Esztergom és Vidéke, 1940
1940 / 88. szám
HATVANEGYEDIK ÉVF. 88. SZÁM. SZERDA, 1940. NOVEMBER 13 Szerkesztőség kiadóhivatal: Simor-u. 20. Keresztény politikai és társadalmi lap. Előfizetési ár 1 hóra: 1 pengő 20 fillér. Megjelenik hetenkint kétszer, Csütörtökön 10, vasárnap 16 fii. HETI ESEMÉNYEK BELFÖLD Közvetlen magyar hajóforgalom lesz Dél-Ameri kával. — Három darab 2300 tonnás duna-tengeri hajót rendeltünk. — A kormánv elkészítette a harmadik zsidójavaslatot. — Készül a Nemzeti Munkakamara tervezete. — Tízezerrel emelkedtek a munkásbalesetek. — A nyilasok el akarták fogni a kormányzót és tervbevették a belügyminiszter meggyilkolását is. — Szálasi Ferenc ura- lomrajutásával akarták átvenni a nyilasok a hatalmat. — A főváros három új üdülőtelepet épít, — Három új tankerületet létesítettek Erdélyben. — Belső kölcsönt vesz fel a kormány. — Decemberre meglesz a közvetlen összeköttetés a Székelyfölddel. — Románia 8200 vagon tűzifát szállít Magyarországnak. — Pintér Jenő ny. tankerületi főigazgató elhunyt. — A magyar államnak 2500 millió pengő adóssága van. — Kovarcz és Wirth nyilas képviselőket letartóztatták. — Mind- össze 23 tanítót és tanárt nem igazoltak Kárpátalján. — Tizenöt millió pengőért élelmiszert vásárol a főváros. — Búzából és tengeriből Erdély behozatalra szorul. KÜLFÖLD A kommunista párt teljesen letört az amerikai elnökválasztáson. — Ötmillió font kölcsönt juttattak az angolok a görög kormánynak. — Az amerikai munkásság majdnem százszázalékosan Rooseveltre szavazott. — Bulgáriát Jugoszlávia és Törökország figyelmeztették Görögországgal szemben való revíziós igényeinek mérséklésére. — Az angolok Gibraltárt csatornával szigetté alakítják. — Németországban há- romszobás-konyhás lakást építenek minden munkáscsalád számára. — Róma bombázását jogosnak nyilvánította az angol minisztertanács. — Angol-ir háború veszélye fenyeget. — Írország mozgósított, hogy megvédje semlegességét. — Finnországban fokozzak a fatalpú cipők gyártását. — Svájcban is bevezetik a ruhajegyeket. - Jugoszláv láb an kukoricaliszttel keverik a búzalisztet. — Több mint ezer halottja van a nagy román földrengésnek. — Mo- lotov szovjet külügyminiszter nagy kísérettel Berlinbe utazott. — Bukarestben minden egyedárusítási jo got megvontak a zsidóktól. — Törökország behívott 20 korosztályt' katonának. — Hazarendelték a németeket Görögországból. — Megszűnt minden hajózás a Földközitengeren. — Román leányt vett nőül Londonban a johorei szultán. — A volt román király néhány évvel ezelőtt Londonban törvényesen feleségül vette Lupescunét. — Bevezeti Mexico is a hadkötelezettséget. — Elvágták az olaszok a görögök minden utánpótlását. — A japánok áttörték a kínai védelmi vonalat. — A Károly-uralom alatt 232 légionáriust öltek meg Romániában. — Pénzhigítás veszedelme fenyeget Amerikában. — Hawai csatlakozott Amerikához. — Az angol Ház nem ülésezik többé a parlamentépületében. — Pokolgépet találtak a zágrábi főpályaudvaron. — Nem adnak át az Írek kikötőket Angliának. — Francia katonák agyonlőttek száz politikai foglyot. — Finnországban a pénzhiány miatt adójegyeket bocsátanak ki. — Cham berlain volt angol miniszterelnök elhunyt. — Romániában a földrengés több falu eltüntetett a föld színéről. — Óriási szárazság pusztít Ausztráliában. — Angliában megtiltották a selyemharisnya eladását. — A bukaresti tőzsdét bezárták. Munkabéremelés és mező- gazdasági árpolitika Irta : dr. Kacsóh Bálint államtitkár. A közelmúltban kormányunk nagy- jelentőségű gazdasági intézkedéseket tett: felemelte a munkások bérét 7 %-al, ezzel együtt lényegesen emelte az élősertés, zsír, sertéshús és a tej árát: intézkedéseivel egyúttal olcsóbbá tette a kenyérliszt és változatlanná a kenyér árát. Mindenki agyában felmerül a kérdés: szükségesek és célravezetők-e ezek az intézkedések, van-e árszabályozó hatásuk és védik-e a nemzet gazdasági érdekeit. Ennek megvilágítására lássunk néhány példát Vannak olyan árúk, amelyeket külföldről kell behoznunk. Ezekért azt a világpiaci árat kell megfizetnünk, amelyet a külföld kér, és hozzá kell számítanunk a szállítási és biztosítási költségeket. Ez alól senki sem vonhatja ki magát, aki ezt az árút a külföldtől megveszi, mert mindez független tőlünk. Ezt a kormány nem változtathatja meg, de az árrögzítésekkel elérheti azt, hogy a célszerű áralakulás nyomán: 1. az árak nem alakulnak önkényesen és nem következhet be olyan megcsúszás, amely az árak és jövedelmek nominális emelkedésének — az állandó drágulásnak — körforgalmát indítja meg; 2. senki sem szerezhet magának jogtalan konjunkturális hasznot; 3. a kormány állandóan ura marad a helyzetnek annak irányítását kézben tartja és megóvja a nemzetet a szeszélyes áralakulás minden veszedelmétől és kárától. Angliában az árszínvonal 37, Svájcban 36, Jugoszláviában 50 Vokal emelkedett, addig minálunk csak 20 °/o-al. Ezt a helyes árpolitikával és a szükséges árrögzítéssel tudtuk elérni. Hogy a kormány az előbb említett áremelésekbe belement s ennek fejében a munkabéreket emelte, annak mezőgazdasági okai voltak. Tekintettel voltak a világpiac szükséges cikkeinek áremelkedésére, a kedvezőtlen termésre és az élénkebbé vált külföldi keresletre bizonyos cikkeink iránt. A mezőgazdasági árakat így emelni kellett, de ezzel együtt emelni kellett a munkabéreket is, nehogy az agrárolló — az ipari és mezőgazdasági cikkek közti különbség — túlságosan szélesre nyíljék és ebből az ipari munkásságnak kára legyen, így még egy fontos célt is elértek : az ipari munkásság vásárlóképessége is megmaradt és nem fenyegeti az a veszedelem a mezőgazdaságot sem, hogy nem bírnak tőle kellőkép vásárolni. Igaz, hogy mindez az iparcikkeket bizonyos méttékben szintén emelni fogja, de ez nem fogja meghaladni az 1—2 %-ot. Ez nem rázza meg a piac gazdasági egyensúlyát és nem indítja meg az árak további emelkedésének lavináját sem. Áldozatot kell valamit hozni, de ne feledjük el, véres háború dúl kint a nagyvilágban, ennek köréből mi nem vonhatjuk ki magunkat teljesen és ez az áldozat még mindig eltörpül azok mellett, amelyeket más nemzeteknek hozniok kell, még pedig nekik idegen célok érdekében. HÍMEK Erdélyi-est A Balassa Bálint Irodalmi és Művészeti Társaság folyó hő 24-én, vasárnap esti 6 órai kezdettel a Szent István Für- döszálloda színháztermében, a felszabadult erdélyi országrészek megpróbáltatásokat szenvedett Ínséges magvarjainak fel segélyezése céljára a Fő- méltóságú Asszony legfőbb védnöksége alatt álló „ Ereiélv ér eió c. javára jótékonycélú „Erdélyi- estet“ rendez. Belépődíj nincs, a pénztárnál megváltandó műsor ára személyenkint 50 fillér. A társaság a jótékonycélra fordítandó felni fizetéseket köszönettel fog nyugtázni. Az emelkedett hangú hazafias és tudományos estet dr. Késmárki Frey Vilmos, vármegyénk főispánja fogja megnyitni. A ferencesek gyásza. Vasárnap délután a Szent Ferenc-rendiek templomában délután 5 órakor, a litánia előtt szentbeszédet mondott P. Szó- rády Tibor, a ferences gimnázium tanára. Szentbeszéd közben hirtelen rosszul lett. Rendtársai lesegítették a szószékről, cellájába vitték és or vost hívattak, de a szívgyengeségben szenvedő páter a haldoklók szentségeinek felvétele után 8 órakor meghalt. P. Szórád Tibor 1904. október 13-án született Sopronszil- ban. 1916-ban mint kollégista' a rend kötelékébe tartozott s Szakolcán kezdte meg középiskolai tanulmányait. 1920-ban öltözött be. Újonc- évét Andocson töltötte. Középiskoláit Sopronban, majd Pápán folytatta. A teológiát Hollandiában végezte. Itt szentelték fel. Budapesten a Pázmány Péter Tudományegyetemen szerezte tanári oklevelét. Innét került Esztergomba a rendi gimnáziumhoz. Az első osztálynak lett osztályfőnöke. Tanítványait felvezette a VII osztályba, melynek ez éven főnöke volt. A gimnázium cserkész- csapatának parancsnoka, törzstiszt és a Cserkészszövetség választmányi tagja volt. Cserkészeit az erdélyi bevonuláskor kerékpáron vezette a visszacsatolt Erdélybe. Temetése kedden délelőtt .a 1Ő órai szentmise után volt a ferencesek templomából. Gyászolják a rend tagjai, hat testvére, köztük egy ferences páter és kiterjedt rokonsága. Temetésén megjelent a város katolikus társadalmának sok-sok tagja, papság, hívők, hatóságok és testületek képviselői, rendtársai és növendékei teljes számban. R. i. p.! Szent Erzsébet triduum. A belvárosi plébániatemplomban november 17, 18 és 19-én triduum lesz Szent Erzsébet tiszteletére, amely 17-én vasárnap d. u. 4 órai litániával kezdődik. 18 és 19-én d. u. 6 órakor vannak az ájtatosságok. A kedves magyar Szent tiszteletére rendezendő triduumon minél nagyobb számban jelenjünk meg. Házasság. Boncz Nándor dr., Komáromvármegye árvaszéki elnöke í. hó 4-én kötött házasságot Budapesten Borger Irén úrhölggyel. A Tanult Férfiak Kongregációja f. hó 15-én, pénteken este 7 órakor ülést tart a bencés gimnáziumban, melyre a tagokat ezúton hívja meg a vezetőség. Esküvő. Berkes Imre m. kir. honvéd őrmester és Rostás Erzsébet f. hó 16-án d. u. fél 6 órakor tartják esküvőjüket a belvárosi plébánia templomban. Esküvő. Ifj. Btarkbauer Róbert (Párkány) és Vass Irénke (Szölgyén) í. hó 4-én tartották esküvőjüket a belvárosi plébániatemplomban. (Minden külön értesítés helyett.) Adományok a szegény gyermekek felruházására. Az Esztergomi Polgári Egyesület gyermekfelruhá- zási akciójára eddig a következő adományok érkeztek: vitéz Szívós Waldvogel József, Kerschbaummayer Károly 5—5, Béres István, Bálint Lajos 4—4, Vodicska István, Schwei- czer Vilmos, Tóth Lászió 2 — 2, Iványi Lajos T— P. A további adományokat kérjük Giegler Ferenchez (Lőrinc-utca) küldeni. A katolikusoknak nincs „hitközségük.“ Dr. Serédi Jusztinján bíboros hercegprímás megállapította, hogy^ a visszatért felvidéki egyház- községek jelentéseinek szövegében gyakran szerepel a „hitközség“ elnevezés. Legújabb pásztorlevelében a bíboros-hercegprímás arra figyelmeztet, hogy a róm. kát. egyházi szervezetben nem hitközségek, hanem „egyházközségek“ működnek, ezért felhívja az összes érdekelteket, hogy a jövőben mellőzzék a „hitközség“ elnevezést. üm
