Esztergom és Vidéke, 1940

1940 / 99. szám

2 ESZTERGOM és VIDÉKÉ 1940. december 21 must, a vallási közömbösséget, stb.; ha megtűrjük, vagy talán elő is mozdítjuk a keresztény házasságok és családok szétzüllését s ennek következtében a magyar faj pusztu­lását, vagy ha elnézünk olyan tö­rekvéseket és szervezkedéseket, amelyeket Szent István, vagy Szent László nem tűrtek volna. Nem azt mondom, hogy az ész­szerű és üdvös újítások elöl elzár­kózzunk, hanem azt, hogy hosszú századok alatt önmagunkon kipró­bált magyar rendszereket ok nélkül fel ne cseréljük olyan rendszerekkel, amelyeket még ki sem próbáltak, amelyek nincsenek nemzetünkre szabva, mert a memzetet nem lehet akaratával ellenkező módon bol­dogítani. A Városi Zeneiskola [tanári hangversenye Zeneiskolánk tanári kara folyó hó 14-én a bencésgimnázium dísztermé­ben tartotta hangversenyét. A hangversenyen megjelent dr. Késmárki Lrey Vilmos főispán és neje, Reviczky Elemér alispán és neje, dr. Mertán János prelátus- kanonok, főegyházmegyei főtanfel­ügyelő, Maros Antal főszolgabíró és neje, vitéz Szívós-Waldvogel József ny. tábornok és neje, dr. Balogh Albin és Obermüller Ferenc tanügyi főtanácsosok, dr. Brenner Antal h. polgármester, dr. Eggenhojfer Béla kórházigazgató-főorvos és városunk komoly muzsikát kedvelő közönsége, s érdeklődéssel tekintett a sokat Ígérő műsor elé. Hű tolmácsolásban, magával ra­gadó, technikai nehézségeket bravú ros könnyedséggel legyőző, lendüle tes előadásban hallottuk Vöröss La- josnétól - a zongora tanára — Wéber: Felhívás keringőre, Liszt: Fauszt keringő; Molnár Klárától — a hegedű tanára, a Hubay-díj nyer­tese — Mendelsohn : Hengedűver- seny 1. tétel, Hubay: Csárdajelenet 11.; dr. Sztárcsevics Lászlótól — a solfége tanára —; Hummel F.: Alle­luja. Erkel F.: Ária a .,Bánk bán“ c. operából; ifj. Bállá Edétől — a gordonka tanára — Boccherini: Adagio és Allegro, Ravei: Habanera és Lalo: Intermezzo a d-moll hang­versenyből. Zongorán kisért Vöröss Lajosné és dr. Sztárcsevics László A mesterien tolmácsolt klasszikus zene- és énekszámok, s a megje­lent előkelő közönség városunk zenei életének kimagasló esemé­nyévé avatta ezt a hangversenyt. Az Esztergomi Balassa Bálist Társaság közgyűiése Az Esztergomi Balassa Bálint Iro­dalmi és Művészeti Társaság folyó hó 12-én, csütörtökön délután tar­totta rendes közgyűlését a Szent Imre gimnázium tanári szobájában, a tagok élénk érdeklődése mellett. Dr. Lépőid Antal, prelátus-kario- nok, elnök nyitotta meg a közgyű­lést, majd Homor Imre főtitkár be­számolt a múlt évnek a társaság­gal kapcsolatos eseményeiről és a társaságnak a nehéz idők dacára kifejtett működéséről, a lévaiak esz­tergomi szerepléséről és ennek sike­res viszonzásáról, a múlt év de­cemberében a Fürdő Szállóban le­folyt irodalmi estről, a balassa­gyarmati Madách Társaság pompás irodalmi estjéről, amelynek viszon­zása egyelnie elmaradt a válságos viszonyok miatt. Megemlékezett a november 27-i Erdélyi-estről, amely­nek tiszta jövedelméből 170 pengő jutott az erdélyi Ínségeseknek, Kegyelettel áldozott a közgyűlés a társaság műit évben elhunyt tb tagja, Császár Elemér, Glatz Gyula id. Zsolt Nándor, Sámson György emlékének. Eltávozások miatt a rendes tagok, de különösen a pár­toló tagok száma leapadt. A szükséghez képest az alapsza­bályok módosítását mondotta ki a közgyűlés, majd az elnök javasla­tára jegyzőkönyvi köszönetét szava zott flomor Imre főtitkár önzetlen fáradozásaiért. Elhatározta a köz­gyűlés azt is, hogy a tagok névso­rát és az alapszabályokat és a ta­gok értékes közleményeit tartal­mazó évkönyvet ad ki. Ezután dr. Lépőid Antal értékes út­mutatásokat adott a társaság mű­ködésére vonatkozólag és különö­sen a történelmi kutatások műve­lésére buzdította a tagokat. Felhívta a figyelmet arra, hogy a történelem- tudomány művelésére különösen termékeny talaj kínálkozik Eszter­gomban. Itt volt mindenkor a ma­gyar történészek előföldje, Eszter­gomnak van a legtöbb — még a budapestinél is több — publikált forrásanyaga, hálás munka vár a történelmi kutatás művelőire itt, ahol a gazdag prímási és káptalani leváltárak állnak rendelkezésre. Az elnök javaslatára a társaság új tagjaiul választotta a közgyűlés dr. tlaiczl Kálmán történészt, aki a cseh megszállás alatt különösen értékes magyar történelmi munkás­ságot fejtett ki, Dávid Antal egye­temi tanárt, a kiváló asszíriológust, városunk szülöttét, dr. Csonkás Mi­hály gimn. tanárt, eddigi levelező tagot, Ooriczky M. Salvatoris irg. nővért, tanar írónőt, dr. Gerendás Ernő fővárosi könyvtárost, dr. Hor­váth Henriket, a fővárosi képtar igazgatóját és ifj. Toldy János épí­tészmérnököt. Szóba került a Balassa-serleg ügye is, amely különösen a társa­ság nemes céljainak népszerűsítését és társadalmi megbecsülését szol­gálná, végül a társaság anyagi helyzetének ismertetése után dr. Lépőid Antal elnök a közgyűlést bezárta. Hozzászólás a tokodi üveg­gyár áthelyezéséhez Vettük az alábbi levelet: Tekintetes Szerkesztőségi A napokban olvasom az „Eszter­gom és Vidékéiben, hogy a tokodi üveggyárat áthelyezik Ajkára. Na­gyon csodálkozunk, hogy az „Esz­tergom és Vidéke“ csak ilyen szá­razon közölte le, talán nem is sejtve, hogy milyen tragikus ez egy Esz­tergom vidéki községre: Tokodra nézve. Tokod község üveggyáráról híres. Az ország egyetlen üveggyára és most egyszerűen, nem közérdekből, at akarjak helyezni. A tokodi üveggyárnak kb. 1300 munkása van. Ennek 25%-a kolo­nizált, de 75%-a a környékbeli fal­vak őslakosságából adódik. A kolo­nizált munkásságot, akik az üveg­gyár munkásépületeiben laknak, jo­gában állana az üveggyárnak átte­lepíteni, természetesen a saját költ­ségén. Ezt igy is tervezik. De ki tudja a tokodi, táti, mogyorósbá­nyai földmivesgazdák gyermekeit át­telepíteni ? Hiszen ezek a gazdák nem is tehetnek egyebet, minthogy elsöszülött fiukkal a földet művelik, míg többi gyermekeik az üveggyár­ban dolgoznak. Sőt a tokodaltarói bányász is úgy találja meg számí­tását s azért jön az altárói bányá­hoz dolgozni, mert családtagjai az üveggyárban dolgozhatnak. Érdemes volna azt is összeszá­molni, hogy hány esztergomi jár ki vonattal, kerékpárral az üveggyárba dolgozni ? Mert Esztergomból is so­kan keresik kenyerüket a tokodi üveggyárban. Ismételjük, 75%-ot tesz ki a to­kodi üveggyár nem kolonizált mun­kássága. Áthelyezhető-e egy ilyen gyár munkásaival együtt? Es miért éppen Ajkára? Mert ott van a szén­bányájuk? Tessék eladni az ottani szenet és tokodi szenet venni! Utó­végre az nem lehet sern közérdek, sem országos érdek, hogy saját sze­nét használja egy üzem, csak azért, mert igy nagyobb a haszna. Itt tes­sék szociális, tokodi, táti, mogyo­rósbányái, esztergomi szempontokat figyelembe venni, mert ez országos érdek és nem üzemi érdek. A tokodi üveggyár közszeretetben álló nagyüzem, mely nemcsak Esz­tergom és vidékének lakosságát fog­lalkoztatja, de neveli is, mert inten­zív sportéletet él, mely ma már or­szágos hírű. Kérem a tek. Szerkesztőséget, ve­gye pártfogásába ezt az esztergom- környéki Tokod községet. Tegyen meg mindent, hogy üveggyárától meg ne fosszák, Kérem főispán, al­ispán és képviselő urunknál oda­hatni, hogy a tokodi üveggyár ne legyen hűtlen hozzánk, akik olyan hűek vagyunk hozzá! Kérem a tek. Szerkesztőséget, has­son oda Aschner vezérigazgató úr­nál is és kérje őt nevünkben, hogy legyen jó hozzánk és ne vigye el Tokodról az üveggyárat. Hány kis fűszer- és csemegeüz­let, hány vendéglő, hány iparos él az üveggyártól, akik most nincste­lenekké válnának. Az sem elintézés, hogy az üveggyár helyébe esetleg egy napi egy műszakot (8 órát) vég­ző, vagyis foglalkoztató bőrgyárát telepítenének Tokodra, talán néhány száz munkással. Ez nem tudna an­nak a bizonyos 75% nem koloni­zált mostani üveggyári munkásnak kenyeret adni, sem nem tudná az üveggyár környékén megtelepedett iparosokat éltetni. Kérem a tek. Szerkesztőséget, hogy nb. lapjában, az „Esztergom és Vi­dékéiben közölje le levelem és moz­gasson és tegyen meg mindent, amit csak tehet, hogy az Esztergom és környékére oly fontos üveggyár To­kodon maradjon. Nagyon sok ember kérésére irtani e levelem, melynek szives közléséért fogad a a tek. Szerkesztőség hálás köszönetéin. Tokod, 1940. december 13. Teljes tisztelettel Halm Iván gyógy szírén». Etessük a madarakat! Az állat­védő egyesület felkéri a melegszívű közönséget, hogy az ittmaradt és éhező madarakat — a téli idő be­álltával — olajtartalmú magvakkal, faggyúval, esetleg húsleves hulla­dékkal, főtt hússal etesse, de semmiesetre se kenyérrel, morzsá­val, mert ez betegséget okoz vasasa; HÍREK A hercegprímás karácsonya. Dr. Serédi Jusztinján bíboros herceg- prímás szerdán Budapestről vissza­érkezett székhelyére. A bíboros fő­pásztor a karácsonyi ünnepeket itt­hon tölti. Karácsony ünnepén dél­előtt 9 órakor nagymisét pontifikái a főszékesegyházban. Itt említjük meg, hogy csütörtökön, december 19-én volt 13. évfordulója annak, hogy az azóta elhunyt XI. Pius pápa a magyar hercegprímást bíborossá nevezte ki. Adomány. Szegény templomaink felruházására dr. Drahos János ált. érseki helynök az Esztergomi Oltár­egyesületnek 100 P-t adományozott. Albrecht királyi herceg villás­reggelije a hercegprímás tisztele­tére. Albrecht királyi herceg és Ka­talin hercegasszony dr. Serédi Jusz- tiníán hercegprímás tiszteletére ked­den villásreggelit adtak. A villás­reggelire hivatalosak voltak Gabriella kir. hercegnő, gróf Széchenyi Ber­talan és felesége, báró Perényi Zsig- mond, vitéz Bartha Károly honvé­delmi miniszter és felesége, dr. Ra- docsay László igazságügyminiszter és felesége, Stolpa József államtit­kár és felesége, dr. Hamvas Endre érseki helytartó és Szép László mi­niszterelnökségi osztályfőnök. Katonai elismerés. Malompataki Béla m. kir. póstaellenőr az 1. had­seregnek Erdély visszaszerzéséhez végzett felvonulása, majd a felsza­badult részek megszállásához vég­zett hadműveletei, végül a megszállt terület katonai közigazgatása alatt, a híradás érdekében kifejtett lelki- ismeretes kötelességteljesítéséért és kimagasló szorgalmáért hadsereg­parancsnoki dicséretben részesült. Búcsúzás. Mindazon kedves ba­rátaimnak és ismerőseimnek, kiktől eltávozásom alkalmából búcsút venni nem volt módomban, ez úton kí­vánok minden jót. Gyarmathy Lajos műszaki tanácsos. Jótékonyság. A Magyar Király­ban lévő „Szombati Asztaltársaság“ a karácsonyi ünnepek alkalmából 10 szegény családnak adott szere- tetcsomagot (hús, zsír, liszt, bur­gonya), mintegy 80 pengő értékben. Vitézi értekezlet Párkányban. A párkányi járási vitézek értekezletet tartottak december 8-án a párkányi községházán vitéz dr. Zsiga János já­rási vitézi hadnagy és főszolgabíró elnöklete alatt. Zsiga János üdvözlő beszédet mondott a Kormányzóról, vitéz Gerecsey László őrnagy pedig az értekezlet tárgysorozatát ismer­tette, Fontharcos értekezlet Párkány­ban. A párkányi frontharcosok az elmúlt vasárnap a nagyvendéglőben értekezletet tartottak vitéz dr. Zsiga János vezetőtiszt elnöklete alatt és ezen elhatározták, hogy a szövet­ségi tagságukban megerősített Pár­kányban lakó tűzharcosok megala­kítják a szövetség helyi csoportját. FÉRFIÖLTÖNY, FELÖLTŐ és TÉLIKABÁTSZÖVETEK ÚGYSZINTÉN NŐI SZÖVETUJDONSÁGOK NAGY VÁLASZTÉKBAN ÁLLANDÓAN KAPHATÓK SZOLIDSÁGÁBÓL KÖZISMERT ILLÉS SÁNDOR DIFATÁR Ú - Ü Z LÉTÉ B E N SZECHENYI-TÉB 21. SZ

Next

/
Oldalképek
Tartalom