Esztergom és Vidéke, 1940

1940 / 63. szám

2

ESZTERGOM és VIDÉKE

1940 augusztus 15

eshet napokon keresztül is, a helyesen felrakott lucerna nem ázik be, mert az eső lecsurog róla. De még ha — tegyük fel — felhőszakadás esetén beáznék is, egy kis szellő kifújja, megszárítja és a lucernánk még sem lesz sem poros, sem iszapos. Ha az így szárított lucerna hazaszállításra kész állapotban van, akkor leszedjük az ágasokról és tanácsos kévékbe kötve hazaszállítani, mikor is ezt a munkát alkonyattájban vagy reggel, de hem nagy harmattal, végezzük el. Én a Felvidéken nem egy olyan kisgazdát láttam, akinek az udvarán ősszel 300—400 ilyen ágas volt elraktározva. Az egyik előnye tehát az e módon való szárításnak az. hogy így feltétlen uralkodunk a lucernaszárítást illetőleg az esős időjárás felett, a másik előnye pedig az, hogy nem kell forgatni, nem törik és hullik a legértékesebb rész, a levél és az ágasokra való felrakást nappal végezhetjük tehát nem kell egy nap két felé szakadni a dologban, mert az eddigi módon való gyűjtés, forgatás vagy a reggeli vagy az esti órákban történt, amikor is a holtra fáradt munkás és gazda a kukorica- vagy szőlőkapálást stb. abbahagyva kénytelen volt fáradtan lucernáját menni gyűjteni, vagy forgatni és a megforgatott lucernája, ha másnap megázott újból élőiről kezdhette a dolgot.

Nem tudom, hogy az esztergomi gazdák bevannak-e szervezve az Országos Zöldmező Mozgalomba? Én bár nem gazdálkodom már, mégis járatom a Zöldmező Újságot, a szövetség hivatalos lapját. A legutóbb megjelent számban szomorúan olvastam »Milyen a szénatermés“ c. cikket. A szövetség keserű szemrehányást tesz ebben cikkben. 3900 levelezőlapot küldött szét a Zöldmező Szövetség helyi vezetőségeihez, amelyekben községek takarmányviszonyai iránt érdeklődik. Eddig csak 600 bejelentés érkezett vissza a 3900 levelezőlapból. 12 legelőérdekeltség „nem fogadom el“ jelzéssel visszaküldte. A magyar em bernek sok jó tulajdonsága mellett van rossz tulajdonsága is. Ezek egyike a nemtörődömség és a bizalmatlanság, amely — valljuk be ezt is őszintén — sokszor nem csoda. Nem tudom, lehet talán az az oka a feltűnő kevés bejelentésnek, mert attól tartanak esetleg a gazdák, hogy elrekvirálják a takarmányukat, ha a készletet bejelentik. A takarmányt eldugni nem lehet.

De mindenesetre a gazdák ezen eljárása csak árnyat és nem fényt vet rájuk. Ne felejtsük el soha szem elől, hogy első legyen mindig a közérdek. A magánérdek jogos kielégítése csak a közérdek kielégítése után következhetik. Ha szüksége lesz a köznek takarmányra, azt kielégíteni magyarán szólva kutya kötelességünk. Ezzel egyidő- ben gondoskodik az előrelátó, okos és hazáját szerető gazda arról is, hogy kellő mennyiségű és megfelelő takarmányról gondoskodjék még idejében. Itt az aratás! Aratás után szántsa fel a földjét és ültessen bele kukoricát, amint azt teszik pld. Csepel-szigeten minden évben, pedig ott nagyobbrészt homokos a föld Egy fészekbe tesz 4—6 szemet, kellő időben lókapával kétszer esetleg háromszor megkapálja, a közeit is kézikapával szükség szerint. Mikor a kukorica a kellő nagyságot elérte, akkor ritkítja és feleteti. Kedvező időjárás esetén a fehérszemű kukorica be is érik még, vagy ha nem tud kellőkép beérni az sem nagy baj, mert úgy ahogy van cső vestől, fosztatlanul el eregeti a padláson és lovaival feletetheti abraknak. Mivel a kukorica szára még nem fásult el, kukoricatörés után fizt azonnal kivágja, kissé fonnyadni

hagyja, azután kévébe köti, szépen felállogatva kupalakba összerakja és jóízű téli takarmánya lesz, amit az állatai szives örömest fogyasztanak.

Van egy közmondásunk, amely szerint: kevés szóból is ért a magyar ember. Azt szeretném, ha e pár szavam megértésre találna az esztergomi gazdák körében és ameny- nyiben és amennyit lehet, minél előbb úgy a közérdek, valamint egyúttal a saját érdekükben igyekeznek is belőle megvalósítani.

Koiosadr Elemér.

Észrevételek természeti szépségeink kialakulásáról

Vaskapunkkal kellene kezdenünk. De mert ezzel már külön foglalkoztunk, ezért most csak örömteljességgel állapítjuk meg, hogy a m. kir, kereskedelemügyi minisztérium a Vaskapuhoz felvezető autóbuszutat helyesléssel fogadta, de ez iránybani kérésünk teljesítését a későbbi békés időkre halasztotta.

Másik kincsünkkel a Várral, a Bazilikával, a történeti ásatásokkal kapcsolatban hivatottabbak művészeti és irodalmi téren oly messze jövőre kiható terveket tártak elénk, hogy mi újat alig tudnánk mondani. Csak éppen arra szorítkozunk, hogy egyik-másik tudomány szomjas kiránduló micsoda megjegyzést tett idegenforgalmi szempontból a mulasztások helyrehozatala tekintetében.

Az illető író volt és III. Béla királlyal foglalkozik történetkritikai alapon figyelemmel az ásatások során felderült adatokra. Kifejtette, hogy mily sugalmazó erővel hatna, ha a vár egyes kilátási pontjain pihenőhelyek „meditálok“ volnának, ahol az írók eszméiket közvetlen hatás alatt közölhetnék értekezésben, a művészek pedig a természet szépségeit a történeti hagyományokkal inspirálva örökítenék meg vásznaikon. Hivatkozott Mária-Zellre, ahol az u. n. ,,Hütte“-k szolgálják a fenti szempontokat és egyben az idegenek kényelmét.

Természetszerűleg második kérdése volt, hol van Prohászka püspök szobra ? Hiába volt felvilágosításunk, mert azt a választ kaptuk, hogy ő oda nem tudna eljutni és ennek kapcsán visszatérünk egyik városi vezetőférfink azon Ígéretére, hogy a Prohászka-szo- borhoz vezető úton egy jelzőtábla lesz: ,,Ut a Rudnay-alagúton át a Prohászka-szoborhoz." Hogy az u.

n. Sötétkaput Rudnay-alagútnak nevezzük, egyik egyházi kiválóságunk szintén magáévá tette. Az alagút feletti felírás s az irodalom ismertetése az alagút elnevezését indokolttá teszi.

„Quindicas'-helynek nevezték el azt a gyönyörű kilátóhelyet mely a Szűz Mária-szobor alatt felhívja az arra haladókat, hogy mondják el az ,,Ave Maria“-t, A buzgó kisdiákok ennek eleget is tesznek, de állandóan halljuk a vezető tanártól, hogy: vigyázzatok, a mélységbe ne zuhanjatok!“ Meg kellett állapítanunk sajnálatunkra, hogy ez a veszély fennforog. Ezt csak úgy lehet elkerülni, hogy megfelelő magasságban drótsövény vagy fal emeltetnék, vagy pedig olyan kilátó építtetnék, mint amelyről fenntebb volt szó,

A kirándulók egész serege elragadtatással beszél szigetünkről, az árnyatadó fákról, éneklő madarainkról, rendezett utainkról. Sajnos azonban., elragadtatásunkat ellensúlyozza, hogy a szigetet egészen elöntő árvíz egy veszélyessé válható földomlással járt,

E földomlás a gróf Forgács-úton a Petőfi-verstábla közelében van. Városunk vezetősége vagy a Szépítő Egylet bizonyára sietni fog ezt az árvízokozta veszélyt ellensúlyozni egy hirtelen gyors útépítéssel, avagy egy elzáró korláttal. Veszélyt jelent különösen azokra nézve is ez a hely, akik a Move vasárnap esti tánca után e helyen pihenni akarnak és ábrándozni a szebb jövő kialakulásáról.

Ünnepi díszben.

Ünnepi díszben indul a város 1 Hozsannát zengni Uram Neked;

Hogy ragyogóvá s fénymosolyúvá Szenteljen Néked: mély ünnepet.

Tiszta szivével, liljom színével Termékeny imát mond: Teveled;

Hogy felpattanjon s érte dobbanjon Jóságot osztó: Szent kebeled . . I

Ezernyi vétkén bűntudat magva Erődre Uram, oszladozik;

Szavadra: tettben, örök jóságban Száz harcokban sem ingadozik.

Fehér kámzsában, illat rózsában Szűz Anyánk néked oltárt emel:

Szent dalaiban, halk akkordiban Szív mélyéről, ma zeng s ünnepel . . 1

Nagyasszonyunk, ki vagy kincsünk s ékünk, Neved mondásán dalra fakad;

Omlik a bánat s remény mezében Bilincset törve: Szive szabad! —

Mint a szert álom. amely az égből Csilló harmatként lelkére hull;

Vagy bárányfelhő, játszva az égről Azur lelkére szánt s tornyosul . . !

Ügy őrzi lelkét, hogy lelje kedvét Jóságos Isten égi Vezér;

Mert az örök és glóriás fényű Szentekben hisz és békét remél . , !

E buzgóságon ős kis Rómánkon Setét s bú árnya oszlik s apad;

Örömben csengve, zengőn csevegve Ezer kis hullám pírban szalad.

Szent tüzek égnek s fehér Remények Nagy színes vágyán derű fakad;

Szent érzelemtől egybegyült néped Éretted küzdő szive dagad.

Templommá lesz itt minden szívoltár Nagyasszonyunk ma: tömjénezünk S szent királyunknak ős lakóhelyén Nagy könyörgésben ölelkezünk . . !

Áldd meg e néped s engedd reményed Hadd törje fel a páncél jegét:

Hogy ős hitével, parázs szivével Szegezze reád kérő szemét.

S amig odafenn, a nagy szent hegyen Szent harangodnak hangja imáz, Országunk felett ezer arkangyal Szent fuvolában zeng s glóriáz . - .

Hegyek is színben . . . ünneppalástban Hajlanak eléd: Magyar Sión;

Így üzenünk ma: Délteslvéreknek Nemzeti színben: Fénypapiron.

Hogy minden betűje lélekben égjen Egy testvér legyen a hullott: magyar Anyánk s királyunk, csak ezt add meg Mire leszáll az arany: Avar. [nékünk

Konduljon hát meg minden testvérben Védelmetekben a szent szívharang:

Törött magyarok egységes hitén Hulljon már széjjel az átkokat termő Gyásztrianont szült: Nemzeti rang!!

Zengjen ma egybe a mély sebekbe Gyógybalzsamosan: minden .imánk . . ! Hogy elfeledjük egy végső torban S ne is láthassuk: tövis hibánk . . I

Ünnepi díszben indul a város Térdre rogyva le: Nagy Istenünk!

— Add vissza Erdélyt s minden rab testvért S mondd meg, hogy többé: nem temetünk!,!

— Testvér a testvért lássa s szeresse S építünk Néked nagy fény-lakot Ígérd meg nékünk: nemzeti színben Az ünnepi boldog: Nagy Holnapot!!

Fodor Öd5n.

a katonák nősüléséről

Az igazságügy miniszter rendeletet adott ki a honvédség és csendőrség nősülése ügyében. Kimondja a rendelet, hogy a házassághoz nősülési engedély szükséges: a tényleges állományba tartozó személyeknek, a besorozott, de még be nein vonult újoncoknak, kivéve a mozgósítás e- setét, vagy a háború idejét, a felülvizsgálati úton tartósan szabadság oltak közül azoknak, akik még tényleges szolgálatkötelezettség alatt állnak. Nősülési engedély szükséges azoknak is, akik tartósabb tényleges szolgálatban állanak, továbbá a- zoknak, akik ideiglenesen bármilyen tényleges szolgálatra bevonultak, (próbaszolgálat, fegyvergyakorlat stb.) és azoknak, akiket a tényleges szolgálatból ideiglensen szabadságra bocsájtottak.

A besorozottak közül 'azonban az, akit póttartalékba osztanak be, nem szorul nősülési engedélyre, kivéve az alatt az idő 'alatt, amelyben kiképzés céljából tényleges szolgálatot teljesít.

Ha olyan férfi akar házasságot kötni, aki csak nősülési engedéllyel házasodhat, a házasság kihirdetését csak akkor lehet elrendelni, ha a házasuló bemutatja a nősülési engedélyt. Az anyakönyvvezető köteles megvizsgálni, hogy a házasuló, a- mennyiben nősülési engedélyt nem mutat be, engedély nélkül nősülhet-e.

A nősülési engedélyt a besorozott, de be nem vonult újoncok részére a sorozásra való előállítás helye szerint illetékes honvédkiegészi- tő parancsnokság, másodfokon a honvédelmi miniszter adja meg. A tényleges állományba tartozó nem hivatásos legénységi állományú személyeknek a nősülési engedélyt a csapattest parancsnoka adja. Tisztek és tisztjelöltek részére a nősülési engedélyt minden esetben a honvédelmi miniszter állítja ki. A még be nem sorozott személyek nősülési engedély nélkül köthetnek házasságot.

A Magyboldogasszony-napi ünnepségek sorrendje: Augusztus 14-én:

d. u. 5 órakor: Osztge-ünnepély az egyesület Jókai-utca 1. számú székházában.

Este fél 8 órakor: ünnepi harangzúgás az összes templomokban.

Este fél 8 órakor: a dorogi bányászzenekar, a leventezenekar és a levente diszszakasz gyülekezése a Városháza előtt.

Este 8 órakor: zenés, fáklyás felvonulás a Primás-térre, szerenád a Herceg- primás tiszteletére, A dorogi bányászzenekar hangversenye a leventezenekarral együtt. Utána tűzijáték a várfokon.

Augusztus 15-én:

Reggel 5 órakor: ünnepi harangzúgás az összes templomokban.

Reggel 6 órakor: a leventezenekar zenés ébresztője.

Reggel fél 9 óráig: a vidéki zarándokok helybeli egyházközségek, leventék, leány- és fiú középiskolák növendékeinek felállása a Kossuth Lajos-utcán a részletes felállási sorrend szerint. Dorog és Tokod községek bányászzarándokai.

D. e. 9 órakor: könyörgő ünnepi felvonulás a Főszékesegyházba.

D. e. 10 órakor: főpapi szentmise a Főszékesegyházban, A szentmisét dr. Serédi Jusztinián biboros hercegpri- más mondja. Mise közben szentbeszéd, mise végén pápai áldás.

Déli 12 órakor: zenés őrségváltás az Országzászlónál. Diszőrséget az esztergomi leventék adják.

D. u. 3 órakor: felvonulás a Széchenyi- térről a MOVE sporttelepre.

D. u, 4 órakor: a zarándokok találkozója a MOVE szigeti sporttelepen.

Keresztény ócsbavasbe- resbedőbet bépezneb bi

Amikor a Fémgyűjtő a vas- és fémhulladékok intézményes gyűjtését országosan megszervezte, a gyűjtőhálózat megépítésénél csak a meglévő cégek állottak rendelkezésére, amelyek nagy részben az 1939. IV. te. hatálya alá tartoznak. Időközben sok új keresztény cég alakult, amelyek természetesen erőteljesen bekapcsolódtak a vas- és fémhulladék gyűjtési munkájába.

Felmerült a folyamat meggyorsításának szükségessége és ennek érdekében az iparügyi miniszter most