Esztergom és Vidéke, 1940

1940 / 58. szám

rcnriMiMJ/iifM HATVANEGYEDIK ÉVF. 58. SZÁM. VASÁRNAP, 1940. JULIUS 28 Szerkesztőség, kiadóhivatal: Simor-u. 20 Keresztény politikai és társadalmi lap. Előfizetési ár 1 hóra: 1 pengő 20 fillér Megjelenik hetenkint kétszer Csütörtökön 10, vasárnap 16 fii. Kárpátaljai vajdaság Az erős nemzet, amely őszintén és becsületesen tiszteli minden nép nyelvét, népi és történelmi hagyo­mányait, nagylelkűen kezeli azokat a honfitársait, akik idegen ajkúak talán, de az évszázadok folyamán hűséggel kitartottak mellette. Ezt bi­zonyítja az a nagyjelentőségű tör­vényjavaslat, amelyet kedden nyúj­tott be a képviselőházban Teleki Pál gróf miniszterelnök. A törvényjavaslat „A kárpátal­jai vajdaságról és annak önkor mányzatáról“ szól. Ezzel egy olyan nép önkormányzata és nemzeti jel­legének intézményes biztosítása vo­nul be a magyar törvénykönyvbe, amely nép a történelem legsúlyo­sabb időszakaiban is teljes hűség­gel állott a magyarság oldalán és megtartotta nyelvét, valamint erede­ti jellegét, mert a magyarság soha sem kívánta a ruszin népet elnyom­ni, beolvasztani, vagy más módon eltüntetni. A természetadta mostoha viszo­nyok folytán szegény vidéket már jóval a világháború előtt igyekezett a magyar kormány európai színvo­nalra emelni. Élénken emlékezetben él még az a hegyvidéki akció, ame­lyet Darányi Ignác, Egán Ede, Peré- nyi Zsigmond báró és mások indí­tottak meg a ruszin nép gazdasági felszabadítása és megerősítése ér­dekében. A trianoni békeszerződés a „fel- szabadulás“ ígéretével szakította el Magyarországnak ezt az ősi részét Hungária testéről. A megígért auto­nómiából azonban semmi sem lett, sőt a ruszin nép helyzete a húsz esztendős cseh uralom idején csak romlott. Az önkormányzatot a cini­kus cseh politika elsikkasztotta és a régi osztrák Bach-korszak mód­szereire emlékeztető erőszakos esz­közökkel igyekezett a születésétől fogva beteg cseh állam létét a Kár­pátalján biztosítani. Kárpátalját csupán gyarmatnak, lakosait alacsony emberi színvona­lon álló bennszülötteknek tekintet­ték a csehek, ami abból is látszik, hogy elhanyagolták a szociális gon dozást, nem tartották szükségesnek az iskolák, egészségházak, orvosi és tanítói lakások építését, kultúrá- lis és vallási téren pedig az egyet­len gondjuk az volt, hogy mikép­pen hinthessék el a jóhiszemű és jószándékú ruszin nép között az egyenetlenség és a gyűlölet magvait. Semmi emberiség, semminemű tisz­tességes cél, vagy magasabb szem­pont ebben a cseh politikában nem volt. Rombolni akart, elszegényíteni és alacsony sorba szorítani egy jóravaló népet, amely régente osz­tozott a magyarság gondjaiban és dicsőségében. Minő ellentétben áll ezzel a szűk­keblű és fondorkodó cseh szellem­mel a magyar állam kárpátaljai po­litikája ! Mihelyt birtokba vettük a Kárpátalját, rövid átmeneti idő után rendeleti úton rögtön olyan köz­igazgatási rendszert léptetett életbe a magyar kormány, amely máris a bekövetkező autonómia alapvonalait foglalta magában. Az egyenjogúság alapján rendezte a magyar kormány a nyelvi kérdést és a gazdasági, valamint szociális jellegű akciók hosszú sorozatával szinte emberfölötti munkát végzett a lakosság sorsának megjavítása ér­dekében. Ma hála Istennek ott tar­tunk, hogy a ruszin nép testi és lelki jóléte egyaránt emelkedőben van, és ha nem is sikerült a húsz­esztendős sötét múlt minden sebét begyógyítani, minden remény meg­van arra, hogy rövid idő múlva már csak roszz emlék lesz a cseh uraló m. A kárpátaljai önkormányzatra vo­natkozó törvényjavaslat régi ma­gyar hagyományoknak megfelelően „vajdaságot“ létesít. Gyakran volt erre eset történelmünkben s a jól bevált intézményt mindig akkor al­kalmazták, amikor egy-egy különle­ges területen különleges közigazga tást kellett létésíteni, anélkül azon­ban, hogy jogilag, vagy alkotmá­nyos szempontból a szóban forgó terület különálló lett volna. Ez a helyzet Kárpátalján is, amelynek te­rületét és népét a teljes egyenlőség és testvériség alapján kezeli a ma­gyar állam, mert csak igy biztosít­hatjuk a rutén nép fennmaradását és szellemi, valamint gazdasági erő­gyarapodását. Ezzel a törvényjavaslattal egy időben került a törvényhozás elé az igazságügyminiszternek a nem­zetiségi érzület büntetőjogi védelmé­ről szóló javaslata is. Szervesen egészíti ki az utóbbi a kárpátaljai vajdaságról szóló törvényt, mert míg az előbbi biztosítja az önkor­mányzat és a népiség fennmaradá­sát, addig az utóbbi megadja a nem­zetiségek erkölcsi védelmét és szi­gorúan bünteti azt, aki a nemzeti­séget ócsárolja, népi mivoltában sérti. Ez az igazi magyar szellem, a magyar államiság szelleme. Minde­nek fölött érzékenyek vagyunk ma­gyarságunkra, nemzetiségünkre és függetlenségünkre, tehát tiszteljük idegen ajkú honpolgáraink népiségét. Tehetjük ezt, mert a magyar állam nem papíron megszerkesztett férc­mű, amelynek a népi erőktől retteg­nie kell, hanem ezeresztendős való­ság, amely mindenkor a külömbö- ző nyelvű, de egyazon érzésű népek akaratán épült fel. Hozzászólások Július 1-én megszűntek a városi vámsorompók. A kérdés költségve- tésileg megoldódott azzal, hogy a város megváltás címén 60,000 P-t kap. Nem tudjuk, hogy a vámjöve­delem kiilönbözetének kiesésével be­állott hiányt hogyan fogja a város pótolni, hogy ne emelkedjék a pót­adó. Valószínűnek tartjuk, hogy tör­téntek már konkrét intézkedések ebben az ügyben. Ezalkalommal caak arra szeret­nénk felhívni az illetékesek figyel­mét, hogy ki kell használni a vá­mok eltörlésének kedvező hatásait is. Itt elsősorban arra az árnívó kü­lönbségre gondolunk, mely a pár­kányi és az esztergomi árak között még ma is fennáll. Az esztergomiak tömegesen járnak ezért át Párkányba vásárolni, különösen csütörtökön indul a párkányi hetivásárra való­ságos háziasszony karaván. Eddig az volt a magyarázat erre, hogy a vámsorompók visszariaszt­ják az eladókat Esztergomból, in­kább megállnak Párkányban, majd felkeresi őket a vásárló közönség. A mi hetivásárainknak már eddig is súlyos konkurrencát jelentett a dorogi hetivásár, meg kell tehát akadályozni, hogy közvetlen szom­szédságunkban még egy és pedig sokkal erősebb konkurrencia kifej­lődjék. Ma már nincsenek vámsorompók. Az állítólagos akadály eltűnt. De ez még önmagában nem elég, mert még igen messze vagyunk at­tól, hogy hetivásáraink olyan nagy forgalmat bonyolítsanak le, mint a világháborút megelőző időkben. Pedig szomorú anyagi sorsunkon csak a forgalom fokozásávál segít­hetünk, minden egyébb csak ideig- óráig tartó segítség. A szükséges eszközökre vonat­kozóan nem akarunk tanácsokat adni, de egyet mégis hangsúlyoznunk kell: ez pedig a piactér rendbeho­zásának sürgős szükségessége. A hely, mint a tapasztalat mutatja, meg­felel a céloknak. De esztétikai és higiéniai szempontból rendkívül sok kívánnivalót hagy maga után piacunk. A piac rendbehozására sürgősen intézkedni kell, nem lehet ezt a vég­telenségig halogatni. Ha nehéz időket élünk, akkor sem lehet semmit sem elodázni, sőt a nehéz idők fokozatos teljesítménye­ket követelnek meg mindekitől, az egyéntől és a közülettől is. A magyar-ruszin testvérközség mozgalomba, mint ismeretes Eszter­gom is bekapcsolódott és testvér­községévé fogadta Ruszinszkó egyik kisközségét. Nem tudjuk, hogy ezen előintézkedésen kívül milyen kon­krét terveket készített elő a város vezetősége, vagy valósított meg. Egy azonban teljesen bizonyos, hogy hiányzanak városunkból a testvér­községből a kis ruszin gyerekek. Pedig a testvérközség mozgalomnak az volna a legelső és legfontosabb feladata, hogy a szegényebb sorsu- akat vagy akár tehetősebbeket is idehozzuk magunk közé s gyereke­ken keresztül építsük és fejlesszük a ruszin-magyar testvériséget. Minden szónál, propagandánál többet érne az ilyen valóban test­véri cselekedet. És bizonyosak va­gyunk abban, hogy azok a ruszin gyermekek, akik kiskorukban meg­szeretnének bennünket, megismernék az igazi magyar szellemet, azok fel­nőtt korukban is előharcosai len­nének a magyar-ruszin sorsközös­ségnek. Sürgős terveket kérünk tehát a testvérközség mozgalomnak életben való megvalósítására. Heti események BELFÖLD 2000 hold földet adott a 84 éves Sváb Gyula nagybirtokos Cibakháza mezőgazdasági munkásainak. — 55 márkát küldhetnek haza havonta a Németországba^ dolgozó magyar munkások. — Ötvenezer píngő óva­dékért sem engedik szabadon 3ram- mer Pál textilnagykereskedőt. — ffieghalt Marczali Henrik ny. egye­temi tanár. — megbüntettek 150 ipa­rost Kecskeméten, mert nem igazol­ták származásukat. — megindult a Budapest-belgrádi repülőgépjárat. — Felvidéken is kiépítik a zöldkeresz­tes egészségvédelmi szolgálatot. — Bars és Hontmegyében 2570 hold zsidó birtokot osztanak fel. —■ El­bocsátottak 97 zsidó alkalmazottat a Mávtól. — Pest vármegye az árvíz­károk helyreá.litására 2 millió pen­gőt fordít. — A kömnyesmesterek az augusztusi költözködések elha­lasztását kérik. KÜLFÖLD fiománia és Bulgária külügyminisz­tereit tárgyalásra hívták Németor­szágba. — Nem építik le a marti- niquei francia repülőtámaszpontot. — A lett államfőt elmozdították. — A román külkereskedelmi minisztériu­mot megszüntették — Az amerikai államok is védekeznek a háború el­len. — Keményhangú szovjetjegyzé­ket kapott Románia a Besszarábiá- ból elvitt vasúti szerelvényekért. — Az angol kormány elismerte a lon­doni „csehszlovák“ kormányt. — Támadjak a török lapok Németorszá­got. — Szíriában bármely pillanat­ban megkezdődhetnek az ellenséges­kedések az angolok és franciák kö­zött. — Anglia nemzetvédelmi kia­dásai elérik a 3467 millió fontot. — Amerika csapatszállitóhajóvá alakít­tat át hat rombolót. — Kötelezővé teszik a katonai kiképzést az Egye­sült Államokban. — Visszahívja Ro­mánia londoni követét. — Románia Oroszországra akar támaszkodni. — Törökország elfordul Romániától és tárgyalást Kezd Oroszországgal. — Szlovákia elnöke és a miniszterel­nöke Salzburgba utaztak. —■ 42 mil­lió embert soroznak és 11 millió ka­tonát képeznek ki Amerikában. — A japánok által megszállt Kínában angolellenes tüntetések vannak. — Japánban az új japán miniszterelnök nacionalizálja a pártokat. — Nagy ez aranyáresés Svájcban. — Magáno­soktól nem vesz aranyat a svájci Nemzeti Bank. — A márkabankjegy Svájcban 42 frankról 90 frankra emeikedett. — Az angol kormány Amerika segítségében reménykedik. — Felfegyverezték a románok a bá­náti németeket. — Londonban Benes előtt esküt tett a csehszlovák kor­mány. — Amerikában már a szená­torok is sztrájkolnak. —Észtország­ban kollektivizálták a földeket. —■ Továbbra is elismeri Amerika a balti allam követeit. — Pánamerika álla­mai közös pénzneme a dollár lesz. — Churchill meg akarja változtatni

Next

/
Oldalképek
Tartalom