Esztergom és Vidéke, 1940
1940 / 16. szám
2 ESZTERGOM Eb VIDÉKÉ 1940. március 3 gyár, magáévá teszi a szentistváni gondolatot és eszerint él és dolgozik. Esztergomban, a magyar élet bölcsőjénél nem az a jelszó, hogy : új élet, új világ, hanem : megújhodás Szent István állameszméje és a magyar kereszténység ősi szellemében, — fejezte be előadását a kiváló előadó, akinek szavait többször kisérte helyeslő taps és éljenzés. A műsor végső számaként a ben- césgimnázium szalonzenekara adta elő Erkel: Hunyadi László nyitányát Geyer Béla zenetanár vezénylésével. A lelkes tapsot aratott, szép zenekari előadást fegyelmezett összjáték és finoman átérzett muzsika jellemezte. Mindenki őszinte elismeréssel beszélt a komoly szellemi és művészi élvezetet nyújtó kultúrestről. A kormányzói jubileum a Takarékpénztárban Az Esztergomi Takarékpénztár Rt. igazgatósága f. hó 1-én tartotta 1939. üzleti évét tárgyaló közgyűlése előkészítő ülését, melyen a napirend előtt Reusz Ferenc igazgató alábbi üdvözlő szavaival ünnepelte Kormányzó Urunk kormányzásának húsz éves jubileumát. Tekintetes Igazgatóság ! Mielőtt a tárgysorozatot megkezdenénk, engedjék meg, mélyen tisztelt Uraim, hogy a mai napnak országos vonatkozású jelentőségére hívhassam fel szives figyelmüket. Mai napon érte el államfőnk, vitéz nagybányai Horthy Miklós úr Őíő- méltósága bölcs kormányzásának huszadik évfordulóját. Az a hódolatteljes tisztelet, az a határtalan szeretet, melyet az ő legmagasabb személye iránt a haza minden egyes polgára érez, ünne- pies köntösbe öltözteti a magyar lelkeket és az ország minden részében a meleg ragaszkodás osztatlan érzéseivel ünnepük meg e fényes évfordulót. A végzetes világháború négy évi pusztításait s ezt követőleg a kommunizmus borzalmas viharát átélt, hazánkra borult sötét éjszakában, egyedül csak az a törhetetlen hit maradt meg a magyar lélekben, hogy a Mindenható Isten kegyelme, mely egy évezreden át hazánkat fenntartotta, elesettségéből fel fogja emelni és nemzetünket jobb sorssal megajándékozni. A magyarok Istenébe vetett imád- ságos hit meghozta várva-várt gyümölcsét és a tiszaparti magyar em- porium falai közül fehér lován útra kelt a nagy magyar fővezér, ki láng- leikének harsonájával aléltságukból felkeltette a magyar lelkeket és hóditó útjában maga köré gyűjtve a harcra edzett magyar vitézek karjait s a felforgató elemektől útját megtisztítva, dicsőségesen vonult be a haza fővárosába, hogy megkezdje a romjaiban heverő Magyarország újra építő nehéz munkáját. A ragyogó katonai erények, párosulva bölcs államférfiú tudásával, kölcsönözték ez államalkotó munka teljesítéséhez azon lüktető erőt, melyre az újjáéledő Magytrország szilárd alapjainak megépitéséhez oly elengedhetetlenül szükség volt és amelyekre felépült ország nemzetgyűlése a két évtized előtti március havában, a magyar nép szivének melegével övezett halhatatlan érdemű fővezérét ültette és esküdött neki osztatlan lelkesedéssel hűséget. Az ő határtalan hazaszeretetén felépült bölcs kormányzásának köszönheti hálás nemzete, a magyar tör íénelem lapjaira kitörülhetetlenül bevésett azon eredményeket, hogy a trianoni békeparancs folytán megcsonkított hazánkban, a szellemi és anyagi élet fejlődése fokozódó erősödéssel végzi folyamatát és a magyar lelket azon hit hatja át és irányítja munkájában, hogy a csonka- ország határai ismét kibővülnek és a Nagy-Magyarország visszanyeréséhez fűzött reményei valóra válnak. Hogy e remények részben már megtestesült valósággá váltak, főméltóságú Államfőnk bölcs országosának köszönhető, mert az Ő kormányzása alatt nyertük vissza az elszakított Felvidéket és Kárpátalját és nagyobbodott meg hazánk földje gazdag területekkel és emelkedett fel a magyarok száma közel két millióval. 1. Ulászló király megválasztása és koronázása évében, 1440-ben született Kolozsvárott a magyarok nagy királya, Mátyás. Abban a belzava- rokkal teljes esztendőben, mikor utó- szülött V. László, az ellenkirály is született Komáromban, amikor Esztergom vára és Széchy Tamás érsek is behódolni kényszerült Ulászló előtt. Hunyadiak, a Garai-Cillei rokonság, Giskra kora ez. Ez az idő az, mikor a legitim és szabadkirály- választó elv az utóbbi győzelmével küzdött országunkban; az ország- gyűlés I. Ulászló koronázásáról ki adott oklevelében első alkalommal fejti ki szabatosan a szentkorona elméletet és a királyi hatalom átruházott természetét s vele a szabad választás jogának alapját. Háborúskodások és belső zavarokkal teljes hosszú évek sötét felhői vonultak el az ország felett. V. László király 1457-ben Budavárából Bécsbe utaztában, május utolsó napjaiban Esztergomban tartózkodott, útjában magával vitte az ifj. Hunyadi Mátyást, kinek életét Széchy Dénes prímás közbenjárására mentette meg. Itt tette szabaddá a király Vitéz János püspököt, kinek megengedte, hogy visszatérhessen székhelyére. V. László 1457. november 23-án bekövetkezett hirtelen halálának hírére az ország törvényhatóságai, főurai és az egyháznagyok, Széchy Dénes prímással az élükön 1458. január 24 re Budára királyválasztó országgyűlést hívtak egybe. Hunyadi János özvegye által toborzott és Szilágyi Mihály vezérlete alatt álló seregre támaszkodva, a köznemesség körében mind jobban előtérbe került Mátyás jelöltsége. Támogatta e törekvést Széchy prímás is, kihez a Garai-párt is csatlakozott. A január 24-ón tartott országgyűlés egyhangúlag kiáltotta ki királlyá Mátyást. Az örömhírt Vitéz János vitte meg Prágába és ő tárgyalt Pod- jebráddal kiadatása iránt. A nép örömrivalgással kisérte Esztergomon át Budára, hol február 24-ón a prímás vezetése alatt országos küldött ség fogadta. Koronázására a török hadjárat befejezése után, 1464 március 29 én került csak a sor, meri a korona Frigyes császár kincstárában volt s csak hosszas alkudozások után sikerült azt megszerezni. Frigyes császár még március 4 ón a salzburgi érsek által a németújhelyi székesegyházban magyar király- lyá koronáztatott, de ez nem fedte a törvényes formákat. A következő évben meghalt Széchy prímás és a király helyébe Vitéz Jánost nevezte ki. A király maga kérte II. Pál pá pától megerősítését, mire rövidesen megérkezett a bibornoki kalap Esztergomba. Vitéz János rendeletére készültek az ősi esztergomi királyi vár, majd érseki palota Horoszkóp és Hazánk fejlődésének történetében mindig nagy szerepet játszó, a tavaszt jelentő március havának ezen első napján hálatelt lélekkel kapcsolódik be intézetünk, mint a hazai gazdasági élet egy szerény kis szerve, az országos ünnepségek sorozatába és hálás szívvel fordul az egek Urához, hogy főméltóságú Kormányzó Urunkat hazánk javára és az egész nemzet igaz örömére országunk élén még sokáig megtartsa, hogy további bölcs vezetése mellett nemzetünk beteljesülve láthassa meg kiolthatat- lan reménységéi, az integer Magyar- országot. Erények szobájának tipikus renais- sance fal- és mennyezetfestményei. 1466 őszén mozgalmas napjai voltak Esztergom városának, mert az elhatalmasodott cseh főurak rablókalandjainak megtorlására a hadikészülődéseket és a hadiszállás színhelyét a király 'Esztergomba helyezte. A gróf Zichy okmánytár őrzi az itt 1466. október 28. napjáról keltezett királyi oklevelet, melyben a nagyváradi káptalan útján pereskedő feleket idéz meg. Mátyás király hadikészülődósének hírére a megszeppent cseh főurak nevében Podjebrad Viktorin herceg Esztergomba levelet intézett, melyben közölte a királlyal, hogy a cseh zavargók fejét, Sternberg grófot legszigorúbban, ha kell, fegyverrel fog ják békességes engedelmességre szorítani. Mátyás király azonban meg üzente, hogy rablókkal nem alkudozik. Az egyházi tized megadóztatása — mert a cseh hadjárat óriási ösz- szeget kívánt, — elidegenítette a királytól Viiéz János érseket. A ki- ráiy haragjában az esztergomi érsek pisetumát egészen lefoglaita, sőt az érseket 7000 aranyig megadóztatta, de ennek dacára a cseh hadjárat idejére mégis őt nevezte ki helytartójává. Mikor Kázmér lengyel herceg tizenkétezer főnyi fegyveressel betört az országba, hogy a király távolié tében magának szerezze meg a magyar trónt, Mátyás azonnal itthon termett és az ellenpárti Vitéz János érseket húszezer fegyveresével az esztergomi várban körülzárta és megakadályozta, hogy a felkelőkhöz csatlakozhasson. A király a békés megegyezés hive lévén, utóbb alkudozások után az érsek jövedelmeinek csorbittatlanságát biztosította, sőt a 7000 aranyát is visszatérítette. Ezt az egyességet la71. december 19 ón Esztergomban Írásba is foglalták. Néhány hónap múlva újabb vádak merültek fel az érsek ellen, miért 1472. április 1-én kelt rendeletével Beckensloer János egri püspököt bizta meg az esztergomi érseki szék felügyeletével. Vitéz János dicstelen helyzetében még ez év augusztus 9 ón meghalt és a hajdani Szent Adalbert székes- egyházban temették el. Síremlékének kót töredékdarabját 1763-ban találták meg, melyek ma is latnatók a várbeli kőmuzeumban. Az új érsek viszzaólt a király bi zalmávál. Frigyes császár hívévé szegődött és sok értékes kincset, háromszázezer aranyat és több kódexet vitt magával Bécsújhelyre. Beckensloer János esztergomi érseket megfosztotta rangjától a király, az érsekség jövedelmeit lefoglalta. 1477-ben újra Esztergomban találjuk a királyt, hol február 13 án szerződést kötött a német lovagrenddel. Ezidőben, a király élete utolsó évtizedében az alacsony sorsból származott Bakócz Tamás volt egyik személyi titkára a királynak, kinek emlékét városunkban a később emelt, nevéről elnevezett pompás márvány, renaissance kápolna őrzi. Az elárvult esztergomi érseki székbe Beckensloer szökésével önhatalmúlag 1480-ban Arragoniai János bíboros, Beatrix királyné alig 16 éves testvéröccse került, felesége iránti szerelme zálogául, ki azonban már 1485-ben Rómában elhunyt. Utóda sok huza-vona után a királyné nővérének fia, a kiskorú, alig 7 éves Estei Hyppolyt ferrarai herceg lett, hogy a nagyjövedelmű esztergomi érsekség a „családban maradjon“. Az új érsek fényes udvart tartott, udvari személyzete 245 főből állott. A modennai Hyppolyt- kodex felsorolja azt a pazarló ellátást, melyben Mátyást királyt és kíséretét 1489. április havában az érseki udvar esztergomi látogatása után fogadta. Sajnos, a város a humanista Mátyástól, a tudósok és művészek mecénásától, a nagy könyvgyűjtőtől az egy világhíres, zománcműves Kálvárián és néhány kódexen kívül személyéhez fűződő emléket alig őriz. Maga a város ezidőben külső megjelenésre az olasz városokkal vetekedett, az érsek a várat 1488—99- ben kijavíttatta, már előzőleg palotája tornyába órát szereltetett. A király 1490. április 6-án bekövetkezett halála után Beatrix királyné, Ulászló király iránti reményeiben csalatkozva, Esztergomba költözött, Hyppolyt öccséhez, ki ifjú kora miatt az új király koronázási szertartását nem végezhette, el sem ment Fehérvárra, hanem bezárkózott az esztergomi várba. A királyné közel egy évtizedig tartózkodott Esztergomban és óriási összegeket használt fel az érseki jövedelmekből. Mátyás király sokat tett a városok önkormányzati jogának kiépítésében országszerte ; főként a nyolc királyi város élhetett zárt jogi életet, törvényszékétől egyenesen a királyhoz ment az Ítélet, utóbb ezt még három városra: Székesfehérvár, Esztergom és Lőcsére is kiterjesztette és így ezek is, a tárnokszék, mint közbeeső fórum kihagyásával hozhattak ítéleteket. A Vörös-Kereszt idei közgyűlése. A Magyar Vörös-Kereszt Egylet esztergorn-vármegyei és városi városi választmánya február 23-án d. u. 6 órakor tartotta a varosháza nagytermében évi rendes közgyűlését, amely — a régi tisztikar mandátuma lejárván — egyúttal tisztújító közgyűlés volt. Elnökké, Ra- docsay László távozása folytán egyhangú és lelkes felkiáltással dr. Késmárki Frey Vilmos főispánt választottak meg. Ugyancsak egyhangú felkiáltással választotta meg a közgyűlés a tisztikar további tagjait is. Így társelnökök lettek Reviczky Elemér, Glatz Gyula és Róth Kálmán, társelnöknők Reusz Ferencné, Ssrédi Sándomó és Nagy Istvánná, ügyvezető alelnök dr. Beér Gyula, titkár dr. Hajdú György, jegyző Tóth László, gondnok Kárpaii Kálmán, pénztárnoK Török Sándor, ellenőr Prommer Ferenc, számvizsgálók Serényi Gyula, Matray Gyula és Hol- lóssy Mátyás, orvos dr. Schleiffer Mátyás, ügyész dr. Divóky István. Ugyanekkor megalakult az új választmány is, amelynek sorában ott találjuk csaknem teljes számban Esztergom és Párkány intelligenciájából mindazokat, akik minden nemes megmozdulásból lelkesen ki szokták venni részüket, Mátyás király Esztergomban Adatait összegyűjtötte: Einczinger Ferenc (Született Kolozsvárott 1440-ben. Első neje Ciliéi Erzsébet 1455. augusztus. Királlyá vá_ lasztották 1458. január 24-én. Eljegyzése Podjebrád Cinkával 1458-ban. Megkoronáztatott Székesfehérvárott 1464. március 29-én. Második neje Aragóniái Beatrix 1476. január meghalt Bécsben 1490. április 6-án.)
