Esztergom és Vidéke, 1940
1940 / 26. szám
HATVANEGYEDIK ÉVF. 26. SZÁM. VASÁRNAP, 1940. ÁPRILIS 7 Szerkesztőség, kiadóhivatal: Simor-u. 20 SorOSStóHy politl&fti 0S tárS3(l&llQÍ l&P Előfizetési ár 1 hóra: 1 pengő 20 filléi Megjelenik hetenkint kétszer Csütörtökön 10, vasárnap 16 fii. Országos segítés Nagy csapás zúdult Magyar- ország békét és munkát áhító népére, — az árvíz. Iszapos tengerek öntik el a síkságokat és völgyeket, a máskor jámbornak látszó folyók magasra duzzadva léptek ki medrükből, töltéseket és gátakat sodorva el s vadvizek fakadtak fel a mélyen fekvő alföldeken. Emberek ezrei lettek hajléktalanok, házak omlottak össze — kisemberek otthona, egyetlen vagyona — állatok pusztultak el, vetések mentek tönkre. Az egész nemzet szomorúsága és súlyos gondja a ránkzúdult csapás, amit emberi erő sem megelőzni, sem megakadályozni nem tudott. Az egész nemzet gondja lett az árvíz pusztítása, a legkisebbtől föl a legelső magyar emberig, addig a férfiúig, aki húsz esztendővel ezelőtt vállára vette országa minden gondját, baját, szenvedését s akinek keze elsőnek volt ott mindig, ha a zökkenőbe, vagy kátyúba jutott szekeret helyes útra terelni kellett. Megjelent most is ezüstös gépmadarán a víztenger fölött, végigröpülte az árvízsújtotta területeket s népéért dobogó szive megdöbbenve látta a pusztulást. És hazaérkezése után első dolga volt szózattal fordulni a nemzet minden tagjához, áldozatkészséget és segítséget kérve. A reánk zúdult pusztító árral szemben természetesen az összes hatóságok, a kormánytól le a legalsó fórumokig, megtették kötelességüket, — megtettek mindent, ami emberileg lehető. Védték a gátakat, ahol lehetett, igyekeztek menteni a megmenthető területeket, első segítséget nyújtottak a hajléktalanoknak, akciókat készítettek elő a károk helyreállítására. A pusztítás azonban ezalka- lommal sokkal szélesebbkörű volt, semhogy pusztán állami és hatósági akciókkal jóvátenni lehessen. Sokkal többre van szükség: az egész magyar társadalom egységes megmozdulására, segíteni akarására, összefogására. Mert ez az elemekkel vívott háború nemcsak azok harca volt, akiknek pusztulást hozott, vagy akiket veszélyeztetett az árvíz, hanem az egész nemzeté. Ki kell venni részét tehát a helyreállításból és segítésből is mindenkinek, — elsősorban éppen azoknak, akiket megkímélt ez a nagy pusztítás. Magyarország kormányzója, a nemzet vezére emelte fel elsőnek szavát a segítés érdekében s az a szózat, amely messzehangzó volt mindig, most különösképen el kell hogy jusson minden hajlékba, mindenkihez, aki ennek a hazának fia. A magyar lelkek áldozat- készsége mindig megnyilatkozott, amikor szükség volt rá. Most fokozott kötelesség megnyitni a sziveket és megnyitni az erszényeket. „Adjon mindenki annyit, amennyit meg sem érez“ — mondja a legmagasabb felhívás — és talán szabad hozzátennünk: adjon mindenki még többet, adjon annyit, amennyit adni tud. „Bízom az egész magyar társadalom áldozatkészségében.“ így végződik Magyarország kormányzójának szózata. És a társadalomnak bizonyságot kell tennie arról, hogy ez a bizalom nem volt hiábavaló. o« a a»#«»» Városi közgyűlés A város képviselőtestülete csütörtökön délután dr. Brennet Antal polgármester-helyettes elnöklésével közgyűlést tartott. A közgyűlés tudomásul vette, hogy a m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter a Szent István városrészi elemi iskola második tanitói lakása után 5000 P segélyt utalványozott, majd, hogy dr. Csik József virilis képviselői jogainak gyakorlásával Simon Endrét, özv. Brutsy Jánosné pedig ifj. Kotier Lászlót bízta meg; továbbá, hogy a kórház és a város 1938. évi zárszámadásait a felsőbb fórumok jóváhagyták. Hosszabb vita volt az önálló mezőgazdasági népiskola ügyében a m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszterhez küldendő felterjesztés körül. Az előadói javaslatot és az önálló mezőgazdasági népiskola körüli tervezeteket a helyszűke miatt legközelebbi számunkban ismertetjük. Dr. Darvas Géza aziránt intézett kérdést a polgármesterhez, hogy a felterjesztésben előadott adatok megfelelnek-e a realitás követelményeinek ? Kiffer András súlyós aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a földművesek gyermekei nem akarják szüleik pályáját folytatni. Először újra meg kellene kedveltetni a földet a földműves ifjúsággal, azután kellene csak az iskolát felállítani. Vitéz Szívós-Waldvogel József: Ezekben a szavakban igen sok a súlyos igazság. A földműves társadalom ifjúsága is olyan állásokba szeretne jutni, ahol valami nyugdíj is van. Meg kell szerettetni a földet a fiatalsággal, de ez elsősorban az egyes családok kötelessége. Van Esztergomban elég föld, de az eladó földekre legtöbbször máshonnét jönnek a vevők. Pedig vigyázni kell erre a kérdésre, mert akié a föld, azé a haza. Dr. Drahos János kifejtette, hogy a város, amikor fel akarja állítani a mezőgazdasági népiskolát, elsősorban a földműveseknek akar kedvezni. Ezért aggasztja csak Kiffer felszólalása, mert hátha a földművesek nem is akarják az új iskolát. Ebben a kérdésben nyíltan szint kell vallani. Dr. Brenner Antal felvilágosításai után a képviselőtestület egyhangúan elfogadta a város vezetőségének előterjesztett javaslatait. A képviselőtestület ezután kiosztotta a városi gimnázium Szent István jubileumi jutalmait, majd a városi gimnázium tandijmentességí ügyét szabályozta újra. A lakbérleti szabályrendelet kérdésében is elfogadta a közgyűlés a város vezetőségének javaslatát. A régi szabályrendelet már elavult, az új Budapest mintájára készült, de természetesen figyelembe vette Esztergom speciális szükségleteit. Az éjjeli nyugalom biztosítása érdekében is új szabályrendeletet alkotott a képviselőtestület. A Rudolf-féle perben az egyezség nem sikerült, igy a kir. Tábla Ítéletet hozott, amely az eddigieknél mintegy 3500 P-vel jelent nagyobb terhet a városra. Vitéz Dudás László mérnök a város árvízvédelmi intézkedéseiről és tapasztalatairól adott igen értékes beszámolót. A város védelmi tervezetének az volt az alapelgondolása, hogy minden egyes vizszinvonalhoz megfelelően teszi meg a lépéseket, pl. a városi gyűjtőcsatornák lezárását, a szivattyúk működésbe léptetését, kilakoltatásokat stb. Az idei árvíz két hullámban jött, az első maximális magassága 616, a másodiké 669 volt. Szerencsére azonban a gondos és előrelátó intézkedések megakadályozták, hogy az árvíz következtében komolyabb károkat szenvedjen a város. A veszedelem ma már elmúlt, de az u. n. belvizekkel még igen sok gond lesz. Ezeknek a kiszivattyúzása is állandóan folyik, de teljes víztelenítés csak akkor lesz lehetséges, ha az árokutcai főgyűjtő-csatornát újra meg lehet nyitni. Az árvíz igen értékes tapasztalatokat is hozott a város számára. Legérdekesebb megfigyelés az volt, hogy a város dunaparti szegélyének egyes részei lesüllyedtek. Ez történt a viz- állás-mőrce körül is, aminek következtében a vízállás-mérések körül eltolódások voltak tapasztalhatók. A legtöbb rombolást a március 28-i vihar okozota, a vízművek töltése és a kerítések szenvedtek legtöbbet a vihartól, különösen a tele- fonducok körül. Az Angyal-utca helyzetét orvosolni kell, mert még most ki lehe tett védeni az árvíz hatásait, de ha Heti események BELFÖLD Gróf Takách-Tolvaj Józsefet a magyar érdemrend nagykeresztjével tüntették ki. — Eckhardt Tibor Amerikába utazott előadásokat tartani. — Budapestnek napi 55 millió liter természetes melegvize van. — A Szolnoki papírgyárat üzembe helyezik. — A Nemzetközi Vásáron ár- vizsegély-bélyegeKet bocsátanak ki — Be kell jelenteni a kendermagkészleteket. — Szabadságot kapnak az árvizsújtotta vidékekről bevonult katonák. — Hatvanezer ember lett öngyilkos Magyarországon tiz év alatt. — A szociáldemokratapárt is indul a felvidéki választásokon. — Többszázezer holddal emelkedik kukoricával bevetett területünk. — Zsidók nem kapnak engedélyt fagylalt utcai árusítására. — Hananer váci megyéspüspök a budapesti egyetem diszdoktora lett. — Százezer pengőt adott a főváros az árvízkárosultaknak. — Kassán megkezdik Rákóczi ebédlőházának felépítését. — A német, olasz és jugoszláv földmi- velésügyi miniszterek megtekintették a mezőgazdasági kiáltitást. — A kor- mányzónó akciójából 30.000 pengőt ajánlott fel az árvízkárosultaknak. — laross Andor lemondott miniszteri állásáról. — Budapesten március hónapban 1554-en haltak meg és 1091 születés történt. - Több mint száz százalékkal emelkedett a Hangya értékesítési forgalma. — Az özörényi cellulozegyár napi 6 vagonra emelte termelését. — Megtéríti a főváros a nagytétényi sertés-bérhizialtatók árvízkárát. — Bacionizálni fogja a kormány a nyersanyaggazdálkodást. — Megindul a nagyarányú magyar-spanyol árúcsereforgalom. — Félmillió pengő költséggel épül fel a főváros bankói üdülője. — Két és félmillió pengőbe került a fővárosnak a nagy havazás. — A mnnkatáborok állítják helyre az árvízkárokat. — DjpCSt most ünnepli alapításának századik évfordulóját. — Bizonytalan időre elnapolták az országgyűlést. — Leégett a győri dunaparti tízemeletes hatalmas elevátor. — Az OTI 50.000, a GyOSz 250.000 pengőt adományozott az árvízkárosultaknak. — KÜLFÖLD Anglia a végsőkig kiélezi a bio- kádhaborút. — Jegyzéket intézett Anglia Svédországhoz és Norvégiához a dugárúellenőrzés megszigorításáról. — Fenn akarja tartani Olaszország az egyensúlyt a Balkánon. — Sárga foltot kapnak a lengyelek a német birodalom területén. — Közös angol-francia hadgyakorlat volt Keleten. — Aleppóban angol-francia- török katonai megállapodást kötöttek. — Bomániában a termőterület egyötöde műveletlen maradt a katonai bevonulások miatt. — Kétszer annyi kommunista párttag van Amerikában, mint Oroszországban. — Nem szabad viszonozni a tüzelést angol repülőknek semleges területen. — Lengyel vadászrepülőgépek vannak
