Esztergom és Vidéke, 1940
1940 / 71. szám
Szerkesztőség, kiadóhivatal: Simor-u. 2U Keresztény politikai és társadalmi lap. Előfizetési ár 1 hóra: 1 pengő 20 fillér Megjelenik hetenkint kétszer Csütörtökön 10, vasárnap 16 fii. Esztergom jövő fejlődése Esztergom történetének áttekintése meggyőz arról, hogy a város fejlődésében két tényező működött közre döntően. Egyik a város szerencsés geopolitikai helyzete, — másik az ebből adódott az a következmény, hogy Esztergomot a központi hatalom hosszú ideig székhelyévé választotta. Addig tehát, míg a fentjelzett két tényező hatását teljes mértékben kifejthette és a velük kapcsolatos összes melléktényezők szabadon érvényesülhettek, a város fejlődése valóban lendületes volt. Ez a fejlődés akkor állt meg, mikor a központi hatalom — a királyi udvar — elhagyta Esztergomot, tehát a második — a politikai — tényező megszűnt jótékony hatását éreztem. Ha tehát ezt az elgondolást magunkévá tesszük, úgy Esztergom fejlődése szempontjából feltétlenül szükségesnek látszik a kiesett politikai tényezőnek olyan új erőforrással való helyettesítése, a- mely a kor szükségleteinek megfelelően ennek pótlására képes. Ebben a vonatkozásban egyedül a gazdasági tényező jöhet számításba. Vizsgáljuk meg tehát röviden Esztergom lehetőségeit nemzet- gazdasági, még pedig annak két nagy ága: mezőgazdasági és ipari szempontból. Ha összehasonlítjuk az 1895. évi adatokat az 1935. évivel, úgy szembeötlik, hogy az esztergomi járásban — amelynek nagy része a város beszerző-piaca volt a fentjelzett 40 év alatt, — a mezőgazdasági művelésre fordított terület 76.303 kát. holdról 77.322 kát. holdra nőtt, viszont a gazdaságok száma ugyanezen idő alatt 5266- ról 8701-re emelkedett, ami a földtulajdon egészségesebb elosztását és a földből élő önálló exisz- tenciák szaporodását jelenti. Ez idő alatt azonban nem következett be olyan intenzív gazdálkodás, amely a lehetőségek jobb kihasználására magasabb életszínvonalat és erőteljesebb fejlődési lehetőségeket biztosított volna. Ezt bizonyítja egyrészt az, hogy a szóbanforgó 40 év alatt a szántóföldterület 34.163 kát. holdról 34.952 kát. holdra, a kertterület 623 kát. holdról 709 kát. holdra növekedett. Egyedül a szőlőtermelő területeknél vigasztalóbb a helyzet, ahol ez idő alatt 1104 kát. holdról 1848 kát holdra terjedő növekedés mutatkozik. Csökkent viszont a legelőterület, még pedig 8186 kát. holdról 7288-ra, ami a ló- és szarvasmarhatenyésztésre mutatja káros hatását, amennyiben az előbbi 3335 darabról 2896- ra, az utóbbi pedig 7791-ről 6636- ra esett vissza. Ugyanez a_ helyzet a juhtenyésztésnél is, ahol az állomány darabszáma 7074-ről 3496- ra zuhant. Nem hagyható azonban említés nélkül, hogy a gyümölcsfaültetési különféle kormányakcióknak is volt némi sikerük, mert a gyümölcsfák száma 127.557 darabról 155.875-re emelkedett. Amint az előadottakból kiviláglik, a mezőgazdaság belterjesebbé tétele még igen kis mértékben haladt előre és ezen a téren még bizonyos javulás várható. A föld helyenkinti minősége túlságos reményekre nem jogosít fel, azonban a most megnyíló gazdasági népiskola a gazdaközönség megfelelő gyakorlati átnevelése révén Esztergomért sokat tehet. , , Hiszen ha a gazdának nincs jövedelme, nem tud adót fizetni. Így Esztergomban is általában egy esztendei adóval vannak hátralékban s ez a városnak komoly kamat- veszteséget jelent, ami a háztartási helyzetet súlyosbítja s megint csak az adófizetőre sújt vissza. , Miért ne lehetne például Esztergomban a búza- és bortermelést elhagyni s helyette rátérni a sokkal jövedelmezőbb burgonyára, gyógy- és ipari növényre, vagy komolyan fejleszteni a gyümölcstermelésünket ? Kétségtelen, hogy ez utóbbi terén igen nagy hátrányt jelent a közös pince hiánya, amely a gyümölcstermelés központja lehetne. Pedig a Borászati Egylet eredetileg éppen ezzel a célzattal alakult, csakhogy az 50 év alatt nem akadt egyetlen kisgazda részvényese sem ! Vizsgáljuk meg most a másik, az ipari viszonylatot. Esztergomnak annakidején virágzó ipara volt. Nem beszélve a magyar-szabó, timár és csizmadia- mesterek kiterjedt munkásságáról, a városban bőr-, szappan-, festő- és sörgyár működött, megannyi munkaalkalmat és lüktető életeret jelentvén a város gazdasági életében. Ezeket a trianoni sors lassan elsorvasztotta. Volt szó hadfelszerelési üzemről és téli kikötőről is ; az előbbi elment Magyaróvárra, az utóbbit Komárom kapta meg. Az évek során elvitték Esztergomból a törvényszéket, a csendőrparancsnokságot és a fűtőházat is, úgyhogy a város a lassú hanyatlás útjára jutott. Egy város életerejének leghübb tükre a népesedési statisztika. Ez a — mondhatnám —• ,,lázgörbe“ Esztergomról a következőket mutatja : A város lakossága 1777-ben 5.151 1782-ben 5.169 1787-ben 5.426 1859-ben 10.455 1870-ben 14.512 1881-ben 14.944 1890-ben 15.749 1900-ban 17.909 1910-ben 17.881 1920-ban 17.966 1930-ban 17.360 tehát az előző évek emelkedő irányzatával szemben Esztergom népessége 1900-tól 1930-ig 3°/°-kal csökkent, mig ugyanezen idő alatt a többi magyar város lakossága átlagban 30—50n/o-kal szaporodott. Ez a jelenség a város életerejének lassú apadásáról beszél. Az új európai gazdasági rendnek, — amennyiben a jelekből következtetni lehet, — a helyesebb nyersanyagelosztás lesz a gerince. Az ipari termelés szabályozása ezen keresztül nyer majd megoldást. Ebben az esetben nagyobb fejlődési lehetőségek magyar viszonylatban természetesen olyan iparágak számára nyilnak, ame-' lyek legalább nagyrészben hazai nyersanyagokra támaszkodhatnak. Ha már most ebből a szemszögből vizsgáljuk Esztergom és környékének lehetőségeit, úgy hatalmas perspektívák nyilnak meg előttünk. A Gerecse-hegységben mindenekelőtt hatalmas, építésre alkalmas mészkőrétegeket találunk. Nyergesújfalun és Lábatlan környékén cementgyártásra alkalmas összetételű márgakövek vannak. A Strázsa-hegy építésre alkalmas kőzetekben bővelkedik. A Vad ácsi-pusztán pedig hamvasmárvány lelhető. Építkezési szempontból Középeurópa egyetlen városa sincs ilyen szerencsés helyzetbén. Legfontosabb Esztergom talaj- kincsei között a szén. Az esztergomi szénmedence, amely két részre — a Dorog-csabai -és a Sárisápba jnai medencére — tagozódik, mintegy 1.300 millió mázsa szenet tartalmaz. Kalóriatartalma, 4750 —5400 között mozog s ezzel az országban a harmadik helyen áll. A dorogi és tokodi termelés 1935-ben 14.5 millió mázsát tett ki s az üzemek 7300 munkást foglalkoztattak. Ezek közül 736 esztergomi, 232 pedig Esztergom-zsalazsonyi volt. Ez a környező széntömeg és a Duna beláthatatlan lehetőségekei nyújt a nagyipar számára Esztergomban. Egyrészt mint olcsó helybeli energiaforrás jelentős, másrészt az olcsó viziúton keresztül rendkivül előnyös kalkulációs lehetőségeket biztosít. A Vértes-vonulatok bauxitját például egy Bánhidától Dorogig kiépítendő 36—38 km-es vasútvonal segítségével érdemes lenne ideszállítani, itt Esztergomban aluminiummá földolgozni, majd az olcsó viziúton piacra dobni. A mezőgazdaságban elhelyezkedni nem tudó népesség a nagyiparnak olcsó munkaerőt, a nagyipar viszont a lakosságnak munkaalkalmat jelentene. A kedvező lehetőségek tehát az iparosodás számára Esztergomban nagyon is fennforognak s az új gazdasági rend irányvonalai sejteni engedik, hogy az ország gazdasági élete nem is hagyhatja kihasználatlanul ezt a lehetőséget. Hogy ez Esztergom szempontjából mit jelent, felesleges ezt bővebben fejtegetni. Mindent egybevetve tehát felállíthatjuk a tételt : a központi hatalomnak Esztergomból történt elköltözése folytán kiesett politikai tényezőt egyedül a gazdasági tényező hivatott és képes pótolni a város fejlődésében. S minthogy Heti események BELFÖLD Rálőttek a Maniu gárdisták Erdélyben katonáinkra. 16-ot közüliük a honvédek agyonlőttek. — Rálőttek Kolozsvárott egy magyar rendőrre. — Kozma Miklós ny. belügyminisztert nevezték ki Kárpátalja kormányzói biztosává. — Kiterjesztették a rögtönbiráskodást a keleti és erdélyi területekre. — Kivonuló románok merényleteket követtek el az olasz és német zászlók ellen. — 1018 mázsa magyar rizs termett a múlt évben. — Szeged minden földjét eladja, hogy kifizethesse gázgyári adósságát. — KÜLFÖLD Kitaszítottak 11 tábornokot a román hadseregből. — 1211 vasgárdistát végeztek ki 1938—39-ben Romániában. — A híres koronázási mozdonyt beolvasztják Angliában. — A román nagykövetségeket megszüntették. — Az angol repülőgépek gyújtólapocskákat dobálnak le az ellenséges területre. — Egy dán mérnök feltalálta a függőlegesen felszálló repülőgépet. — Horvátországban kényszermunka-táborba viszik az üzéreket — Megkezdték Amerikában a sorozást. — Kanada a volt románkirályt beengedi, de Lupescu- nét nem. — Nem ismeri el a francia kormány a megszállott országok követségeit. — 1600 tonna nik- kolt hozott az olasz fémbeváltás — Megrongálta egy német bomba a londoni királyi palotát. — Japán csapatok átlépték az indokinai határt. — Két nap alatt másfél millió ember menekült el Londonból. — Londont ki akarják üríteni — Az angol repülők krumplipusztító bogarakat szórnak le Németországban. — Megkezdték az angolok a vegyi háborút. — Nem fejleszti Románia tovább iparát. — A nemet repülők tömege támadja éjjel-nappal Angliát. — Megszüntetnek három román minisztériumot. — Az olasz repülők Aden kikötőjében elsüllyesztettek két angol torpedórombolót. — Hamburgot és Brémát bombázták az angol repülők. — Az angolok már a mérgesgázok harcba- állítására is gondolnak. — Bukarestben anarchisztikus jelenségek ütik fel fejüket. — Berlinben a vendéglők este 11 órakor zárnak. — A londoni színházak nem tartanak előadásokat. — A nemetek megtették az előkészületeket az Angliába való partraszállásra. — A volt román királyt felelősségre akarják vonni. — Eltöröltek a címeket Romániában. — Felülvizsgálják a román államférfiak vagyonát. — Lefoglaltak a volt román király rész- vénykötegeit. — Bukarest három legnagyobb zsinagógáját bezárták. — 50 milliárdos hitelt kapott Franciaország. — Átcsoportosítottak az angol légvédelmet. — Be kell jelenteni Horvátországban minden árukészletet. — Feloszlott a nemzetközi Duna-bizottság. «M
