Esztergom és Vidéke, 1940

1940 / 91. szám

HATVANEGYEDIK ÉVF. 91. SZÁM. SZOMBAT, 1940. NOVEMBER 23 Szerkesztőség kiadóhivatal: Simor-u. 20. Megjelenik hetenkint kétszer, Keresztény politikai és társadalmi lap. Előfizetési ár 1 hóra: 1 pengő 20 fillér. Csütörtökön 10, vasárnap 16 fii. Erdélyi-est A Balassa Bálint Irodalmi és Művészeti Társaság folyó hó 24-én, vasárnap esti 6 órai kezdettel a Szent István Für- döszálloda szinháztermében, a felszabadult erdélyi országré­szek megpróbáltatásokat szen­vedett ínséges magyarjainak felsegélyezése céljára a Fő- méltóságú Asszony legfőbb védnöksége alatt álló „Erdély ért“ - ak ei ó javára jótékonycélú „Erdélyi- estet(( rendez. Belépődíj nincs, a pénztár­nál megváltandó műsor ára személyenkint 50 fillér. A társaság a jótékonycélra for­dítandó felülfizetéseket kö­szönettel fogja nyugtázni. Az emelkedett hangú ha­zafias és tudományos estet dr. Késmárki Frey Vilmos, vármegyénk főispánja fogja megnyitni. Helyet az ifjúságnak! A szó szoros értelmében kell felkiáltanunk Esztergomban: he­lyet az ifjúságnak. E hó 15-én ugyanis megkez­dődött a leventegyakorlatozás és a számbavétel után kiderült, hogy a nagyszámú leventecsopor­tok számára nincs hely a gya­korlatozásra. A város ugyan az ifjúság haza­fias nevelésének fontosságát át­érezve és méltányolva, a Kossuth L.-utcában külön leventeotthont építtetett át és rendeztetek be a leventeifjúság számára. Ez a helyiség meg is felel a célnak, azonban gyakorlóhelyiségül szűk. Rossz idő esetén ugyanis szük­ség van olyan tágasabb helyi­ségekre, ahol a zártrendű, cso­portos gyakorlatokat elvégezhet- hetnék a leventék. Most erre a célra helyiséget keres a leventevezetőség és a városhoz fordult. Az elemi isko­lák helyiségeit kéri, azonban ezek az épületek most egész napon át el vannak foglalva a tanintézetek által, de ettől elte­kintve a kis gyermekek számára épültek és nagyobb megterhe­lést nem bírnak el. A mérnöki szakvizsgálat ered­ményeképpen már előző években — amikor ott leventegyakorla­tok folytak —, megállapították, hogy az ütemes gyakorlatozást nem bírja ki az épület s hogy annak idején a falakon mutatko­zott repedések oka a csoportos gyakorlatozás. Az iskolaszék, mint a város iskolaépületeinek felelős őre, kéri a polgármestert, segítse hozzá a leventevezetőséget, hogy más helyiséget találjon a város területén a leventegyakorlatozás céljára. Amikor a város a levente­otthon megépítését elhatározta, szó volt arról, hogy a régi vil­lanytelep épületét engedi át gya­korlatozásra. fia talán mai álla­potában nem alkalmas, akkor át kell alakítani a leventék szá­mára, — vagy bármi más mó­don meg kell oldani a kérdést, mert elvitathatatlan, hogy a leventeifjúságnak helyet kell te­remteni. A mezőgazdasági népis­kola beszüntetését kéri az iskola igazgatója Esztergom város iskolaszéke f. hó 14-én csütörtökön délután Dr. Drahos dános érseki helytartó elnöklésével gyűlést tartott a városházán. A gyűlés egyik legérdekesebb tár­gya volt az a kérvény, amelyben az esztergomi mezőgazdasági népisko­lának a folyó tanév végével való beszüntetését kéri a kultuszminisz­tertől az intézet igazgatója és ame­lyet a kir. tanfelügyelő felterjesztés előtt véleményezés céljából küldött meg az iskolaszéknek, A nem mindennapi kérvény ismer­tetését érdeklődéssel és meglepetés­sel hallgatta az iskolaszék. Érdekes, de kissé elszomorító indo­kok alapján kéri az igazgató az iskola beszüntetését. Felsorolja, hogy osz- tályonkint a 14—20-as tanulólét­számnak is csak a fele jelenik meg a büntetéskiírások dacára, Megálla­pítja, hogy Esztergom lakóinak fog­lalkozásánál fogva sem látszik biz­tosítottnak a mezőgazdasági népis­kola jövője. A VII. és Vili. osztályok­ba szívesebben Íratják be gyerme­keiket a szülők. A csekély létszám is csak abban a hiszemben iratko­zott be a mezőgazdasági népiskolába, hogy nem kell mindennap járnia és nem azért, hogy mint jövendő mező­gazda képezze magát. Az igazgató utal arra, hogy a 90.000 pengős államsegélyből még csak 5000 pengő fogyotté! az iskola bútorzatára, éppen azért javasolja a beszüntetést még az építkezés megkezdése előtt. Figyelemre méltó az a megállapí­tás is, hogy Esztergomban alig 16-18 öt holdon felüli gazdaság van és mert az 1—5 holdas törpebirtok nem biztosítja a gyermekek jövőjét, a gazdálkodással foglalkozó eszter­gomi szülők nem adják gyermekei­ket a mezőgazdasági népiskolába, hanem más életpályára küldik. A kisérő levelében a kir. tanfel­ügyelő is szomorú képet fest a mező- gazdasági népiskoláról, amely két­ségtelenül súlyos válsággal küzd. Megfelelő épület, felszerelés és gya­korlóterület híján nem képes hiva­tását betölteni, a kilátásba helyezett 90 ezer pengős államsegély viszont az anyagárak emelkedése folytán vásárló értékét illetőleg napról-napra csökken, úgy hogy ennek megfele­lően minél tovább húzódik az épít­kezés, annál nagyobb lesz az az összeg, amely a várost terhelné az építkezéssel és a felszerelés bizto­sításával kapcsolatosan. A fenti okok miatt és azért is, amivel a gyér is­kolalátogatás miatt a túlméretezett tantestület is szinte tétlenségre van kárhoztatva, a kir. tanfelügyelő arra kéri az iskolaszéket, hogy lépjen érintkezésbe a város vezetőségével az iskola működése elé tornyosuló nehézségek elhárítása és az építke­zés mielőbbi megindítása céljából. Dr. Drahos János elnök hang­súlyozta, hogy az iskolaszék már a mezőgazdasági népiskola létesítésé­nek kezdetén előre látta a nehézsé­geket. Vitéz Szívós-Waldvoqel József ny. tábornok hozzászólásában a város­nál beszerzett adatai alapjan tájé­koztatta az iskolaszéket azokról a költségekről, amelyek a 90.000 P-s ajándék felhasználása mellett a vá­rost terhelik. Minimálisan 45.000 P-t tesz ki előreláthatólag az a költség (telekvétel, felszerelés, beruházásstb), amelyet a város közönségének visel­nie kellene. Ezt nem bírja el ez a szegény város. A mezőgazdasági irányú VII—Vili. osztályban is elsa­játíthatják földmíves gyermekeink azokat az ismereteket, amelyekre szükségük van, a város gazdaságát pedig mintagazdasággá kell kifej­leszteni, hogy ott gyakorlatilag is képezhessék magukat gazdaifjaink. A hozzászólások után abban álla podott meg az iskolaszék, hogy a város vezetőségénél tiszta képet igyekszik nyerni az építkezés, felsze­relés költségeiről, azután dönt a mezőgazdasági népiskola sorsáról. Ünnepély az érseki tanitónőképzőben A vízivárosi Érseki Tanítónőképző Intézet szombaton és vasárnap Árpád­házi Szent Erzsébet tiszteletére és Erdély felszabadulása örömére igen szépen sikerült ünnepélyt rendezett. Az ünnepségen megjelentek váro­sunk vezetői igen nagy számban, a társintézetek igazgatói és tanárai, a szülők és az érdeklődő nagyközön­ség. Az ünnepi beszédet Dr. Giegler Károly primási irogaigazgató mon­dotta. Nagyhatású beszédében vázolta a nő igazi hivatását, amelynek most is, mint mindig a családi élet a terü­lete. Szent Erzsébet példáját kell ma heti események BELFÖLD Magyarország csatlakozott a há­romhatalmi egyezményhez. — 500 hallgatóval kezdte meg működését a szegedi fiorthy-egyetem. — 7000 tanító és tanár kapott állást ebben az évben. — 8 millió pengőt for­dított szociális célokra egy év alatt a Salgótarjáni Rt. — Állati takar­mányt készítenek vadgesztenyéből. — Szovjethajók szállítanak a Du­nán német árút. — Németország és Olaszország veszi át a magyar pulykákat. — Magyar kereskedelmi flottát állítanak fel Fiúméban. — Albrecht kir. herceg ezredes lett. — A betétállomány újra kétmilliárd pen­gőre emelkedett. — Jugoszlávia 5000 vágón sót akar venni Magyar- országon. — Harminchat millióra emelkedett a győri vagongyár for­galma. — 250 millió lesz a belső magyar kölcsön első része. — Deb­recenben 2 és félmilliós közmunka indul meg. — Közel százezer cipőt készítenek az erdélyi ínségeseknek. — Tizenhárom székelyföldi szesz­gyárat helyeztek üzembe. — 25.000 gyümölcsfát osztottak ki kecskeméti kisgazdák között. — Olaszország magyar kikötőnek szánta Fiúmét. — Több mint 1600 főiskolai hallgató jelentkezett a kolozsvári egyetemre. — Lágymányoson építik fel a nem­zeti stadiont. — Három új kereske­delmi hajó építését kezdték meg. — Heti 10 vagonnal több zsírt kap ezentúl Budapest. KÜLFÖLD Az olaszok elfogták Szicíliában az angol légimarsait. — Amerikai ha­dihajók feltartóztattak német teher- gőzösöket. — Húszezer tűzvész volt Londonban. — Jugoszláviában le­zuhant egy angol repülőgép. — Az indokínai japánellenes szervezeteket feloszlatták. — Hitlerrel tárgyalt a bolgár király. — Antonescu ismét Berlinbe utazott. — Földalatti re­pülőgépgyárat építenek Amerikában. — Angol katonákat fogtak el az olaszok a görög fronton. — Európa legnagyobb felhőkarcolója Belgrád- ban fog felépülni. — Párisba köl­tözik a francia kormány. — Ro­mánia, Bulgária és Szlovákia is csatlakozik a háromhatalmi egyez­ményhez. — Függő hidat építenek az angolok a gibraltári csatorna fölé. Állami ellenőrzés alá vonták a nor­vég hajózást. — Rengeteg elhelyez­hetetlen kávékészlet van Holland- Indiában. — Bezárták az insbrucki és a halli szerzetes-kolostorokat. — Agglegényadót vezetnek be Bulgá­riában. — Amerikai hadihajók el­lenőrzik a tengeri forgalmat. — Re­pülőgépeket kért Görögország Ame­rikától. — Felemelték 3 százalékkal a márka felárát. — Svédország le­mondott az amerikai hitelről. — Megerősítik az angolok a szigetté vált Gibraltárt. — Kihantoliák és újra eltemetik Codreanu román vas­gárdista vezér holttestét. — Felosz­latták a svájci Nemzeti Munkaköz­pontot. — A portugál trónkövetelő­nek megengedték a határátlépést. —

Next

/
Oldalképek
Tartalom