Esztergom és Vidéke, 1940
1940 / 62. szám
HATVANEGYEDIK ÉVF. 6Í£,SZÁM. VASÁRNAP, 1940. AUGUSZTUS 11 Szerkesztőség,kiadóhivatal: Símor-u. 23 Keresztény politikai ÓS társadalmi lap. Előfizetési ár 1 hóra: 1 Dengő 20 fiilé' 'Megjelenik hetenkint kétszer Csütörtökön 10, vasárnap 16 fii. A polgármesteri javaslatot nem szavazta meg a város képviselőtestülete, illetőleg a mezőgazda- sági népiskola ügyében nem a polgármesteri javaslat, hanem egy képviselőtestületi ellenjavaslat szerint döntött a közgyűlés. A város közéletében ritka eset a polgármesteri javaslatnak ilyen határozott leszavazása, ezért nem csoda, ha felfigyelünk erre és egy kissé gondolkodóba esünk rajta, keressük az okokat és megkíséreljük megfigyelni a körülményeket. Megállapítható, hogy az ügy lényegében nincs ellenkezés a hivatalos javaslat szándékai és a képviselő- testület véleménye között. Bár egy régebbi városi közgyűlésen a földművesképviselők nem nyilatkoztak pártfogólag és helyeslőleg a mező- gazdasági népiskoláról és kijelentették, hogy a földmívesifjúság nem mutat kedvet és hajlandóságot arra, hogy mint földmíves képezze magát, mert inkább más pályák felé vágyik, — most teljesen megegyeztek a vélemények abban a tekintetben, hogy a földművesek iskolájára szükség van. A polgármesteri javaslat leszavazása nem irányult a mezőgazdasági népiskola ellen. A képviselőtestület megszavazta vitéz Szivós-Waldvogel József képviselőtestkleti tag javaslatát, amely az elemi iskola érdekét is tekintetbe véve négy tanterem helyett hármat enged át a mező- gazdasági népiskola számára a Szent István iskolából és óvatosságra int az iskolaépítést és a 90.000 pengős államsegélyt illetően. A képviselőtestületi határozatból inkább az óvatosság, mint a polgármesteri javaslattal szembeni ellenkezés csendül ki. Ez az óvatosság pedig nemcsak joga, hanem kötelessége a város képviselőtestületének. Annál is inkább érthető ez ebben az esetben, mert a képviselő testület kiküldött hivatalos szakbizottságának, az iskolaszéknek vonatkozó határozatát a polgármesteri javaslat nem vette tekintetbe. A kép viselőtestület jogosan kérdezhette ennek okát és végre is megfontoltságának adta tanujelét azzal, hogy a döntés meghozatalához hű maradt a saját kebeléből kiküldött bizottság határozatához. Az elnöklő polgármesterhelyettes teljes felelősségének tudatát hangsúlyozva ajánlotta elfogadásra a javaslatot. A felszólaló képviselő pedig szintén a város java iránt érzett felelősségre hivatkozott a nem elutasító, de nagyobb óvatosságot tartalmazó javaslattételnél. Mit tehet tehet erre a képviselőtestületi közgyűlés ? Csakis azt, amit saját józan belátása és a rendelkezésére álló adatok mérlegelése mond. Megállapítható, hogy amilyen egyszerű és világos volt a város részéről az iskolaszék által is javasolt helyiségmegajánlás kérdése, olyan zavart és bizonytalanságot keltett a képviselőtestületi közgyűlésen az iskolaépítés költségvetésének ügye. A képviselőtestület éppen abban az irányban nem látott tisztán, amely irányban a legjobban szeretett volna tájékozódni: hogy a 90.000 pengő elég lesz-e az építésre és felszerelésre és hogy nem kényszerül-e a város túlkiadásokra I A terv és költségvetés előzetes bizottsági megtárgyalását követelte a képviselő- testület szónoka, mire az elnök kijelentette, hogy ennek a tervnek és költségvetésnek részletes megvitatása nem tartozik a képviselőtes- liilet elé. Ez a kijelentés nemcsak meglepetést keltett, hanem növelte a bizalmatlanságot is és nagy hatással volt a szavazás eredményére? A képviselőtestületi tagok ugyanis nem ismerik el a kijelentés helyességét. Véleményük szerint itt nem arról van szó, hogy az állam iskolát építtet és felszerel, mely esetben valóban nem tartozik a városra a terv és a költségvetés — hanem arról, hogy a város bizonyos ösz- szegű államsegélyt kap és ezzel szemben köteleznie kell magát arra, hogy az állam által megszabott és megbírált terve szerint felépíti és felszereli az iskolát. Ebben az esetben pedig mégis csak tartozik valami a városra is, nagy körültekintésre, lelkiismeretes tájékozódásra és előrelátásra van szükségük azoknak, akik a város közönsége nevében döntenek. Amikor üdvözöljük a földmives és gazdatársadalmunk művelődését szolgáló új iskolát és megköszönjük a kultuszkormány áldozatkészségét, számot kell vetnünk anyagi teherbiróképességünkkel is. Inkább előbb, mint később, lelkiismeretesen meg kell vallanunk, hogy az amúgy is túlnagy kultúrterheket viselő Esztergom már nem képes nagyobb terhet vállalni a jövőre. Viszont bízunk benne, hogy a kultuszkormány jóakarata — ha az iskola létéről vagy nemlétéről van szó — nem fog megakadni a 90.000 pengőnél a szegény Esztergommal szemben. Nem annyira a három négy tanterem szükségessége tehát a tényleges ebben a dologban, — noha e körül forgott a szavazás —, hanem a fenti szempont, a köteles óvatosság, a kulturális érdek és a város teherbiróképessége közötti viszony tisztázásáig, a közület felelős képviselőinek lelkiismeretéből folyó vágy abban a tekintetben, hogy szeretjük az ügyek biztonságát és a tisztult helyzeteket. Az esztergomi férfiak zárt lelkigyakorlata aug. 1-től 5-ig tartott a Manrézában. A 3 napos lelkimagányban 43 férfi vett részt, akik azzal a szándékkal mentek oda, hogy a napi robot közben alkalmat adjanak a léleknek a szárnyalásra, hogy a földi gondoktól fáradt fejünket magasabb eszmékkel telítsék, hogy az anyagiakért való küzdelem helyett a lélekért és az örök létért is tegyenek valamit. Nem mentek hiába! Céljukat elérték: megkönnyebbülve, pi- hentebb idegzettel, felüdült lélekkel jöttek vissza és magukkal hozták a lélek megnyugvását, békéjét és soksok kegyelmet, amelyek erőt adnak nekik a további küzdelemre. A lelkigyakorlatot P. Szabó József, S. J. jezsuita atya, főiskolai tanár vezette, aki mesteri színekkel rajzolta meg a teremtő Isten végtelen hatalmát és meggyőző erővel ismertette az örök igazságokat. A lelkigyakorlat résztvevői felejthetetlen élményekkel gazdagodva tértek vissza otthonukba és most másokat is buzdítanak a f. hó 11-től 15-ig j tartó lelkigyakorlaton való megjele-| nésre. Mindazok meg fognak azon jelenni, akik a hó első hetében nem jelenhettek meg. A jelentkezéseket az illetékes plébánia, sőt szerkesztőségünk is szívesen közvetíti. A nők lelkigyakorlatait Budapest közelében, Pécelen tartják a jezsuita atyák. Oda is többen mennek Esztergomból aug. 19- én és hat napig lesznek ott. Az Esztergomi Szentbenedekrendi Kát. Szent István Gimnázium idei évkönyve gazdag beszámolót ad az 1939—40-ik iskolaévről. Az évkönyvet dr. Balogh Albin m. kir. tanügyi főtanácsos, igazgató szerkesztette és tette közzé. Az évkönyv első cikke emelkedett szavakkal emlékezik meg Horthy Miklós, Magyarország kormányzójának húsz éves országosáról. Majd közli Csaplovics József komáromi tankerületi kir. főigazgatónak az esztergomi iskolák intézetközi értekezletén elmondott főigazgatói szózatát, majd dr. Beér Gyula vármegyei főjegyzőnek az idei év Szent Benedek ünnepén elmondott ünnepi beszédét. A következő lapokon dr. Balogh Albin igazgatónak az Esztergomi Katolikus Körben tartott előadásának kivonatát találjuk meg. Az előadás címe: Mátyás király és a magyar impérium. Az évkönyvnek rendkívüli nagy értéke Vértes Zoárd értekezése : „Az intézet tanárainak a Szent István-év tanügyi kiállításán bemutatott művei.“ A beszámoló alig értékelhető fáradsággal, hozzáértéssel veszi sorra az intézet tanárainak minden néven nevezendő irodalmi munkásságát és alapos munkájával a jövőre vonatkozóan nélkülözhetetlen alapot ad azoknak, akik ezeken az értékes területeken valamilyen kutató munkát akarnak majd végezni. Vértes Zoárd ezzel a munkájával valóban hézagpótló feladatot töltött be s a minden oldalról megnyilvánult elismerés legyen fáradhatatlan tevékenységének kicsi, de értékes jutalma. A következő fejezetek az intézet gazdag múltjával, az iskola hatóságainak, a tanári kar tudományos, irodalmi és társadalmi működésének ismertetésével foglalkoznak. Az intézet elmúlt iskolaévének történetét olvashatjuk a következő oldalakon, majd az erkölcs-fegyelmi, Heti események BELFÖLD Tavaly 2675 halálosvégű baleset történt Magyarországon. — MnnkáS- kamara felállítását tervezi a kormány. — A sztrájkjogot megszüntetik és államosítják a munkaközvetítést. — Három év alatt egyharma- dával esett vissza a lakásépítés. — A budapesti gyárakat kitelepítik a város belterületéről. — Miskolc két ás negyedmillió pengő költséggel új vágóhidat épit. — Eddig több mint 22.000 gazdaság jégkárát rendezték a biztositó társaságok. — Milliós költséggel újraépítik a győri raktárházat. — Ötszáz vagon cuktot hoz be Németországból a Centrál Beszerző Szövetkezet. — Hót gyorsított teherjáratot indít hetenként a M. f. T. R. Bulgáriába. — Havonta egymillióval emelkedik Budapest adójövedelme. — Bevezeti a MÁV szeptemberben a vidék-vidék közötti ház-ház forgalmat. — Százötven évvel ezelőtt született Kölcsey Ferenc. — Hat olajkút van már a lispei olajővben. — Megnyílik Buda- pesten augusztus 18-án a Német Ház. — Ezer szoba-konyhás lakást épit a főváros a barlanglakok szamára. — Negyven új gyümölcsaszalót épit az idén a kormány. — Badacsonyt és vidékét villamosítják. — Élénk érdeklődés nyilvánul Jugoszlávia részéről a magyar borok iránt. — Ezer vagon olasz rizst kapunk Olaszországtól. — Ötven százalékkal emelkedik bulgáriai dohány - behozatalunk. — 125 ágyas kórházat épit Nagykőrös. — Kamatmentes kölcsönt kérnek a kárpátaljai szőlősgazdák. — A mnlt évi buza- kivitel 25 százalékát exportálhatjuk csak az idén. — A mnlt évben Magyarországon 18.091 lakást épült. — 4000 különféle állat van jelenleg a budapesti állarkertben. KÜLFÖLD A dobrndzsai románok már készülnek a költözködésre. - 828.000 munkanélküli van Angliában. — Angol csatahajókért „torpedórombol ókat ad Amerika. — Üveg helyett papir- fedelet kapnak az angol pályaudvarok. — Angliában nőket is kiképeznek ejtőernyősök elleni védelemre. — Franciaországban cukrot, rizst és szappant csak jegyre adnak. — A német kormány tiltakozik a török lapok magatartása ellen. — Merénylők kisiklattak egy vonatot Indiában. 47 halott és 96 sebesült. — Nagy orosz csapatösszevonások történtek Kaukázusban. — Oroszország az indiai óceánhoz akar kijutni. — fi 0- mánia Moszkvához való közeleledés- sel fenyegetődzik Magyarország ellen. — Zsidóellenes tüntetések vannak Riviérán. — Kína az ország belsejébe szállíttatja a készleteket. — Hitler parancsára eltüntették a com- pignei épületet. — Hétezer holland gyermek nyaral Ausztriában. — Jn- gOSZlaviában nagy kávé és teahiány van. — Vidékre költözött az londoni tőzsde. — Japan kereskedőket
