Esztergom és Vidéke, 1940
1940 / 69. szám
HATVANEGYEDIK ÉVF. 69. SZÁM. VASÁNRAP, 1940. SZEPTEMBER 8 Szerkesztőség, kiadóhivatal: Simor-a. 20 Keresztény politikai ÓS társadalmi lap. Előfizetési ár 1 hóra: 1 Dengő 20 fillér [Megjelenik hetenkint kétszer Csütörtökön 10, vasárnap 15 fii. Erdély Ismét megroppantak a trianoni bilincsek, ezúttal az ezeréves magyar Kelet bilincsei. A bécsi döntés visz- szahozta Szent István birodalmába Szatmári, Nagykárolyt, Nagyváradot, kincses Kolozsvárt, Marosvásárhelyt és az egész Székelyföldet. Nagyobbak, gazdagabbak lettünk ismét. A felvidéki sáv és Kárpátalja után visszatért Felső-Erdély, visszatérnek székely testvéreink. A magyar igazság fáklyája újból hatalmasabb lánggal világít és fényénél ismét egyre halványabb lesz az a szuronydiktálta kényszeralkotás, amelyet Trianon néven ismertünk. Amikor szivünk mélyéig megille- tődve, meleg szeretettel köszöntjük a visszatért magyarokat és mindazokat az idegennyelvű polgártársainkat, akiket szintén testvérünknek tekintünk, legelső kötelességünk a hála. Hálával fordulunk a magyar Gondviselés és mindazok felé, akik húsz éven át a magyar igazságnak következetes, soha el nem csüggedő, fáradhatatlan hordozói voltak. Mélységes és hódolatteljes hálánk illesse elsősorban országgyarapitó Kormányzó ürunkat, akinek bölcs országlása alatt, immár harmadizben elevenedik meg egy látomás : a fehér ló új magyar legendája. Látjuk lelki szemeinkkel Horthy Miklóst bevonulni az ősi magyar városokba, látjuk sokezer magyar férfiszemekben az öröm gyémántcsöppjeit és hallani véljük a magyar honvéd ütemes lépteinek zaját Nagyvárad, Kolozsvár, Marosvásárhely aszfaltján. Boldog öröm az a látomás, amelynek nem utolsó fejezete az, hogyan írja be a hálás utókor aranybetűkkel a magyar történelembe Horthy Miklós nevét. Azét a férfiúét, aki arra biztatott az ország megnagyobbodásakor, hogy álmodjunk még szebbet is és akinek nem lehet nagyobb jutalma, mint az, hogy ezek a nagyobb és szebb álmok is beteljesedjenek. De hely illeti a magyar történelem lapjain nagy és nemes barátainkat. Elsősorban a győzelmesen harcos Hitler vezért és kancellárt, továbbá Mussolinit, a nagy Dúcét, a mi régi megértő barátunkat. Az ő világos, okos tekintetük ismerte fel legelsőnek, hogy a magyar igazság fáklyájának fénye a boldogabb és békésebb Európára is rávilágít. Soha nem múló hálánk legyen nemes barátságuk jutalma. Végül pedig, de nem utolsósorban, a legnagyobb elismeréssel és magyar szeretettel, igaz hálával kell ezen az örömnapon megemlékeznünk annak a magyar külpolitikának bölcs intézőiről, amely immár harmadszor arat vérnélküli győzelmet, egyedül az igazság súlyának lalbavetésével. Ez a bölcs külpolitika, melynek loyalitasát nemcsak barátaink, hanem ellenségeink is elismerték, most újból diadalt aratott. Diadalt aratott annak a férfiúnak nagyon hathatós közreműködésével, aki már Trianonban harcolt a magyar igazságért és munkatársának, talán azt is mondhatnók, hogy tanítványának szívós kitartása révén. Amikor a magyar külpolitika fele lős tényezői előtt kivétel nélkül meghajtjuk az elismerés lobogóját, emlékezzünk meg legelső sorban Teleki Pál grófról, az ország miniszterelnökéről és Csáky Károly gróf külügyminiszterről. Mindketten bevésték nevüket a magyar szivekbe és a magyar történelembe. * * * A visszacsatolt erdélyi területről egymásután jelennek meg a budapesti lapokban a legkülönbözőbb statisztikai kimutatások. Olvasóink számára most leközöljük az adatok közül a leglényegesebbeket. A bécsi döntéssel visszacsatolt terület 43.591 négyzetkilométert tesz ki, így Magyarország területe : 160.757 négyzetkilométer. A visszacsatolt terület lakosságának száma a rendelkezésre álló román adatok szerint: 13.5 millió. A lakosság megoszlása az 1910. évi magyar statisztika szerint: 51.40 % magyar, 42'2 % román, 4'1 °/o német, 0'7 % rutén, 0'6 °/o tót. A román 1930. évi kimutatás : 48‘7% román, 42% magyar, 2.5% német. Az ország gazdasági termelésének szerkezetében döntő változás állt be Erdély visszatérésével. A trianoni Magyarország területének 60'4 % volt szántó, rét, legelő 17'5 %, erdő 11'9 %. A kis erdőmeny- nyiség okozta azután azt, hogy fából az ország állandóan igen súlyos behozatalra szorult. A megnagyobbodott ország gazdasági helyzete a következőképen alakult: 49 6% szántóföld, 21'7 % rét, legelő és 21'5 % erdő. Az erdők megnövekedésével országunk a fa importáló államból egyszerre fa-ex- tort állam lett. Ez nemcsak a külkereskedelmi mérleg szempontjából jelentős, hanem azért, mert gondos iparpolitikával felvirágoztathatjuk cellulózé és papírgyártásunkat. Érdemes megjegyezni, hogy a visszatért erdőkből: 300.000 hektár tölgyes, 700.000 bükk, 500.000 fenyő. A visszatérő városok közül Esztergomnál nagyobb Kolozsvár, Nagyvárad, Marosvásárhely, Mármaros- sziget, Szatmárnémeti. Ezek közül Kolozsvár az ország egyik legnagyobb vidéki városa lesz közel 100.000 lakosával. Kolozsvár, bár most a határra fog esni, remélhetőleg megtartja majd azt a jelentős helyet, melyet Erdélyben mindig elfoglalt. Erdély visszacsatolásán,ak jelentősége az ipar és kereskedelem szempontjából egyelőre még alig belátható. Ipari városaink között igen előkelő helyet fog elfoglalni: Nagyvárad, Kolozsvár, Nagybánya. Jelentős bányászati kincseket is kaptunk vissza Erdéllyel. A bányászati kincsek között legfontosabbak: arany, ezüst, vas. Katonai szempontból legnagyobb jelentőségű tény, hogy üzsoktól egészen Zágonig kelet felé az ősi határon állunk, mely biztonságot, megnyugvást adhat az ország minden lakójának. Erdély kulturális jelentőségét jól ismeri mindenki az elmúlt években megjelent erdélyi munkákból, Kolozsvár tudományos jelentősége pedig fogalom volt mindig országunkban. Művészetünk különösen felbecsülhetetlen értékkel fog gazdagodni a gyönyörű székely népművészettel, amely a szabad Magyarországon beláthatatlan fejlődési lehetőség előtt áll. De ilyen kis kimutatásban nem lehet felsorolni még csak megközelítőleg sem Erdély valamennyi kincsét, amelyek újra Magyarország szebb jövőjét fogják szolgálni. Munkában az építési- és szépítési bizottság Az építési bizottságnak a szépítési bizottsággal kibővített legutóbbi ülésén vitéz Szivós-Waldvogel József kimerítő összefoglalásban ismertette a legfontosabb teendőket. A bizottság beható megbeszélés után szükségesnek mondotta ki és elhatározta a 26-os emlékmű helyének elplanirozását és megfelelő feltöltését, a Kát. Legényegylet elő- kertjének eltávolításával kapcsolatos utcarendezést, a Nem-Nem-Soha-út szabályozását és fasor-ültetését; minthogy ez sétaút, a marhahajtást rajta eltiltja. A legutóbb létesített Szt. István-liget, a tervezett utak rendbehozatalával és a csalánterületek kiirtásával, nagyon kedves helye lesz városunknak. A város belső részében több helyen, így a Ferenc József-úton, a Kossuth Lajos- és a Szt. Imre-utcában, sor kerül az utcai sorfák kicserélésére, a többieken a kipusztult fák pótlására. Szentgyörgymező is kap a tervezett szépítésből: rendezik a Gömbös Gyula és a Hunyadi János-teret, valamint a Simor-kórház előtti részt. A háztulajdonosokat felhívják, hogy a házak előtti gazt irtsák ki, a farönköket, kő- és téglarakásokat pedig vitessék onnan el. Külön megbeszélés tárgya a Vaskapui menedékház környékének rendezése, az útjavítás, a világítás és vízellátás kérdésének megoldása. A gazdag és kiterjedt program megvalósítása nagy mértékben emeli majd városunk külső formáját és még jobban vonzza majd az idegeneket. Idegenforgalmunk fejlesztése Az idegenforgalmi kérdések egész serege került szóba a szűkebb bizottság szerdán délután tartott értekezletén. Ezalkalommal mutatkozott be Szokob Károly, az esztergomi idegenforgalmi hivatal megbízott új vezetője, hangoztatva teljes munkakészségének latbavetését és a legszorosabb együttműködést az orHeti események BELFÖLD A kormányzó honvédeink élén vonult be a visszacsatolt Erdélybe. — 2 700.000 hold erdőséget kaptunk most vissza. — Tízmillió pengőnyi közmunkát adott ki a főváros augusztusban. — Bihar megyének a visszatérés után 450.000 lakosa lesz. — Magyarország és a szovjetunió megkötötte az első kereskedelmi szerződést. — 70.037 hold zsidóbirtokot sajátítottak ki eddig Magyarországon. — á szegedi egyetemet visszahelyezik Kolozsvárra. — 2350 km. vasútvonal és 6600 km. közútvonal került birtokunkba a visz- szacsatolás által. — Vasmegyóben 200 zsidótól vonták meg az italmérői és trafikjogot. — Nagy az orvoshiány Pestmegyében. KÜLFÖLD Antonescn tábornok lett a román diktátor miniszterelnök. — A román alkotmányt felfüggesztették és a parlamentet feloszlatták. — Daladiert, Reynaud, Mandel és Gamelin volt francia minisztereket letartóztatták. — Babkavst kap a német lakosság. — Lefoglaltak a bolgár szabadkőműves páholyok vagyonát. — 70 billió dollár volt Amerika tavalyi nemzeti jövedelme. — Tsstőrsóggel őrzik a román királyt. — A petro- leumkutakat fel akarták gyújtani a vasgárdisták. — Nagyszebenbe viszik a románok kolozsvári egyetemüket. — 17 éves lett a szerb király. — Aradra helyezik át a román állami operát és a nemzeti színházat. — 8-236.000 munkanélküli van Amerikában. — Bukarestben és Brassóban veszedelmes tüntetések voltak. — Pötaia tábornagy drámai szózatot intézett a francia gyarmatbirodalomhoz. — Két évre emelték fel Jugoszláviában a katonai szolgálati időt. — Lemondott a fia javára a trónról a román király. — Amerika ötven 1200 tonnás torpedórombolót adott át Angliának. — Huszonnégy francia repülőgép szállott le Gibraltárban. — Havonta 1000 repülőgépet tud gyártani Amerika. — Csang Kai Sek kínai diktátor feleségét Roosevelthez küldte. — Kanada elkobozta a francia kereskedelmi hajókat. — Brazília megsem- misitetté a földbirtok-tulajdonjogot. — Károly román exkirály Svájcba utaik. — Sereges internálások történnek Somániában. — Montenegrói hegyeket 20 centiméter hó takarja. — Marseiileben beverték a zsidóüzletek kirakatait — 38 halottja van a bolognai robbanásnak. — Amerika megkezdte a nemzeti gárdisták behívását. — Argentína felszabadítja a francia követeléseket — Rövidesen ismét taníthatnak egyházi férfiak Franciaországban. — Anglia jelentékeny gyarmatterületet adott át Angliának. — Kanadai be akarja kebelezni Amerika. — Megnyitják Görögországban az olasz iskolákat. — Hollandiában feloszlatták a szabadkőmives páholyokat.
