Esztergom és Vidéke, 1940

1940 / 9. szám

HATVANEGYEDIK ÉVF. 9. SZÁM. VASÁRNAP, 1940. FEBRUÁR * Szerkesztőség, kiadóhivatal: Símor-u. 20 HerOSStéüy politika! BS társadalmi lap Előfizetési ár i hóra: 1 oengő 20 fillér Megjelenik hetenkint kétszer Csütörtökön 10, vasárnap 16 fii. Egyéni elbírálás Á közgazdasági élet keresz­tény szellemű átállításáról és az álláshalmozások kérdéséről mondott rendkívül érdekes be­szédet Teleki Pál gróf minisz­terelnök. Világos és őszinte szavakat, határozott útmutatást kapott a közvélemény ezekben a kérdésekben, amelyekben a jogos kívánságok és helyes tö­rekvések mellett igen sok fél­reértés, helytelen elgondolás, téves fogalom röpköd. Ami mindenekelőtt az állás­halmozások kérdését illeti, a miniszterelnök, mint erkölcsi tételt szögezte le: „általában helyes az, hogy a törvényhozó és más közfunkciót betöltő ember két-három munkakört ne lásson el — s ez nyilvánva­lóan arra vonatkozik, ha az illető ezért fizetést is kap.“ Ez tehát az alapvető elgondolás. A társadalmi eletet azonban témák szerint megszervezni nem le­het, vagy ha így szerveznék meg, annak mindig a társadal­mi fejlődés látná legnagyobb kárát. Az altalános elgondolás alól tehát vannak kivételek és ha van valaki, aki két-három munkakört betölt, ráadásul pe­dig éppen ő tudja legjobban betölteni, akkor nem szabad megakadályozni, sőt egyenesen be kell tölteni a két állást ugyanazzal az emberrel. Teleki Pál gróf tehát, mint az élet más területén, úgy itt is elutasítja az egyenlősítést, az uniformizálást, az áthágha­tatlan jogszabályalkotás gondo­latát s az emberi természet és képességek különbözőségének következményeit levonva,egyéni elbírálást kíván. Kétségtelen, hogy ez az egyetlen helyes megoldás. A magyar törvény- hozás egyébként három évvel ezelőtt rendezte ezt a kérdést és amióta a zsidótörvény vég­rehajtásával új és széles kapuk nyíltak a keresztény középosz­tály előtt, nem lehet többé olyan szükségletekről beszélni, ame­lyek újabb szabályozást szük­ségessé tennének. A miniszterelnök nagyon ha­tározott formában fejtette ki véleményét a zsidótörvény vég­rehajtásánál bekövetkezett őr­ségváltásról is. „Rá kell ne­velni az embereket arra, — mondotta — hogy ki-ki képes­ségeinek megfelelő helyet tölt­sön be.“ Ebből következik az, hogy a közgazdasági életben végbemenő őrségváltás során nem lehet disz keresztényeket állítani fontos pozíciókra, akik a vállalat ügyéhez semmit sem értenek. Ilyenre szükség sincs, mert van elég keresztény em­ber, képzett munkás, a maguk szakmáját kitünően értő tiszt­viselő, aki a fontos pozíciókat maradéktalanul be tudja töl­teni. Ezeknek kell elfoglalniok a vezető pozíciókat, mert ezt kívánja a közgazdasági válla­lat erdeke, de ezt kívánja a közérdek is. Természetes vi­szont, hogy ilyenekkel szemben teljesen jogosulatlan volna a közvélemény részéről ellenszen- szenvet táplálni és zsidóvédelem jelszavával dobálódzni. A zsidó- törvényt ép azért alkották meg, hogy a közgazdasági élet ve­zető pozícióit a mostaniak he­lyett a keresztény magyarság foglalja el. Teleki Pál gróf ebben a kér­désben is az egyéni elbírálást jelölte meg helyes irányként s az ő emelkedett gondolkodása, széles látóköre és pártatlansága biztosíték arra, hogy elbírálá­sában mindenki megnyugodhat. Kiválóan szerepelt a len­gyel ének- és zenekar a Zenegyleti hangversenyen Esztergom vármegye Népművelési Bizottsága az Esztergomi Zeneegy­lettel karöltve lengyel zenészek és énekesek közreműködésével hang­versenyt rendezett vasárnap este hatórai kezdettel a Kát Legényegylet nagytermében, amely megérdemelt fényes sikerrel zárult, A nagytermet zsúfolásig megtöl­tötte a közönség és a kétórás mű­soron végig lelkesen ünnepelte a szereplőket, a zenekart, a kiválóan szereplő lengyel énekkart és a ze­nekart, énekkart vezénylő Büchner Antal főszékesegyházi karnagyot, akit külön elismerés illet a zenekari és énekkari számok jó megválasz­tásáért, betanításáért. A zenekari számok is igen tet­szettek a közönségnek, amely átér­tette és élvezte a klasszikus műsor­számokat is, de szűnni nem akaró tapssal és újrázással fogadta a ki­váló lengyel énekkari együttest, amely szépséges magyar dalok re mek előadásával gyönyörködtette a hallgatóságot. A műsor első száma Buchnar: Hív a Kárpát c. felvidéki indulója volt és már ennek előadásakor is meglepetést keltett a lengyel férfikar a magyar szöveg tökéletes éneklé­sével. Offenbach : Orfeusz az alvilág­ban nyitányát élvezte ezután a hall­gatóság a zenekar szép, hangulatos előadásában, majd Buchnerné Nyá- rasdy Ilona lépett a színpadra és mély átérzéssel énekelte el Mascagni: Santuzza-áriáját a Parasztbecsület­ből, továbbá Bizzet: Régi dal cimű kedves zenei költeményét. Hosszan­tartó lelkes tapssal és virággal kö­szönte meg a hallgatóság Büchner Antalné szép éneklését. Elismerő tapssal fogadta a közön­ség Büchner: Intermezzóját is amely nek komoly előadóképességet és ze­nei tudást követelő hegedűszólóját Bérczy László játszotta. Ezt követte Büchner: Magyar dalegyvelege, ame­lyet Büchner Antal vezénylésével a lengyel dalárda adott elő nagy si­kerrel. Érdekes, hogy »a számunkra ne­héznek látszó magyar szöveget, a sajátos magyar dallamokkal együtt, alig két hét alatt sajátították el a lengyel énekesek. Lelkes, meleg ün­neplésben volt részük és műsorszá­maikat meg kellett ismételni. Nem mindennapi élmény volt a lengyel tenorisía ajkáról hallani a : Csak egy kislányt. Brahms: V. és VI. magyar tán­cának zenekari előadása után rövid szünet volt, majd Moszkovszky: Szerenádjának finom, hangulatos ze­néjében gyönyörködött a közönség. Lelkes meleg fogadtatásban volt része a következő szereplőnek, Büch­ner Ilonkának, aki Verdi: Trubadúr janak egy szép áriáját és Volck- mann : Csalogánydalát énekelte nagy tapsot aratva. Lengyel menekültek virágot nyújtottak át a kedves mű­sorszámok előadónőjének. Strausz : Kék Duna keringőjének ismert, gyönyörű muzsikája után ismét a lengyel dalarda következett, amely Bilinszki Román vezénylésé­vel lengyel katonadalokat adott elő imponáló fegyelmezettséggel, nagy hatást keltve. Végül Büchner: Rákóczi legszebb katonájából a Palotás és Friss ke­rült előadásra a szerző vezénylésé­vel, majd az Albrecht főherceg in dúló pattogó akkordjai fejezték be a hatalmas, változatos műsort. Mint örvendetes jelenséget meg­említjük még, hogy a délutáni elő­adás is zsúfolt ház mellett folyt le. Megállapították a mező­gazdasági munkabéreket. Vitéz gróf Teleki Mihály földmi- velésügyi miniszter a Ház szerdai ülésén beuyújtotta a legkisebb gazda­sági munkabérek megállapításáról szóló javaslatot. A javaslat célja a gazdasági mun­kavállalók részére megfelelő bérszín­vonalat és megélhetést biztosítani, amire a magyarság népi erőinek megóvása és gyarapítása érdekében elengedhetetlenül szükség van. A javaslat szerint minden egyes vármegyében munkabérmegállapitó bizottságot kell alakítani, amelynek munkaadó és munkavállaló tagjait egyenlő számban a vármegyei me­zőgazdasági bizottság saját kebelé­ből választja. A munkabérmegálla­Heti események BELFÖLD A múlt évben 56 310 kát. hold földet adott tulajdonba és haszon­bérbe az Országos Földhitelintézet. — Szeged felemelte a tisztviselői fi­zetéseket. — A felvidéki párt egye­sült a kormánypárttal s igy most 223 mandátummal rendelkezik. — A fláV 57 millió értékű talpfa szál­lítására adott megbízást. — A jövő héten megjelenik a gyapjúszövet-ren­delet. — A pénzügyminiszter meg­kapta a magyar órdem<ereszt nagy- keresztjét. — Megsemmisítették a jászapáti nyilas mandacunot. — A gyulai városi képviselőválasztásokat megsemmisítették. — A debreceni református kollégium 100.000 pen­gős alapítványt kapott tudományos célokra. — Meghalt Kaán Károly ny. földmivelésügyi államtitkár. — Buda* pesten az iparigazolvánnyal rendel­kezők 63 százaléka zsiddó. — 92 Új autóbuszt és 75 új villamost rendelt a főváros. — Felállították a szén­gazdálkodási bizottságot.,— Cleve* landban a magyar konzulátust fő- konzulátussá szervezték át. — Rátz Kálmán nyilos képviselő az ország­házban inzultálta gróf Szécheayi La­jos nyilas képviselőt. — Egyhetes szünetet tart a képviseiőház. — A jászapáti kerületben Fáy kultuszál­lamtitkár lép fel. KÜLFÖLD Románia csatlakozni fog a német- szovjet szövetséghez, ha a Balkán­szövetség nem garantálja jelenlegi határait. — Németország a gazda­sági megállapodás elleneden garan­tálja Románia határait. — Anglia megvásárolta Romániában a pecró- leumszállitó gőzösöket és úszályha- jókat, hogy a németek ne szállíthas­sanak petróleumot. — A Balkán* államoktól semmi mást nem kíván Németország, csak szigorú semle* gességet és békét. — Tizenöt szov­jetrepülőgépet lőttek le a finnek egy nap alatt. — Teljesen szétromboltak az orosz bombák egy finn kórházat. — Csendben ünnepelte Németország Hitler kancellárságának hetedik év­fordulóját. — A román király fenn­tartja a trianoni határokat, ha Ma­gyarország kisebb engedményekkel nem elégszik meg. — Hitler rádió­beszédében erősen kikelt Anglia és Franciaország eilen. — Elkobozzák Romániában az angol és francia új­ságokat, — Este 10 órakor be kell zárni Romániában a falusi korcsmá­kat. — A szovjet teljes vereségével végződött a saliai csata. — Japán és Olaszország kommunistaellenes egyezményről tárgyal. — 15 millió font sterling angol arany érkezett Törökországba. — Négyes ikreket szült egy horvátországi magyar asz- szony. — Olaszország nem tűr be­leszólást a detseieti zóna ügyeibe. — Olaszország határán nagyszabású védeimi munsalatok folynak. — Ja- gOSZlávia és Törökország nyomást gyakorol Romániára a magyar köve­telések teljesítésére. — Anglia és Franciaország októberben 120, no*

Next

/
Oldalképek
Tartalom