Esztergom és Vidéke, 1941
1941-07-19 / 58.szám
1941. július 19. ISZTEÉOÖ U is VIDIKI 3 radhat ismeretlenül. Azonban van Esztergomnak másféle érdekessége is, amelyről keveset tud az ország közönsége. Például meg kell állapítanunk a helyszínen szerzett tapasztalatok alapján, hogy a Szent István strandfürdő egyedülálló szépségét, érdekességét és gyönyörű vizét is csak kisebb körzet ismeri az országban. A meleg napokban, amikor a strandfürdő látogatottsága igen nagy s amikor sok átutazót is láthatunk ott, sokszor meglepetve halljuk, amint felkiált valaki: „Nini, hiszen ez a viz, nem is hideg! Miféle viz ez? Érdekes!" Ezek a felkiáltok sohasem hallottak az esztergomi Szent István strandfürdő 29 fokos gyógyító vizéről, amely méltán sorakozik a magyarországi ilynemű fürdők vize mellé, — ha nem elé. Lopások. Gresz Mihályné Várutca 11. szám alatti lakosnak kerékpárját ismeretlen tettes ellopta. — fiolop Gyula Major-utca 4. sz. alatti lakos lakásából egy arany jegygyű rűt elloptak. A nyomozás folyamatban van. Augusztus l-től felemelik a petróleumadagot. Eddig a háborús korlátozások következtében a megállapított petróleummennyiségnek csak 75 százalékát szolgáltatták ki a fogyasztóknak. Most az iparügyi miniszter ugy intézkedett, hogy augusztus l-től kezdve 75 százalék helyett 85 százalékát utalják ki a megszabott mennyiségnek. Ezt az örvendetes intézkedést azért sikerült megtenni, mert az eddig követett takarékoskodási intézkedések sikerrel jártak. Ilyenek Is akadnak? Az alábbi levelet kaptuk: Igen tisztelt Szerkesztő Úr 1 Ritka és meglepő jelenetnek voltam tanuja valamelyik reggel, mikor kenyérért álltak sorban az emberek az egyik péküzlet előtt, hogy mielőbb biztosíthassák a napi szükségletet. Odabenn mér ték a kenyeret, idekinn meg várakoztak, — ki türelmesen, ki türelmetlenül. Többnyire asszonyok, leányok voltak. Az egyik asszony éppen kilépett a boltból kenyérrel, bizonyára azzal a gondolattal, hogy no, hála az Istennek, most már siethetek haza. Erre egy másik aszszony — pillanat volt az egész — hirtelen kilépett a sorból, kikapta a kezéből a kenyeret s mielőtt a meglepett társaság csak egy hangot is adhatott volna, elfutott vele. Valaki utána iramodott, de nem lehetett utolérni. Beszélgetés közben kitűnt, hogy senki sem ismerte ezt a vércsetermészetű, tolvaj asszonyt. Idegen volt. Az ilyen módon megkárosodott szegény asszony pedig ott állott kenyér és pénz nélkül Láttam még ezután, hogy egy másik sorrakerülő asszonytársa megsajnálta és megvette számára a kenyeret. Legyünk óvatosak, mert különféle emberek akadnak a mai nehéz viszonyok között Különösen olyan befurakodóra kell gyanús szemmel nézni, akit senki sem ismer. Különben a sorbanállás nem válik rendszerré és rövidesen megszűnik. Egy olvasó. Felemelték a katonai szolgálatot teljesítők családi segélyét. A honvédelmi miniszter a rendes tényleges és a rendkívüli katonai szolgálatot teljesítő legénységi állományú személyek igényjogosult családtagjai segélyösszegét július l-től kezdődő hatállyal felemelte. A tényleges szolgálatot teljesítők a feleség után havi 12 pengő, a gyermekek után fejenkint és havonkint havi 8 pengő családi segélyt kapnak. A rendkívüli katonai szolgálatot teljesítők (tartalékosok, póttartalékosok) közül azok, akik faluhelyen laknak, havi 16 pengőt, akik vidéki városokban, 20 pengőt és akik Budapesten laknak, havi 24 pengő családi segélyt kapnak a feleségeik után. A gyermekek után fejenkint és havonkit faluhelyen és vidéki városokban 10—10 pengő, Budapesten pedig 12 pengő a rendkívüli családi segély. Köztulajdon lesz a muhi csatatér. A tatárjárás 700 éves fordulóján megtalálták a muhi pusztán azt a két tömegsírt, amelyben ezernél több vitéz van eltemetve. Az ónódiak kopjafát helyeztek a két sírra. A szomorú emlékezetű csatatér és környéke az ónodi református egyház tulajdona. Most 15 holdat árúba bocsát belőle, hogy adósságait kifizethesse. Ebből a területből két holdat megvásárol a vármegye, hogy a muhi hősök sírhelye mindenki által megközelíthető legyen. Judith. Bette Davis, a legnagyobb drámai színésznő új filmje ezúttal modern környezetben játszódik le. Bette Davis, a biztos halálnak elébenéző milliomoslány szerepében ritka élményben részesíti a nézőt. Partnere egy orvos szerepében Georg Brent, ki mint mindig, most is elsőrangú alakítást nyújt. A.film szombaton fél 8 és fél 10, vasárnap délután 3, 5, 7 és 9 órakor kerül bemutatásra a Kultur Mozgóban. Legközelebbi műsorunk a „Kívánság hangverseny". A terményárak. A terményértékesítési rendelet értelmében a Hombár és bizományosai a cséplés befejezése után nyomban megveszik a felajánlott gabonát, mégpedig a búzát egységesen 30 pengő, a rozsot pedig 28 pengős áron. A gabonaárak tehát hónapról-hónapra nem változnak, a gazda érdeke tehát, hogy minél előbb adja el, annál is inkább, mert ha a felajánlással késlekedne és csak október 31-ike után adná el, akkor, nem hogy többet, de alacsonyabb vételárat kap. A rendelet ugyanis a buza árát az október 31-ike után való felajánlás esetén 27 pengőre, a rozsét pedig 25 pengő 20 fillérre csökkenti. Érdeke azonban a gazdának a minél előbb való felajánlás azért is, mert ekként nem ő viseli a raktári beszáradás veszteségét, hanem a Hombár, amely a felajánlástól számított 15 napon belül átveszi a termést. Ha valamely technikai okból a vételi kötlevél kiállításától számított 15 nap alatt a Hombár a gabo nát nem veszi át, mázsánkint 3 fillér raktározási díjat fizet a gazdának egy hétre. Tíz heti raktározás például 30 fillérrel emeli mázsánkint a vételárat s ez az összeg 70 fillérre emelkedik abban az esetben, ha a Hombár vagy bizományosa a vételárat csak a buza elszállításakor fizeti. A közellátás zavartalan biztosítása megköveteli, hogy a gazdaközönség nyomban a cséplés után piacra hozza gabonáját. De emellett szól magának a gazdának az érdeke is, mert hiszen a gyors felajánlás, a cséplés utáni azonnali eladás igen komoly külön előnyökkel is jár. A bevonult aratómunkásokért. A kormány az idén is életbeléptette azt a tavalyi rendeletét, amely az aratásra, hordásra vagy cséplésre szerződött, de időközben katonai szolgálatra bevonult munkások érdekeinek védelmére szolgál. Ezek szerint az otthonmaradottak elvégezték a bevonultakra eső munkát is és a többletmunkára eső részbéren az otthonmaradottak és a bevonultak fele-fele arányban osztoztak. Azért, hogy a bevonult munkást így kielégítsék, a munkaadó is felelős. Az itthonmaradott és a munkát valóban végző munkások természetesen teljes egészében megkapják azt a munkabért, amelyhez társaik bevonulása nélkül jutottak volna. A földmívelésügyi miniszter körrendeletben hívta fel erre a hatóságok és a gazdasági felügyelőségek figyelmét, megállapították a borszesz árát. A miniszter rendeletet adott ki a borszesz és gyümölcsszeszfőzdékben termelt nyersszes június 24-től érvényes beváltási árának megállapításáról. A beváltási ár abszolút hektoliterenkint 140, 225 illetőleg 240 pengő a szerint, hogy a szeszt törkölyből, seprűből vagy vegyes anyagból, illetőleg szilvából, körtéből, almából, eperből, vagy cseresznyéből, meggyből, barackból és borókából termelték. 12 kilométeres függő sínpályát épít Tatán a MÁK. Az új szezonra való tekintettel a legtöbb szénbánya nagy erővel hozzákezdett azoknak a beruházási terveknek a végrehajtásához, ammelyekkel a lehető legnagyobb mértékben növelni kívánják termelésüket. Az invesztíciókkal az élen halad a két legnagyobb szénbányavállalat, a Magyar Altalános Kőszénbánya és a Salgótarjáni Kőszénbánya. Nagyarányú beruházásnak számít az a függő sínpálya, melyet a MÁK a tatabányai és az oroszlányi bányák között épít. Ez a függő sínpálya 12 kilométer hosszú lesz és építéséhez már hozzá is fogtak. A Salgótarjáni Kőszénbánya elsősorban dorogi bányászatát bővíti. Az őstermelő szabadon árusíthatja a fát. A közellátási minisz ter újabb rendelete szerint csak a kereskedő vagy iparos van ahhoz a korláthoz kötve, hogy egy meghatározott közszükségleti cikket csak vásárlási könyvbe bejegyzés mellett szolgáltathat ki a fogyasztónak. Ennek olyan közszükségleti cikknél van jelentősége, amelyet őstermelő is szokott közvetlenül árusítani a fogyasztóknak. Így például az őstermelő tűzifát vásárlási könyvbe való bejegyzés nélkül adhat el. Egyes helyeken szokásos, hogy szekereken hozzák be a fát a községbe és a szekérről adják el közvetlenül a fogyasztóknak. Az ilyen fuvaros gazda a tűzifát szabadon, tehát vásárlási könyv nélkül adhatja el a fogyasztóknak. Vetőmagvak fémzárolása. A rostos és olajos vetőmagvak fémzárolására vonatkozóan a földmívelésügyi miniszter szabályzatot adott ki, melyben megjelöli a fémzárolásra illetékes intézményeket és megállapítja a fémzárolás feltételeit, módjait és díjait. A fémzárolás nem kötelező, hanem a termelő gazdák kívánságára történik. A fémzár az illető vetőmagtétel minősége ellenőrzésének igazolása lévén, már eddig is nagyon sok termelő vette saját érdekében ezt a lehetőséget igénybe. A most kiadott szabályzat az egyes intézmények eljárását egyöntetűsíti és jórészt az eddig kialakult gyakorlatot tartja fenn. A répamagvak fémzárolására vonatkozóan a földmívelésügyi minisztériumnak az eddigi rendeletet módosító újabb rendelkezése jelent meg, mely a fémzárol hatóság alsó határát lejjebb szállítja és a fémzárolt répamagvak kisebb csomagokban részletezését szabályozza. Ezzel lehetővé válik, hogy olyan takarmányrépavetőmag tételek is forgalombahozhatók legyenek megfelelő árengedmény mellett, melyek eddig a fennálló rendelkezések értelmében forgalombahozhatók nem voltak. Vámőrlési tanúsítvány. Az új gazdasági évben gabonát csak az vámőröltethet, aki vámőrlési tanúsítvánnyal rendelkezik. Ez a tanúsítvány a gabonalapon van s mindenki számára kiállítja a községi elöljáróság, ha valamilyen jogcímen gabonához jutott. A vámőrlési tanúsítvány kiállítása általában a gabonalap kiállításával egyidőben történik a vámőrlésre jogosultak részére. A gazda már cséplés közben kérheti a cséplőgéptulajdonostól az addigi cséplési eredményről eredménylap kiállítását, amelynek alapján aztán a községi elöljáróság kiállítja a gabonalapot és a vámőrlési tanúsítványt. Ezesetben a gazdának két eredménylapja lesz, az egyik részeredményt mutat, a másik a cséplés befejeztével a teljes eredményt igazolja. A cséplés közben kiállított vámőrlési tanúsítvány alapján a gazda az egész gazdasági évben meghatározott mennyiségű gabonát vámőröltethet. Erősen csökkent a vajfogyasztás Magyarországon. A „Statisztikai Értesítő'' érdekes adatai szerint Magyarországon a legutóbbi években a vajtermelés és fogyasztás fokozatosan csökkent. A nagyüzemek 1937-ben 113.000 métermázsa, 1938- ban 101.000 métermázsa, 1939- ben 88.300 métermázsa és 1040-ben pedig csak 65.000 métermázsa vajat készítettek. Ehhez még hozzá kell adni a vidéki háztartásokban termelt vajat, ami 24 ezer métermázsára tehető. Az országban termelt vajnak egy része kivitelre került, úgyhogy a belföldi fogyasztás 80—100.000 métermázsa lehetett, tehát a régi fejadag egy kilogramm körül járt. Ezzel szemben Angliában 15.2, Dániában 9.1, Belgiumban 9, Németországban 8.9, Svájcban 6.8, Franciaországban 6.6, Hollandiában 6.3 kilogramm volt az az évi vajfogyasztási fejadag. A budapesti fogyasztás lényegesen nagyobb, de itt is csökkent: 1938ban 4.93. 1939-ben 2.96 és 1940-ben 2.84 kilogramm volt. Magánnyomozó Iroda. Szabó Albert nyug, detektivfelügyelő m. kir. államrendőrség által eng. magánnyomozó Irodája Esztergomban, Deák Ferenc-utca 15. sz. alatt. Megfigyel, informál, kényét természetű ügyekben nyomoz, okmányokat beszerez, ismeretlen helyen tartózkodó vagy eltűnt egyéneket felkutat, mind bel"' mind pedig külföldön. .