Esztergom és Vidéke, 1940

1940 / 86. szám

HATVANEGYEDIK ÉVF. 86, SZÁM. SZERDA, 1940. NOVEMBER 6 Szerkesztőség kiadóhivatal: Simor-u. 20. Keresztény politikai és társadalmi lap.! Előfizetési ár 1 hóra: 1 pengő 20 fillér. Megjelenik hetenkint kétszer, Csütörtökön 10, vasárnap 16 fii. HETI ESEMÉNYEK BELFÖLD Budapest 200 vagon libazsírt fo­gyaszt évente. — Meghalt Urmán- czy Nándor 72 éves korában. — 30 milliós közmunkát jelent a Székely­föld közlekedési kérdésének megol­dása. — Fiume fellendülését Ma­gyarországtól várják. — Rendőri felügyelet alá helyezték a „Függet­len Sajtószolgálat“ szerkesztőit. — Kassa város házassági kölcsönala- pot létesít. — A magyar kormány vállalta a görögországi olaszok vé­delmét. — Erdélyben 3 ítélőtáblát, 11 törvényszéket és 47 járásbírósá­got állítottak fel. — 800.000 pen­gőt adott a kormány a csallóközi árvizrendezésre. KÜLFÖLD Janina alá érkezett az olasz had­sereg. — 79 községet foglaltak el eddig az olaszok. — Nem szállí­tott repülőgépet a szovjet Görögor­szágnak — Letartóztatták a pán- indiai kongresszus elnökét. — Tö­rökország egyetlen vasúti össze­köttetése is megszűnt Európával. — Csomagolnak az angolok Szaloniki- ben. — Német burgonyát kapnak a párisiak. — Japán a burmai utat teljesen elpusztította. — Amerikai teherhajókat kap Anglia. — Ameri­kai hadihajók jelentek meg az ame­rikai francia gyarmatok előtt. — Nem tudják békésen elintézni az olasz-görög viszályt. — A zsidó nagykereskedelmet korlátozták Ju­goszláviában. — 224.000 hektár a román petróleummezők területe. — Pozsonyban új nagybank alakult. Nem engednek át területet a franciák a tengelynek — Mandzsukuo ki­mélyíti gazdasági kapcsolatait a ten­gelyhatalmakkal. — A szovjet új katonai rendfokozatot vezetett be. — Lupescuné amerikai filmszere­pet akar vállalni. — Elkeseredett légi csaták vannak a görög félszi­get felett. — Az olaszok szétrom­bolták a görög mozgósítási vasút­vonalat. — Az angolok Róma bom­bázására készülnek. — Kréta szi­getét megszállták az angolok — Megszüntetik a jövedelemhalmozást Franciaországban. — 21 millió la­kossal gyarapodott a szovjetunió. •— Románia újjászervezi adórend­szerét. — Olaszország mezőgazda- sági árút szállít Szlovákiának. — Varsóban zárt zsidó kerületeket ala­kítanak. — Tilos a bolgár részvé­nyek kivitele. — Három hústalan nap van Spanyolországban. — Nagy sajthiány van Svédországban. — Filmgyárat akarnak alapítani Szlo­vákiában. — Kininfákat ültettek si­keresen Abesszíniában. — Bizto­sítva van Olaszországban a kielé­gítő téli fűtés. — Tilos a húskivi­tel Brazíliából. — Beszüntette Svájc flottája a hajózást. — Csak erköl­csileg segítheti Anglia Görögorszá­got. — Rohamosan drágul az élet Romániában. — Nem játszanak Né­metországban és Olaszországban an­gol nyelvű filmet. — A németek felrobbantották a néger katonák em­lékművét Reimsban. Az ezűstmisés dr. Felber Dr, Felber Gyula tb. kanonok, kegyúri plébános ezüstmiséjére gyülekező közönség már jóval 9 előtt zsúfolásig megtöltötte a bel­városi plébánia-templomot. A hatalmas közönség élén ott láttuk városunk társadalmának vezetőit teljes számban, egyesüle­tek, testületek küldöttségeit zász­lók alatt stb. Pontban 9 órakor vonult az ezűstmisés plébános fényes asz- szisztencia kíséretében a főoltár­hoz, hogy bemutassa ezüstmiséjét. Evangélium után Jeszenszky Kálmán prelátus-kanonok mon­dott nagyhatású szentbeszédet. Be­szédében hangsúlyozta a papi hi­vatás nagy jelentőségét és ki­emelte, hogy ilyen jubiláris al­kalmakkor lehet legjobban látni és érezni az Isten gazdag áldását. Az ünnepi szent mise alatt a templom ének- és zenekara Am­mer József karnagy vezényletével Griesbacher: ,,Stella Maris“ misé­jét adta elő. Orgonán Hajnali Kál­mán igazgató-tanító kisért. Az Esztergom-Belvárosí Egy­házközség ebből az alkalomból dél­előtt 11 órakor díszközgyűlést tar­tott a Városháza nagytermében. A díszközgyűlésen nemcsak az egyházközség tagjai jelentek meg, hanem a meghívott vendégek, a jubiláló plébános barátai, tisztelői is szép számmal. Dr. Késmárki Frey Vilmos főispán, az egyház- község világi elnöke zsúfolt terem­ben, ünnepi hangulatban nyitotta meg a gyűlést, majd vitéz Szívós- Waldvogel József ny. tábornok el­nöklésével bizottság hívta meg az ünnepeltet a díszközgyűlésre. A közönség meleg éljenzéssel fogadta a terembe lépő dr. Felber Gyula plébánost, aki az első sor­ban, ősz, meghatódott szülei kö­zött foglalt helyet, Dr. Késmárki Frey Vilmos főis­pán, elnök, mélyenszántó ünnepi beszédben jellemezte a jubileumi ünnep jelentőségét, hangsúlyozta, hogy különösen a mai viszonyok között mennyire fontos^az, hogy a közületekben a szeretet, megbe­csülés és megértés összhangja le­gyen a vezető és a tagok között. Az egyházközség tagjai nevében kö­szöntötte a jubiláló dr. Felber Gyula plébánost, mint az egyház- község egyházi elnökét és biztosí­totta őt arról, hogy plébánosi, hit­buzgalma, karitatív és egyéb mun­kásságában szívvel, lélekkel kö­vetni és támogatni fogják őt hívei. Végül jókívánságait fejezte ki a huszonötéves papi jubileum alkal­mából és Isten áldását kérte to­vábbi működésére Dr. Brenner Antal polgármes­terhelyettes a város közönsége ne­vében köszöntötte ezután dr. Fel­ber Gyulát. Célzott arra, hogy a város hivatalos vezetősége min­denkor becsülte azt a jogi helyze­tet és istápolta azt a viszonyt, amely Esztergom város és a kegy­úri plébánia között fennáll. Mél­Gyula plébános ünneplése tatta ezután dr. Felber Gyula esz­tergomi lelkipásztori, plébánosi és katolikus közéleti érdemeit, hang­súlyozta, hogy nehéz körülmények között szeretettel gondozta temp­lomát és a kegyúri templom szépí­tését és megújítását célzó munkál­kodása sikerre vezetett. Hétéves esztergomi működését a béke, sze­retet és megértés jellemzi. Jókí­vánságainak kifejezése mellett a jubiláló plébánosnak átnyújtotta a város közönségének ajándékát, egy szépművű, aranyozott keresz­tet. Hell Ferenc kerületi esperes kö­vetkezett ezután az ünnepi szóno­kok sorában, aki az esperesi kerü­let papságának részéről a papi testvériség és szeretet szellemében meleg szavakkal köszöntötte dr. Felber Gyulát ezüstmiséje alkal­mából. A karitatív és hitbuzgalmí egye­sületek nevében Meszéna Jolán tanítónő mondott szép gondolatok­ban gazdag üdvözlő beszédet és értékes, hímzett palástot nyújtott át az ünnepeidnek az egyesületek ajándékaként, Dr. Felber Gyula megköszönte ezután az ünneplést és az üdvöz­léseket, beszédében visszapillan­tott papi és esztergomi működé­sére, majd ígérte, hogy továbbra is szeretettel és odaadással kívánja betölteni plébánosi hivatását tem­plomi, egyházközségi és közéleti téren és kérte ehhez hívei szerete- tét, támogatását, buzgóságát. Az ezűstmisés plébános meleg éljenzéssel fogadott szavai után a díszközgyűlés a pápai himnusz el- éneklésével ért véget, Mindennapi kenyerünk Magyarország egyike a legnagyobb kenyérfogyasztó országoknak az egész világon. A magyar nép min­denkori legnagyobb problémája a szó szoros értelmében vett minden­napi kenyér, a bőséges és megfizet­hető tápláló kenyér. Ezért volt és van a mindenkori magyar kormá­nyoknak különös gondoskodást meg­követelő és a szociálpolitika külön fejezetét alkotó kenyérpolitikája. Sú­lyos gazdasági helyzetben biztosí­tani a dolgozó emberek mindennapi kenyerét : Magyarországon alfája a szociálpolitikának. Ez a kenyérbiztosítás és pedig az olcsó kenyér biztosítása bonyolult közgazdasági feladattá vált ma, ami­kor egyrészt nem a hét bő esztendőt éljük, másrészt pedig a búza ára és a munkabérek emelkedése majdnem törvényszerű biztonsággá! fenyeget­tek a kenyérdrágulás veszedeliné vei. És ez mégsem következett be. A magyar kormány tüzetes árkalku­lációkkal, a kenyér szabványos mi­nőségének és a gabonák kiőrlési százalékának már előzetes megálla­pításával, végül pedig nem csekély anyagi áldozattal megtalálta a mó­dot, hogyan lehet a nép kenyerét a mai árszinten megtartani, sőt azok­nak, akik a kenyeret otthon sütik még olcsóbbá is tenni. Az a szociálpolitikai érzékkel vég­zett kalkulációs művelet, amelynek eredménye az olcsó kenyér lesz, a legteljesebb elismerést érdemli meg. Hogy a liszt ára ne emelkedjen, a kormány csökkentette a lisztforgalmi adót az eddiginek felére. Amikor azonban ezzel a csökkentéssel ele­get tett a gazdatársadalom régi kí­vánságának is és ezzel olcsóbbá tette a lisztet, gondoskodott arról, hogy ne a kalács, kifli és zsemlye­liszt, hanem kizárólag a kenyérliszt árában érvényesüljön a forgalmiadó felének elengedése, tehát hogy a mindennapi kenyér ne dráguljon, sőt az otthon, házilag sütőknek, te­hát főleg a falvak népének még ol­csóbb is legyen. Gondoskodás történt azonban a kenyeret készítő és árusító iparosok érdekeiről is. Próbasütéseket végez­tetett a kormány egyes pékműhe­lyekben és ezeknek eredményekép­pen a ma már tökéletes árvizsgá­lati rendszerrel megállapították, hogy a változatlan kenyérárak mellett a pékipar tisztes haszna is biztosított. Ha azonban szigorúan vizsgáljuk, hogy a kenyérárak szabályozásának kétségkívül mutatkozó árát ki fizeti meg, nem nehéz megállapítani, hogy ez, mint tehertétel, az állam szám­lájára van írva. A lisztforgalmi adó fele összegének elengedése, vagy az adó leszállítása tizennégymilliós ki­esést jelent az államkincstárnak. Nemcsak azt bizonyítja ez, hogy a szociálpolitika mindenkor áldozatok­kal jár, hanem bizonyítja azt is, hogy a magyar kormány minden­kor ott és akkor hajlandó ilyen ál­dozatokra, ahol erre a nép érdeké­ben szükség van. Ez az okos és méltányos kenyér­politika csendben munkálkodik. Nem hangoskodik, nem igér, de amikor cselekednie kell, a helyén van és pillanatnyi habozás nélkül cselek­szik. Most, a tél küszöbén olyan eredmény az olcsó kenyér biztosí­tása, amit csak az tud kellően ér­tékelni, aki tudja, mi az a magyar kenyérpolitika, de soha nem akar a kenyérből politikát csinálni, vagy éppen politikai tőkét kovácsolni. HÍREK Egyházi kinevezések. Serédi Jusztinján hercegprímás dr. Hamvas Endre budapesti fcérseki helytartót fölmentette főszentszéki bírói tiszte alól és helyébe dr. Mészáros János prelátust nevezte ki; Fütty Imre budapest-rákosfalvai vikáriusoeco- nomust az esztergomi érseki tanító­képzőbe rendelte. Hivatalátvétel. Folyó hó 5-én az* esztergomi rendőrség vezetését átvette dr. Jánoska Tibor rendőr­tanácsos, ki a régi Bazin szab. kir. városnak volt a rendőrkapitánya. Petöváry Lajos rendőrfőtanácsos, a rendőrkapitányság volt vezetője, kit a kecskeméti rendőrkapitánysághoz helyeztek át, háromhavi betegszabad­ságát Esztergomban tölti el.

Next

/
Oldalképek
Tartalom