Esztergom és Vidéke, 1940

1940 / 71. szám

Szerkesztőség, kiadóhivatal: Simor-u. 2U Keresztény politikai és társadalmi lap. Előfizetési ár 1 hóra: 1 pengő 20 fillér Megjelenik hetenkint kétszer Csütörtökön 10, vasárnap 16 fii. Esztergom jövő fejlődése Esztergom történetének áttekin­tése meggyőz arról, hogy a város fejlődésében két tényező műkö­dött közre döntően. Egyik a város szerencsés geopolitikai helyzete, — másik az ebből adódott az a kö­vetkezmény, hogy Esztergomot a központi hatalom hosszú ideig székhelyévé választotta. Addig te­hát, míg a fentjelzett két tényező hatását teljes mértékben kifejthet­te és a velük kapcsolatos összes melléktényezők szabadon érvénye­sülhettek, a város fejlődése való­ban lendületes volt. Ez a fejlődés akkor állt meg, mikor a központi hatalom — a királyi udvar — el­hagyta Esztergomot, tehát a máso­dik — a politikai — tényező meg­szűnt jótékony hatását éreztem. Ha tehát ezt az elgondolást ma­gunkévá tesszük, úgy Esztergom fejlődése szempontjából feltétle­nül szükségesnek látszik a kiesett politikai tényezőnek olyan új erő­forrással való helyettesítése, a- mely a kor szükségleteinek megfe­lelően ennek pótlására képes. Eb­ben a vonatkozásban egyedül a gazdasági tényező jöhet számítás­ba. Vizsgáljuk meg tehát röviden Esztergom lehetőségeit nemzet- gazdasági, még pedig annak két nagy ága: mezőgazdasági és ipari szempontból. Ha összehasonlítjuk az 1895. évi adatokat az 1935. évivel, úgy szembeötlik, hogy az esztergomi járásban — amelynek nagy része a város beszerző-piaca volt a fent­jelzett 40 év alatt, — a mezőgaz­dasági művelésre fordított terület 76.303 kát. holdról 77.322 kát. holdra nőtt, viszont a gazdaságok száma ugyanezen idő alatt 5266- ról 8701-re emelkedett, ami a földtulajdon egészségesebb elosz­tását és a földből élő önálló exisz- tenciák szaporodását jelenti. Ez idő alatt azonban nem követ­kezett be olyan intenzív gazdálko­dás, amely a lehetőségek jobb ki­használására magasabb életszín­vonalat és erőteljesebb fejlődési lehetőségeket biztosított volna. Ezt bizonyítja egyrészt az, hogy a szóbanforgó 40 év alatt a szántó­földterület 34.163 kát. holdról 34.952 kát. holdra, a kertterület 623 kát. holdról 709 kát. holdra növekedett. Egyedül a szőlőterme­lő területeknél vigasztalóbb a helyzet, ahol ez idő alatt 1104 kát. holdról 1848 kát holdra terjedő növekedés mutatkozik. Csökkent viszont a legelőterület, még pedig 8186 kát. holdról 7288-ra, ami a ló- és szarvasmarhatenyésztésre mutatja káros hatását, amennyi­ben az előbbi 3335 darabról 2896- ra, az utóbbi pedig 7791-ről 6636- ra esett vissza. Ugyanez a_ helyzet a juhtenyésztésnél is, ahol az állo­mány darabszáma 7074-ről 3496- ra zuhant. Nem hagyható azonban említés nélkül, hogy a gyümölcs­faültetési különféle kormányak­cióknak is volt némi sikerük, mert a gyümölcsfák száma 127.557 darabról 155.875-re emelkedett. Amint az előadottakból kivilág­lik, a mezőgazdaság belterjesebbé tétele még igen kis mértékben ha­ladt előre és ezen a téren még bi­zonyos javulás várható. A föld helyenkinti minősége túlságos re­ményekre nem jogosít fel, azonban a most megnyíló gazdasági népis­kola a gazdaközönség megfelelő gyakorlati átnevelése révén Esz­tergomért sokat tehet. , , Hiszen ha a gazdának nincs jö­vedelme, nem tud adót fizetni. Így Esztergomban is általában egy esz­tendei adóval vannak hátralékban s ez a városnak komoly kamat- veszteséget jelent, ami a háztartási helyzetet súlyosbítja s megint csak az adófizetőre sújt vissza. , Miért ne lehetne például Esz­tergomban a búza- és bortermelést elhagyni s helyette rátérni a sok­kal jövedelmezőbb burgonyára, gyógy- és ipari növényre, vagy ko­molyan fejleszteni a gyümölcster­melésünket ? Kétségtelen, hogy ez utóbbi terén igen nagy hátrányt je­lent a közös pince hiánya, amely a gyümölcstermelés központja le­hetne. Pedig a Borászati Egylet eredetileg éppen ezzel a célzattal alakult, csakhogy az 50 év alatt nem akadt egyetlen kisgazda rész­vényese sem ! Vizsgáljuk meg most a másik, az ipari viszonylatot. Esztergomnak annakidején vi­rágzó ipara volt. Nem beszélve a magyar-szabó, timár és csizmadia- mesterek kiterjedt munkásságáról, a városban bőr-, szappan-, festő- és sörgyár működött, megannyi munkaalkalmat és lüktető élet­eret jelentvén a város gazdasági életében. Ezeket a trianoni sors lassan elsorvasztotta. Volt szó hadfelszerelési üzemről és téli ki­kötőről is ; az előbbi elment Ma­gyaróvárra, az utóbbit Komárom kapta meg. Az évek során elvitték Esztergomból a törvényszéket, a csendőrparancsnokságot és a fűtő­házat is, úgyhogy a város a lassú hanyatlás útjára jutott. Egy város életerejének leghübb tükre a népesedési statisztika. Ez a — mondhatnám —• ,,lázgörbe“ Esztergomról a következőket mu­tatja : A város lakossága 1777-ben 5.151 1782-ben 5.169 1787-ben 5.426 1859-ben 10.455 1870-ben 14.512 1881-ben 14.944 1890-ben 15.749 1900-ban 17.909 1910-ben 17.881 1920-ban 17.966 1930-ban 17.360 tehát az előző évek emelkedő irányzatával szemben Esztergom népessége 1900-tól 1930-ig 3°/°-kal csökkent, mig ugyanezen idő alatt a többi magyar város lakossága át­lagban 30—50n/o-kal szaporodott. Ez a jelenség a város életerejének lassú apadásáról beszél. Az új európai gazdasági rend­nek, — amennyiben a jelekből kö­vetkeztetni lehet, — a helyesebb nyersanyagelosztás lesz a gerince. Az ipari termelés szabályozása ezen keresztül nyer majd megol­dást. Ebben az esetben nagyobb fejlődési lehetőségek magyar vi­szonylatban természetesen olyan iparágak számára nyilnak, ame-' lyek legalább nagyrészben hazai nyersanyagokra támaszkodhatnak. Ha már most ebből a szemszög­ből vizsgáljuk Esztergom és kör­nyékének lehetőségeit, úgy hatal­mas perspektívák nyilnak meg előttünk. A Gerecse-hegységben mindenekelőtt hatalmas, építésre alkalmas mészkőrétegeket talá­lunk. Nyergesújfalun és Lábatlan környékén cementgyártásra al­kalmas összetételű márgakövek vannak. A Strázsa-hegy építésre alkalmas kőzetekben bővelkedik. A Vad ácsi-pusztán pedig hamvas­márvány lelhető. Építkezési szem­pontból Középeurópa egyetlen vá­rosa sincs ilyen szerencsés hely­zetbén. Legfontosabb Esztergom talaj- kincsei között a szén. Az esztergo­mi szénmedence, amely két részre — a Dorog-csabai -és a Sárisáp­ba jnai medencére — tagozódik, mintegy 1.300 millió mázsa szenet tartalmaz. Kalóriatartalma, 4750 —5400 között mozog s ezzel az or­szágban a harmadik helyen áll. A dorogi és tokodi termelés 1935-ben 14.5 millió mázsát tett ki s az üze­mek 7300 munkást foglalkoztat­tak. Ezek közül 736 esztergomi, 232 pedig Esztergom-zsalazsonyi volt. Ez a környező széntömeg és a Duna beláthatatlan lehetőségekei nyújt a nagyipar számára Eszter­gomban. Egyrészt mint olcsó hely­beli energiaforrás jelentős, más­részt az olcsó viziúton keresztül rendkivül előnyös kalkulációs le­hetőségeket biztosít. A Vértes-vo­nulatok bauxitját például egy Bánhidától Dorogig kiépítendő 36—38 km-es vasútvonal segítsé­gével érdemes lenne ideszállítani, itt Esztergomban aluminiummá földolgozni, majd az olcsó viziúton piacra dobni. A mezőgazdaságban elhelyezkedni nem tudó népesség a nagyiparnak olcsó munkaerőt, a nagyipar viszont a lakosságnak munkaalkalmat jelentene. A kedvező lehetőségek tehát az iparosodás számára Esztergomban nagyon is fennforognak s az új gazdasági rend irányvonalai sejte­ni engedik, hogy az ország gazda­sági élete nem is hagyhatja kihasz­nálatlanul ezt a lehetőséget. Hogy ez Esztergom szempontjából mit jelent, felesleges ezt bővebben fej­tegetni. Mindent egybevetve tehát felál­líthatjuk a tételt : a központi hata­lomnak Esztergomból történt el­költözése folytán kiesett politikai tényezőt egyedül a gazdasági té­nyező hivatott és képes pótolni a város fejlődésében. S minthogy Heti események BELFÖLD Rálőttek a Maniu gárdisták Er­délyben katonáinkra. 16-ot közül­iük a honvédek agyonlőttek. — Rá­lőttek Kolozsvárott egy magyar ren­dőrre. — Kozma Miklós ny. belügy­minisztert nevezték ki Kárpátalja kormányzói biztosává. — Kiterjesz­tették a rögtönbiráskodást a keleti és erdélyi területekre. — Kivonuló románok merényleteket követtek el az olasz és német zászlók ellen. — 1018 mázsa magyar rizs termett a múlt évben. — Szeged minden föld­jét eladja, hogy kifizethesse gáz­gyári adósságát. — KÜLFÖLD Kitaszítottak 11 tábornokot a ro­mán hadseregből. — 1211 vasgár­distát végeztek ki 1938—39-ben Ro­mániában. — A híres koronázási mozdonyt beolvasztják Angliában. — A román nagykövetségeket meg­szüntették. — Az angol repülőgépek gyújtólapocskákat dobálnak le az ellenséges területre. — Egy dán mérnök feltalálta a függőlegesen fel­szálló repülőgépet. — Horvátország­ban kényszermunka-táborba viszik az üzéreket — Megkezdték Ameri­kában a sorozást. — Kanada a volt románkirályt beengedi, de Lupescu- nét nem. — Nem ismeri el a fran­cia kormány a megszállott orszá­gok követségeit. — 1600 tonna nik- kolt hozott az olasz fémbeváltás — Megrongálta egy német bomba a londoni királyi palotát. — Japán csapatok átlépték az indokinai ha­tárt. — Két nap alatt másfél millió ember menekült el Londonból. — Londont ki akarják üríteni — Az angol repülők krumplipusztító bo­garakat szórnak le Németországban. — Megkezdték az angolok a vegyi háborút. — Nem fejleszti Románia tovább iparát. — A nemet repülők tömege támadja éjjel-nappal Ang­liát. — Megszüntetnek három ro­mán minisztériumot. — Az olasz repülők Aden kikötőjében elsül­lyesztettek két angol torpedórombo­lót. — Hamburgot és Brémát bom­bázták az angol repülők. — Az an­golok már a mérgesgázok harcba- állítására is gondolnak. — Buka­restben anarchisztikus jelenségek ütik fel fejüket. — Berlinben a ven­déglők este 11 órakor zárnak. — A londoni színházak nem tartanak előadásokat. — A nemetek megtet­ték az előkészületeket az Angliába való partraszállásra. — A volt ro­mán királyt felelősségre akarják vonni. — Eltöröltek a címeket Ro­mániában. — Felülvizsgálják a ro­mán államférfiak vagyonát. — Le­foglaltak a volt román király rész- vénykötegeit. — Bukarest három legnagyobb zsinagógáját bezárták. — 50 milliárdos hitelt kapott Fran­ciaország. — Átcsoportosítottak az angol légvédelmet. — Be kell je­lenteni Horvátországban minden áru­készletet. — Feloszlott a nemzetközi Duna-bizottság. «M

Next

/
Oldalképek
Tartalom