Esztergom és Vidéke, 1941

1941-07-12 / 56.szám

Szerkesztőség, kiadóhivatal: Símor-u. 20. Megjelenik minden szerdán és szombaton Keresztény politikai és társadalmi lap. Szerdán 10 fillér, szombaton 16 fillér. Előfizetési ár 1 hóra : 1 pengő 20 fillér. HETI ESEMÉNYEK BELFÖLD Ujabb 22 községet csatolt a belügyminiszter Budapest környékéhez. — 300.000 pengős kárt csinált a szovjet bombatámadás a kassai postapalotán. — Sáncolási akciót terveznek Erdélyben. — Megkezdték a Dunántúl és a Kjs-Alföld talajtani térképezését. — A kassai bombák a leningrádi Putilov-művekben készültek. — Délvidéken a sertésbőrt be kell szolgáltatni. — Kinai hallgatói is vannak a soproni nyári egyetemnek. — Ötezer tonna anyagot eredményezett júniusban a meggyorsított ócskavasgyűjtés. — Forgalomba került Budapesten a köleskenyér. — A kassai repülőtámadás áldozatainak száma 29-re emel kedett. — Kétezer házat és gazdasági épületet építenek újjá a szegedi tanyavilágban. — Virágesővel fogadják a Galíciában honvédeinket. — Százezer fatalpú cipőt szállít Németországnak egy nagyváradi cipőgyár. — Az országgyarapodás 489 millióval szaporította a bankjegyforgalmat. — Elutaztak a szovjetkövetség tagjai Budapestről. — A konzervgyárak őt és félmillió pengő értékű paradicsomot vesznek át. — Budapesten 81 többemeletes bérház építésére kértek engedélyt. — Honvédségünk eddig 25.000 orosz foglyot ejtett. — Gyalogságunk megszállt területet pacifikálta. — Tizennégy millió pengőjébe kerül Budapestnek a jobboldali közlekedés. — KÜLFÖLD Bukovina teljesen felszabadult a szovjeturalom alól. — Írország nem kap fegyvereket Amerikától. — Törökország nyolc hajót kap Angliától. — Anglia bevezette az élelmiszer fejadagolást. — Franciaország tekintélyalapon álló új alkotmányt kap. — Augusztus l-re behívták Amerika valamennyi tartalékos pilótatisztjét. — Az angolok átadták Moszkvának a román olajmezők részletesrajzát. — A háborút német földön akarják megnyerni az angolok. — Súlyos természetű öszszetűzés tört ki Peru és Ecuador között. — A szovjet katonák megszentségtelenítik a templomokat és sírboltokat. — Zágráb 240 millió dináros kölcsönt vett fel a horvát nemzeti banktól. — Erősen folyik a kommunistaellenes tisztogatás Horvátországban. — A szovjet tábori kórházban tőrrel leszúrták a német sebesülteket. — Dum-dum golyókkal lőnek és kötözőhelyeket is megtámadnak a szovjet osztagok, — Az angol és amerikai követség iratait már becsomagolták Moszkvában. — A volt görög király Dél-Afrikába utazott. — Zágrábból a zsidókat kitelepítik. — Lebontják a boszporusi kőolajtartányokat. — Hallatlan mértékben megnövekedett a papírpénz forgalom Angliában. — A szerb szentszinódus már megkezdte működését. — A német csapatok ne héz harcok árán elfoglalták a Sztalin-erőd húsz korszerűbb erődjét. — A foglyul ejtett szovjet katonák száma 400.000-re emelkedett. — A norvég iskolákban bevezetik a német nyelv tanítását. — Megszüntették a személyforgaftnat a szibériai vasútvonalon. — Besszarábiából még a házőrző kutyákat is elvitték az oroszok. — Finnországban gyárilag készítik a faházakat. — Bulgária kétmilliárd levás belsőkölcsönt bocsátott ki. — Negyvenezer francia hadifoglyot bocsátottak szabadon a németek. — Horvátországban kivégeztek egy fiatalembert, mert éltette a szovjetet. — Svédországban kommunista terrorszervezeteket lepleztek le. — Romániában minden 12 éven felüli tanulót és tanulóleányt 25 napi közmunkára rendeltek. — A Dnyeszter feketéllik a szovjet katonák hulláitól. — Amerika Dakar, a Zöldfoki és az Azori-szigetek megszállására készül. — Fegyverszünetet kért a szíriai francia hadsereg parancsnoka. — Alaszkában a mult évben 56 millió dollár értékű aranyat termeltek ki. — 1500 angol katona esett el a szíriai háborúban. — Elkobozzák a bulgáriai zsidó vagyonok 20 százalékát. — Átépítik Berlint és Hamburgot modern vá rossá. — Harminc amerikai repülő gépszakértő ment Kínába. — Törökország vállalta a francia érdekek képviseletét a Szovjetben. — Megkezdődött már az aratás Romániában. — Holland és spanyol önkéntesek már harcban állanak az orosz fronton. — Harminc hadosztály a szovjet eddigi vesztesége. A vármegye alispánjával együtt érzünk és gondolkozunk a havi jelentés békességet és összefogást sürgető s minden széthúzást és egyenetlenséget elitélő szavaiban. Valóban minden jó magyar ember szívében szomorúságot okoz, ha tudomásul kell vennie ,hogy a mai vészterhes időkben akadhatnak magyar állampolgárok, akik politikai elvakultságukban, vagy konjunkturális megszédítettségükben és félrevezetettségükben szem elől tévesztik az igazságot, a józan megítélést és nem becsülik az egyetemes magyar nemzeti érdeket. Nagy városnak és kicsiny falunak, nagy és kicsiny közösségnek ma inkább, mint valaha ugyanaz a gondolat és eszme az összetartó ereje : az egyetemes magyar testvériség gondolata, a magyar nemzeti összetartozás eszméje. Mindenki, aki bármiféle békétlenséget, egyenetlenséget, pártoskodást, ellenségeskedő nyugtalanságot szít az országban, ez ellen az életfontosságú vezérgondolat ellen vét, — de százszorosan vétenek ez ellen azok a lelkiismeretlen emberek, akik a nemzetiségi községekben szítják a békétlenséget és elégedetlenséget, nemzetiségi magyar állampolgáraink között gyújtogatják a politikai heccelődés tüzét. jA&dr meggondolatlanságból, akár érvényesülési vágyból, akár gonosz célzatosságból, — mindenképpen lelkiismeretlenül vétenek a magyar nemzeti közösség gyökere, a magyar államiság fenntartó szelleme ellen. Noha nem vitatható és minden tanult ember előtt tudott igazságok ezek, amik itt következnek, mégis leírjuk, mert nem árt, ha százszor is megjegyezzük és jegyezzék meg végre azok is, akik saját és mások lelkiismeretét elnyomva, nem akarnak róluk tudni. Ez a föld ezer év óta magyar föld. Magyar vér áztatta, magyar veríték öntözte. A magyar vérzett, küzdött itt és a történelem döntő óráiban, vészes fordulóin mindig nemcsak önmagát, a maga államiságát, nemzetét és kultúráját védelmezte, hanem a kereszténységért, a nyugati államok békességéért, a nyugati kultúráért és civilizációért vívta élethalálharcát. A magyarság vérzett, pusztult e nagy harcokban és az így elnéptelenedett egyes vidékeire a magyar államvezetés más népeket, nemzetiségeket telepített le, illetőleg szívesen fogadta az ide bevándorlókat. Szent István király bölcs alkotmánya és 900 év óta fennálló államkormányzási eszméje a magyar mellett minden más nemzetiségnek, — azoknak is, akik a Kárpátok lejtőin már itt voltak és azoknak is„ akik bevándoroltak — békés életet és boldogulást biztosított ezen a földön a magyar szent korona égisze alatt — és pedig a magyarsággal ugyanolyan jogú életet. Sehol a világon nem volt olyan jó dolga az idegennyelvű állampolgárnak, mint itt Magyarországon. Nyelvét, népi kultúráját soha senki nem bán tStta. Tapasztalati tény — a gyakorlati élet bizonyítja, — hogy idegennyelvű magyar állampolgáraink előtt mindenkor nyitva állott a boldogulás és érvényesülés útja és ezek az állampolgáraink szorgalmasan haladtak is ezen az úton akár a legmagasabb pozíciókig akadálytalanul. Hiszen évszázadokon át folytathatott volna a magyar olyan politikát, hogy ma talán alig akadna más nyelven beszélő ezen a földön. De a magyar nem tette ezt és már századok előtt tisztelte a más népek nyelvét, kultúráját, jogait. Éppen az a tény, hogy itt az ország belsejében, — még az ősi Esztergom vármegyében is, — ma is vannak virágzó nemzetiségi községek, bizonyítja a magyarság nemes, lovagias magatartását és mindenkori megértő politikáját. Mit kivan ezért a magyar haza cserébe ? Hűséget! Mit kivan ezért a magyar a nemzetiségektől? Testvériességet, bajtársiasságotl Mit kivannak végül mindnyájunktól a népeket, nemzeteket és mindnyájunkat fenyegető nagy történelmi idők ? Békességet, összefogást ! Azt hisszük, nem lehet közöttünk olyan, aki e kívánságok méltányosságában és jogosságában kételkednék. , Bakos protonotárius-kanonok 10.000 pengős adománya a Sz. Antal Szeretetotthonnak A Páduai Szent Antalról nevezett esztergomi Szegénygondozó Egyesület fejlődése során ujabb állomáshoz érkezett. Bakos János protonotarius-kanonok, az intézmény régi jótevője most ujabb jelentős adományt : 10.000 P-t juttatott a vezetőséghez a szegények javára. Ez a melegszívű főpap ugyanis a lehető legegyszerűbben él, de készséggel ott van adományával, ahol arra szükség van. Csak egész véletlenül sikerült megtudnunk, hogy Bakos János protonotáriuskanonok például Balassagyarmat charitatív intézményei javára 50.000 P-t adományozott, a Szalézi Atyák péliföldszentkereszti orgonájára 6.000 P-t adott és ugyancsak az ő nagylelkű, szintén 6,000 P-s adománya tette lehetővé azt ís, hogy az esztergomi Szent Antal Szeretetotthon az elmúlt évben bővíthette helyiségeit. Mint P. Virágh Raymund hittanártól, az Otthon igazgatójától értesülünk, Bakos János protonotárius-kanonok ujabb adományát szintén a Petőfi-utcai Otthon bővítésére használják fel. Emeletet építenek, hogy még több reászorulóról tudjanak gondoskodni. Eddig évente 35-40 szegénynek nyújtottak otthont és teljes ellátást és körülbelül még egyszer anynyiról saját otthonukban gondoskodtak ; akkor pedig, ha az ujabb bővítési munkálatok befejeződnek, körülbelül 10—15 rászorulóval többet tudnak felvenni a Szeretetházba. A szeretetházi szegények ellátását szolgálják azok az önként megajánlott alamizsnák, amelyeket az „egri norma" irányelvei szerint gyűjtőkönyves munkatársak szednek össze havonta. Érdekes megemlítenünk, hogy a Szent Antal Szegénygondozó Egyesület fennállásának első tiz évében, 1930—1940-ig 200,000 P összeget fordított az arra rászoruló szegények támogatására. Őszinte szívvel kívánjuk, hogy a keresztény charitás szellemében működő Egyesületet minél többen támogassák s Bakos protonotárius-kanonok bőkezűségét hamarosan mások is kövessék. MMIIIIIHMIMMUmoHM Magyar kat. irók irodalmi estje Esztergomban Az Esztergomi Katolikus Nyári Egyetem rendezésében a magyar katolikus írók irodalmi estet rendeztek vasárnap délután ötórai kezdettel a vízivárosi zárda dísztermében. Nagy érdeklődés mellett, fényes sikerrel folyt le az irodalmi est, amely valósággal ünnepi eseménye volt a magyar katolikus irodalomnak és újságírásnak. A zsúfolásig megtelt díszteremben a Nyári Egyetem szorosan vett hallgatóságán kívül a katolikus közélet számos kiválósága vett részt és az esztergomi katolikus társadalom köréből is sokan élvezték végig az est értékes előadásait és művészeti szépségeit. Megjelent az esten dr. Meszlényi Zoltán püspök, a székesfőkáptalan több tagja és dr, Etter Jenő polgármester is, A megnyitó beszédet dr, Tietenthaler József pápai kamarás, a budai Szent Imre Kollégium igazgatója, a Kat, Diákszövetség elnöke mondotta a katolicizmusnak a magyar irodalomra és művészetre gyakorolt felemelő, lelkesítő, nemesítő és fegyelmező hatásáról, majd meleg szavakkal köszöntötte az egyetemi ifjúságot és a katolikus nyári egyetem rendezőségét. A megnyitó után dr, Tóth László kormányfőtanácsos, a Nemzeti Újság főszerkesztője mondott hatalmas ünnepi beszédet a magyar irodalom és sajtó mai feladatairól és a magyarság követendő eszméiről. Rámutatott arra, hogy a magyarságnak nincs szüksége idegenből hozott esz-