Esztergom és Vidéke, 1941

1941-06-04 / 45.szám

FSffi Rfi m JM KE HATVANKETTEDIK ÉVFOLYAM 45. SZÁM Szerkesztőség, kiadóhivatal: Simor-u. 20. Megjelenik minden szerdán és szombaton Keresztény politikai és társadalmi lap. SZERDA, 1941. JÚNIUS HÓ 4 Szerdán 10 fillér, szombaton 16 fillér. Előfizetési ár 1 hóra : 1 pengő 20 fillér. HETI ESEMÉNYEK BELFOLD Kölesőrlésre is berendezkednek a magyar malmok. — Románia két­millió üveg székely borvizet kér és petróleumot ajánl cserébe. — Ko­máromban új postapalotát és köz­pontot építenek. — 137 délvidéki egyetemi hallgató jelentkezett eddig Szegeden. — Debrecennek 41 millió pengő értékű földje van. — Kétszáz éves az egri jogakadémia. — Elbo­csátották a RomániátóJ át nem vett alkalmazottakat. — Internálják a pestkörnyéki élelmiszerhamisítókat. — Lemondott Chorin Ferenc a Gyosz elnökségéről. — Hubay nyilasvezért hathónapi fogházra büntette a Kú­ria. — Augusztus végéig megszűn­nek a zsidó ecetgyári engedélyek. — Bárdossy miniszterelnök Rómába uta­zott. — 81 hidat robbantottak fel a szerbek s ezek helyreállítása 40 mil­lió pengőbe kerül. — 100.000 pen­gőt adományozott a TÉBE a hírlap­írók nyugdíjintézetének. KÜLFÖLD Németország ki fogja fejleszteni Bulgária mezőgazdaságát. — Bolgár parasztok tanulnak Németországban. — 2378 katolikus teológus van Né­metországban. — Mexikóban beve­zetik az általános védkötelezettsé­get. — A szovjet által küldött fegy­verekért Kina érccel és nyersanyag­gal fizet. — Hadilétszámra emelik az amerikai haderőt. — Tilulescu volt román külügyminiszter 100 hol­das birtokot hagyott a román aka­démiára. — Angol gépesített oszta­gok nyomultak be Palesztinából Irak­ba. — Angliában külföldiekkel is végeztetnek hadimunkát. — Vilmos volt német császár nagybeteg. — A bolgár király meglátogatta Szlo­vákiában élő édesatyját. — Romá­niában 30 százalékkal drágult a va­súti utazás. — Szlovákiában össze­írják a gabona- és lisztkészleteket. — Lezuhant és meghalt Kréta me­nekülő angol főparancsnoka. — Az iraki csapatok megnyitották Bagdad előtt a zsilipeket. — Eddig öt olasz tábornok halt hősi halált. — Né­metország lakosságának többsége ró­mai katolikus. — Paris magára vál­lalta Dünkirchen újjáépítését. — A menekülő angolok rendkívül nagy hadizsákmányt hagynak maguk után Kréta szigetén. — A megsebesült német katonákat Kréta szigetén ál­latias módon megcsonkították. — Lindbergh ezredes a megegyezéses béke mellett indított mozgalmat. — De Gaule francia tábornok vagyonát elkobozták. — Amerika összevásá­rolja a latinamerikai hadinyersanya­gokat. - Finnország kilép a nem­zetek szövetségéből. — Kuna lesz az új horvát pénz neve. — Japán lakossága 100 millió fölé emelke­dett. — Anglia Amerikából fedezi egész dohányszükségletét. — Meg­kezdték az angolok Kréta kiürítését. — Anglia nem tekinti többé sem leges országnak Franciaországot. — Amerika meg akarja szállni az at­lantioceáni portugál szigeteket. — Vichybe kell áthelyezni minden kül­földi képviseletet Franciaországban. — Elszállítják Martinique szigetről a francia aranykészletet. — A volt sziámi király meghalt Angliában. — Törökország nagyobb mennyiségű fegyvert vásárol Amerikában. Háborús gondjaink között napról-napra nagyobb hangsúlyt nyer egy szó és mindig többször gondolunk arra, amit ez a szó jelent. Szorongá­saink és félelmeink között, amikor a sors szeszélyes fordulatainál és az események feltartóztathatatlan bekövetkezéseinél magyarságunkra, jövőnkre gondolunk s hívő, elszánt lélekkel felkészülve várjuk a holnapot, napról-napra hangosabban mondunk egy szót s mindig uralkodóbbá válik egy gondolat, amely most már mindnyájunk első szava és gondolata. Ez a szó és gondolat pedig a művelt­ség. A műveltség tartja meg és emeli fel az embert és a világot, ez emeli fel a né­pet, hogy megmaradhasson a magyar, ez menti meg a társadalmat, ez szünteti meg az ellentéteket, ez teszi egységessé a nemzetet, ez teremti az igazságosságot a társadalomban és gazdasági életben, ez fog a szegény ember számára is tűrhető életet biztosítani, ez fog bennünket a mindig szebb s magasabb kultúrára való törekvésben egyesíteni, ez fogja azt a so­kat emlegetett megbecsülést hozni az emberek között, szóval ezzel él tovább a nemzet és mindent összevéve ez bizto­sítja a szebb jövőt. A műveltség ! Igen, a műveltség, ez a szó és fogalom, melyben reménykedünk, Nem hiábavaló tehát és bár mindennapi életgondjaink között nem látszik annak, mégis igen időszerű a műveltség kérdé­sével foglalkozni és a műveltség jelentő­ségéről értekezni. Az első bizonyosság az — amely kü­lönben kultúrpolitikai megállapítás —, hogy a nemzet szempontjából a művelt­ségnek általánosnak, azaz a nemzet min­den egyes fiára kiterjedőnek kell lennie. Nincs létjogosultsága annak a kirívó el­lentétnek, hogy például egy nemzetben vannak kiválóan kiművelt rétegek, ame­lyek az úgynevezett intelligenciát adják és élnek elhanyagolt, műveletlen és sok­szor éppen ezért nemcsak a test, hanem a lélek nyomorúságában ís sínylődő em­berrétegek. Magára az emberre nézve pedig meg kell állapítanunk, hogy a műveltségnek harmonikusnak kell lennie, illetőleg nem is tökéletes műveltség az, amely nem a lélek összhangján épül fel. Nem igazi műveltség az, amely mondjuk semmi más, mint egy ragyogóan kiművelt agy, vagy valamilyen kitűnően kiképzett szaktudós és százszázalékos tudással rendelkező szakember. Sokszor többet ártanak ezek, mint használnak, ha hi­ányzik belőlük a lélek azon tehetségeí­geinek kiművelése, amely a nemes és jó cselekedetek gyakorlására, a magasabb eszmények kibővítésére, az embertárs szeretetére, a testvériesség átérzésére teszik képessé az embert. Kissé különö­sen hangzik az olyan előtt, aki felülete­sen itél a műveltség kérdésében, de na­gyon ís igaz, hogy műveletlen tudósokkal szemben élhetnek közöttünk pl. művelt repülőgépasztalosok vagy földművesgaz­dák. Nem az úgynevezett „nadrágosság" és az eddigi társadalmi felfogás szerinti külsőleges „előkelőség" adja a művelt­séget. Viszont ne áltassuk magunkat, — az egyszerű, szegény ember sem művelt em­ber, ha pusztán a szive jó, ha csak szeretet lakik benne, ha csak az az ér­deme és lelki tulajdonsága, hogy nem gyűlölködik, nem bánt senkit, szóval, ha csak jámbor, — de a saját dolgában nem tudós, nem szakember, s ha az élet és a művészet szépségei iránt nincs ér­zéke. Az előbbieket tekintve ís vannak kí­vánságaink, — de az utóbbiakra nézve még igazán sok munka és kötelesség vár reánk ! A kisemberek házhelyhez való juttatása A hivatalos lap közölte báró Bánffy Dániel földmívelésügyi miniszter leg­újabb rendeletét, amely a kishaszonbér­leti törvénynek a házhelyszerzésre vo­natkozó rendelkezéseit tartalmazza. A rendelet a házhelyek juttatására irá­nyuló eljárás megindítását a községi elöljáróságokra bízza. Ha a mezőgazda­sági népesség lakásviszonyai indokolják és a községben legalább tíz olyan sze­mély van, akinek házépítésre alkalmas házhelye nincs, az elöljáróság javaslatot tesz az illetékes gazdasági felügyelőség­nek. A községben bármely házépítésre al­kalmas beépíttetlen ingatlan megszerez­hető. Az elöljáróság javaslatát a várme­gyei gazdasági felügyelőség felülvizsgálja és szükség esetén helyszíni tárgyalást tart. Az ilyen helyszíni tárgyaláson gon­doskodnak arról, hogy a házhelyek egészséges otthonok építésére megfelel­jenek. A rendelet lehetővé teszi az egykés vi­dékeken fekvő lakatlan belsőségek meg­szerzését. Ezzel akarják elősegíteni a sokgyermekes családok otthonhoz jutta­tását és népességünk erőteljesebb szapo­rodását. Közületek is kaphatnak házépí­tésre alkalmas megfelelő területet, ha az ingatlanon falusi kisemberek számára kí­vánnak családi otthont létesíteni. Cso­portos telepítés esetén a házhelyek kije­lölésénél gondolni kell a megfelelő köz­épületekre ís. Kimondja a rendelet, hogy azon gazdasági udvar és veteményes kert is létesíthető legyen, A házhelyen öt éven belül kell építkezni. A rendelet a fize­tendő vételár-előleget a teljes érték 25, illetve 20 "lo-ában állapítja meg. . ' Szociális reform és hivatás­rendiség Ma már minden hozzáértő ember előtt nyilvánvaló, hogy az államszervezet vál­ságának legfőbb oka a társadalmi rend felbomlása, melyet a kapitalista rend­szerben elfajult osztályharc idézett elő. Ebből a helyzetből kivezető utat mutatja meg Varga László legújabb könyvében. Azt is látjuk már, hogy a szocialista for­radalom nem tudta megoldoni a roppant problémát, mert a karteluralom helyébe a még rosszabb államkapitalizmust állí­totta. Részletesen mutat rá e könyv az új rendszerre. A hivatásrendiek mint köz­jogi önkormányzatok a hivatásszerűen végzett munka elve szerint szervezik a társadalmat, A rendi kamarákban a munkaadók és a munkavállalók képvise­lete teljesen egyenlő lesz, vagyis a mun­kásság a többi osztályokkal egészen egyenrangú félként vesz részt a társa­dalmi és gazdasági élet irányításában. Tehát nélküle és róla nem lehet többé semmit határozni. Nem lesz többé forra­dalmi elem, mert jogos igényeinek a jog útján szerezhet érvényt, de ugyanakkor súlyos felelősséget is vállal a nemzet iránt. A rendiség ugyanis nem egyéb, mint kölcsönös emberi és nemzeti fele­lősség társadalmi alkotmánya és közjogi szervezete. Természetesen a rendiségben nemcsak a gazdasági foglalkozások nyernek ön­kormányzatot, hanem az összes többi szabadfoglalkozási ágak ís, mégpedig az ügyvédek, a bírák, a tanárok és tanítók, az újságírók, művészek, az orvosok, sőt bizonyos értelemben még az állam alkal­mazottai is, A nemzeti érdektől megkövetelt ke­resztény erkölcsi magatartás biztosítása lesz ezekben a rendekben ís a magyar társadalmi reform feladata és ered­ménye. Varga László „Szociális reform és hi­vatásrendiség" című most megjelent könyve az utóbbi évek legfeltűnőbb tár­sadalompolitikai összefoglalása. Műve minden tekintetben hézagpótló és kor­szakalkotó gondolat szolgálatát jelentő munka, mely igaz kézikönyve lesz min­den magyar dolgozónak, A Nemzeti Könyvtár sorozatában megjelent könyv csekély 40 fillérért minden könyvkeres­kedésben, Ibusz-pavillonban, dohány­tőzsdében és újságárusnál beszerezhető. HIREK Esküvő. Dr. Jánoskutí József vár­megyei II. főjegyző f. hó 7-én, szom­baton este fél 7 órakor vezeii ol­tárhoz Ónody Mártit, vitéz Ónody Frigyes és felesége Tóth Ilona leá­nyát Budapesten a Bakáts-téri róm. kat. plébániatemplomban. A lako­dalmi estebéd az Országos Kaszinó­ban lesz. Turistáink jubileumi közgyűlése. A MTE Esztergomi Osztálya f. hó 7-én, szombaton este 8 órakor tartja meg a Kereskedelmi Társulat szék­házában lévő Turista Otthon helyi­ségében (Ferenc József-út 32.) 30-ik évi közgyűlését. A közgyűlés után ugyanitt közös vacsora lesz (borjú­sült körettel, salátával, kenyér és tészta) ára 2 P. Másnap, vasárnap kirándulás Vaskapura a 30 éves menedékházhoz. Délután fél 5 óra­kor litánia lesz ugyanott a Mária­szobornál. Halálozás. Bekker Endre ny. is­kolaigazgató f. hó 1-én 79 éves korában hosszas betegeskedés után elhunyt. Temetése f. hó 3-án volt a belvárosi- temetőben meleg részvét mellett. Búcsúzás. Húsz évi dorogi tar­tózkodásom után hazatértem szülő­városomba, Székelyudvarhelyre. Az idő rövidsége nem adott alkalmat, hogy jóbarátaimtól és ismerőseimtől elbúcsúzzak. Ezért ezen úton búcsú­zom és a jó Isten áldását kérem mindnyájukra sok jókívánsággal és el nem múló emlékezettel. Felesé­gem hasonló érzelmekkel kivan min­den jókat barátnőinek és jóismerő­seinek. Kovács Domonkos ny. csen­dőralhadnagy. Engesztelőlitániák a Ferencesek templomában. Június hónapnak minden napján d. u. 5 órakor en­gesztelőlitánia lesz a Ferenceseknél Jézus Szentséges Szíve tiszteletére. A litánia szentségkitétellel lesz, kivéve 19, 20, 21 és 22-ét, amikor a belvárosi plébánia-templomban Jézus Szíve-ájtatosság van. A li­tánia rendes időben Ciboriummal lesz. A párkányi községi Levente Egye­sület alakuló közgyűlése Áldozó­csütörtökön volt a párkányi köz­ségháza tanácstermében. Blieszner Ferenc nyitotta meg és üdvözölte a nagyszámban megjelent egyesületi tagokat és leventéket, majd a köz­gyűlés hozzájárulásával dr. vitéz Zsiga János járási főszolgabírót kérte fel az alakulóközgyűlés elnöki tisztségére. Az egyesület célját és rendeltetését Blieszner Ferenc ve­zetőjegyző ismertette, majd az alap­szabályok tervezetét is, amelynek megtörténte után az alakulóközgyű­lés egyhangúlag kimondta az egye­sület megalakulását és elfogadta az alapszabálytervezetet. Ezután

Next

/
Oldalképek
Tartalom