Esztergom és Vidéke, 1940
1940 / 89. szám
2 ESZTERGOM és VIDÉKÉ 1940. november 16 mellékleteként volt fenntartható. Volna tehát mind látszólagos közszükséglet a gőzfürdő, melyre télen- nyáron sok betegnek van szüksége. Ám azt látjuk, hogy ez sem kell a közönségünknek. Az a néhány kösz- vényes, podegrás, rheumás hiába dicséri jó hatását; nem tud népszerű lenni és a forgalom statisztikai adatai elkedvetlenítő képet mutatnak. Dacára, hogy a fürdőtelepnek ez az üzeme évek óta veszteséges számadásokkal zárul, a tulajdonos a város közönsége iránti figyelemből mégis állandóan fenntartotta napjainkig. Azonban ... és itt érkezett fordulópontjához ez a régtől mostohán támogatott kérdés. A gőzkazán, mely eddig hűségesen táplálta a gőzkamrákat, meleg fürdőkemencét, fürdőkádakat és a fűtőtesteket, — minden haladó alkotása véges lévén, — véglegesen felmondta a szolgálatot. A hatalmas ötméteres kazán vastag, kovácsolt vasfalát kimarta a tűz és örök ellensége a viz, kijavíthatatlanul tönkre ment. Történt pedig a lehető legrosszabb időben, a téli főidény előtt és a háborús nyersanyaghiány legválságosabb idejében. Jó szerencse még, hogy az. elgyengült magas feszültségű kazán fel nem robbant és nem okozott szerencsétlenséget. A fürdőtulajdonos Takarékpénztár vezetősége most ezt a kemény diót kell, hogy feltörje: érdetnes-e veszteséges üzletbe a szükséges tízezer pengőt belekölteni és e mellett legalább tíz hétig várni a helyreállítási munkákra? Ezzel a kérdőjellel elérkeztünk fejtegetésünk végére. Mert hiába jó a víz, hiába hoz a Takarékpénztár áldozatot, a pártolás hiánya miatt — úgy érezzük — a közönség el fogja veszíteni ezt a régi, közszükségletet kielégíteni óhajtó városi intézményt. Mert a mai világban egyetlen intézménytől sem lehet kívánni, hogy veszteséges üzeme fenntartásával közjótékonyságot gyakoroljon. A MÉP válaszmányának ülése Párkányban A Magyar Élet Pártja párkányi és esztergomi választókerületeinek választmányai vasárnap délután tartották meg Párkányban az ezévi nagy választmányi ülésüket közel ezer főnyi választmányi tag részvételével. Az ülés elnöki asztalánál ott láttuk dr. Antal István igazságügyi államtitkárt, ár.Késmárki Frey Vilmos főispánt, dr. Porubszky Gézát, a párkányi kerület országgyűlési képviselőjét, Gürtler Dénes és Salkovszky Jenő országgyűlési képviselőket, Azsaltovics Gyula párkányi és dr. Divéky István esztergomi kerületi vezetőket. Az ülést Azsaltovics Gyula elnök nyitotta meg, hitet téve a párkányi kerületnek a kormányzópárt iránt való hűségéről s emelkedett szavak mellett tett indítványt arra, hogy a nagyválasztmány táviratilag üdvözölje a pártvezért. Ezután Porubszky Géza, a kerület orszgy. képviselője, beszámolt a kormány és a törvényhozás munkásságáról, majd Antal István államtitkár másfélóras beszédben ismertette az ország időszerű külső és belső kérdéseiről. — A nemzet előtt álló legfontosabb feladat ma az, — mondotta többek között — hogy helyt tudjon állni a körülötte tomboló világzivatarban, amelynek időtartamát ma még senki sem láthatja előre. — Féltő gonddal kell ügyelnünk a magyarság erkölcsi és hatalmi erőinek épségére, ellenállnunk minden olyan igyekezetnek, amely az erők állására vezetne és küzdenünk azok ellen a kísérletek ellen, amelyek ezekben a válságos időkben meggyengíthetnék a nemzet egységes lelki és politikai erőkifejtését. — «Sajnos, a veszedelmeken még nem vagyunk túl s minden pillanatban készen kell állnunk, hogy ismét latbavessük a nemzet egész anyagi és lelki ellenállóerejét. A belső egység, rend, nyugalom s a termelő munka zavartalanságának fenntartása ma nemcsak élet, de egyenesen sorskérdés a számunkra s nagy barátainknak is az ő hatalmas élethalál küzdelmükbe azzal teszünk a legnagyobb szolgálatot, ha a mi kis országunkat itt a hátuk mögött a rend, a nyugalom és a termelés mintaállamává fejlesztjük. E cél elérése végett vannak feladataink gazdasági téren, szociális téren, a nemzetszervezés, illetve a közjog területén, de vannak feladataink lelki téren Is. — Legnagyobb feladataink lelki téren vannak: egyensúlyt, békét, bizalmat kell teremtenünk a magyar lelkekben, kiűznünk a kétkedés, a a csüggedés és a kicsinyesség szellemét s megszüntetnünk a defetiz- musnak azt a ragályát, amely néha erőre kap a polgárság szellemén. Semmiféle defetizmusra nincsen ok: ebben az országban mindenki ott van a helyén, akinek kötelességei vannak polgártársaival szemben. Az 1918-as események ebben az országban megismétlődni soha semmiféle színben és formában sem fognak, nemcsak azért nem, mert most a konzulok ébren őrködnek, de azért sem, mert a Catilinák az egész nemzeti közvélemény egységes és töretlen akaratával találják szemben magukat. — Tudomásul kell venni, hogy elmúltak azok az idők, amikor az ország sorsát a pesti külvárosok döntötték el: ma az ország sorsa a falusi milliók kezében van, ezek pedig békét, nyugalmat, egységet es fegyelmet akarnak. Ezért vannak ezek a falusi milliók mi mellettünk — a keresztény és nemzeti politika mellett —, mert egyedül ez a politika az, amely békét, nyugalmat, a polgári munka folytonosságát s az ország viszonyainak zökkenésmentes átalakítását biztosítani tudja. — E keresztény és nemzeti politika mögött már húsz esztendős múlt áll — egy szegedi ellenforradalmi múlt, egy másfélévtizedes küzdelmi korszak —, amelyet a baloldallal folytatott és Gömbös Gyulától kezdve folytat ma is az alkolás és beteljesedés korszaka, amelynek egyes határkövéit az ország háromszori meggyarapodasa jelzi. Mi, akik e politikának voltunk és vagyunk a munkásai, ezt a jobboldaliságot senki által magunktól elvitatni nem engedjük, legkevésbbé azoktól a politikai újoncoktól, akiket nein láttunk magunk körül, mikor ezért a gondolatért harcolni és szenvedni kellett. — Mi jobboldaliak voltunk, vagyunk és maradunk, soha más utakat nem jártunk, legkevésbbé pedig a forradalom útját, amely tagadása minden jobboldali gondolatnak. A jobboldaliság és az erőszak összeférhetetlenek egymással, az erőszak a marxizmus politikai módszere s aki magát jobboldalinak tartja, de közben az erőszak-politikát munkálja, az lényegében marxista-szocialista, forradalmár, akármilyen köntöst is húz magára. — A politikában a módszereken sokszor nagyobb hangsúly van, mint az elvi célkitűzéseken s méltatlan módszerekkel, alantas eszközökkel nem lehet nagy nemzeti célokat szolgálni. A jobboldali politika lényege a nemes eszközök összhangján nyugszik, s ha valamilyen politikából e tényezők valamelyike hiányzik, az nem jobboldali politika s nincs lét- jogosultsága a magyar földön. A népes választmányi gyűlés a Himnusz eléneklésével ért véget. Tűzharcos közlemények Bajtársak ! Vezetőségünk előterjesztésére az Országos Elnökség hozzájárult ahhoz, hogy az eddig átigazolásra nem jelentkezett Bajtársak ebbeli szándékuknak még eleget tehetnek. Felkérem ezért a még át nem igazolt Bajtársakat, hogy összes katonai okmányaikkal (Károly csap. kér., kitüntetések igazolványai, leszerelési irat, stb.) alulírott lakásán minden délután 3—5 óráig és vasárnap délelőtt 9-11 óráig jelentkezzenek. Fényképes tűzharcos igazolójegyeiket is hozzák magukkal. November hó 17 én délelőtt 10 órakor a városházán tájékoztató megbeszélést tartunk. December hó 8-án az Országos Elnökség Budapesten nagytanácsülést és dísztáborozást tart, amelyen már résztvesznek az eddig visszatért Felvidék és Erdély bajtársai is. Felkérem a formaruhával rendelkező Bajtársakat, hogy részvételünk megbeszélése céljából alulírott lakásán a fenti órákban felkeresni szíveskedjenek. Sürgős! Ismételten hangsúlyozom a Bajtársak előtt a felebaráti, bajtársi szeretet ápolását, tartsunk össze s erős akarattal, igaz magyar hazafiúi szeretettel dolgozzunk szeretett magyar hazánk, Nagymagyarország újjáépítésén : Esztergom, 1940. november 13 Bajtársi üdvözlettel: Báíky Endre s. k. íőiitk .r Csúcsteljesítmény a postás lövészversenyen Az Esztergomi Postás Lövész Szakosztály f. hó 10-én rendezte meg meghívásos célíövőversenyét a MOVE Lövészcsapat lőterén, amelyen résztvettek a fővárosi és helybeli postás csapatok, az Esztergomi és Újpesti MOVE csapatok, a 1 okodüveggyári Lövészcsapat és a helybeli középiskolák versenyzői. A verseny reggel 8 órakor kezdődött s mindvégig izgalmas, de szép levezetésű versennyé minősült. A verseny nívóját nagyban emelte Ochsenfeld János ezredes, megyei és városi katonai parancsnok, valamint Dr. Brenner Antal h. polgármester, MOVE S. E. elnökének jelenléte, akik az elért eredmények felett teljes megelégedésüket fejezték ki. Ott láttuk még a Lövészszövetség képviseletében Dr. Katona szövetségi kiküldöttet, Horváth Zoltán postafelügyelő, postafőnököt és Boromisza Gyula bencés gimnáziumi testnevelő tanárt, aki a rendezés és bírálat munkájában fáradt hatatlanul közreműködött. A verseny kimagasló eseménye egy csúcsteljesítmény volt, melyet Török István (Bpesti P. Les.) 290 pont egységgel ért el az egyéni versenyben, Nagy Sándorné (Bpesti P. Les.) pedig kétszer 50-es pont egységgel a kapáslövésben a megérdemelt első helyezett lett. A verseny eredményei a következők : Kunder-vándordíj esztergommegyei csapatok részére : 1. Esziergomi Postás Lövészcsapat 1343, 2. Esztergomi MOVE Szent István Lövészcsapat 1326, 3. Tokodüveg- gyári Lövészcsapat 1212 pont egységgel. Egyéni: 1. Marosujvári (E. P, Les.) 281 p. Nyílt csapatverseny: 1. Bpesti P. Les. 1394, 2. Esztergomi MOVE 1326, 3 Újpesti MOVE 1282, 4. Tokodi Les. 1212 ponttal. Egyéni verseny : I. csoport, 1—11. oszt. lövészek részére : 1. Török István (Bp. P. Les ) 290, 2. Marosujvári Gyula (E. P. Les.) 281, 3. Lahucsky István (E. P. Les.) 278, 4. Nagy Sándorné (Bp. P. Les.) 276, 5. Martsa István (E. MOVE) 275 ponttal. II. csoport, III—IV. o, lövészek részére : 1. Siklósi Gyula (E. P. Les.) 277, 2. Fábián Ferenc (Újpesti MOVE) 275, 3. Ajtay János (Komáromi HOT1S) 264, 4. Almásy Ferenc (Bp. P. Les.) 263, 5. Madarász Gyula (E. MOVE) 258 ponttal. III. csoport, V. o. lövészek részére: 1. Németh Ferenc (E. P. Les.) 257, 2. Ágotái László (E. MOVE) 254, 3. Bognár János (E. MOVE) 243 ponttal. IV. csoport, Vl. oszt. lövészek részére : 1. Formanek Jenő (E. MOVE) 260, 2. Bátori István (E. MOVE) 255 ponttal, V. csoport, kezdők versenye : 1. Szabó Ferenc (E. MOVE) 264, 2. Vándor Ferenc (Tokodi Les.) 251, 3. Hajnali Gyula (E. P. Les.) 250, 4. Zabinyik Ferenc (Tokodi Les.) 239, 5. Bognár Ferenc (E. MOVE) 238, 6. Dr. Abonyj Géza (E. MOVE) 235 ponttal. Középiskolások versenye : 1. Tili István (Bencés gimn.) 258, 2. Hauser István (B. g.) 232, 3. Segély Gyula (B. g.) 228, 4. Mezei Mihály (Tanítóképző) 217 ponttal. Kapásverseny : 1. Nagy Sándorné (Bp. P. Les.) 50 4-50, 2. Siklósi Gyula (E.P. Les.) 50, 3, Marosujvári Gyula (E. P. Les.) 50, 4. Almásy Ferenc (Bp. P. Les.) 49, 5. Csikesz Lajos (Bp. P. Les) 49, 6. Fábián Ferenc (Újpesti MOVE) 48 ponttal. A dijakat Revisnyei Reviczky Elemér alispán képviseletében Dr. Brenner Antal h. polgármester, MOVE S. E. elnöke, ünnepi beszéd keretében osztotta ki. Hazafias érzéstől áthatott s a jelenlegi európai válsággal kapcsolatos beszédében rámutatott arra a nagyfontosságú elhivatottságra, amelyet a céllövészet s annak minden kultiválója van hivatott megvalósítani nemcsaklegyéni érdekből és verseny- szempontból, hanem egyenesen hazafias kötelesség szempontjából akkor, amikor a mai európai tűzben meg kell mutatnunk nemzeti erőnket, önállóságunkat, összetartásunkat függetlenségünk érdekében és ezzel az erővel kell beilleszkednünk s helyet követelnünk nagy barátaink mellett az új európai rendezésben. Hazaszeretetre, áldozatkészségre, fegyelemre és becsületességre buzdította a lövészeket s az ifjúságot, akiknek kezében van letéve hazánk sorsa, jövője, nagysága és dicsősége, vagy nemléte. Majd köszönetét mondott azoknak, akik dijak adományozásával elősegítették a verseny megrendezhetőségét, azonkívül a Postás Lövész Szakosztály vezetőségének a verseny megrendezéséért s annak agilis parancsnokának Németh Ferenc postafelügyelőnek, a résztvevő egyesületeknek, az ifjúságnak, valamint Segély János ny. tiszt- helyettes, lőtérgondnoknak, akinek lelki- ismeretes munkáin nemcsak nagyban hozzájárult a verseny akadálytalan lebonyolításához, hanem az ifjúság s a leventék eredményes lövészkiképzése nélküle el sem képzelhető. A nagyhatású beszéd elhangzása után Dr. Brenner Antal h. polgármester lelkes éljenzésével zárult be a verseny. HtmiMOttHIMllltHMM» Esztergom vármegye tanítóságának közgyűlése Az Esztergom-vármegyei Általános Tanítóegyesület f. hó 9-én, szombaton tartotta alakuló közgyűlését, először azóta, amióta a párkányi járás visszatérése folytán a Komá- rotnmegyei tanítóságtól elvált. A közgyűlés az érseki tanítónőképző FÉRFIÖLTÖNY, FELÖLTŐ és TÉLIftABÁTSZÖVETEK ÚGYSZINTÉN NŐI SZŐVETUJDONSÁGOK NAGY VÁLASZTÉKBAN ÁLLANDÓAN KAPHATÓK SZOLIDSÁGÁBÓL KÖZISMERT ILLÉS SÁNDOR DIVATÁRU-ÜZLETÉBEN SZECHENYI-TÉR 21. SZ,
