Esztergom és Vidéke, 1940

1940 / 93. szám

2 ESZTERGOM és VIDÉKE 1940. november 30 rült s erre a jövőben sincs kilátás, — az iskola nem hézagpótló és nem feltétlenül szükséges, mert a VII—VIII. osztályokban, amelyek egy része mezőgazdasági, más ré­sze ipari irányú lesz, a földmíves pályán maradó aránylag kevés­számú tanulóifjúság nevelése biz­tosítható lesz a gyakorlókeretek rendbehozásával, — ez a megol­dás pedig sokkal olcsóbb a sze­gény Esztergomnak, amely a 90.000 pengős államsegély fel- használása esetén még ráháramló mintegy 50.000 pengős beruházási költséget nem bírná el. Mindezek alapján, amelyekhez még fel kell sorakoztatni az intézet igazgatójá­nak a beszüntetést célzó indokait is, az iskolaszék a mezőgazdasági népiskola beszüntetése mellett foglalt állást. Elhatározta, hogy a kir. tanfelü­gyelőt a beszüntetési kérvénynek a vallás- és közoktatásügyi mi­niszterhez való felterjesztésére kéri. A város polgármesterét pe­dig azzal értesítette az iskolaszék erről a határozatáról, hogy a me­zőgazdasági népiskola beszünteté­sének ügyét végleges megtágyalás és döntés céljából vigye a legkö­zelebbi képviselőtestületi közgyű­lés elé. Dr, Balogh Albin tanügyi főta­nácsos javaslatára határozatát még azzal egészítette ki az iskola­szék, hogy hálásan megköszöni a kultuszminiszternek a nagylelkű segítséget, amellyel a város föld­míves ifjúságának gyakorlati ne­velését kivánta lehetővé tenni, de kéri, tartsa meg jóakaratát to­vábbra is a szegény Esztergom iránt és engedélyezze a miniszter, hogy a most felszabaduló 90.000 pengős adományból egy igazán időszerű, égetően szükséges és sürgős iskolakérdés oldassék meg Esztergomban, nevezetesen az összeg egy része az iparostanonc- iskola szűk épületének kibővítési költségeire használtassék fel, hogy a ma már csaknem hajlék nélkül szűkölködő 400-on felüli iparosta­nulósereg végre tűrhető elhelye­zési kapjon, A miniszteri jóakara- tú segítség további kieszközlé­sét a város polgármesterének és a kir. tanfelügyelőségnek külön is figyelmébe ajánlotta az iskola­szék. Helyeseljük az iskolaszéknek az iparostanonciskola érdekében tett lépését. Igen örülnénk, ha ez mi­előbb sikerre is vezetne, — és azt hisszük, velünk együtt örülne en­nek mindenki, aki jóakarattal ér­deklődik ebben a városban az ipa­rosifjúság nevelése iránt és látja azt a lehetetlen, méltánytalan és tarthatatlan helyzetet, amelyben a több mint 400 tanulni vágyó ipa­rosifjú sinylődik a mai szűk egész­ségtelen és alkalmatlan elhelyezés miatt. A régi szenttamási elemi iskola rozoga, toldott-foldott épü­letében egyszerűen nem fér el az iparostanonciskola, A csodával határos, hogyan tanulhatnak és fő­ként hogyan rajzolhatnak a sötét, kis helyiségekben a nagy legé­nyekből álló nagylétszámú osztá­lyok. Elképzelhető az egymás he­gyén hátán való sok kínlódás, ve- sződség. Nem tudjuk megérteni, hogyan tartható fenn ez az állapot az is­kolaváros Esztergomban manap­ság, amikor állandóan az iparos­ság és az íparospálya megbecsülé­séről, az iparosifjúság nevelésé­nek képzésének fontosságáról prédikálnak. Tudomásunk szerint már dr. Kemenes Illés főigazgató megígérte közbenjárását ez ügy­ben és az intézet igazgatója is több beadványt készített az épület át­építéséről. A tervek is készen van­nak, — de az ügy elaludt. Hát most támadjon fel végre ! ! Tudod-e ? hogy a Kárpát-vonalnak ma már mint­egy 700 kilométer hossza újra magyar. hogy Erdély visszacsatolt részein 1776 községből álló 588 jegyzőség tért vissza az 1940. augusztus 30-iki bécsi döntéssel; hogy a visszacsatolt 19 város közül 4 fh., 15 r. tanácsú város, közülük tizenket­tőnek lakossága 10 ezer lélekszámon felül van; hogy a bécsi döntés az ország területét 43.104 négyzetkilométerrel 160.162 négy­zetkilométerre, a lakosság számát 2 és fél millió lélekkel közel 14 millióra emelte; hogy a visszakapcsolt 7 és félmillió kai. hoidnyi gazdasági területből 37 százalék erdő, 14 százalék rét és 12 százalék le­gelő, hogy a 325.411 négyzetkilométernyi Nagy-Magyarországból Trianon 28.6 szá­zalékot hagyott, ez az arány a magyar Felvidék, Kárpátalja, majd Kelet-Magyar- ország és Erdély visszacsatolásával közel 50 százalékra, Horvát-Szlavonország nél­kül számítva 33 százalékról 56 százalékra emelkedett, Az Idegenforgalmi Bizott­ság ülést tartott. Múlt pénteken délután tartotta meg ülését népes érdeklődés mel­let a város Idegenforgalmi Bizott­sága. Szokob Károly, az Idegenfor­galmi Hivatal új vezetője jelen­tette, hogy az O. M. V. Sz. Buda­pesten városunkról is albumsze- rűen képeket szándékozik kiállí­tani a Lánchíddal szemben lévő irodájában, mint a többi városok­nál tette. Levelezőlapokból és amatőrök jólsíkerült képeiből ál­lítják össze az anyagot. Az autóbusz menetrendjét lát­ható helyen ki kell függeszteni, a magas árakat pedig le kell szállí­tani. A mostani autóbuszok száma budapesti járatban nem elegen­dő, némelyikének rozoga volta ki­fogásolható. A jövő esztendőre Dobogókőre állandó heti járatot terveznek. A turisták számára iránytáblák és tájékoztatók kelle­nek. Szó volt az IBUSz helyi irodá­jának felállításáról. Rentabilitá­sához 100.000 P forgalom kellene, ez azonban — a jegyváltás mellett az utazási csekkek beváltásával — biztosítottnak látszik. Helyisé­gének legmegfelelőbb a Takarék- pénztár bérpalotájában jelenleg üresen álló üzlethelyiség. A Diákszálló üzeme tavasszal megindu.l Az O. M. V. Sz. különö­sen Erdélyből Ígért sok látogatót, valamint a GyOSz szabadidő szer­vezete sok kirándulót. Vitéz Szívós-Waldvogel József ,nagy alapossággal és körültekin­téssel összeállított felszólalásában kivánta, hogy a mentrend össze­állításába városunknak nagyobb beleszólása legyen. Kovácspata­kon okvetlenül álljon meg egy-két jövő-menő vonat, valamint hajó járatot is kell oda bitosítani. Nem szabad, hogy a kicsinyes bürokra cía megakadályozza ennek a szép helynek fellendülését. Kifogásol­ta, hogy városunkban téli hétvégi vendégekre nem rendezkedtek be. Megfelelő propagandáról, ellátás ról és szórakoztatásról kellene gondoskodnunk. Sürgette a szent­tamási feljáró rendbehozását, a képeslapok és emléktárgyak áru­sításának rendezését. A cserké­szek esztergomi táborozásának is nagy kelete lenne azon csapatok körében, amelyek még nagyobb folyóvizet nem láttak. Az Idegenforgalmi Bizottság alapos megvitatás után elhatá­rozta a szükséges intézkedések megtételét. Kedvezmény előfizetőinknek! A hosszú téli hónapokra kívánunk t. előfizetőinknek jó könyveket ad­ni olvasásra és ezért azt az előnyös kedvezményt nyújtjuk, hogy előfi­zetőink 1.50 pengő havidíj helyett 1 pengő kedvezményes havi kői- csöndíjért kapja kölcsön a könyve­ket a MlíLLER-féle kölcsönkönyv­tárbán. Az 1 pengőért is naponta lehet cserélni és az új megjelenésű könyvek is kölcsön kaphatók. FÉRFIÖLTÖNY, FELÖLTŐ és TÉLIKABÁTSZÖVETEK ÚGYSZINTÉN NŐI SZÖVETUJDONSÁGOK NAGY VÁLASZTÉKBAN ÁLLANDÓAN KAPHATÓK SZOLIDSÁGÁRÓL KÖZISMERT ILLÉS SÁNDOR DIVATÁRU-ÜZLETÉBEN SZECHENYI-TÉR 21. SZ Uj rigmusok Két úr megy az utcán : Lirbán meg az Orbán, Közben diskurálnak A világnak sorsán : * Sztálinnak gyorsan új Német követ kellett; Talán a réginek Vaj volt a feje felett ? A derék nácikat F eloszlatta most Svájc, Megmondta kereken Az okát is : nix dajcs ! Kuruc világ van most Lent Görögországban, Verekszik a görög Isten igazában. Hegyeket, völgyeket Gyorsan planirozni Nem lehet.. . Oly könnyen. Bulgária ráér, Nem siet Berlinbe ; — Várt leány várat nyer — Tartja Boris népe. Nincs Londonban készpénz, Elfogyott a penny ; — hogy is szól a nóta ? — Semmi babám semmi! Vérfürdőt rendezett Minap a Vasgárda, Igazán borsódzik Az embernek háta. Földrengés, öldöklés, Ki tudja mi jön még ? Ez tán annak jele, Hogy közel van a vég. Egy kellemes hir is Van a sok rossz között Hogy a savanyúvíz Ára lejebb szökött. A két jó öreg úr Ennek örömére El is csoszog lassan Két deci spriccerre. HÍREK Halálozás. Folyó hó 28-án rövid szenvedés után 82 esztendős korá­ban óbudai magányában befejezte életét bessenyői és tepélyi Szabó Mihály, Esztergom vármegye egy­kori főjegyzője, Hont és Beszterce vármegyék, valamint Selmecbánya nyugalmazott főispánja. Szabó Mi­hály már régen elköltözött Eszter­gomból és előbb únyi birtokán, majd óbudai otthonában teljesen visszavonulva élt és csak nagyrit­kán látogatott el közénk régi pát­riájába, amely társadalmi életének egykor oly kedvelt tagja, vezető­személyisége volt. Huszonkét esz­tendőt töltött Esztergom vármegye szolgálatában és mint vármegyei főjegyző a kilencszázas évek izzó politikai hangulatában a legfelsőbb hely rendelkezése alapján megválva tőlünk, fogadta el Hont és Besz­terce vármegyék, valamint Selmec­bánya törvényhatósági város fő- ispánságát. Vármegyénk egyik leg­kiválóbb tisztviselője volt abban az időben, aki tudásával, széleskörű műveltségével, egyenes jellemével és meleg szivével nemcsak a vár­megye tisztikarának és közönségé­nek tiszteletét, szeretetét és bizalmát bírta, hanem élénk mozgatója, lelke volt a helyi társadalmi életnek is, minek következtében távozása an­nakidején őszinte sajnálkozást és veszteséget okozott. Ma már keve­sen emlékeznek vissza markáns személyiségére. De akik ismerték, tálán akaratlanul is a boldog, békés és nyugodt háborúelőtti esztergomi élet egyik legrokonszenvesebb alak­ját gyászolják benne, özvegye, gyer­meke, valamint kiterjedt rokonsága mély gyászához csatlakozik várme­gyénk tisztikara, amely őszinte ke­gyelettel fogja megőrizni emlékét, A főszékesegyházi énekkar mai műsora. Introitus és Communio koraliter. Büchner: üniverzi, grad- nale. Goller: Ad te Domine, Offer­torium. Orlando di Lasso: Missa „Laudate Dominum de coelis.“ Kérelem. Mint minden évben, úgy az idén is megrendezzük a belv. kisdedóvódában a szokásos karácsonyi ünnepséget. Kérünk min­den nemesen érző szivet, hogy adományaikkal járuljanak hozzá a kisdedek öröméhez; hogy minél több mosolygós gyermekarcot lát­hassunk a kis Jézus jászola mellett. Bármily csekély adományt hálás szívvel köszönünk meg Lehet pénz, új, vagy hásznált ruhanemű, játék és édességféle. Kérem szives ado­mányaikat hozzám, vagy az óvo­dába küldeni. A hölgybizottság ne­vében : v. Szivós-Waldvogelné. Beszámoló Párkány községhá­zán. A felszabadulás első két évé­ről Blieszner Ferenc községi vezető­jegyző értékes és részletes jelentést készített és olvasott fel a képviselő - testület legutóbbi közgyűlésében. Ebből is kitűnik az a közismert tény, hogy a község vezetősége szorgalmas, fáradhatatlan és ered­ményes munkásságot fejtett ki, amelyért a közgyűlésen a közszol­gálat nevében dr. vitéz Zsiga János járási főszolgabíró mondott köszö­netét a közgyűlés közönségének állandó helyeslése mellett. Az esztergomi Stefánia Szövet­ség tekintettel a jelenlegi viszo­nyokra, ezidén eláll a szokásos Mikulás-vásár megtartásától. Miután azonban a Stefánia Szövetség, mely­nek célja a nemzet jövőjének biz­tosítása az anya- és csecsemővéde­lem által, nem nélkülözheti azokat az eszközöket, melyeket a Mikulás­vásár neki biztosított, tisztelettel kéri a nemesszívű közönséget, hogy

Next

/
Oldalképek
Tartalom