Esztergom és Vidéke, 1940

1940 / 76. szám

FgTTRfilMJ/ltfKE HATVANEGYEDIK ÉVF. 76. SZÁM. CSÜTÖRTÖK, 1940. OKTÓBER 3 Szerkesztőség kiadóhivatal: Simor-u. 20. RorOSZtény politikai és társadalmi lap. Előfizetési ár 1 hóra: 1 pengő 20 fillér. Megjelenik hetenkint kétszer, Csütörtökön 10, vasárnap 16 fii. HETI ESEMÉNYEK BELFÖLD Három millió pengőt adott köl­csön a MABI egy év alatt a tör­vényhatóságoknak. — Meghalt dr. Breyer István győri püspök. — 40 éves az ógyallai csillagvizsgáló. — Tönkretetted a románok az erdélyi szénbányákat. — Tompa Mihálynak emlékművet állítottak a Margitszi­geten. — A főváros költségvetése 440 millió pengőre emelkedett. — Kaposvár összes adóssága 1.988.213 pengő. — Erdélyben is megszerve­zik a gyöngyösbokrétát. — Fesűsfo- nógyár létesül 1 millió pengő alap­tőkével Győrben. — 950 olcsóbérű kislakást építtet a főváros. — Napi 400 vagon szén érkezik Budapestre. — Kedd is hústalan nap lett Ma­gyarországon. — 5 386,230 pengő adomány folyt be az árvízkárosul­taknak. — KÜLFÖLD Skócia fővárosát is bombázták a németek. — Japánok és kínaiak kö­zött csata készül Indo-Kinában. — Paderevski volt lengyel köztársasági elnök Barcelonában telepedik le. — Újra beváltják a francia bankjegye­ket Olaszországban. — Lemond Gö­rögország az angol garanciáról. — Japan szakít Észak-Amerikával. — Del Amerika vezérkari főnökei össze­jöttek Washingtonban. — Egy nap alatt 29 légiriadó volt Londonban. — Védekezésre rendezkedik be Ame­rika. — Japan rendjelet kapott Rib- bentrop — 390 minisztere volt Ro­mániának 10 év alatt. — Megkez­dik az autókivitelt Japánban. — Argentína tüzelésre használja fel ku­koricafeleslegét. — Aranymezőt ta­láltak Havasalföldön. — Katonai szövetséget kötöttek Németország, Olaszország és Japán. — Tömege sen távolítják el Romániából a ma­gyar vasutasokat. — Állami nyug­dijat kapnak a német munkások. — Európa új ^ivatközpontja Bécs lett. — A bolgár csapatok megszállták már egész Dobrudzsát. — Bomania- ban kisajátítják a zsidó birtokokat. — Krakoban 117 millió tojást tet­tek el télire — Londonban pusztít a ragály és kétségbeesés, a lakos­ság éhezik. — Kanadanak csatla­koznia kell az Egyesült államokhoz. — Ázsiát Japán, Európát pedig Né­metország és Olaszország vezetésé­vel rendezik újjá. — Madagaszkár hű marad Franciaországhoz. — Tö­rökország fel akarja támasztani a Balkán-szövetséget. — Jogoszlavia is zsidótörvény kiadására készül. — Megszüntettek Romániában a rekvi- rálásokat. — Elesett a délkinai ja­pán hadsereg főparancsnoka. — Ha lalbüntetes jár Franciaországban az élelmiszerrejtegetésért. — Elutaznak Angliából a japánok. — Sziámi re pülők indokinai területet bombáz­tak. — Megszigorítottak a leu-behoza- talt Romániában. — Nemzetközi au- tóutat építenek az Adria- és Feke­te-tenger között. — A himlőoltást Németországban fedezték fel. — A sziámi hadsereg is benyomult Indo- Kinaba. | Dr. BREYER ISTVÁN | SSSSu Mély megilletődéssel vette Esz­tergom városa és az egész prímási főegyházmegye dr. Breyer István győri megyéspüspök halálának hírét. Lesújtott bennünket a gyászhír, mert — bár tudtuk, hogy közel két éve betegeskedett — nem gondoltuk, hogy betegsége ilyen hamarosan győzedelmeskedik szervezetén és a halál ily hirtelen ragadja ki az élők sorából a szentéletű püspököt. Dr. Breyer István közel másfél évtizedig működött Esztergomban — rövid megszakítással. Ez a más­félévtized a tisztelet és szeretet soha el nem múló aranyszálaival kötötte össze városunk katolikus lakossá­gát a szelíd és alázatosszívű, nagy­tudású főpappal és itteni működé­sének sok-sok kedves emléke él a lelkek mélyén ma is oly élénken, oly tisztán, mintha tegnap történt volna, mintha el sem távozott volna körünkből . .. Dr. Breyer István 1934 január 6-án foglalta el az ősi győri püspöki széket, amelyet még Szent István alapított. Magával vitte az egyház­megye kormányzásához szükséges minden adottságot, amelyet egy fő­pap magával vihet, amelyet az isteni Mester adhat azoknak, akiket az Ő nyájának őrzésére, a lelkek vezeté­sére, egy egész egyházmegye kor­mányzására kiválasztott. Dr. Breyer István egész pályafutása magán­viseli az isteni Gondviselés fönsé séges nyomait, amely már pályája kezdetén sejtetni engedi nagyrahiva- tottságát. Felszenteltetése után alig négy évi fővárosi hitoktatói műkö­dés után a hercegprímási udvarba kerül s itt fokról-fokra emelkedik egész az irodaigazgatóságig, majd a kultuszminisztériumba kerül. Ezek voltak azok a Gondviselésszerű ál- lo’mások, amelyek előkészítették’ út­ját a püspöki székig. „Az én főpásztori hatalmam a szeret hatalma lesz“ — így köszön­tötte híveit első szózatában. És való­ban az is lett. Egész főpásztori mű­ködése ezt mutatja, alkotásai is ezt bizonyítják. Igazi lelkipásztor püspök volt, aki főpásztori gondjai, alkotá­sai közepette minden alkalmat meg ragadott, hogy híveihez szólhasson. Nemcsak a székesegyházban, nem­csak szentmiséken, de még litániá­kon is prédikált. Augusztus végén dőlt ágyba, egy hónapi szenvedés után váltotta meg őt a halál. Egyházmegyéje minden papja és hívője siratja Győr nagy püspökét. Temetésén nemcsak egyházmegyéje de az egész magyar katolikus világ számottevő s kimagasló egyéniségei is megjelentek, hogy utolsó útjára elkísérjék a győri székesegyház újon­nan épült sírboltjába. A temetési szertartást, kedden, dr. Serédi Juszti­nján bíboros hercegprmiás végezte. * * * Dr. Breyer István püspök Buda­pesten született 1880-ban, egyszerű iparoscsaládból. Középiskoláit a pia­ristáknál, hittudományi tanulmányait az egyetemen, Budapesten végezte. 1903 januárjában szentelték fel. Mint hitoktató négy évig működött a fő­városban. 1907-ben az esztergomi prímási aulába került, 1911-ben pápai kamarás, majd hercegprímási irodaigazgató. 1915-ben a kultusz minisztériumba kerül, ahol előbb osztálytanácsos, majd miniszteri ta­nácsos, később, mint helyettes állam­titkár az I. ügyosztály vezetője és a katolikus ügyek előadója volt. 1917- ben apáti címet kapott és még ab­ban az évben kanonokja lett az esz­tergomi főkáptalannak. 1928-ban az esztergomi szeminárium kormány­zója, 1829-ben trisipái c. püspök és az esztergomi érsek segédpüspöke. Fetser püspök halála után XL Pius pápa győri megyéspüspökké ne­vezte ki. Püspöki székét 1934 január 6-án foglalta el. A lábatlant munkások ünnepsége Erdélyért Szeptember hó 16-án — hétfőn — este a lábatlani elemi iskola udva­rán táhortűz mellett örömünnepet rendezett a község lakossága a ce­mentgyári munkásokkal Erdély egy részének visszacsatolása alkalmából. A cementgyári munkások hosszú sorban, zeneszóval vonultak fel, élükön vitéz Sdghy Antal gyárigaz­gatóval és a magyarruhás tiszt­viselői karral, akiket a leventék és frontharcosok csoportja követett. A lobogó tábortűz fényénél csoporto­sult a közönség apraja-nagyja. Az ünnepség Himnusszal kezdődött. Utána Mészáros Sándor ref. lelkész mondott bevezető beszédet, majd vitéz Sdghy Antal tartotta meg nagy ér­deklődéssel kisért ünnepi beszédét. — Az örömmel vegyes bánat ér­zelmeivel álljuk körül ezt a tábor­tüzet ma — mondotta —, amidőn újra szabad Nagyvárad, kincses Kolozsvár, amidőn elmúlt a székely anyák bánata és magyar honvéd jár piros, fehér rózsák között harmatozó zöldben. — Ti vagytok, Testvérek, az igazi magyarok, akiket a hosszú évek testi szenvedései és lelki megaláz­tatásai sem törtek meg. ígérjük nek tek szent fogadással, hogy minden­fele szerződés és döntés ellenére soha meg nem szűnünk dolgozni, küzdeni az új élet hajnalán értetek, minden magyar testvérért, a szent- istváni határokért. Ahogyan a sors­csapások, az elnyomatás megszün­tette Erdélyben a társadalmi kü­lönbségeket, úgy a trianoni határ­ban is a munka társadalmi egy- értékűségének elve alapján kell, hogy eggyéforrjon, egyet akarjon minden magyar. Ez a lelki egybe- forradás, az erős együttakarás nem ismer lehetetlenséget. Az egyet- akarással együttjáró fegyelmezett­ség, minden egyéni önzést lehetet­lenné tévő testvéri szeretet nem ismer fáradságot, szenvedést, az min­dent feláldoz, ha kell az életét is az ezeréves, integer Nagy-Magyaror- szágért, azért a boldog országért, amely minden magyarnak biztosítja a szebb jövőt! A lelkes éljenzéssel és tapssal honorált beszédet a helyi iskolás gyermekek erdélyi tárgyú szavala­tai, nótái és szavalókórusa követte, miközben a lángoló tábortűzből szunnyadó parázs lett s a Szózat eléneklésével a szép ünnepség vé­get ért. Tűzharcos közlemények Bajtársak ! Október 6-án, vasárnap reggel 8 óra 30 perkor formaruhában a város­háza előtt sorakozó. Felkérem az összes formaruhával rendelkező Baj­társakat, hogy sorakozónkon teljes számban megjelenni szíveskedjenek. Az aradi tizenhárom vértanú emlék­ünnepe lévén, kegyelettel adózunk emléküknek és így testületileg ve­szünk részt a szentmisén. Ugyancsak október 6-án, vasár­nap délelőtt 10 órakor, a szentmise után, a városháza tanácstermében tájékoztató megbeszélést tartunk. A tájékoztató gyűlésen kiosztásra kerül az Országos Elnökség által eddig teljesen átigazolt bajtársak részére az új, almazöld színű jel­vény as igazoló-jeggyel együtt. Kérem a Bajtársakat, hogy gyűlé­sünkön, amely most már három hó­nap óta szünetelt, szintén teljes szemban megjelenni szíveskedjenek. Esztergom, 1940. szept. 30. Bajtársi üdvözlettel: Bátky Endre s. k. főtitkár. tfirtitfitfitfitfitfitfaritatfatfartatfitfMlMllig HÍREK Plébánosi kinevezés. Dr. Serédi Jusztinján bíboros hercegprímás dr. Kaiser Ferenc szentannai helyettes plébánost ugyanoda plébánossá ne­vezte ki. Orvosi hír. Dr. Breitwieser Pál fogorvos (Szt. Lőrinc-u. 1) katonai szolgálatából hazaérkezett s rende­lését megkezdte. Rendel: d. e. 9-től 12-ig, d. u. 3—6 ig. Telefon: 64. A Székely Egyetemi és Főiskolai Hallgatók Egyesülete a vármegyei Népművelési Bizottsággal karöltve Esztergomban október 3-án, csütörtö­kön, hangosfilm-előadást rendez a Kultur-moziban. Előadások délután a diákság, este 7 órai kezdettel a leventék és katonák, 9 órai kezdet­tel a nagyközönség részére, Pár­kányban pénteken délután a diák­ság, este 9 órai kezdettel a nagy- közönség részére lesznek az elő­adások. A műsoron a felszabadult s visszamaradt erdély városairól, tá­jairól, szépségeiről, szokásairól, nép­viseleteiről s népművészeteikről mu­tatnak be érdekesnél érdekesebb han­gos filmfelvételeket, szavalatokkal s székelytáncokkal. Az előadásra min­denkit meghív és szeretettel elvár a Rendezőség. Belépődíj: diákoknak, katonáknak és leventéknek 10 fillér, a nagyközönségnek 30 fillér.

Next

/
Oldalképek
Tartalom