Esztergom és Vidéke, 1940

1940 / 21. szám

2 EBZTERQÖB !■ VIDIKH 1940. már cfús 17 CfUftH* 1 1 .^tVl-.-.i J)lüJEliiH.lű*4i>*iilioUulilllUüV -UülÜUlüAiiüAUh/f Rendezik a bányász védelmeknél érvényesüli, a terv sze­, J rint már a százezer pengős jövedel­nyugbéreket mekre is kivetik ezt az adómértéket Az iparügyi minisztérium már ré­gebben tanulmányozza a kisipari és bányász-munkabérek kérdését és en­nek kapcsán arra a megállapitásra jutott, hogy a jelenleg érvényben lévő bányász nyugbérek túlalacso- nyak. Nem biztosítják a megrokkant bányászok létfenntartását, valamint nincsenek arányban azokkal a nyug- bérekkel sem, amelyeket más egyéb foglalkozású ágakban fizetnek ki. Ennek az a magyarázata, hogy a bányásznyugbérbiztositás alapja a szóbeli rendezések idején megsem­misült. A kormány most a hiányzó összeg előteremtésére kétféle meg­oldási módot tanulmányoz. Az egyik szerint a szénadó bevételeit, évi 3 4 millió pengőt, az állam a bányász- nyugbér támogatására fordítja. A másik terv szerint államsegéllyel já­rulnának a nyugbérbiztositási alap megteremtéséhez. A tervek szerint rövidesen tárgya­lások indulnak meg a kérdés mi­előbbi megoldására, hogy egyrészt leszállíthassák a bányanyugbér eléré­sének mai magas korhatárai, más­részt pedig oly magasra emeljék a nyugbóreket, hogy azok biztosíthas­sák a kiérdemesült bányászok lét- fenntartását. Az új adórendszer Az egyenesadó-rendszer átdolgo­zása lesz egyik szerves alkotó eleme a kormány új adóreformjainak. A földadóra vonatkozó új elgondolás figyelemmel van a termékenyseg fo­kozására és azt adómentességgel tá­mogatja abban az esetben, mikor öntözőművek létesítésével, vagy más módon terméketlen földeket jövedel mezővé lesznek. A házadó-novella 30 százalékig terjedő kedvezést juttat azoknak a háztulajdonosoknak, akik sokgyer­mekes csaladot fogadnak a hazukba. Újból bevezetik a régi házosztaly- adót és az egy- és kétszobás laká­sokból álló házak adóját lix tételek­ben 4—12 pengőben állapítják meg aszerint, hogy milyen anyagból épült a ház. Azok a kézművesiparosok, akik egyedül, vagy legfeljebb egy seged dél és tanonccal dolgoznak, fix te­teiben róhatják le az általános ke­reseti adót. Az alkalmazotti kereseti adó terén az lesz az újítás, hogy a nagyobb illetményeket nem lehet a progresszió elkerülése céljából több- télé elosztani, vagyis az adót az ösz- szes illetmények összevonása alap­ján vetik ki. Külön adótétele lesz a százezer pengőt meghaladó jövedelemnek. Míg eddig a 40 százalékos kulcs csak az 1.2 millió pengőt e^rő JÖ­HÍREK A főszékesegyház ének- és ze­nekar nagyheti műsora. Ma, va­sárnap a Bazilikában a barkaszente­lés szertartás énekeit a kispapok vég­zik. Introitus, Graduale, Trastus és Communio koraliter. Ebner: Impro- perium, Offertorium Büchner: Nagy- bőjti mise. Délután Seyler: Miserere g-moll. — Nagycsütörtökön: Introi­tus és Communio koraliter. Mitterer- Christus factus est, graduale, Ebner : Dextera domini, offertorium. Oriando di Lasso: Missa Laudate Dominum. Goller, glória, Szent István vértanú miséből. Áldozás alatt Vittoria : Jesu dulcis és Orlando di Lasso: Addo- ramus te. Délután Büchner: Mise­rere, c-moll. — Nagypénteken : A szertartás énekeit a kispapok vég zik. Körmenet alatt Mitterer : Vexila regis. A szent simái Haller; Teneb- rse factae sunt. D. u. Seyler: Mise­rere, f-moll. — Nagyszombaton: Büchner: Nagyszombati mise. Fel­támadás aiatt a kispapok énekelnek. Áthelyezés. A belügyminiszter Újlaki Endre detektivgyakornokot Esztergomból az ungvári rendőrka­pitánysághoz helyezte át. Közgyűlés. Az Esztergomi Kát. Legényegylet f. hó 17-én (vasárnap) d. e. 11 órakor tartja 77-ik évi ren­des közgyűlését. F. hó 14 én (csü­törtökön), 15-én (pénteken), 16 án (szombaton) este 8 órai kezdettel lel- kigyakorlatos szentbeszédek voltak a belvárosi plébániatemplomban. 16-án szentbeszéd után szentgyónás. 17-én (vasárnap) d. e. 8 órakor ünnepé­lyes szentmise a belvárosi plébánia templomban, alatta közös szentál­dozás. Szentmise alatt a dalárda éneke!. Kulturest zárás a Belvárosi Ka folikus Olvasókörben. Az elmúlt vasárnap, márc. 10-én tartotta f. téli idő kuliurestjeinek zárását a szoká­sos márc. 15-iki hazafias ünnepség keretében a Simor János-utcai Bel­városi Kát. Olvasókör. Az ünnepi beszédet P. Miholcsek Miklós szent- ferencrendi házfőnök tartotta. A ki­sérő műsorban az Érseki Tanító­képző Intézet férfikara adott elő két szép énekszámot, valamint Petőfi: „Nemzed daP-ának elszavalását. Ez­után Mészáros László tanító, nép­művelési gondnok számolt be a kul turestekről, majd dr. Felber Gyula tb. kanonok plébános, az Olvasókör elnöke záróbeszédet mondott. Him­nusz eléneklésével végződött a? utolsó kutturesí. Az Olvasókör el­nöksége a nagy nyilvánosság előtt is halas köszönetét fejezi ki mind­azoknak, kik a kultúrestéken közre­működtek. Előadást tartottak Augusz- tin János tanító, Bartossik Béla gazd. tanár, dr. Felber Gyula plé­bános, dr. Hoveczky Géza főor­vos, Kisházi Mihály gyakorló isk. tanító, Kutast Károly és dr. Merva László belvárosi káplánok, Mészáros László tanító, P. Miholcsek Miklós házfőnök, Rudnay Miklós ny. őr­nagy. A kisérő műsor vezetésében Vezér Mária tanítónő, Kisházi Mi­hály gyakorló isk. tanító, dr. Merva László és Kutasi Károly belvárosi káplánok vettek részt. A kisérő mű­sor egyes számaiban az Érs. Ta­nítóképző Intézet önképzőköre és énekkara, továbbá a Kát. Ifjak Or­szágos Egyesületének tagjai, a Föld- mives Ifjúsági Egylet tagjai, Kis Szt. Teréz és B. Margit leánykongregáció tagjai dicsérőleg tevékenykedtek, a B. Margit elemi leányiskola tanítói­val egyetemben. Nagyhét és husvét a belvárosi kegyúri plébániatemplomban. Vi­rágvasárnapon a 9 órai nagymisén barkaszentelés, passió. Énekel a templomi énekkar. A szertartási éne­kek gregorián korális. Körmenetre Ammer: „Cum audisset.“ — „Ingre- diente“ (vkar.) Nagyszerdán d. u. 6 órakor lamentáció. — Nagycsütör­tökön reggel 8 órakor ünnepi nagy­mise. D. u. 6 órakor lamentátió. A siralmak között Ingegneri: £„0 boné Jesu“, Rosselli: „Adoramuste“ (XVI. sz.) ós Koethe: „Stabat Mater“ (vkar.) — Nagypénteken reggel 8 órakor csonkamise. D. u. 6 órakor lamen- tatió. „Miserere“ falsobordoni (vkar.) Jutalomdij életmentésért. Nagy riadalmat keltett 1938 október 7-ón a reggeli órákban a hirtelen felhangzó gépfegyverropogás, mely a Duna felől hallatszott. Az esztergomi part felől Párkány irányában haladó csó­nakot lőtték a párkányi betonfede­zékben megbújt cseh katonák, mire Markó János munkás, bár minden­áron vissza akarták őt tartani & rá is leselkedő veszedelemtől, egy cser­készcsónakba ugorva, a gépfegyver­tűz dacára kievezett a nyílt Dunára s az ott úszó csónakot, melyben akkor már 2 halott és több sebesült hevert csónakjához kötve, kivontatta az esztergomi partra. Ezzel a bátor, haiáltmegvető vállalkozásával 6 em­ber életét mentette meg. A m. kir. belügyminiszter most Markó János­nak 120 pengő jutalomdijat utalvá­nyozott, melyet az államrendőrség helybeli kapitánysága adott át a de­rék életmentőnek. Megmozdult a Garam-Ipoly völgye. A Kálót egymás után ren­dezi jobbnál jobb vezetői kurzusait. Február végén Párkányban rende­zett Bárány titkár 10 falu 30 le­gényének jó négynapos munkaan- kétot. A lelkivezetóst Kovács káplán végezte. Az egészségügyi előadáso­kat dr. Hermann Kálmán végezte dicsérendő lelkesedéssel. Bartanusz igazgató előadásával ós Bárány tit­kár záró összefoglaló előadásával az anyagilag is jól megrendezett kur­zus mintagyűléssel búcsúzott Pár­...............TT - I Ilii I I Ilin—IIMIIIIIIMII le ánytól. Kár, hogy a párkányi'fiatal- sóg nem érti meg éppen azt a moz­galmat, amelyik ezüstgombos őseik ápolandó tradicióból nőtt ki, a ma» gyár föld igazi szeretetéből. A vidék lelkes részvételét a párkányi iparos­ság és intelligencia megjelenésével ismételten aláhúzta. A Kálót rend­szeresen és komolyan öleli fel] hiva­tását. Vasúti félárú utazási igazolvá- ványok az Országos Mezőgazdasági Kiállításra ós Vásárra már kaphatók az esztergomi Idegenforgalmi Hiva­talban. Az igazolvány Budapestre utazásra március 24 tői április 7-ig, visszautazásra március 30-tól április 13-ig bezárólag érvényes. Parkrongálás. A városi kertész feljelentést tett Tóth Lajos ós társai párkányi lakosok ellen, kik a Hutt- parton platánlevelű juharfákat tör­deltek ki. KézrekerQltek a keritésrombo lók. Már megírtuk, hogy ismeretlen tettesek több kerítést és kaput kidön­tötte^ illetve megrongáltak. Rendőr­ségünk a tetteseket három párkányi lakos személyében kinyomozta s el- lenök az bűnfenyitő eljárást folya­matba tette. Felhivás az iparosokhoz. Ba­latonfüreden és HévizfürdŐn az Iparos Gyógyházban kedvezményes, sze­gény iparosok részére ingyenes gyógykezelésre f. évi május 1-től beutalások lesznek. Bővebb felvilá­gosítás a hivatalos órák alatt az Ipar­testületnél nyerhető. A nőket is felszólítják a vér­adásra nálunk egy belügymi nisz- teri rendelet értelmében. Eddig a sürgős vérátömlesztésekhez a vért főleg férfiak, cserkészek és leventék adtak. A belügyminiszter nem tar­totta megengedhetőnek, hogy a fej» lődésben lévő fiatal szervezetektől elvonják a legértékesebb óletnedvet. Ezért a spanyol háborúban szerzett kedvező tapasztalatok alapján a bel­ügyminiszter most elrendelte, hogy véradásra lehetőleg nőket kell be­szervezni, mivel a női szervezet sok­kal jobban bírja a konzervált vér gyűjtéséihez szükséges rendszere« vérvételt. Meddig lehet fellebbezést pós- tán beadni. A Kihágási Tanács 6992—1989. bih. sz. alatt hozott végzésében alsóbbfokú hatóságok ítélkezésével szemben megállapította, hogy a fellebbezést az elsőfokú ité* I let képesítését követő 14-ik napon |móg postára lehet adni, mintnogy az Rbsz. 186. §-a szerint a posta útján való benyújtás esetében a fel­adás napja határoz. A magyar szén. Tatabányán a naponta kibányászott szén mennyi­sége ezer vagonra emelkedett. Szén­termelésünk a múlt évben meghal- iadta a 106 millió mázsát. Az 1931. övben csak 65 millió mázsa szenet termeltünk, az emelkedés tehát 8 év alatt kb. 70 százalék. Tekintettel a Máv. fokozódó szükségletére, a bá­nyák alig győzik a termelés foko­zását. M9 Tsztagyamo férfiöltöny, felöltő és női divat szövetkűlönle- gességek nagy válasz­tékban a régi szolid olcsó Árban KAPHATÓK divatüzletében Esztergom,! Széohenfl-tór tfr

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom