Esztergom és Vidéke, 1940
1940 / 99. szám
2 ESZTERGOM és VIDÉKÉ 1940. december 21 must, a vallási közömbösséget, stb.; ha megtűrjük, vagy talán elő is mozdítjuk a keresztény házasságok és családok szétzüllését s ennek következtében a magyar faj pusztulását, vagy ha elnézünk olyan törekvéseket és szervezkedéseket, amelyeket Szent István, vagy Szent László nem tűrtek volna. Nem azt mondom, hogy az észszerű és üdvös újítások elöl elzárkózzunk, hanem azt, hogy hosszú századok alatt önmagunkon kipróbált magyar rendszereket ok nélkül fel ne cseréljük olyan rendszerekkel, amelyeket még ki sem próbáltak, amelyek nincsenek nemzetünkre szabva, mert a memzetet nem lehet akaratával ellenkező módon boldogítani. A Városi Zeneiskola [tanári hangversenye Zeneiskolánk tanári kara folyó hó 14-én a bencésgimnázium dísztermében tartotta hangversenyét. A hangversenyen megjelent dr. Késmárki Lrey Vilmos főispán és neje, Reviczky Elemér alispán és neje, dr. Mertán János prelátus- kanonok, főegyházmegyei főtanfelügyelő, Maros Antal főszolgabíró és neje, vitéz Szívós-Waldvogel József ny. tábornok és neje, dr. Balogh Albin és Obermüller Ferenc tanügyi főtanácsosok, dr. Brenner Antal h. polgármester, dr. Eggenhojfer Béla kórházigazgató-főorvos és városunk komoly muzsikát kedvelő közönsége, s érdeklődéssel tekintett a sokat Ígérő műsor elé. Hű tolmácsolásban, magával ragadó, technikai nehézségeket bravú ros könnyedséggel legyőző, lendüle tes előadásban hallottuk Vöröss La- josnétól - a zongora tanára — Wéber: Felhívás keringőre, Liszt: Fauszt keringő; Molnár Klárától — a hegedű tanára, a Hubay-díj nyertese — Mendelsohn : Hengedűver- seny 1. tétel, Hubay: Csárdajelenet 11.; dr. Sztárcsevics Lászlótól — a solfége tanára —; Hummel F.: Alleluja. Erkel F.: Ária a .,Bánk bán“ c. operából; ifj. Bállá Edétől — a gordonka tanára — Boccherini: Adagio és Allegro, Ravei: Habanera és Lalo: Intermezzo a d-moll hangversenyből. Zongorán kisért Vöröss Lajosné és dr. Sztárcsevics László A mesterien tolmácsolt klasszikus zene- és énekszámok, s a megjelent előkelő közönség városunk zenei életének kimagasló eseményévé avatta ezt a hangversenyt. Az Esztergomi Balassa Bálist Társaság közgyűiése Az Esztergomi Balassa Bálint Irodalmi és Művészeti Társaság folyó hó 12-én, csütörtökön délután tartotta rendes közgyűlését a Szent Imre gimnázium tanári szobájában, a tagok élénk érdeklődése mellett. Dr. Lépőid Antal, prelátus-kario- nok, elnök nyitotta meg a közgyűlést, majd Homor Imre főtitkár beszámolt a múlt évnek a társasággal kapcsolatos eseményeiről és a társaságnak a nehéz idők dacára kifejtett működéséről, a lévaiak esztergomi szerepléséről és ennek sikeres viszonzásáról, a múlt év decemberében a Fürdő Szállóban lefolyt irodalmi estről, a balassagyarmati Madách Társaság pompás irodalmi estjéről, amelynek viszonzása egyelnie elmaradt a válságos viszonyok miatt. Megemlékezett a november 27-i Erdélyi-estről, amelynek tiszta jövedelméből 170 pengő jutott az erdélyi Ínségeseknek, Kegyelettel áldozott a közgyűlés a társaság műit évben elhunyt tb tagja, Császár Elemér, Glatz Gyula id. Zsolt Nándor, Sámson György emlékének. Eltávozások miatt a rendes tagok, de különösen a pártoló tagok száma leapadt. A szükséghez képest az alapszabályok módosítását mondotta ki a közgyűlés, majd az elnök javaslatára jegyzőkönyvi köszönetét szava zott flomor Imre főtitkár önzetlen fáradozásaiért. Elhatározta a közgyűlés azt is, hogy a tagok névsorát és az alapszabályokat és a tagok értékes közleményeit tartalmazó évkönyvet ad ki. Ezután dr. Lépőid Antal értékes útmutatásokat adott a társaság működésére vonatkozólag és különösen a történelmi kutatások művelésére buzdította a tagokat. Felhívta a figyelmet arra, hogy a történelem- tudomány művelésére különösen termékeny talaj kínálkozik Esztergomban. Itt volt mindenkor a magyar történészek előföldje, Esztergomnak van a legtöbb — még a budapestinél is több — publikált forrásanyaga, hálás munka vár a történelmi kutatás művelőire itt, ahol a gazdag prímási és káptalani leváltárak állnak rendelkezésre. Az elnök javaslatára a társaság új tagjaiul választotta a közgyűlés dr. tlaiczl Kálmán történészt, aki a cseh megszállás alatt különösen értékes magyar történelmi munkásságot fejtett ki, Dávid Antal egyetemi tanárt, a kiváló asszíriológust, városunk szülöttét, dr. Csonkás Mihály gimn. tanárt, eddigi levelező tagot, Ooriczky M. Salvatoris irg. nővért, tanar írónőt, dr. Gerendás Ernő fővárosi könyvtárost, dr. Horváth Henriket, a fővárosi képtar igazgatóját és ifj. Toldy János építészmérnököt. Szóba került a Balassa-serleg ügye is, amely különösen a társaság nemes céljainak népszerűsítését és társadalmi megbecsülését szolgálná, végül a társaság anyagi helyzetének ismertetése után dr. Lépőid Antal elnök a közgyűlést bezárta. Hozzászólás a tokodi üveggyár áthelyezéséhez Vettük az alábbi levelet: Tekintetes Szerkesztőségi A napokban olvasom az „Esztergom és Vidékéiben, hogy a tokodi üveggyárat áthelyezik Ajkára. Nagyon csodálkozunk, hogy az „Esztergom és Vidéke“ csak ilyen szárazon közölte le, talán nem is sejtve, hogy milyen tragikus ez egy Esztergom vidéki községre: Tokodra nézve. Tokod község üveggyáráról híres. Az ország egyetlen üveggyára és most egyszerűen, nem közérdekből, at akarjak helyezni. A tokodi üveggyárnak kb. 1300 munkása van. Ennek 25%-a kolonizált, de 75%-a a környékbeli falvak őslakosságából adódik. A kolonizált munkásságot, akik az üveggyár munkásépületeiben laknak, jogában állana az üveggyárnak áttelepíteni, természetesen a saját költségén. Ezt igy is tervezik. De ki tudja a tokodi, táti, mogyorósbányai földmivesgazdák gyermekeit áttelepíteni ? Hiszen ezek a gazdák nem is tehetnek egyebet, minthogy elsöszülött fiukkal a földet művelik, míg többi gyermekeik az üveggyárban dolgoznak. Sőt a tokodaltarói bányász is úgy találja meg számítását s azért jön az altárói bányához dolgozni, mert családtagjai az üveggyárban dolgozhatnak. Érdemes volna azt is összeszámolni, hogy hány esztergomi jár ki vonattal, kerékpárral az üveggyárba dolgozni ? Mert Esztergomból is sokan keresik kenyerüket a tokodi üveggyárban. Ismételjük, 75%-ot tesz ki a tokodi üveggyár nem kolonizált munkássága. Áthelyezhető-e egy ilyen gyár munkásaival együtt? Es miért éppen Ajkára? Mert ott van a szénbányájuk? Tessék eladni az ottani szenet és tokodi szenet venni! Utóvégre az nem lehet sern közérdek, sem országos érdek, hogy saját szenét használja egy üzem, csak azért, mert igy nagyobb a haszna. Itt tessék szociális, tokodi, táti, mogyorósbányái, esztergomi szempontokat figyelembe venni, mert ez országos érdek és nem üzemi érdek. A tokodi üveggyár közszeretetben álló nagyüzem, mely nemcsak Esztergom és vidékének lakosságát foglalkoztatja, de neveli is, mert intenzív sportéletet él, mely ma már országos hírű. Kérem a tek. Szerkesztőséget, vegye pártfogásába ezt az esztergom- környéki Tokod községet. Tegyen meg mindent, hogy üveggyárától meg ne fosszák, Kérem főispán, alispán és képviselő urunknál odahatni, hogy a tokodi üveggyár ne legyen hűtlen hozzánk, akik olyan hűek vagyunk hozzá! Kérem a tek. Szerkesztőséget, hasson oda Aschner vezérigazgató úrnál is és kérje őt nevünkben, hogy legyen jó hozzánk és ne vigye el Tokodról az üveggyárat. Hány kis fűszer- és csemegeüzlet, hány vendéglő, hány iparos él az üveggyártól, akik most nincstelenekké válnának. Az sem elintézés, hogy az üveggyár helyébe esetleg egy napi egy műszakot (8 órát) végző, vagyis foglalkoztató bőrgyárát telepítenének Tokodra, talán néhány száz munkással. Ez nem tudna annak a bizonyos 75% nem kolonizált mostani üveggyári munkásnak kenyeret adni, sem nem tudná az üveggyár környékén megtelepedett iparosokat éltetni. Kérem a tek. Szerkesztőséget, hogy nb. lapjában, az „Esztergom és Vidékéiben közölje le levelem és mozgasson és tegyen meg mindent, amit csak tehet, hogy az Esztergom és környékére oly fontos üveggyár Tokodon maradjon. Nagyon sok ember kérésére irtani e levelem, melynek szives közléséért fogad a a tek. Szerkesztőség hálás köszönetéin. Tokod, 1940. december 13. Teljes tisztelettel Halm Iván gyógy szírén». Etessük a madarakat! Az állatvédő egyesület felkéri a melegszívű közönséget, hogy az ittmaradt és éhező madarakat — a téli idő beálltával — olajtartalmú magvakkal, faggyúval, esetleg húsleves hulladékkal, főtt hússal etesse, de semmiesetre se kenyérrel, morzsával, mert ez betegséget okoz vasasa; HÍREK A hercegprímás karácsonya. Dr. Serédi Jusztinján bíboros herceg- prímás szerdán Budapestről visszaérkezett székhelyére. A bíboros főpásztor a karácsonyi ünnepeket itthon tölti. Karácsony ünnepén délelőtt 9 órakor nagymisét pontifikái a főszékesegyházban. Itt említjük meg, hogy csütörtökön, december 19-én volt 13. évfordulója annak, hogy az azóta elhunyt XI. Pius pápa a magyar hercegprímást bíborossá nevezte ki. Adomány. Szegény templomaink felruházására dr. Drahos János ált. érseki helynök az Esztergomi Oltáregyesületnek 100 P-t adományozott. Albrecht királyi herceg villásreggelije a hercegprímás tiszteletére. Albrecht királyi herceg és Katalin hercegasszony dr. Serédi Jusz- tiníán hercegprímás tiszteletére kedden villásreggelit adtak. A villásreggelire hivatalosak voltak Gabriella kir. hercegnő, gróf Széchenyi Bertalan és felesége, báró Perényi Zsig- mond, vitéz Bartha Károly honvédelmi miniszter és felesége, dr. Ra- docsay László igazságügyminiszter és felesége, Stolpa József államtitkár és felesége, dr. Hamvas Endre érseki helytartó és Szép László miniszterelnökségi osztályfőnök. Katonai elismerés. Malompataki Béla m. kir. póstaellenőr az 1. hadseregnek Erdély visszaszerzéséhez végzett felvonulása, majd a felszabadult részek megszállásához végzett hadműveletei, végül a megszállt terület katonai közigazgatása alatt, a híradás érdekében kifejtett lelki- ismeretes kötelességteljesítéséért és kimagasló szorgalmáért hadseregparancsnoki dicséretben részesült. Búcsúzás. Mindazon kedves barátaimnak és ismerőseimnek, kiktől eltávozásom alkalmából búcsút venni nem volt módomban, ez úton kívánok minden jót. Gyarmathy Lajos műszaki tanácsos. Jótékonyság. A Magyar Királyban lévő „Szombati Asztaltársaság“ a karácsonyi ünnepek alkalmából 10 szegény családnak adott szere- tetcsomagot (hús, zsír, liszt, burgonya), mintegy 80 pengő értékben. Vitézi értekezlet Párkányban. A párkányi járási vitézek értekezletet tartottak december 8-án a párkányi községházán vitéz dr. Zsiga János járási vitézi hadnagy és főszolgabíró elnöklete alatt. Zsiga János üdvözlő beszédet mondott a Kormányzóról, vitéz Gerecsey László őrnagy pedig az értekezlet tárgysorozatát ismertette, Fontharcos értekezlet Párkányban. A párkányi frontharcosok az elmúlt vasárnap a nagyvendéglőben értekezletet tartottak vitéz dr. Zsiga János vezetőtiszt elnöklete alatt és ezen elhatározták, hogy a szövetségi tagságukban megerősített Párkányban lakó tűzharcosok megalakítják a szövetség helyi csoportját. FÉRFIÖLTÖNY, FELÖLTŐ és TÉLIKABÁTSZÖVETEK ÚGYSZINTÉN NŐI SZÖVETUJDONSÁGOK NAGY VÁLASZTÉKBAN ÁLLANDÓAN KAPHATÓK SZOLIDSÁGÁBÓL KÖZISMERT ILLÉS SÁNDOR DIFATÁR Ú - Ü Z LÉTÉ B E N SZECHENYI-TÉB 21. SZ
