Esztergom és Vidéke, 1940

1940 / 92. szám

HATVANEGYEDIK ÉVF. 92. SZÁM. SZERDA, 1940. NOVEMBER 27 Szerkesztőség kiadóhivatal: Simor-u. 20. Megjelenik hetenkint kétszer, Keresztény politikai és társadalmi lap. Előfizetési ár 1 hóra: 1 pengő 20 fiilé r. Csütörtökön 10, vasárnap 16 fii. HETI ESEMÉNYEK BELFÖLD Nyolcvan vágón cukrot vittek el a románok a marosvásárhelyi cu­korgyárból — Elárverezik a nagy­váradi Phoebus-gyárat. — Varga iparügyi miniszter Rómába utazott. — Januártól folyósítják a fővárosi alkalmazottak családalapítási kölcsö­nét. — Mussolini és a pápa fogad­ták Varga minisztert. — Belgrád főpolgármestert több napot Buda­pesten töltött. — Internálják a deb­receni árdrágítókat. — Az olasz ki­rály, a japán császár és Hitler táv­iratban üdvözölték a kormányzót. — A mezőgazdaság évi pénzbevétele a megnagyobbodott országban 1600 —1800 millió pengőre tehető. — Magyarországon évenkint 12.000 em­ber hal meg rák-betegségben. KÜLFÖLD Románia is csatlakozott a három­hatalmi egyezményhez. — Kimerii- lőben vannak Anglia pénzügyi erő­forrásai. — Az olasz hadijelentése­ket tiszteletből felállva kell végig­hallgatni. — Anglia gyümölcs szem­pontjából Spanyolországra szorult. — Svájc nem kap többé román olajat. — Hétnapos böjtöt tart a pápa a háború áldozatai fölött érzett fáj­dalma jeléül. — Nyersanyag korlá­tozások történtek Svájcban. — A prágai utcák új neveket kaptak. — Szlovákia is aláírta a háromhatalmi egyezményt. — Meghalt északíror­szág miniszterelnöke. — Romániá­ban Codreanu-bőjtöt és gyászt ren­deltek el. — A francia kormány tilta­kozott Londonban Marseilles bom­bázásáért. — Törökország nem adja fel önként Dardanellákat. — Vas­gárdisták meg akarták szöktetni a börtönből Marinescu román tábor­nokot. — Anglia már hitelbe kér anyagot Amerikától. — Ostromálla­potot rendeltek el Törökország euró­pai körzetében. — Anglia Földközi­tengeri repülőparkot akar vásárolni Amerikától. — Az angol bankok nem fizethetnek többé külföldre de­vizát. — Svédországban újra meg­kezdték a gyufagyártást. — Eleven rákokat raktároznak el Norvégiában. — Amerika nem szállít hitelbe Ang­liának. — Az olasz fassistapárt ki­írtja a pacifista fecsegőket. — Nem zsákmányoltak ágyút és hadíszert a görögök az olaszoktól. — Roosevelt békeakcióra tett indítványt a pápá­nak. — Becsomagolták már a szó­fiai angol követség titkos okmá­nyait. — Spanyolország fokozza vas- és acéltermelését. — Európá­ban 463 rádióállomás van. — Nö­velik a japán kereskedelmi flottát. — Fontos angol haditervek kerültek az olaszok kezébe. — Fokozódik az angolgyűlölet Indiában — Svájc helyreállítja a diplomáciai viszonyt a szovjettel. — Kötelesek a buka­resti háztulajdonosok azonnal kija­víttatni a , megrongált épületeket. — Sztrájkba léptek egy nagy amerikai hadiszergyár munHásai. — London­ban megszűnt az éjszakai forgalom. — Angliában férjhezmenési láz van. —- Bulgária nem rendelt el csapat­összevonásokat. — Codreanu nevelt fia is a zendülű vasgárdistákhoz tartozott. — Julianna holland trón­örökösnő Amerikába utazik. — A jrancia becsületrend keresztjeit zo­máncból és ezüstből gyártják. — A Máltát Gibraltárral összekötő ká­belt az olaszok megszakították. — Lupescuné kincseit elkobozta a ro­mán állam. — Anglia az egyiptomi kormány hozzájárulása nélkül épí­tette meg a szudáni hadiutak — A földrengés Besszarábiában is nagy pusztításokat okozott. — Olaszor­szág öt új hidat épít a Tiberisen. — A jrancia hadbíróság közel száz embert Ítélt súlyos börtönre kom­munista üzelmek miatt. — Az ál­lamnak ajándékozta villáját Lind- bergh amerikai ezredes. — Romá­nia volt országőrparancsnoka agyon­lőtte magát. — Az angolok a gib- raltári csatorna fölé függő-hidat épí­tenek. — Internálták a jeruzsálemi pátriárkát. Mi legyen a mezőgazda- sági szakiskolával? E lap legutóbbi számában olvas­tam, hogy az esztergomi iskolaszék, a mezőgazdasági szakiskola igazga­tójának beadványát tárgyalta, amely azt javasolja, hogy szűnjön meg a mezőgazdasági szakiskola, mert an­nak itt nálunk nincs létjogosult­sága. A beadványban felsorolt indokok alaposak és helytállók. Szerintem eleve elhibázott dolog volt ennek az intézménynek ilyen­formában való megvalósítása Sőt csodálkozni lehet azon, hogy akkor, amikor a statisztikák korszakát él­jük, ezt az intézményt, mint ilyet, itt nálunk megszervezték. Illetékes helyen mindig azt han­goztatják, hogy mielőtt valamit ten­nénk, alapos előtanulmányokat, ta­nácskozásokat kell végezni és sem­mit sem szabad elhamarkodni. Már maga a szakiskola fogalma azt je­lenti, hogy az serdültebb ifjúság és nem gyermekek számára való intéz­mény, mert célját így sohasem éri el. Népünk amúgy is konzervatív természetű sőt sokhelyen csökönyö­sen ragaszkodik az apjától tanul­takhoz és ma már csak a kézzel fogható és szemmel látható ered­mények után indul és ilyeneket fo­gad el. A mezőgazdasági szakiskola igazi célját csak akkor éri el, ha azt 17— 19 éves ifjúság számára szervezik meg, ott, ahol arra szükség van, ahol a birtok nincs annyira elap­rózva, mint nálunk. Az ilyen iskolá­ból kikerült ifjú már képes arra, hogy az iskolában tanultakat leg­alább részben megvalósíthassa atyja gazdaságában; de hallgat-e egy apa 13—15 éves gyermekére, mikor az esetleg előhozakodik az iskolában tanultakkal ? Sokat hallunk irányított gazdálko­dásról manapság, be is lett több­ször jelentve, de én még nem hal­lottam és nem olvastam olyan ren­deletről, amely ennek a végrehajtá­sával, vagy behozatalával foglal­kozna. A földműveléssel foglalkozó esz­tergomi lakósok nagy része elapró­zott nadrágszijkeskeny földeken gaz­dálkodnak, illetve ezekből tengődnek. Pedig meg lehet élni szépen 2—3 hold földből is, ha megvan hozzá a szakértelem és némi befektetés. Tessék tehát egy olyan szakisko­lát felállítani, illetve a jelenlegi me­zőgazdasági szakiskolát olyan isko­lává átszervezni, amelyik megtanítja népünket arra, hogyan lehet 2—3 hold földből is tisztességesen meg­élni ! Vannak egyes vidékek, pl. Sop- ronmegyében Hegykő község vidé­kén, ahol az elaprózott birtokon zöldségtermelést űznek a lakósok és szépen megélnek belőle. A mi ha tárunk is alkalmas zöldségterme­lésre, azonkívül gyümölcs és szőlő- termelésre is. Tessék tehát a mező- gazdasági szakiskolát zöldség, gyü­mölcs és szőlészeti szakiskolává átszervezni. Ehhez nem is kell nagy befektetés az állam részéről sem és az adott viszonyok közt ez felelne meg elsősorban is Esztergom föld­míves lakossága életszükségletének. Hazánkban az itt élő bulgárok ne­héz pénzeket keresnek zöldségterme­léssel. Hát a magyar nem képes arra, amire a bulgár? Dehogy is nem ! Keskemét, Cegléd, Nagykőrös vidéke is példa rá, csak követni kell a jó példát, mert ha valakire áll ez a közmondás: Segíts maga­don, az Isten is megsegít, úgy ez mi ránk különösen alkalmazható. Nincs más hátra, csak az, hogy minél előbb még kell próbálni! Kapuvári Eolasaár Elemér. Kedvezmény előfizetőinknek! Á hosszú féli hónapokra kívánunk f. előfizetőinknek jó könyveket ad­ni olvasásra és ezért azt az előnyös kedvezményt nyújtjuk, hogy előfi­zetőink 1.50 pengő havidíj helyett 1 pengő kedvezményes havi kői- csöndíjért kapja kölcsön a könyve­ket a MÜLLER-féle kölcsönkönyv­tárbán. Az 1 pengőért is naponta lehet cserélni és az új megjelenésű könyvek is kölcsön kaphatók. A pannonhalmi főapát a pápánál. XII. Pius pápa magánkihallgatáson fogadta Kelemen Krizosztom pannon­halmi főapátot. Halálozás. Kégly József nyug. községi vezető jegyző f. hó 25 én, életének 70-ik évében elhunyt. Te­metése f. hó 27-én d. e. fél 11 óra­kor volt a nyergesújfalui temető halottasházából az ugyanottani sír­kertbe. Az elhunyt jegyző várme­gyénk jegyzői karának érdemes tagja volt. Működése idején sok tisztelőt és jóbarátot szerzett magá­nak. Megérdemelt nyugdíjba vonu­lásakor a tisztelet, hála és megbe­csülés kisérte őt nyugalomba. Most a temetésénél, a végtisztességadás- nál nyilvánult meg impozáns rész­vét köztiszteletben álló személye iránt. Nyugodjék békében. Köszönet. Vitéz Szívós-Waldvoge l József ny. tábornok hat könyvet és több füzetet ajándékozott az eszter­gomi Levente Egyesületnek. Ezúton is hálás köszönetét mond érte az Elnökség, Adományok a szegény gyerme­kek felruházására. Az Esztergomi Polgári Egyesület, mint minden év­ben, így az idén is december 15-én tartandó gyermekfelruházási ünne­pélye alkalmával siet segítségére azon szegénysorsú gyermekeknek, kiknek a kis Jézus a meleg cipőt és ruhát a nemes és jószívű em­berek szívének megnyilatkozása út­ján szokta elküldeni. Az elnökség ezúton kéri tagjait és a szegényügy barátait, hogy az idén is nemes ál­dozatkészségükkel az egyesület se­gítségére lenni szíveskedjenek. Úgy a pénzbeli, mint a természetbeli adományokat köszönettel fogadjuk és kéri azokat Giegler Ferenc pénz­táros zenebazár-üzletébe juttatni. Hálás köszönettel nyugtázzuk az eddig beérkezett szíves adományo­kat: Schrank Ödön 10, Weisz Sán­dor 4, Laiszky Kázmér 2, Perneczky Gyula 1 pengő. Belvárosi Olvasókör kultúrestje. A téli időszak közeledésével egy­másután kezdik meg az egyesületek kultúrmunkájukat. A Simor-utcai Belv. Kát. Olvasókör szokásos kul- túrestjeit advent első vasárnapjával f. évi dec. 1-én kezdi meg. Meg­nyitó előadást tart: „Kicsoda Krisz­tus?“ címmel dr. Eelber Gyula c. kanonok, belv. plébános, az Olvasó­kör elnöke II. előadás: „Erdély tör­ténete.“ Előadó: Kisházi Mihály gyak. isk. tanító. A kisérő műsor­ban a Kioc tagjai szerepelnek sza­valattal és egyfelvonásos színművel. A kultúrest kezdete esti 7 óra. A kultúresten nemcsak az Olvasókör tagjait, azok hozzátartozóit, hanem mindenkit szívesen lát a vezetőség. A református egyházközség sza­vazati jogosultsággal biró, vagyis egyházi adójukkal nem hátralékos egyháztagok névjegyzéke a lelkészi irodán közszemlére van kitéve. De­cember 3-ig megtekinthető a hiva­talos órák alatt d. e. 10—12-ig. Három irányban szervezik meg az ország zsírszükségletének biz­tosítását. A kormányzat mindent elkövet, hogy az ország zsirellátási nehézségeit kiküszöbölje. Az ország zsírszükségletének ellátását három irányban kívánják megszervezni. Elsősorban az üzemeket, gyár- és bányavállalatokat akarják kötelezni arra, hogy alkalmazottaik zsírszük- szégletének biztosítására hizlalási szerződéseket kössenek a gazdák­kal. A városok szintén felszólítást kaptak, hogy zsírszükségletük fede­zése céljából részint ők maguk kezd­jenek hizlalást, vagy pedig hizlalási szerződésekkel gondoskodjanak a szükséglet kielégítéséről. A gazdá­kat pedig hizlalási hitelekkel támo­gatják a zsírtermelés nagymérvű előmozdítása érdekében.

Next

/
Oldalképek
Tartalom