Esztergom és Vidéke, 1941

1941-07-05 / 54.szám

ESnuWLVBEKE HATVANKETTEDIK ÉVFOLYAM 54. SZÁM Szerkesztőség, kiadóhivatal: Simor-u. 20. Megjelenik minden szerdán és szombaton Keresztény politikai és társadalmi lap. SZOMBAT, 1941. JÚLIUS HÓ 5 Szerdán 10 fillér, szombaton 16 fillér. Előfizetési ár 1 hóra : 1 pengd 20 fillér. Az Egyház szerepe Ha őszintén akarunk szólni, hálát kell adnunk a Mindenhatónak, hogy a mai nagy világégésben, mikor folyik az élet-halálharc nemcsak az angolok és a németek, hanem most már az orosz bolsevizmus és a keresztény műveltségű Európa között, s amikor már a magyar fegyverek is dicsőségesen kiveszik részüket a harcból, — itt Esztergomban Szabad Egyetemet tarthatunk, itt az ősi magyar bástyáknál összegyűlhetett a magyar ifjúság és a vészterhes időkben is komoly elmélyedéssel foglalkozhatik korunk égető eszméivel. Kiváló egyetemi tanárok iránymutató előadásai nyomán tájékozódhatik a ' világnézeti kérdések között a magyar katolikus ifjúság, amely a jövő Magyarországában az élet vezetőhelyein, kulturális őrhelyein van hivatva kötelességet teljesíteni. Az állam- és társadalomalkotó Szent István király ' gondolatai, a krisztusi tan és az újabb kor pápai enciklikáinak eszmét vezérlik a Egyetem munkálkodását. Ezeken az alapokon halad a tájékozódás korunk nagy kérdései között. Korunk egyik legégetőbb kérdéséről és a jövő Magyarország nagy alapvető kérdéséről, a I szociális igazságosságról tartotta értékes előadásait dr. Kecskés Pál egy. tanár. Bár lapunk mai terjedelme megengedné, hogy minden előadó minden előadásáról legalább lé nyegileg megemlékezhetnénk és az egész művett esztergomi közönség közkincsévé tehetnénk, sajnos azonban csak alkalomszerűen ra gadhatunk ki egy-egy gondolatot az elhangzottakból, mint ahogy most is tesszük. Dr. Kecskés Pál miután többek között kifejtette- azt, hogy a szo ciális igazságosság megvalósításának három hivatott tényezője : az állam, az Egyház és a társadalom, — rámutatott Krisztus egyháza nak kimagaslóan fontos szerepére. Az államhatalom osztja, a társadalom fogadja a társadalmi igazsá got, de gyakorlati életével maga is hathatósan közreműködik benne, az Egyház pedig az igazság őrzője és tanításaival, nagy szellemi, kul turális ráhatásával és örök krisz tusi elveinek iránymutatásával ébren tartja és kényszeríti mindkét részen a lelkiismeretet a szociális igazságosság megvalósítására. Az Egyházat jogosan illeti meg ez a szerep, hiszen kezdettől fogva né péket és nemzeteket mentett meg a pusztulástól és szétzülléstől a keresztény kultúrával és civilizációval. Különösen jogosan illeti meg ez a szerep az Egyházat Szent Ist ván Magyarországában. Ami a jövőt, a magyar életviszonyok alakulását illeti az igazságos ság szempontjából, az Egyház tanítása szerint a lelkiismeretességen van a hangsúly. Ez azt jelenti hogy az igazságosságot embertár sainkkal szemben minden körülmények között meg kell valósítani, még akkor is, ha írott törvény nem kötelezne rá. Az embert, a tényt kell tekintenünk és nem a betűt. Az igazságot kell érvényre juttatnunk még akkor is, ha a rendelkezésre álló törvények és rendeletek ellen nem vétenénk, ha tulajdonképpen igazságtalanul ítélnénk és tennénk. Amikor az emberről, az emberi életre kiható cselekedtröl van szó, mindenkor az Isten előtt felelős lelkiismeretünk szerint szolgáltassunk igazságot. Érdemes ezt megszívlelnie minden magyar embernek, a társadalmi és közélet bármely helyére állította is a sors ! Az új idők szava tehát ez : van valami, ami az államnál, hatalomnál, tekintélynél, politikánál, pénznél, tudománynál, művészetnél és sok másnál nem kevésbbé fontos, és ez az emberi igazságosság, amely a társadalmi igazságosság alapja és előfeltétele. Ezt a figyelmeztető szót hangsúlyozza most az Egyház és Krisztus megbízásából s Krisztustól nyert lelki erejével az emberi és társadalmi igazságosság megvalósítására törekszik. Jól tudja, hogy népek, nemzetek, társadalmak, de az egyes emberek^ sem élhetnek igazság nélkül. Jól illik ez a szó és ez a szerep az Egyházhoz. Krisztusi küldetés ez, amelyért hálás a sorsfordulók nemzedéke. A hercegprímás vasárnap megnyitotta az esztergomi Kat. Nyári Egyetemet Vasárnap, f. hó 29-én folyt le Esztergomban a Katolikus Nyári Egyetem megnyitó ünnepsége a művelt magyar katolikus világ nagy érdeklődése mellett. Délelőtt fél tizenegy órakor Veni Sancte volt a főszékesegyházban, amelyen a rendezőség tagjain, az előadókon, hallgatókon kívül sok érdeklődő is résztvett. Délután 5 órakor az érseki tanító-képző dísztermében kezdődött meg az ünnepélyes megnyitó gyűlés. Erre az alkalomra zsúfolásig megtelt a díszterem. Megjelent az ünnepélyes megnyitáson a magyar katolikus tudományos és társadalmi élet sok kiválósága, a vármegye és város hivatalos vezetősége és nagyszámú intelligens érdeklődő, az előadó tanári kar és hallgatóság teljes számban. Az első sorokban foglaltak helyet dr, Meszlényi Zoltán püspök, Huszár Károly titkos tanácsos, ny. miniszterelnök, dr. Zsembery István, dr. Hamvas Endre bpestí érs. helytartó, dr, Beresztóczy Miklós miniszteri tanácsos, dr. Késmárki Frey Vilmos főispán, dr. Fehér Gyula nagyprépost a székesfőkáptalan több tagjával, Reviczky Elemér alispán, dr, Etter Jenő polgármester és mások. Az előadói asztalnál dr, Serédi Jusztiníán bíboros hercegprímás mellett dr, Stolpa József államtitkár, a kultuszminiszter képviselője, dr. Szekfű Gyula, dr. Gerevich Tibor egyetemi tanárok és dr, Lepold Antal protonotariuskanonok ült. Dr, Serédi Jusztinián bíboros hercegprímás nagyhatású beszédet mondott. Rámutatott a Nyári Egyetem munkásságának hivatására és céljára. A Nyári Egyetem a művelt magyar társadalom vallásos műveltségét akarja emelni, a művelt magyar ifjúság katolikus hitbeli meggyőződését mélyíteni, megerősíteni és üdvös összhangot akar teremteni a profán tudományok és a vallásos tudományok művelése között. — Ugy gondolom — mondotta a bíboros hercegprímás —, hogy az egyetem ezzel a munkásságával a magyar társadalomnak is, a magyar hazának is javára válik. Akiknek többet adott az Isten szellemiekben, tehetségben, tudásban, azoktól többet is kíván. Az egyetem hallgatósága jó hatással lesz az életben különösen azokra, akik még nincsenek a magyar katolicizmus táborában. Beszéde végén köszönetet mondott a Nyári Egyetem rendezőinek, köszöntötte a kultuszminiszter megjelent képviselőjét és a megnyitó ünnepség közönségét, majd a Nyári Egyetemet a Szent Király nevében megnyitotta, Dr, Gerevich Tibor egyetemi tanár a Rector Magnificus megbízá sából aPázmány Péter Tudományegyetem részéről köszöntötte az esztergomi Nyári Egyetemet, Meg köszönte a bíboros hercegprímás pártfogását, majd beszédében rá tért arra, hogy az esztergomi Nyári Egyetem ís a nagy alapító Pázmány Péter szellemében működik, ezért a budapesti Pázmány-egye tem gyermekének tekinti és szeretettel pártfogolja. Viszont a Pázmány-egyetem is sokat köszönhet az esztergomi Nyári Egyetem munkásságának, mert növeli az ifjúság katolikus magyar meggyőződését, elmélyíti hitbeli tudását, megismerteti az ifjúságot a kato líkum lényegével, jelentőségével és nagy értékeivel, továbbá mert itt Esztergomban a Szent Király városában a műemlékek között műizlése fejlődik és a magyar katolikus kultúra és szellem nagyságával megismerkedik a tanulnivá gyó magyar ifjúság. Nincs l'art pour l'art tudomány, mint ahogy nincs l'art pour Tart művészet sem A tudomány nem lehet öncél, hanem csak eszköz Isten és a világ megismerésére, a haza és az ember boldogítására. Dr. Gerevich Tibor egyetemi tanár beszéde után dr, Lepold Anta prelátus-kanonok a rendező HETI ESEMÉNYEK BELFÖLD A magyar határon már nincsenek szovjet csapategységek. — A finn rádió megkezdte magyar adásait. — Emelkedik a főváros birka- és lóhúsfogyasztása. — Svájcba, Svédországba és Franciaországba exportál tojásport a Hangya. — A háború idejére felfüggesztették a tiszti házassági óvadék fizetését. — 659 vágón gyógynövényt szállítottunk ki külföldre. — Kolozsvár költségvetése elérte a 6 millió pengőt. — Magyarország elismerte a kínai nemzeti kormányt. — Hajózhatóvá teszik a Sió folyót. — 300.000 hold bevetetlen terület van Pestvármegyében. — 44.000 munkást foglalkoztat és egymilliárd pengő értékű árút termel a magyar élelmiszeripar. — Szeptemberig nem kötelező vidéken a zsir beszolgáltatása. — A szovjetrádió le akarta tagadni a magyar területek elleni repülőtámadásokat. KÜLFÖLD A németek elfoglalták Rigát. — Leváltották a közelkeleti angol csapatok fővezérét. — Byalistoknál a németek 160.0*00 foglyot ejtettek. — Roosevelt reméli, hogy elkerülheti Amerika a háborút. — Angliában már a csokoládét is adagolják. — A kapurtalai maharadzsa 10 millió font tőkével acélművet létesített. — A japánbarát kínai kormány a tengelyhez csatlakozott. — Lindbergh erősen kikelt a szovjet amerikai megsegítése ellen. — Asszonyok építik a sáncokat Leningrád körül. — 30 millió ember már felszabadult a kommunista iga alól. — Jassyban 600 román kommunista zsidót kivágeztek. — Romániában közkegyelmet hirdettek a katonaszökevényeknek. — Erősen visszaesett Románia exportja. — Nagyban tenyésztik a csigát a cseh protektorátusban. — Olasz hadosztályok indultak el a szovjet ellen. — Ejtőernyős szovjet kémeket és terroristákat fogtak el Romániában. — Uraiba készül viszszavonulni a szovjet. — A szovjet hadsereg mindent megsemmisít a viszavonulás alkalmával. — Majdnem ötmilliárd dollár Amerika költségvetésének hiánya. — Júniusban 768.950 tonna hajóteret süllyesztettek el a német tengeralattjárók. — Állami húsmonopóliumot vezettek be a meg nem szállt Franciaországban. — Japán képviseli az olasz érdekeket Oroszországban. — A török egyetemeken tilos a hosszú haj viselése. — Német kézre kerültek már az összes volt lengyel területek. — Beszegezték a litván hadifoglyok teherkocsijait a vörös katonák. — Svájcban a bevonult katonák nagy részét szabadságolják. — Négy éve tart már a japán-kinai háború. - - Berlinben naponta 900 ezer ember étkezik naponta vendéglőben. — A szovjet légierők óriási veszteségei megtörik a szovjet csapatok ellenállását. — Sok szovjet ejtőernyőst fogtak el Finnországban. — Amerika 1334 repülőgépet tudott csak gyártani májusban.