Esztergom és Vidéke, 1940
1940 / 11. szám
FSTTfRfiMJIlfKF HATVANEGYEDIK ÉVF. 11. SZÁM. VASÁRNAP, 1940. FEBRUÁR II Szerkesztőség, kiadóhivatal: Simor-u. 20 KoreSZtéHf politikai ÓS társadalmi lap Előfizetési ár 1 hóra: 1 pengő 20 íillé» Megjelenik hetenkint kétszer Csütörtökön 10, vasárnap 16 fii. A kirakatkeresztények rendszere ellen nyilatkozott meg egyik legutóbbi beszédében gróf Teleki Pál miniszterelnök. Tényleg kezd kialakulni az a divat, hogy kirakatneveket állítanak a gazdasági életben olyan helyekre, amelyek betöltéséhez és a vállalatok ügyeihez ezek a strohmanok semmit sem értenek. E rendszer ellen joggal háborodik fel a közvélemény, mert annak a közös szellemnek az átmentését je lentené, amely ellen évek óta küzd a keresztény magyar irányzat. Ez a küzdelem nem azért folyt, hogy most, amikor már eredményessé lesz, kirakatkeresztényeknek adjon alkalmat álláshalmozásra. Nem arra van nálunk szükség, hogy a diszkeresztények régebben is divatozó, de nem kívánatos fajtáját túltenyésszék anélkül, hogy használhatóságukat és hozzáértésüket kutatnák. Nincs szükségünk a gazdasági életben olyanokra, akik nem tesznek egyebet, minthogy aláírják a tantiém- jeikről szóló nyugtákat. Mint a miniszterelnök is megállapította, elegendő szakember felett rendelkezünk, akikkel ezeket a kirakatkeresztényekkel megrakott állásokat valóságosan be lehet tölteni. Ma a nemzetnek minden használható erőre és minden fiának tudására szüksége van, hogy azokat a nehéz gazdasági problémákat, amelyek a háborús helyzet folytán felmerülnek, az egész ország érdekében megfelelően oldhassuk meg. Minden helyre tehát olyan férfiakat kell állítani, akik egyrészt ezeknek a kérdéseknek a szolgálatába szaktudással és hozzáértéssel kapcsolhatók bele, másrészt pedig a gazdasági életet azzal az új szellemmel töltik meg, amely egyedüli biztosítéka az ország egyetemes érdekében való gazdálkodásnak. Maga a grófi vagy bárói cim nem predesztináció ahhoz, hogy arisztok rátáink a gazdasígi élet állásait halmozzák. Hála Istennek, van elég a magunk fajtájából faragott ember, akik ezeket az állásokat jól be tudják tölteni és így teljesen felesleges egyes vállalatoknak az az erőlködése, hogy megfelelő szakképzettséggel ugyan nem, de ősi hangzású névvel rendelkező egyénekkel díszítsék igazgatóságaik egyébként nem éppen magyarveretű névsorát. Ha akadnak arisztokraták, mint ahogy egynéhány tényleg odavaló embernek bizonyult, akiben van hozzáértés és akik megfelelő tapasztalatok birtokában félre nem vezethetők, akkor ezeknek a gazdasági életben való elhelyezkedését természetesen nem lehet kifogásolni, de a legere- lyesebben tiltakozni kell a kirakatkeresztények divatjának reneszánsza és az ezzel járó káros álláshalmozás ellen, mert nem az meríti ki az álláshalmozás fogalmát, ha kisemberek, tanárok, tanítók, kistisztviselők között akad házaspár, ahol a férj és a feleség is dolgozik, mert egyrészt odavaló és mert másrészt a család megélhetése csak igy biztosítható. Szociális szempontok kívánják meg, hogy az „álláshalmozásnak“ ezt a formáját ne vegyék túlszigorúan, hanem egyénileg bírálják el. Ez az egyéni elbírálás még azokban az esetekben is helyes, ha olyan értékekről van szó, akiket az ország érdekében meg kell tartani helyükön. Csak, persze, mindenkinek olyan állást kell adni, amely megfelel képességeinek. Álláshalmozás az, ha valaki több olyan helyet tölt be, még hozzá megfelelő előképzettség és szaktudás nélkül, éppen csak a diszkereszténység címén, amelyeken odavaló egyéneket kellene elhelyezni. A közérdekű, egyéni kivételek lehetőségéből, amelynek szükségét Teleki Pál gróf miniszterelnök említett beszédében megállapította, senkise kovácsolhat tőkét magának, legke vósbé olyanok, akik eszközül adják oda magukat dús jövedelmek ellenében arra, hogy azok, akik nem tudják, vagy nem akarják megérteni az új idők szellemét, gazdasági befolyásukat és pozíciójukat átmenthessék. Az Esztergomi Kát. Kör közgyűlése Az Esztergomi Kát. Kör január 28-án tartotta meg negyvennyolcadik évi rendes közgyűlését tagjainak szépszámú érdeklődése mellett. A közgyűlést dr. Csárszky István pre- látus-kanonok, a Kör elnöke nyitotta meg. — Sorsdöntő időket élünk — kezdte az elnöki megnyitó. — Hazánknak is nagy nehézségekkel kell megküzdenie a nemzeti élet minden terén. Ezeknek a nehézségeknek kielégítő megoldásától függ hazánk jövő sorsa. Mindegyikünknek be kell látnia, hogy áldozatok hozása alól nem vonhatjuk ki magunkat hazánk jobb jövőjének biztosításáért. Az önfegyelmet jelentő áldozat az élet egész területén szükséges. Az élet alapját tevő ösztönös cselekvések az egyed és faj fenntartására, anyagi és szellemi javak megszerzésére irányulnak. Ezen önmagukban semleges cselekvések erkölcsi minősítését kitűzött céljuk szabja meg. Az ösztönök korlátlan követése romlásra vezet, a cél foly tonos szemmeltartásának hatása nyomán a végrehajtói cselekvés sorozat az erényes élet állapotába visz. Az egyén és a társadalom kölcsönös hatással van egymásra. A társadalmat egyének alakítják, az egyén csak a társadalomban érvényesülhet. Hiábavaló a szónoki, zenei, költői tehetség, ha nincs meghallgató társadalma. Emiatt a társadalmat is azon célok közé vesz- szük, melyet az egyénnek erős figyelmére kell méltatnia. Érthetően jelentős ezért az állam fontossága, hiszen ennek keretén belül fejlődik ki a nemzet élete. Nemzetek sorsának záloga az egyéni törekvésekben és az ország vitális érdekeinek szemmeltartása és valósítása. Ez utóbbi áldozatok vállalása nélkül lehetetlen. Az eljövendő még nehezebb idők során különösen a nagyböjt áldozatos szellemének megfelelően a haza, meg a magunk érdekében is barátkozzunk meg ezekkel a gondolatokkal. A tartalmas elnöki megnyitót feszült érdeklődés és sűrű taps jutalmazta. Az elnöki megnyitó után Vértes Zoárd titkár számolt be a Kör évi munkájáról. Hozta a választmányi gyűlések, a kultúresték, barátságos összejövetelek számát. Hálával emlékezett meg dr. Radocsay László igazságügyminiszterről, aki a Kórral szemben állandóan legnagyobb jóindulatát mutatta. Elparentálta a Kör halottját: Kiinda Gyula ny. iskola- igazgatót. Beszámolt a tagok létszámáról. Felolvasta a könyvtáros jelentését. Hány tag olvasott hány munkát, mennyi kötetben. A titkári jelentést a közgyűlés tudomásul vette. Guttray Gyula MFTR főintéző, a Kör pénztárosa tette meg ezután pénztárosi jelentését az 1939. év zárszámadásának keretében a Kör pénztári forgalmáról, vagyoni állapotáról a következő összeállításban : 1939. évi összes bevétel 5.202 72 P, kia dás 3.618'82 P. Költségvetési előirányzat 1940 évre : előirányzott bevétel 4 893 90 P, kiadás 4.893'90 P. A jegyzőt helyettesitő titkár felolvasta a számvizsgáló-bizottság jelentését. Eszerint a számadatok az okmányokkal egybevettetve, a számadás helyesnek találtatott. Az elnök javaslatára a közgyűlés a felmentést megadta, egyben köszönetét fejezte ki a pénztárnoknak buzgó, sikeres munkájáért. A jelenlevő főispán indítványára a közgyűlés közfelkiáltással újra dr. Csárszky István prelatus kanonokot választja meg elnöknek. Majd a jelölő bizottság ajánlatára a következőket választja meg a tisztikar, az igazgatóválasztmány és a számvizsgáló bizobság tagjaivá: Alelnök dr. Major Ödön, titkár Vértes Zoárd, jegyző dr. Bády István, háznagy Márkus Ferenc, pénztárnok Guttray Gyula, könyvtáros Pózna József, ügyész dr. Kőmives László, ellenőr Serényi Gyula. Választmány: dr. Balogh Albin, Bar tál Alajos, Bekker Endre, Berencz György, Blaskovics Piacid, dr. Brenner Antal, dr. Drahos János, dr. Eggenhof fér Béla, Etter Ödön, dr. Fehér Gyula, Fekete Rezső, dr. Fel bér Gyula, dr. Frey Vilmos, Glatz Gyula, dr. Gróh József, Gyulai Endre, Hollósi Mátyás, Jeszenszky Kálmán, Kürthy Sándor, dr. Lépőid Antal, Machovich János, Mattyasovszky Béia, dr. Milakovszky László, Ober- müller Ferenc, Riedl Gyula, dr. Rudolf Béla, dr. Sántha József, Szölgyémí Gyula. Szamvizsgáió bizottság: ifj. JaL kóczy István, Moldován László, Vieb- ner Lajos. A közgyűlés elfogadta az elnök javaslatát a tagsági dijakra vonatkozólag. A tavaly megállapított dijak érvényesek erre az esztendőre is. Heti események BELFÖLD Budapesten 1425 halálozással szemben csak 1095 születés volt decemberben. — 770.000 pengőbe került a fővárosnak az eddigi havazás. — Özembe helyezik újra a komáromi selyemgyárat. — ladáchról és Mik* száthról nevezték el Balassagyarmaton a két Ipoly-hidit. — Újra megnyitják a bezárt borsodi szénbányákat. — Lemondott Bsre.vás István MÉP képviselő kúnszentmiklósi mandátumáról. — A pesti alispán elrendelte a váci boher-iskolák azonnali bezárását. — Szlovák és magyar gazdasági tárgyalások kezdődtek a Tátrában. — Bántottlevest akarnak árulni a fővárosi kávómérések. — Az árkormánybiztos leszállította az ólomkábelek árát. — flagyarorssá- gon negyvenen halnak meg naponta gümőkórban. — A zalaegerszegi kereskedők bevezették a szabottárakat. — Két hétre betiltották Budaváry „Nemzeti Élet® című lapját. — Debrecenben 613 igénylő jelentkezett a kisajátításra kerülő zsidóbirtokokra. — Hétmillió pengőbe került a MÁK új alumimumgyára. — Elrendelik a napraforgómag kötelező termesztését. — 23 millió pengő bevételt vár a kormány az inségadóból. — KÜLFÖLD Katonai törvényszék elé kerül 44 francia kommunista képviselő. — Franciaországban rövidesen Maginot- bélyeget bocsátanak ki. — Rémet nevet kapott a cseh-morva protektorátus valamennyi városa és községe. — A Slaginot-vonal mögött franciaangol sportcsaták lesznek. — Rémet gyárak ópitik a pozsonyi rádiót. — Anglia hajógyárakat állíttat fel a domíniumokban. — Olaszországban a cukor, kávé és a szén beszerzését korlátozták. — Anglia Romániának csak annyi kivitelt engedélyez, ameny* nyi román kőolajat kap. — Öntözési művekre Olaszország másfél milliárd lírát irányzott elő. — 18 milliárd dollárra emelkedett az Egvesült-Álla* mok aranykészlete. — Visszautas!* tóttá Románia az erdélyi önkormányzatot. — Az angol kormány domíniumig rangra akarja emelni Indiát. — Közvetlen tárgyalásokat akar kezdeni Romania szomszédaival. — A belgrádi értekezlet nem hozta meg a Balkán-blokk gazdasági egységfrontját. — A norvég újságok megdrágultak. — Kukoricát és babot csak devizáért ad Jugoszlávia. — Utcasorokat döntöttek romba a szovjet repülők a finn városokban. — Az északi munkásszervezetek támogatják Finnországot. — Indokínai vasút bombázása miatt Amerika tiltakozott Japánban. — Lemondott a holland hadsereg főparancsnoka. —* Lengyel terroralakuíatok szervezkednek Litvániában. — Tözegbrikettet gyártanak Norvégiában a szónhiány miatt. — A tirannai rádióállomást Albániában középhullámú nagy állomássá alakitjak át. — Lefoglalják szükség esetén Franciaorszagoan is a kereskedelmi hajókat. — Knunpli*
