Esztergom és Vidéke, 1941
1941-05-17 / 40.szám
dés, acsarkodás, háborúskodás világában a Szeretet Lelkére ! \ Lelki életüket Szent Benedek szellemében alakítják, ami a közösségben való együttélésüket kimondhatatlanul Családiassá, egyszerűvé, kedvessé teszi. A testvérek kétfélék : belső testvérek, akik családjukat elhagyva, a közösségbe lépnek és külső testvérek, akik megmaradnak családjukban, s a társasággal szoros lelkiegységben élve vesznek részt a Társaság munkájában. A Társaság tagjai közé felvételt nyerhetnek azokat róm, kat. 18 és 30 év közötti leányok, akiknek hivatásuk van és a felvétel feltételeinek megfelelnek. Bővebb felvilágosítással szolgál a Szociális Testvérek Társasága (Budapest, XIV., Thököly-u. 69.) Kovácspatakból második Lillafüredet akarnak csinálni A Váci Hírlapban olvassuk, hogy Schiller Henrik ny. adóhivatali igazgató, ki az esztergomi m, kir, adóhivatalnál több évet töltött, s ő alapította meg annak idején a Hangya Szövetkezet fiókját, átveszi Kovácspatakot és teljesen felújítva megnyitja a kirándulók számára. Laptársunk erről a következőket írja : „Odaát a Duna túlsó oldalán némán hallgat a Pokol. Addig igérte, addig fenyegetőzött bérlője, Schiller Henrik, míg kiköltözött belőle. A mi jó Schillerünk azonban nyugdíjban sem tud tétlenkedni, ezért újabb és újabb vállalkozásokon töri bozontos fejét. Először Erdélyben akart egy nagy szanatóriumot létesíteni, de úgylátszik, ezt a tervét megmásította és itt maradt közelünkben. A napokban utazott át Vácon és most az egyszer nem szállt ki régi otthonában. De elmondotta terveit vele utazó barátainak. A váciak jól ismerik Kovácspatakot. Ez a bájos hely Vácnak és Esztergomnak olyan kiránduló helye volt, mint Budapestnek a Svábhegy. Minden hajó vitt felfelé egy-két váci kirándulót, vasárnap pedig Kovácspatak kikötőjében egész kis Vác várakozott az esti hajóra. Tudni kell, hogy a szép kirándulóhelyen még a gyorsvonat is megállott. Ahova az esztergomiak öreg propellerjükön jutottak el és így Párkánynánát kikerülték, a pompás vonatközlekedés ís százszámra hozta a kirándulókat az erdős-hegyes kirándulóhelyre. Trianon azonban elszakította tőlünk és mikor hajón ismét arra jártunk, néma fájdalommal néztük, hogy nincs ott élet, élő lény nem mozog ezen a tájon. A csehek teljesen lezüllesztették és a szép villákat éves lakásoknak bérbeadták. Tíz év előtt pedig egy nagyobb tűz a legszebb épületeket elhamvasztotta. Schiller Henrik csillogó szemekkel újságolta, hogy sikerült egy nagy pénzcsoportot összehozni, amely most Kovácspatak reneszánszát készíti elő. Schiller Henrik áll az élén és igéri, hogy Kovácspatakból második Lillafüredet fog elővarázsolni. Amilyen szívós kitartással tud küzdeni ö jó célokért, bizonyos, hogy el is fogja érni. A váciak szívesen kívánnak neki sok sikert és ígérik, hogy ismét vendégei lesznek Kovácspataknak. Sokszor meglátogatják, amit a Duna túlsó oldalán oly szívesen megtagadtak tőle. Hja, az iskolából megszabadult diáknak fáj a verés, az adózópolgárnak pedig az adósróf, amit annakidején Schiller Henrik felsőbb parancsra ugyancsak (sűrűn szorított az adófizetők zsebére," HIREK Egyórás szentségimádási ájtatosság lesz a 34-ik eucharisztikus világkongresszus harmadik évfordulójának megünneplésére május 22-én, Áldozócsütörtökön délután 6 órakor a Bazilikában. Esztergom többi templomában ezen a napon szünetelnek a délutáni ájtatosságok, hogy valamennyi hivő hálatelt szívvel, szeretetben egyesüljön a legméltóságosabb Oltáriszentség imádásában a Bazilikában. Az ájtatosság rendje 4 fillérért kapható a plébániák sekrestyéjében. Esztergomi joghallgató sikere a Tudományegyetem pályázatán. Folyó hó 13.-án tartotta a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem szokásos alapítási emlékünnepét, melyen a nagyhírű főiskola az általa kiírt pályázatok eredményéről szokott beszámolni s a pályadíjakat kiosztani. Ez évben a pályadíjat Kubinyi György ötödéves hittudománykari hallgató kapta, Berényi Szilárd pedig, dr. Berényi Róbert esztergomi ügyvéd fia „A róm. kat. egyházközségek jogi természete" című, az egyházjogi tárgykörből vett 400 oldalas, alapos tanulmányt igénylő értekezésével dieséretet nyert. Ez az eredmény nagyon figyelemreméltó, mert Berényi Szilárd elsőéves, egyetemi tanulmányainak kezdetén álló joghallgató, mi méltán kelti fel a törekvő és kétségtelenül szép képességekkel biró ifjú iránt a legkomolyabb érdeklődést. Kinevezés. A bíboros hercegprímás Márkus Ferenc iskolafel ügyelő igazgatótanítót az Actio Catholica főegyházmegyei igazgatóságának előterjesztésére az A. C. központi kulturális szakosztályának tanácsosává nevezte ki. Szent Gellért-kultusz. Az Országos Szent Gellért Egyesület május 21-én d. e. 11 órakor Papp-Váry Elemérné, a Magyar Hiszekegy költőnőjének budapesti sírjánál kultuszórát tart. Este 7 órakor fővárosi Sz. Gelíért-kegyelethelyen hősi jubiláris ünnepséget, utána pedig díszközgyűlés, eszmecsere lesz kultuszműsorral a Sz. Gellért Szálló magyar termében. Az Esztergomi Széchenyi Kaszinó vezetősége közli, hogy minden kedden este vacsora után az eddig is szokásos esti összejöveteleket változatlanul fenntartja továbbá a táncolni óhajtó fiatalság részére a helyiségei rendelkezésre állanak. A bencés gimnázium I. osztályába iratkozek előzetes jelentkezése május hó 26-tól történhetik az igazgatói irodában hétköznapokon 10—12 között. Bemutatandó okmányok: a végzett tanulmányokról szóló értesítőkönyv vagy bizonyítványok és állami anyakönyvi kivonat. A jelentkezéskor semmit sem kell fizetni, hely biztosítása miatt tehát az előzetes jelentkezés kivánatos. Első szentáldozás a belvárosi plébániatemplomban. F. hó 22-én, Áldozócsütörtökön a fél 8 órai szentmisén veszik magukhoz először az Úr szent testét mintegy 140-en a Szent Imre fiú- és a Bold. Margit leányiskola tanulói. Új cser késztörzstiszt. A legmagasabb cserkészrangfokozattal tüntette ki a Magyar Cserkészszövetség a cserkészgondolat egyik régóta lelkes harcosát, KUnda Károlyt, gimn. tanárt, a kereskedelmi szaktanfolyam igazgatóját, a 211. „Sirály" cserkészcsapat volt parancsnokát. Ez alkalommal Esztergom cserkészcsapatainak vezetői szerencsekívánataikkal keresték fel az ünnepeltet. A vízivárosi Egyházközség körlevelet bocsájtott ki tagjaihoz. A körlevélhez összeíró-lapokat mellékelt, hogy hiányos tagnévsorát kiegészíthesse és minden tag pontos címét, adatait nyilvántarthassa. A lapokat kitöltve f. hó 20-ig kéri a Vezető ség visszajuttatni. Az Egyházközség azon tagjai, akik ilyen lapokat nem kaptak, szíveskedjenek azt a vízivárosi plébánia-templom sekrestyéjében igényelni és a rajta nyomtatott címre — kitöltve — visszaszármaztatni. Bencésdiákok találkozója. Az esztergomi bencés gimnáziumban az 1931., 1921., 1916., 1911.,* 1906., 1901., 1896., 1891. években és régebben végzett egykori diákok június hó 2 án, pünkösd másodnapján tartják érettségi találkozójukat A találkozóra az osztálytársak figyelmét ezúton is fölhívjuk. Közgyűlés. Az Esztergomi Levente Egyesület f. hó 18-án, vasárnap d. e. 11 órai kezdettel tartja meg ezévi rendes közgyűlését a városháza nsgytermében. Erre az egyesület valamenyi tagját ezúton is tisztelettel meghívja az Elnökség. Ballagás a bencésgimnáziumban. F. hó 14-én, szerdán délben tartotta meg a bencésgimnázium VIII. osztálya búcsúzását az intézettől, melyen az érdeklődő szülők is nagy számban vettek részt. A ballagás előtt az I. osztály növendékei egyegy gyöngyvirág és nefelejcsből kötött csokorral lepték meg a búcsúzókat, majd pedig kétoldalt kisérve megálltak a díszes lépcsőházban, hol a nyolcadikosok nevében ifj. laiszky Kázmér szívből fakadó hálaszavait tolmácsolta az intézet igazgatójának és az egész tanári karnak fáradozásukért. Megfogadta, hogy mindnyájuknak azok a nemes oktatások lesznek kísérőik az élet útjain, amivel a derék tanári kar megajándékozta őket. A búcsúbeszédet dr. Balogh Albin m. kir. tanügyi főtanácsos, igazgató köszönte meg. Lelkükre kötötte az erkölcsös, hazafias életet és a szülők iránti tiszteletet és szeretetet, majd az iskolában nyert szellem állandó továbbfejlesztésére buzdította őket, hogy kifejlesztett képességeikkel annál nagyobb szolgálatára lehessenek a magyar nemzetnek és a hazának. Ezután a gimnáziumi fúvószenekar diáknótájának hangjai mellett átvonultak a szentferencrendiek fényesen kivilágított templomába, hol hálaimát rebegtek a jó Isten segítségéért. Utána a pápai és a magyar himnuszt énekelték el. Ezután ismét párosan, a bencésdiákok sorfala között kivonultak az utcára és az új magyar diáknóta hangjai mellett ballagtak a megyeházáig, hol Baumly László 1. osztályos tanuló vett búcsút a távozó nyolcadikosoktól, kik továbbhaladva, sapkájuk lengetésével intettek Istenhozzádot diáktársaiknak. A Keresztény Szeretet Országos Gyermekvédő Műve folyó hó 18-án, vasárnap délelőtt negyed 11 órakor tartja 1941. évi tisztújítással kapcsolatos közgyűlését a városháza kistermében, melyre az egyesület tagjait ezúton is tisztelettel meghívja az Elnökség. Megnyílt az Esztergomi Szent István Fürdőtelep. A késedelmesen érkezett tavasz bizonyára pótolni fogja sok fürdőzőnappal az idei fürdőidényt. A telep felkészülten várja a fürdőzőket, melynek fürdőzési árai változatlanok maradtak. Uszodai- és strandbérlet és idényjegyek előnyös feltételek mellett mar beszerezhetők a fürdőpénztárban. Az öt hónapig tartó fürdőidény minden egyes napjára érvenyes idényjegy ára családfő részére 25. pengő, ria a családfő a jegyet megváltotta, úgy a felesége után ily jegyért mar csak 10.— pengő és 18-ik életévüket még be nem töltött keresettel nem bíró gyermekei után 5. pengő fizetendő. Uszoda- és kőfürdőjegy: rendes —.50 P, kedvezményes —.40 P, bérletfüzet 20 drb. jeggyel 9. - P, bérletfüzet 50 drb. jeggyel 20.— P. Diák bérletjegy elő- és utószezon 3.— P, főszezon 5.— P. Strandfürdőjegy: belépőjegy köznap —.20 P, vasárés ünnepnap —.20 P. Kabinjegy személyenként köznap —.90 P, vasár- és ünnepnap 1.40 P. Szekrényjegy köznap —.70 P, vasárés ünnepnap 1.10 P. Gyermekjegy (10 éven aluli) köznap —.50 P f vasár- és ünnepnap —.70 P. Bérletfüzetek: 10 drb. jegynél 20 százalék, 20 drb. jegynél 30 százalékos engedmény. Havi bérletjegy 10.— P. Kiszolgálási díj személyenként mindenkor —.10 P. Az Esztergomi Pádual Szt. Antal Szegénygondozó Egyesület évi rendes közgyűlését a Városháza nagytermében folyó hó 18-án (vasárnap) d. u. 6. órakor tartja meg, amelyre az Egyesület tagjait, pártfogóit és jóakaróit ezúton hívja meg az Egyesület Elnöksége. Leventenap Esztergomban. Esztergomban, ahol a leventék száma meghaladja a háromezret, vasárnap, f. hó 18-án leventenapot rendeznek. Amióta a Honvédelmi Minisztérium vette át a leventenevelést, az nem csupán katonai előképzés, hanem az egész magyar nemzet társadalmi és szellemi életének átalakítása, egy új magyar faj képnek, a teremtő és termelő munkára felkészült magyar férfinak a kialakítása A leventenapon ezt a munkát fogják megismertetni velünk városunk levente ifjai. A leventenap előtt, f. hó 17-én este zenés takarodó. 18-án délelőtt táborimise a Széchenyi-téren a Szentháromságszobornál. A szentmise után dr. Marczell Árpád egyesületi elnök a megjelent leventékkel ismerteti a nap jelentőségét. Az ünnepi beszéd után a leventék fogadalmat tesznek Délelőtt 11 órakor a városháza nagytermében tartja az egyesület ezévi közgyűlését. A leventenap fénypontja a délutáni ünnepség lesz a Szigeten, a ferences-sportpályán délután fél 4 órakor. A leventék bemutatják ügyességüket és a leventefoglalkozás ezernyi változatát. Az ünnepség középpontjában áll egy erőd harcszerű megtámadása, amelyet az esztergomtabori leventék mutatnak be. Az ünnepség után az egész évben szorgalmasan járt leventék és a versenyben győztes leventék jutalmazása lesz. Érdemes megnézni ezt a mindenben szépnek és kedvesnek ígérkező leventenapot. Májusi Utániak Vízivároson. Május 18-án: dr. Szepesdy Sándor hercegpríinási levéltáros, 19-én: dr. Szappanyos Béla A. C titkár, 20 an: Tarda Jenő hittanár, 21-én: Kaiser Ferenc plébános, 22-én: Bazilikában szentségimádás, 23-, 24és 25 én: P. Polgár Jézustársasági atya triduuma. — 6 órai kezdettel. Az esztergomi kofahajő közlekedése. A MFTR közhírré teszi, hogy Budapest—Esztergom között az úgynevezett kofahajó, mely naponként Budapestről 11 órakor, Esztergomból vissza 18 órakor indul, május 15-étől, csütörtöktől megkezdte közlekedését. A honvédség délvidéki veszteségei. Az eddig beérkezett adatok szerint a Délvidék visszafoglalásáért folyó évi április hó 11. és 20. között vivott harcokban a magyar királyi honvédség veszteségei a következők voltak : Hősi halott: 5 tiszt, 65 fő legénység; sebesült: 3 tiszt, 239 fő legénység; eltűnt: 15 fő legénység; beteg: 8 tiszt, 328 fő legénység. A névszerinti veszteséglajstromot rövidesen közzéteszi. ízlelje meg a PETZ-likőröket! f KÓSTOLÓ május 17-től „KORONA" KÁVÉHÁZBAN! Bangó Jancsi és Lajos muzsikál