Esztergom és Vidéke, 1940
1940 / 58. szám
rcnriMiMJ/iifM HATVANEGYEDIK ÉVF. 58. SZÁM. VASÁRNAP, 1940. JULIUS 28 Szerkesztőség, kiadóhivatal: Simor-u. 20 Keresztény politikai és társadalmi lap. Előfizetési ár 1 hóra: 1 pengő 20 fillér Megjelenik hetenkint kétszer Csütörtökön 10, vasárnap 16 fii. Kárpátaljai vajdaság Az erős nemzet, amely őszintén és becsületesen tiszteli minden nép nyelvét, népi és történelmi hagyományait, nagylelkűen kezeli azokat a honfitársait, akik idegen ajkúak talán, de az évszázadok folyamán hűséggel kitartottak mellette. Ezt bizonyítja az a nagyjelentőségű törvényjavaslat, amelyet kedden nyújtott be a képviselőházban Teleki Pál gróf miniszterelnök. A törvényjavaslat „A kárpátaljai vajdaságról és annak önkor mányzatáról“ szól. Ezzel egy olyan nép önkormányzata és nemzeti jellegének intézményes biztosítása vonul be a magyar törvénykönyvbe, amely nép a történelem legsúlyosabb időszakaiban is teljes hűséggel állott a magyarság oldalán és megtartotta nyelvét, valamint eredeti jellegét, mert a magyarság soha sem kívánta a ruszin népet elnyomni, beolvasztani, vagy más módon eltüntetni. A természetadta mostoha viszonyok folytán szegény vidéket már jóval a világháború előtt igyekezett a magyar kormány európai színvonalra emelni. Élénken emlékezetben él még az a hegyvidéki akció, amelyet Darányi Ignác, Egán Ede, Peré- nyi Zsigmond báró és mások indítottak meg a ruszin nép gazdasági felszabadítása és megerősítése érdekében. A trianoni békeszerződés a „fel- szabadulás“ ígéretével szakította el Magyarországnak ezt az ősi részét Hungária testéről. A megígért autonómiából azonban semmi sem lett, sőt a ruszin nép helyzete a húsz esztendős cseh uralom idején csak romlott. Az önkormányzatot a cinikus cseh politika elsikkasztotta és a régi osztrák Bach-korszak módszereire emlékeztető erőszakos eszközökkel igyekezett a születésétől fogva beteg cseh állam létét a Kárpátalján biztosítani. Kárpátalját csupán gyarmatnak, lakosait alacsony emberi színvonalon álló bennszülötteknek tekintették a csehek, ami abból is látszik, hogy elhanyagolták a szociális gon dozást, nem tartották szükségesnek az iskolák, egészségházak, orvosi és tanítói lakások építését, kultúrá- lis és vallási téren pedig az egyetlen gondjuk az volt, hogy miképpen hinthessék el a jóhiszemű és jószándékú ruszin nép között az egyenetlenség és a gyűlölet magvait. Semmi emberiség, semminemű tisztességes cél, vagy magasabb szempont ebben a cseh politikában nem volt. Rombolni akart, elszegényíteni és alacsony sorba szorítani egy jóravaló népet, amely régente osztozott a magyarság gondjaiban és dicsőségében. Minő ellentétben áll ezzel a szűkkeblű és fondorkodó cseh szellemmel a magyar állam kárpátaljai politikája ! Mihelyt birtokba vettük a Kárpátalját, rövid átmeneti idő után rendeleti úton rögtön olyan közigazgatási rendszert léptetett életbe a magyar kormány, amely máris a bekövetkező autonómia alapvonalait foglalta magában. Az egyenjogúság alapján rendezte a magyar kormány a nyelvi kérdést és a gazdasági, valamint szociális jellegű akciók hosszú sorozatával szinte emberfölötti munkát végzett a lakosság sorsának megjavítása érdekében. Ma hála Istennek ott tartunk, hogy a ruszin nép testi és lelki jóléte egyaránt emelkedőben van, és ha nem is sikerült a húszesztendős sötét múlt minden sebét begyógyítani, minden remény megvan arra, hogy rövid idő múlva már csak roszz emlék lesz a cseh uraló m. A kárpátaljai önkormányzatra vonatkozó törvényjavaslat régi magyar hagyományoknak megfelelően „vajdaságot“ létesít. Gyakran volt erre eset történelmünkben s a jól bevált intézményt mindig akkor alkalmazták, amikor egy-egy különleges területen különleges közigazga tást kellett létésíteni, anélkül azonban, hogy jogilag, vagy alkotmányos szempontból a szóban forgó terület különálló lett volna. Ez a helyzet Kárpátalján is, amelynek területét és népét a teljes egyenlőség és testvériség alapján kezeli a magyar állam, mert csak igy biztosíthatjuk a rutén nép fennmaradását és szellemi, valamint gazdasági erőgyarapodását. Ezzel a törvényjavaslattal egy időben került a törvényhozás elé az igazságügyminiszternek a nemzetiségi érzület büntetőjogi védelméről szóló javaslata is. Szervesen egészíti ki az utóbbi a kárpátaljai vajdaságról szóló törvényt, mert míg az előbbi biztosítja az önkormányzat és a népiség fennmaradását, addig az utóbbi megadja a nemzetiségek erkölcsi védelmét és szigorúan bünteti azt, aki a nemzetiséget ócsárolja, népi mivoltában sérti. Ez az igazi magyar szellem, a magyar államiság szelleme. Mindenek fölött érzékenyek vagyunk magyarságunkra, nemzetiségünkre és függetlenségünkre, tehát tiszteljük idegen ajkú honpolgáraink népiségét. Tehetjük ezt, mert a magyar állam nem papíron megszerkesztett fércmű, amelynek a népi erőktől rettegnie kell, hanem ezeresztendős valóság, amely mindenkor a külömbö- ző nyelvű, de egyazon érzésű népek akaratán épült fel. Hozzászólások Július 1-én megszűntek a városi vámsorompók. A kérdés költségve- tésileg megoldódott azzal, hogy a város megváltás címén 60,000 P-t kap. Nem tudjuk, hogy a vámjövedelem kiilönbözetének kiesésével beállott hiányt hogyan fogja a város pótolni, hogy ne emelkedjék a pótadó. Valószínűnek tartjuk, hogy történtek már konkrét intézkedések ebben az ügyben. Ezalkalommal caak arra szeretnénk felhívni az illetékesek figyelmét, hogy ki kell használni a vámok eltörlésének kedvező hatásait is. Itt elsősorban arra az árnívó különbségre gondolunk, mely a párkányi és az esztergomi árak között még ma is fennáll. Az esztergomiak tömegesen járnak ezért át Párkányba vásárolni, különösen csütörtökön indul a párkányi hetivásárra valóságos háziasszony karaván. Eddig az volt a magyarázat erre, hogy a vámsorompók visszariasztják az eladókat Esztergomból, inkább megállnak Párkányban, majd felkeresi őket a vásárló közönség. A mi hetivásárainknak már eddig is súlyos konkurrencát jelentett a dorogi hetivásár, meg kell tehát akadályozni, hogy közvetlen szomszédságunkban még egy és pedig sokkal erősebb konkurrencia kifejlődjék. Ma már nincsenek vámsorompók. Az állítólagos akadály eltűnt. De ez még önmagában nem elég, mert még igen messze vagyunk attól, hogy hetivásáraink olyan nagy forgalmat bonyolítsanak le, mint a világháborút megelőző időkben. Pedig szomorú anyagi sorsunkon csak a forgalom fokozásávál segíthetünk, minden egyébb csak ideig- óráig tartó segítség. A szükséges eszközökre vonatkozóan nem akarunk tanácsokat adni, de egyet mégis hangsúlyoznunk kell: ez pedig a piactér rendbehozásának sürgős szükségessége. A hely, mint a tapasztalat mutatja, megfelel a céloknak. De esztétikai és higiéniai szempontból rendkívül sok kívánnivalót hagy maga után piacunk. A piac rendbehozására sürgősen intézkedni kell, nem lehet ezt a végtelenségig halogatni. Ha nehéz időket élünk, akkor sem lehet semmit sem elodázni, sőt a nehéz idők fokozatos teljesítményeket követelnek meg mindekitől, az egyéntől és a közülettől is. A magyar-ruszin testvérközség mozgalomba, mint ismeretes Esztergom is bekapcsolódott és testvérközségévé fogadta Ruszinszkó egyik kisközségét. Nem tudjuk, hogy ezen előintézkedésen kívül milyen konkrét terveket készített elő a város vezetősége, vagy valósított meg. Egy azonban teljesen bizonyos, hogy hiányzanak városunkból a testvérközségből a kis ruszin gyerekek. Pedig a testvérközség mozgalomnak az volna a legelső és legfontosabb feladata, hogy a szegényebb sorsu- akat vagy akár tehetősebbeket is idehozzuk magunk közé s gyerekeken keresztül építsük és fejlesszük a ruszin-magyar testvériséget. Minden szónál, propagandánál többet érne az ilyen valóban testvéri cselekedet. És bizonyosak vagyunk abban, hogy azok a ruszin gyermekek, akik kiskorukban megszeretnének bennünket, megismernék az igazi magyar szellemet, azok felnőtt korukban is előharcosai lennének a magyar-ruszin sorsközösségnek. Sürgős terveket kérünk tehát a testvérközség mozgalomnak életben való megvalósítására. Heti események BELFÖLD 2000 hold földet adott a 84 éves Sváb Gyula nagybirtokos Cibakháza mezőgazdasági munkásainak. — 55 márkát küldhetnek haza havonta a Németországba^ dolgozó magyar munkások. — Ötvenezer píngő óvadékért sem engedik szabadon 3ram- mer Pál textilnagykereskedőt. — ffieghalt Marczali Henrik ny. egyetemi tanár. — megbüntettek 150 iparost Kecskeméten, mert nem igazolták származásukat. — megindult a Budapest-belgrádi repülőgépjárat. — Felvidéken is kiépítik a zöldkeresztes egészségvédelmi szolgálatot. — Bars és Hontmegyében 2570 hold zsidó birtokot osztanak fel. —■ Elbocsátottak 97 zsidó alkalmazottat a Mávtól. — Pest vármegye az árvízkárok helyreá.litására 2 millió pengőt fordít. — A kömnyesmesterek az augusztusi költözködések elhalasztását kérik. KÜLFÖLD fiománia és Bulgária külügyminisztereit tárgyalásra hívták Németországba. — Nem építik le a marti- niquei francia repülőtámaszpontot. — A lett államfőt elmozdították. — A román külkereskedelmi minisztériumot megszüntették — Az amerikai államok is védekeznek a háború ellen. — Keményhangú szovjetjegyzéket kapott Románia a Besszarábiá- ból elvitt vasúti szerelvényekért. — Az angol kormány elismerte a londoni „csehszlovák“ kormányt. — Támadjak a török lapok Németországot. — Szíriában bármely pillanatban megkezdődhetnek az ellenségeskedések az angolok és franciák között. — Anglia nemzetvédelmi kiadásai elérik a 3467 millió fontot. — Amerika csapatszállitóhajóvá alakíttat át hat rombolót. — Kötelezővé teszik a katonai kiképzést az Egyesült Államokban. — Visszahívja Románia londoni követét. — Románia Oroszországra akar támaszkodni. — Törökország elfordul Romániától és tárgyalást Kezd Oroszországgal. — Szlovákia elnöke és a miniszterelnöke Salzburgba utaztak. —■ 42 millió embert soroznak és 11 millió katonát képeznek ki Amerikában. — A japánok által megszállt Kínában angolellenes tüntetések vannak. — Japánban az új japán miniszterelnök nacionalizálja a pártokat. — Nagy ez aranyáresés Svájcban. — Magánosoktól nem vesz aranyat a svájci Nemzeti Bank. — A márkabankjegy Svájcban 42 frankról 90 frankra emeikedett. — Az angol kormány Amerika segítségében reménykedik. — Felfegyverezték a románok a bánáti németeket. — Londonban Benes előtt esküt tett a csehszlovák kormány. — Amerikában már a szenátorok is sztrájkolnak. —Észtországban kollektivizálták a földeket. —■ Továbbra is elismeri Amerika a balti allam követeit. — Pánamerika államai közös pénzneme a dollár lesz. — Churchill meg akarja változtatni
