Esztergom és Vidéke, 1941

1941-01-11 / 4.szám

földiek idegenáramlását teszi nem csak valószínűvé, de bizonyosság­gá. A bécsi mintára a főváros Semmeríngje van kialakulóban Dobogókőn azzal a különbséggel, hogy a Semmeríhg kényelemben, szépségben és ami a fő, a gyógyu­lási, üdülési lehetőségekben a ki­épülés után meg sem fogja Dobo­gókőt közelíteni. Kivánatos volna, ha a Dobogó­kő kiépítése minél előbb megkez­dődnék, annál is inkább, mert an­nak építkezése máris jelentős anyagi jómódot biztosítana a kör­nyéknek. Százak jutnának azon­nal kenyérhez, s százak jövedel­mét biztosítaná a felépült szálló­tömb. Reméljük, hogy a terv nem ma­rad szép elgondolás, de megoldá­sáról a közel jövőben többet is halunk. A népszámlálás előkészí­tése Mint már megírtuk, az 1941. évi január hó 31. és az 1941. évi február hó 1. napja közötti éjféli állapot alapulvételével Magyaror­szág területén népszámlálás lesz, amelyet február hó 1. és 15.-e kö zött kell végrehajtani. Ezen idő alatt össze kell írni egyénenkínt minden személyt, — a lakás céljára szolgáló épülete ket, lakásokat és egyéb helyisége­ket. A népszámlálással kapcsola­tosan külön adatgyűjtést kell vé­gezni az önálló iparosokról és az ipari üzemekről, — úgyszintén az önálló kereskedőkről és a keres kedelmí üzletekről. Külön számba kell venni a 11— 70 éves férfiakat és a 16—50 éves nőket, — továbbá a 18—60 éves katonaviselt polgári személyeket és a 21—48 éves nem katonaviselt férfiakat. Hogy milyen részletes és min denre kiterjedő, terjedelmes és alaposan átgondolt munkáról van szó, elég arra utalnunk, hogy ti­zennégyféle nyomtatvány készült amelyek rovatainak kitöltésére, a kérdések sorozataira való pontos megfelelésre sor kerül a népszám láláskor. Van számlálólap a né pesség egyenkínti számbavételére — van házigyűjtőív, van pótfélív — van számlálókörzetí gyűjtőív és ennek pótfélíve, —• külön ív az iparosok, külön ív a kereskedők összeírására, — külön ív a nép mozgalmi nyilvántartás számára és külön katonai szelvény és emellett az összesítésekre, jelen tésekre szolgáló ívek. Az adatszolgáltatást illetően tudnunk kell azt, hogy a számláló lapot mindenki maga tölti ki, vagy helyette a családfő vagy a háztar tás feje. A házigyűjtőívet a háztu lajdonos vagy megbízottja tölti ki ha azonban az épületben a tulaj donos lakásán kivül más lakás is van, az abban lakókra vonatkozó adatokat a számlálóbiztos tölti ki Az önálló iparosok és kereskedők üzemek ívét az illető iparosok, ke reskedők, a nyilvántartólapot és a katonai szelvényt szintén az érde kelt személyek töltik ki. Csak el háríthatalan akadály esetén, vagy ha az adatszolgáltatásra kötele zett nem tudná kellően kitölteni az ívet, végzi az ívek kitöltését a számlálóbiztos. A vonatkozó miniszterelnöki rendelet szerint a számlálóbizto sokul elsősorban a tanítókat, ta nítónőket, ígazgatótanítókat, ipa rostanonciskolai tanerőket, szak felügyelőket kell alkalmazni, raj tuk kivül általában lelkészeket városi (községi) tisztviselőket gazdatiszteket, vitézeket stb. lehet számlálóbiztosokul kinevezni, sőt szükség esetén a középiskolák egyes tanárai is kinevezhetők. A rendelet hangsúlyozza, hogy számlálóbiztosul csak olyan egyé­neket szabad figyelembe venni, akik egyrészt műveltségüknél fog­va a népszámlálási tennivalók pontos, gondos és megbízható el­átására alkalmasak és a helyi vi­szonyokat alaposn ismerik, meg­bízhatóságuk minden kétségen fe­ül áll. A népszámlálást a m. kir. Sta­tisztikai Hivatal vezeti, az adatok helyi gyűjtését pedig a törvény­hatóság első tsztviselője, a pol­gármesterek, jegyzők, számláló­biztosok és felülvizsgálók közre­működésével hajtja végre. Esztergomban a polgármester már intézkedett a népszámlálás előkészítő munkálatai tekinteté­ben. A város hat kerületét negy­ven számlálási körzetre osztotta és kinevezte a számlálóbiztoso­kat és felülvizsgálókat. A népszámlálásnak a közönsé­get érdeklő részleteire különben a szükséghez képest még vissza térünk. bj rigmusok Két úr megy az utcán Urbdn és az Orbán, Közben diskurálnak A világnak sorsán. Furcsa járvány helye A zord Albánia, Nagyon dühöng ott az Üldözési mánia. Míg nálunk hideg van, Túl forró Afrika, Nem is bírta ki azt Sokáig Bardia •' Filou Bécsbe ment, hogv Meggyógyítsák szemét, Minden más verzió Tűzre való — szemét. Feszült lett a német És francia viszony, A jrancián kitört Tán a német iszony? Kalamajkát akar Mináenkép Roosevelt, Ettől ovj meg minket Ó Gott über áie Weltl Sej, haj, ica, rica. Piros kukorica, Lesz ám nálunk is majd Sok szép mangalica •' Lesz bóven töpörtya, Sonka, kolbász meg zsir, E nagy örömhírtől Az ember majánem sír. Polgármestert választ Most Esztergom népe, Csak utána aztán Hosszára ne nyúljon Sok embernek képe. Fején kell találni Most egyszer a szeget, Mert ha mellé ütünk. Kitöhö nek minket/ Komor arccal fogott A két úr ma kezet, Amikor egymástól Az este búcsút vett. dr. Gróh József 2.799 „ Grósz István* 2.728 „ vitéz Matus Gyula* 2.712 „ dr. Csik József* 2.566 ,, Kerschbaummayer K.* 2.522 ,, dr. Katona Gábor* 2.389 ,, Kovács Sándor* 2.375 ,, Romanek Miklós* 2.369 dr. Frey Vilmos* 2.349 „ dr. Csárszky István* 2.216 „ dr. Drahos János* 2.216 dr. Fehér Gyula* 2.216 ,, dr. Krammer György* 2.216 ,, dr. Szokolay Antal* 2.216 ,, dr. Török Mihály* 2.216 „ özv. Brutsy Jánosné 2.150 ,, Schalkhász Ferenc* 2.135 ,, Illés Sándor* 1.959 „ dr. Lepold Antal* 1.933 „ dr. Meszlényi Zoltán* 1.933 Eínczínger Sándor* 1.895 ,, Philípp József* 1.887 „ Dangelmayer Rafaella 1.672 ,, Póttagok : dr. Kamenszky Gyula* 1.589 ,, Kutnik Sándor* 1.557 ,, Sáska József* 1.532 ,, dr. Mertán János* 1.510 „ dr. Mike Lajos* 1.406 „ Marosi József 1.403 Toldy János 1.367 „ Szathmáry Béla* 1.362 ,, Eggenhoíer Gyula* 1.355 „ Krakker Ferencné 1.354 ,, A *-gal jelzettek adója kétsze­resen van számítva. i—r—r. A város viliiig képviselő 1941. évben Esztergom szab. kir. megyei vá ros képviselőtestületének virilista tagjai a következők : Rendes tagok : dr. Serédi Jusztinián* 21.209 P dr. Boronkay Dénes* 8.877 Schwach Sándor 6.735 Nádler Rezső* 3.954 Brutsy Jenő 3.722 Kókay Kálmán 3.599 Csákváry Mihály* 3.416 , III III l,g" •MUTfíI-lIg—SMIt Hlf ffig' -&,! VII Meghalt „Bi-Pi", a világ főcserkcsze A cserkészek táborában mélységes szomorúság vert tanyát. Örsröl-örsre, csapatról-csapatra, majd hegyen-völgyön át, országról-országra száll a bús jeladás: „Meghalt Bi-Pi! ... Bi-Pi halott ! ..." A világ főcserkészét, a természet ba­rátját, az ifjúság koronázatlan királyát: Baden-Powel lordot siratják, aki 88 évet élt a földön és a nevét halhatatlanná tette azzal, hogy életre hívta korunk egyik legjelentősebb intézményét : a vi lág cserkészetét. Mi magyarok is megszerettük és nem fogjuk elfelejteni szikár alakját, öreg arcából vidáman villámló szemeit, amint a gödöllői világjamboreen kormányzónk oldala mellett áll és fogadja az öt világ, részből táborba gyűlt cserkészek tisztel gését. .. Az ő élete valóságos regény. Róbert Stephenson Smyth Baden-Povel 1857 február 22-én született Londonban. Aty­ját, aki egyetemi tanár volt Oxfordban, 4 éves korában vesztette el. Indiában kezdte katonai szolgálatát, végig har­colta az afgán háborút, majd Afrikába ment és a zulu háborúban küzdött. Ké­sőbb egy indiai dragonyos ezred parancs­noka, majd Délafrikába került, ahol a búrháború alatt Mafeking ostroma vitte szét a világba Baden Powell nevét. Védte a várost a vitéz búrok ellen — és közben megszületett agyában a cserké­szet gondolata. Beosztotta hírvivői, kise­gítői és egészségügyi szolgálatra a fiúkat, akik — beváltak. 1909-ben báró lett és ettől kezdve életét a cserkészet szervezé­sének szentelte. Érdekes, hogy először a iondoni külváros züllésnek indult, elha­gyott gyerekeit gyűjtötte össze, kivitte őket a természetbe, s a tíz cserkésztör­vénnyel — embert csinált belőlük. A cserkészet alapítóját 1920-ban, az első világjamboreen választották meg a világ föcserkészévé. Magyarországon háromszor járt. A 80-as években kerékpáron járta be ha­zánkat. Másodszor 1928-ban volt Buda­pesten és akkor a hárshegyi cserkész­parkban bronzba öntötték a lába nyomát. Ez a cserkészereklye ma madáritató. Harmadszor a gödöllői világjamboreen láttuk őt. „Bi-Pi" egyébként 21 könyvet írt, nagyrészt a cserkészetről. Nevét nemcsak ezek az érdekes könyvek, nemcsak ka­landjainak, élményeinek, katonapályájá­nak leírása, ötletes rajzai, vagy fényké­pei örökítik meg, hanem életének nagy alkotása, a világ cserkészete. Magánnyomozó iroda. Szabó Albert nyug. detektivfelügyelő m. kir. államren­dőrség által eng. magánnyomozó irodája Esztergomban, Deák Ferenc-utca 15. sz. alatt. Megfigyel, informál, kényes termé­szetű ügyekben nyomoz, okmányokat be­szerez, ismeretlen helyen tartózkodó vagy eltűnt egyéneket felkutat, mind bel-' mind pedig külföldön. HIREK Akik mindent tudnak ők azok a hősök, akik mindent tud­nak, mindenről bizalmas értesüléseik vannak, mindent előre látnak, megjó­solnak, minden ellenvéleményt leinte­nek, lekicsinylenek és „majd meglátja" jelentős kijelentéssel zárják le böl­cselkedésüket. Ez a fölényesen tudálékos viselke­dés nem téveszti el hatását a hiszé­keny lelkekkel szemben. Addig, amíg ezek a „homórégiuszok" szűk keretek között, baráti körben jósolgatnak, vészmadárkodnak, nincs baj. Ha azonban a száguldó hír szárnyain szélesebb mederben hömpölyög a rém­látás hulláma, a gyenge és kishitű lel­keket könnyen magával ragadja. Ez azután nemcsak nem kívánatos, hanem egyenesen káros. Nekünk mindnyájunknak meg kell őriznünk hidegvérűségünket, fegyelme­zettnek, egységesnek kell lennünk, lelki életünknek zavartalannak kell lennie. Ezen magatartásunkkal meg kell könnyítenünk a hatóságok felelős munkáját. Ne találgassunk, ne jósolgassunk, ne izgassunk, ne idegesítsünk, ne riaszt­gassuk egymást. Hallgassunk. Alkalmazkodjunk hűségesen a ki­adott rendeletekhez. Bízzunk megin­gathatatíanul azokban az államférfiak­ban, akik kezükben tartják az ország kormányát. Ha ezt tesszük (és feltétle­nül ezt kell tennünk), akkor nyugod­tan nézhetünk farkasszemet az esemé­nyekkel. Ha megőrizzük lelkünk egyensúlyát, nemcsak megkönnyítjük, de eredmé­nyessé is tesszük a hatalmas munkát, amelyet Istenben való hittel, szándé­kaink tisztaságának tudatában millió és millió magyarral együttérezve vé­geznek vezéreink, akiket a nehéz idők­ben önzetlenül támogatni minden igaz magyar kötelessége. Isten áldd meg és óvd meg a ma­gyart ! Hercegprímási kinevezések. Dr. Serédi Jusztinián bíboros herceg­prímás dr fióka Imre érseki taná­csost fölmentette az Actio Catholica titkári tisztje alól és az Actio Cat­holika főegyházmegyei titkárává dr. Szappanos Bélát nevezte ki. A her­cegprímás Kissi/non Józsefet ne­meskuti. Mészáros Árpádot pedig pilismarót! plébánossá nevezte ki. Szálfa Dezső garamkövesdi plébá­nos nyugalomba vonult. Esküvő. Dr. Katona Gábor f. hó 18-án deli fél 1 órakor tartja es­küvőjét jászárokszállási Móczár Margarettával a jászárokszállási plébániatemplomban. Bánáti Buchner Antal 30 éves karnagyi jubileuma. Buchner Antal, a Bazilika országoshírű karnagya rnost töltötte be főszékesegyházi karnagyi működésének 30-ik évét, mely alkalomból sokan melegen gratuláltak neki. December 21-én volt 30 éve, hogy a székesfőkápta­lan Buchner karnagyot a többi pá­lyázó mellőzésével egyhangúlag megválasztotta és kinevezte főszé­kesegyházi karnaggyá, s erről őt dr. KUnda Teofil sürgönyileg értesítette. Azóta buzgón és lelkiismeretesen töltötte be hivatását. Sok egyházi és világi művet, sőt többek között 40 misét, 30 Ave Mariát, sok gra­duálét, offertoriumot és számos orgonaművet komponált, fiaynald bíbornok érsek-féle pályadíjat két­szer nyerte el egyik miséjével és egy ötszólamú Stabat Materral. Világi művei közül egy operát, (Pilóta) több ifjúsági színművet, 2 ünnepi nyitányt, több nagyzenekari művet, azonkívül hegedű- zongora­műveket, rnűdalokat és 10 magyar rapszódiát írt hegedűre zongorakísé­rettel. Eddig 13-szor nyert pálya­díjat, a rádióban 230-szor játszottak műveiből. Halálozás, özv. Szecshay Kor­nélné szül. Etter Lujza f. hó 9-én 93 éves korában rövid szenvedés után elhunyt. Temetése f. hó 11-én volt a belvárosi temetőben nagy részvét mellett.

Next

/
Oldalképek
Tartalom