Esztergom és Vidéke, 1940

1940 / 63. szám

2 ESZTERGOM ős VIDÉKÉ 1940 augusztus 20 Heti események mamiiul MMiiiim uw n mi in m r i m nnir-air rn^r ~r -ni ~ BELFÖLD Szerdán éjfélkor elindult Budapest­ről a revíziós tárgyaló bizottság Turnu Severinbe. — EgymílliÓSZáz- hÚSZBZer pengő a Vörös Kereszt eddigi, gyűjtése. — Teleki Mihály gróf vitte Németországba a Magyar Történelmi Társulat Erdély-Albumát. — ÄZ idén is megjutalmazták a több gyermekes anyákat. Eddig 30.000 anya kapott kitüntető érmet, s több százezer anya és gyermek kapott hathatós segítséget és ruhát. — A gyümölcstermelők az idén is főzhet­nek kedvezményes pálinkát. — El készültek a munkás családi házak tervei. Két éven belül felépitik az ország minden részében. — Árú ellátási körzetekre osztják fel as or­szágot. — Szept. 5-én nyílik meg az Őszi Lakberendezesi Vásár, — Nagyközséggé szervezte át a belügy miniszter Keszegfalva és Megyercs Komárommegyei kisközségeket. — Turistaszálló épül a Visegrádi vár déli tornyával kapcsolatban. — Een* deráztatÓhOZ segíti a kormány a ken- derteimelessel foglalkozó községeket. KÜLFÖLD Román lapok élesen támadják a bánáti svábokat. — Bdt-Szomáiiban az olaszok már elérték az angolok főhaderejét. — Nemet segélyvonal szállít élelmiszert Parisba. — Cham berlain az operáció után már el­hagyta a kórházat. — Német harci gépeket kapott a bolgár haderő. — Bukarestben rémhírterjesztésért 47 embert internáltak. — Portlandbaü valamennyi hajót megsemmisítették a német repülők. — 178.000 mázsa szilvát szállított Jugoszlávia Német országnak. — Lezuhant repülőgépé vei és szénné égeti az ausztráliai hadügyminiszter. — A mekkai za- rándoiatot as idén is megtartják a mohamedánok. — Bezárta japáni gyárat a legnagyobb angol vegyés­zeti tröszt. - 4.145 000 tonna szén érkezett négy hónap alatt Olaszor szágba. — Egységes típusú szap­pant hoznak forgalomba Olaszor­szágban. — Vizrebocsatottak Koma romban a Htinka András nevét vi­selő új szlovák dunai gőzöst. — 30 napon belül rádiót kötelesek besze­rezni a szlovák vendéglősök. — Amerikai érdekeltség kezébe került ismét a spanyolországi telefonháló­zat. — Nem tudjak átszállítani az amerikai repülőgépeket Angliába. — Anglia eddig 39 aknaszedő hajót veszített a háborúban. — Pokolgép felrobbantott egy román vasuta.ío mást. - Ha az angolok katonákat szállítanak Görögországba, Olaszor­szág beavatkozik. — Elsajátítják a zsidó birtokokat Romániában. — 2 millió francia katona v«n német fog Ságban. — A francia hadsereg le­szerelését befejezték, — Barom mi­niszter halt meg az auszLraliai re­pülőkatasztrófánál. — A meggyilkolt albán irredentavezér levágott fejőt körülhurcoiták a görögországi albán városokban. — Az 0Í88Z hadsereg folytatja előnyomulását Britt Szóala­kban. — Hadbirósagi eljárással zak­latják Romániában a magyarokat. Az angolok repülőtámadást kísérel tek meg Berlin elien. — Hitler át­nyújtotta az új tábo; nagyoknak a marsallbotot. — Róma és Athén kö­zött egyre nő a feszültség. —Alhir a finn mozgósítás. — Bulgária ál lami ellenőrzés alatt álló szervezetbe tömöríti az ifjúságot. — 1"5 millió pezetát fordít a spanyol kormány a polgárháborúban megrongált teinpio mok helyreállításéra. — Nyugat- lapánban ismét erős fóldre.gós voll. — Oroszországban megszüntetik a hadseregnél a politikai biztosok in­tézményét. delem, annál közelebb a segítség, ha az egész nemzet megtalálja az egységet. 1938-ban és 1939-ben Isten hozzásegített bennünket ah­hoz, hogy elkezdhettük visszaállí­tani Mária Országát. Ezért a püs­pöki kar tudja jól, hogy a termé­szetfölötti életbe bele kell kapcsolni a nemzetet és elrendelte hogy a sorsdöntő időkben minden szent­misében könyörögni kell a Magya­rok Nagyasszonyához, hogy hatha­tós közbenjárásával a hívek meg­erősödjenek hitükben és mindnyájan visszavezetve a békebe, a nemzet elérhesse Mária országának egy­ségét. Én magam is, mint Mária orszá­gának első főpapja, rendszerint édes hazánkért mutatom be a szent ál­dozatot, — fejezte be beszédét a főpásztor — mert meg vagyok győ­ződve, hogy ha megtaláljuk az egy­séget és a nemzet az itt összegyűlt zarándokok példájára tisztelni fogja a Magyarok Nagyasszonyát, akkor ez az ünnep záloga lesz annak, hogy Mária nem feledkezik meg nemzetéről, hanem közbenjárásával életet és üdvösséget szerez számára ! Mise végén a bíboros főpásztor apostoli áldást osztott. Az ünnepi misét és szentbeszédet a magyar rádió is közvetítette. Délben zenés őrségváltás volt az országzászlónál, délután pedig nagy népi felvonulás a Move sporttelepre, ahol a zarándokok is találkozójukat tartották. |GLATZGYULA Szombaton reggel futótűzként ter­jedt el a városban és mindenfelé mély megdöbbenést és őszinte rész­vétet keltett a szomorú hír, hogy Glatz Gyula polgármester meghalt. Röviddel ezután gyászlobogó lengett a városháza előtt és a vármegye- házára, iskolákra s a város egyéb középületeire kitűzték a fekete zászlót. Pár órával később a város tisztikara és képviselőtestülete külön gyászjelentésében és a család gyász­levelén is olvashattuk,, hogy Glatz Gyula, Esztergom város polgármes­tere, hadviselt tartalékos főhadnagy, a háborús katonai Signurn Laudis, a kis ezüst vitézségi érem, a Károly csapatkereszt, a Polonia Restituta lengyel lovagkereszt stb. kitünte­tések tulajdonosa augusztus hó 17-én reggel elhunyt. Déli híradá­sában pedig a magyar rádió is ér­tesítette hallgatóságát Esztergom polgármesterének haláláról. Glatz Gyula tíz évig volt a város polgármestere és nehéz vészterhes, történelmi időkben viselte ezt a tisztséget. Felelős állásában nehéz feladatokat kellett megoldania. Ennek tudatában békét teremtett maga körül, melynek megtartását műkö­dése alatt mindvégig egyik főcél­jának tekintette. Nyugalomra, har­móniára és megértésre törekedett nemcsak a szorosan vett hivatali munkában és a közvetlen munka­társaival való együttműködésben, hanem minden közéleti ügyben, a bizottsági és képviselőtestületi tár­gyalásokon, a várossal kapcsolatos intézményeknél egyaránt. Finom úri modorával és azzal az elvitathatatlan tulajdonságával, hogy minden kér­désben a tárggyal és az emberekkel szemben mindenkor tiszta jóakarat vezette, sok mindent sikerült elérnie. Mint a város első polgárát, jóaka ratú és békeszerető ielkiileteért be­csülték és szerették társadalmi kö­rökben is. Városát szerette és min­denkor kész volt a kívánságok, igé­nyek teljesítésére, amelyek Esztergom fejlődését, szépítését szolgálták. A város közönsége, munkatársai, bará­tai kegyelettel őrzik emlékét. A kép­viselőtestület és a városi tisztikar gyászjelentésében ezeket olvassuk: „Működését a városért való odaadó gond, tiszttársaival szemben a ma­gyar úr gondolkodása s a közönség minden kívánságának jóakaratú tá­mogatása jellemezte. Polgármester­sége a város életében maradandó, s munkatársainak mindig emléke­zetes lesz. Azzal a kívánsággal ki­sérjük őt utolsó útjára, hogy örök álma, a nagy, boldog Esztergom mielőbb élő valóság legyen.“ * * * Glatz Gyula Polgármester holt­testét a városháza nagytermében díszesen felravatalozták a kegyelet koszorúinak, élő virágainak sokasága közé. Innen folyt le a temetés méltó pompával és bensőséges részvéttel. A temetésen megjelent dr. Serédi Jusztinján bíboros hercegprímás, dr. Radocsay László igazságügyminisz­ter, dr. Meszlényi Zoltán püspök, dr. baráti Huszár Aladár az OTI elnöke, dr. Késmárki Erey Vilmos főispán, Reviczky Elemér alispán, a szé- kesfőkáptalan tagjai, a katonai, pol­gári hivatalok képviselői, a vitézi szék, a tanintézetek vezetői stb. Testületileg vonultak fel gyászlo­bogó alatt az iskolák, a fronthar­cosok, leventék, tűzoltók és a kü­lönféle egyesületek. A közönség ez­rei sorakoztak a Széchenyi-téren, amikora Bottyán-palota Szent István harangja és a városházi csengő bú­csúszava mellett a városi altisztek lehozták a Szent Háromság szobor elé állított katafalkra az érckopor­sót. A temetési szertartást dr. Dra- hos János érseki helytartó végezte nagy papi segédlettel. A gyászzso­lozsmát és a gyászdalokat a temp­lomi énekkar Ammer József karnagy vezényletével énekelte. A gyászbeszédet dr. Brenner An­tal polgármesterhelyettes mondotta, aki megindító szavakkal búcsúzott el a tisztikar, a képviselőtestület és a város minden egyes polgára nevé­ben Glatz Gyula polgármesteriül. Hangsúlyozta beszédében, hogy noha nem volt esztergomi származású, Esztergomot saját városaként sze­rette, munkatársaival együtt a vá­ros javáért, fejlődéséért lelkesedett, becsülte és szerette a közönséget és soha senkinek nem ártott. A búcsúszavak elhangzása után megindult a hatalmas gyászmenet, elől a különféle testületek, azután az irgalmas nővérek csoportja, majd koszorúvivő altisztek és tűzoltók. A papság után 4a koporsós kocsi haladt, két oldalán a fáklyavivő városi tisztviselőkkel, mely után a bíboros hercegprímás, az igazság­ügyminiszter és a helyi előkelősé­gekkel élén a közönség végelátha­tatlan sora kisérte utolsó útjára Glatz Gyula polgármestert. A 8zé- chenyi-téren, Szent Imre utcán át vitt az út a belvárosi temetőben lévő díszsírhelyig, a végső pihenőig. 9* v*. Vármegyei kisgyűlés Esztergom vármegye legutolsó tör­vényhatósági kisgyűlésén dr. Kés­márki Frey Vilmos főispán elnökölt. A kisgyűlés tárgysorozatán leg­nagyobb részben folyó ügyek sze­repeltek, köztük Esztergom város különböző szabályrendeletei s egyes szabályrendeletek módosításai. Vitéz Szívós-Waldvogél József sür­gette, hogy a cigánykérdést szabály- rendelet alkotásával végérvényesen oldják meg A rendőrség nem eléggé erélyes a cigányokkal. Esztergom utcáin, jóllehet tilos a koldulás, nap- rwp után lehet látni kolduló, csa­vargó cigányokat. Sőt már nemcsak az esztergomi cigányok, hanem más vidékről jöttek is molesztálják a közönséget. Reviczky Elemér alispán válaszolt a felszólalásra és közölte, hogy ez ügyben át fog irni a rendőrséghez. A kisgyűlés után a közigazgatási bizottság ülésezett. Az alispáni havi jelentés meg­emlékezett arról, hogy az aratási munkálatokat, akadálytalanul elvé­gezték az ország egész területén. Egyedül az igavonó állatokban mu­tatkozott hiány a gabona behor- dásával kapcsolatban. A cséplési munkálatoknál az üzemanyag be­szerzése körül vannak nehézségek, de remélhetőleg ezeket is sikerül leküzdeni. Etter Ödön betegségére való hi­vatkozással kisgyűlési tagságáról le­mondott, helyette új tag lesz Izsó Sándor (Bajna). Till Károly m. kir. esztergomi pénzügyigazgatót a pénzügyigazga­tóság vezetésétől felmentették, utóda Barth Mihály pénzügyi főtanácsos, kecskeméti pénzügyigazgató helyet­tes lett. Balogh m. kir. gazdasági segéd­felügyelőt Ceglédre helyezték át, utóda Konrád Béla m. kir. gazda­sági gyakornok (Szentes). A lengyel polgári menekülteket a párkányi járásból legnagyobbrészt elszállították, most már mintegy 250 mén ekült tartózkodik itt. Az alispáni havi jelentéshez dr. Haiczl Kálmán szólt hozzá. Kifogá­solta, hogy a csépléshez nem áll kellő üzemanyag rendelkezésre s emiatt igen jelentős károk érik a gazdákat. Az üzemanyaghiány egyéb igen súlyos nehézségeket okoz. Reviczky Elemér alispán közölte, hogy az említett nehézségek ügyében már eddig is eljárt, de ezután is egyönte­tűen a pénzügyigazgatósággal és gaz­dasági felügyelőséggel karöltve a leg­nagyobb figyelemmel kíséri az üzem­anyagok körül mutatkozó nehézsé­geket. A gazdasági felügyelőség havi je­lentésében beszámolt arról, hogy a július hónap időjárása a mezőgaz­daság szempontjából nem volt ked­vező. Az aratás a hónap közepe felé elkésetten indult meg, de a ka­tonaságnál történt nagyobbmérvű szabadságolások lehetővé tették, hogy a munkálatok kellő időben befejeződjenek anélkül, hogy a kö­telező munkaszolgálat igénybevéte­lére szükség lett volna. Nagyobb nehézségek voltak a gabona behordásánál. A lófogatok nagymérvű katonai igénybevétele következtében a lecsökkent fogatos erő a folytonos esőzések miatt nem volt elégséges. A hadvezetőség itt is megtett minden lehetőt lóállomá­nyának részbeni leszerelésével és a katonai fogatok rendelkezésre bo­csátásával. A cséplésnél vannak a legsúlyo­sabb akadályok az üzemanyag és szállító edények hiányai miatt. A búzák sok helyen megszorultak, hektolitersulyra könnyűek. Várható termés kát. holdanként 8'5 q. A rozsból a termés 5 q-ra, az ár­pából 9 q-ra, a zabból 9 q-n felül tehető. A kapások a sok eső hatására szépen fejlődtek, de más vonatko­zásba a sok eső hátrányokat is okoz, nevezetesen a nedvességtartó talaj­okban a burgonya rothadása mutat­kozik, a gazosodás pedig igen sok munkát ró a gazdákra. A cukor- és takarmányrépák fej­lődése nem hagy kívánni valót. A tejtermelés erősen visszaesett, az állatállomány kondícióján nem látszik meg a bőségesen rendelke­zésre álló takarmány. A jelentéshez Porubszky Géza szólt hozzá és kifogásolta, hogy a gabonavásárlási engedélyek felül­vizsgálat útján történő igazolása ne­hezen halad előre s így a gazdák az értékesítésnél nehézségekkel küz­denek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom