ben pedig csak 65.000 mé­termázsa vajat készítettek. Ehhez még hozzá kell adni a vidéki ház­tartásokban termelt vajat, ami 24 ezer métermázsára tehető. Az or­szágban termelt vajnak egy része kivitelre került, úgyhogy a belföldi fogyasztás 80—100.000 métermázsa lehetett, tehát a régi fejadag egy kilogramm körül járt. Ezzel szem­ben Angliában 15.2, Dániában 9.1, Belgiumban 9, Németországban 8.9, Svájcban 6.8, Franciaországban 6.6, Hollandiában 6.3 kilogramm volt az az évi vajfogyasztási fejadag. A budapesti fogyasztás lényegesen nagyobb, de itt is csökkent: 1938­ban 4.93. 1939-ben 2.96 és 1940-ben 2.84 kilogramm volt. Magánnyomozó Iroda. Szabó Albert nyug, detektivfelügyelő m. kir. államren­dőrség által eng. magánnyomozó Irodája Esztergomban, Deák Ferenc-utca 15. sz. alatt. Megfigyel, informál, kényét termé­szetű ügyekben nyomoz, okmányokat be­szerez, ismeretlen helyen tartózkodó vagy eltűnt egyéneket felkutat, mind bel"' mind pedig külföldön. .

Next

/
Oldalképek
Tartalom