Esztergom és Vidéke, 1940

1940 / 56. szám

HATVANEGYEDIK ÉVF. 56. SZÁM. ■ VASÁRNAP, 1940. JULIUS 21 Szerkesztőség, kiadóhivatal: Simor-u. 20 UefBSZtéliy pöÜÜSai 83 társadalmi lap Előfizetési ár 1 hóra: 1 Dengő 20 filléi Megjelenik hetenkint kétszer Csütörtökön 10, vasárnap 16 fii. Jószomszédi viszonyra törekszünk Az elmúlt hetek feszültségét Dé- keleteurópában a higgadtabb meg­ítélés szelleme váltotta fel. A több mint két évtizede hangoztatott ma­gyar célkitűzések valóraválásának ideje egyre jobban közeleg. Az ed­digi merev ellenállás' helyett a bé- külékenység és a józan megfontolás lett úrrá tőlünk keletre. A müncheni értekezlet előtt a helyzet nem volt nyugodtnak mond­ható. Teleki Pál gróf miniszterelnök és Csáky István gróf külügyminisz­ter Münchenben találkoztak Német­ország és Olaszország külügymi­nisztereivel és Hitler vezér és kan­cellár jelenlétében lefolytatott ta­nácskozáson egyöntetűen állapítot­ták meg, hogy a tengelyhatalmak­nak és Magyarországnak közös ér­deke a délkeleti béke fenntartása és az igazságos elrendeződés folya­mata a háború után békés úton Ma­gyarország számára oly értelemben történik meg, amely a töretlen vo­nalú baráti hűségnek lesz igaz ki­fejezője. A müncheni tanácskozások nem­zetközi kihatásai mérséklőleg hatot­tak a feszült helyzetre és biztosí­tották Délkeleteurópa számára to­vábbra is a békét és a nyugalmat, de előfeltétel az is, hogy ennek a békének és nyugalomnak igazságos alapjai is hosszú időre megterem­tődjenek. Magyarország helyzete Eu­rópának ebben a részében a mély­pont után ismét emelkedőben van és ma már eljutottunk odáig, ahon­nan derengeni látszik egy igazabb, szebb, és jobb jövő. További lépéseinket is a béke­akarás szellemében tesszük meg és remélhető, hogy azokat keresztezni senki sem fogja, de ha ez bekö­vetkeznék, úgy ezzel is szembené­zünk. Meg kell érteni a körülöttünk élőknek, hogy a jószomszédi vi­szonyra nemcsak Magyarországnak van szüksége, de egyeseknek talán még fokozottabb mértékben, mint nekünk. Magyarország kulcspont helyzetében senkinek sem kíván gyógyíthatatlan sebeket osztogatni, hanem arra törekszik, hogy józan megegyezés útján megbízható és igaz barátokat szerezzen, nem pe­dig marakodó ellenfeleket. Két évtizedet meghaladó kitartó és fáradtságot nem ismerő munka eredményeit láthatjuk most magunk előtt, de úgy a kormány, mint a magyar közvélemény tudatában van annak, hogy még nem jutottunk túl a kőfalon. Még nehéz és küzdelmes idők sorozata következik, de mi magyarok az itt töltött több, mint ezer év alatt hozzá edződtünk a küzdelemhez és a történelemben számtalanszor igazoltuk is, hogy tu­dunk küzdeni. El vagyunk szanva, hogy küzdelmünket minden téren megvívjuk és pedig közös egyetér­téssel azokkal a hatalmakkal, ame­lyeknek harcát most baráti hűség­gel kisérjük figyelemmel és ame­lyek már annyiszor segítették a ma­gyar ügy előrehaladásai. A magyar kérdés előtérbe került a világ közvéleménye előtt. Nem múlik el nap, hogy a nemzetközi sajtó ne foglalkozna velünk. A kü- lömbség azonban szembetűnő a néhány évvel ezelőttivel. Annakide­jén minden megmozdulásunkat túl­nyomó részben angol—francia, vagy a bennünket körülfogott és megfoj­tani akaró kisantant szemüvegén keresztül értékelték és csak Német­ország, valamint Olaszország ké­peztek kivételt. Most a tengeren­túli, az európai, sőt a környező or­szágokban is felülkerekedett az a felfogás, hogy Európának igenis szüksége van egy egészséges, élet­erős, komoly hatalmú Magyaror­szágra, hogy maradéktalanul to­vábbra is betölthesse a földnek ezen a részén, — ezeréves hivatását. Szép eredménnyel zárult az első tanítói tanfolyam Csütörtökön délben zárult a bécsi döntés folytán visszacsatolt terüle­tekről származó tanítók számára rendezett első esztergomi tanfolyam. A több, mint kétszáz résztvevő mind­végig a legnagyobb figyelemmel hallgatta végig a magyar nemzet történetéről, irodalmáról, földrajzáról szóló előadásokat, valamint az is­kolában való felhasználás legújabb módszereit. A tanfolyam hallgatói ezen kívül megtekintették Esztergom nevezetességeit. Kirándulásokat tet­tek a város környékére és élvezték Esztergom és vidéke szépségeit. A tanfolyam bezárása előtti napon a tanfolyam hallgatói vezetőjük­kel, dr. Tesléry Károly tanügyi ta­nácsossal az élen, 17-én estefelé megjelentek a Dunaparton álló Or­szágzászlónál, hogy kegyeletüket le­róják a simbolum előtt. Az ünnepi szónoklatot dr. ITlarczell Árpád c. gimn. igazgató, tanfolyami előadó tártotta, aki zengő magyar szavával megrázta a lelkeket. Bauer Károly Sajó Sándor „Magyarnak lenni“ c. költeményét szavalta el férfias erővel. Vaskó Lenke gyö­nyörű magyar öltözetben állt ezután a zászló elé s a női szív melegé­vel mondta el „Megyünk“ c. Erdély felé mutató tüzes költeményét. Búcsúzásképen százak ajkáról hangzott fel az ős Duna innenső partján a „Hiszekegy“, amelynek dübörgő hangjait szabadon vitte a futó szél a Duna vize felett messze, fel egészen a Magas Tátráig . . . A lelkes ünnepséghez az állam­rendőrség díszőrséget adott. A zászló talapzatára helyezett ha­talmas koszorú s annak nemzeti- szinű szalagja hirdetni fogja az utána következő ünneplő csoportnak, hogy július 17-én meleglelkű ma­gyarok jártak a zászló alatt, akik eggyé forrtak már velünk . . . Örökre eggyé! Csütörtökön reggel Te Deum-ra vonult a tanfolyam hallgatósága, délben pedig — az utolsó előadás elhangzása után — a záróünnep­ségre gyűlt egybe. Itt dr. Tesléry Károly tanügyi főtanácsos, a kul­tuszminiszter megbízásából és ne­vében szólt a jelenvoltakhoz. Gon­dolatokban gazdag, lelkes beszéd­ben szólt a kultuszminisztérium gon­doskodásáról, valamint azokról a szellemi értékekről, amelyet ez a tanfolyam gyűjtött. Azután kiosztotta a bizonyítványokat. A hallgatók ne­vében Ács Vilma kéméndi tanítónő és Györffy Lajos negyedi tanító mondott köszönetét dr. Tesléry Ká­rolynál*, a tanfolyam vezetőjének, Borz Lajos kír. tanfelügyelőnek, a tanfolyam gondnokának, valamint a tanfolyam előadóinak, fogadalmat téve a magyar nemzeti gondolat és állameszme mellett. A szép ünnep­ség a Magyar Hiszekegy hangjaival ért véget. A vidéki városok nagyobb kártérítést kérnek a sorompó-vámokért Július 1-én lépett életbe a városi vámok új rendszere, melynek so­rán az úgynevezett kövezetvámok eltörlése és helyükbe a külön ille­tékek bevezetése nyomán az állam bizonyos kártalanításokat állapított meg az érdekelt városok számára. A tárgyalások során arról biztosí­tották a városokat, hogy az új rend­szerből kifolyóan semmiféle jöve­delemveszteségük nem lesz, mert a kártalanítás összege meg fog felelni eddigi vámjövedelmeik összegének. Most azonban a városok a kiadott rendelkezésekből arra a meggyőző­désre jutottak, hogy az új rendszer számukra bevételi kieséssel fenye­get. Ezért a Városok Szövetsége most felterjesztéssel fordult a pénz­ügyminiszterhez. A memorandunban a következő pontokba foglalták össze kívánságukat: 1. A kincstár emelje fel a sorom­póvámok kártalanítására megálla­pított összeget. 2. Ebből az összegből az állam- kincstár javára kezelési költség cí­mén levonás ne történjék, miután az új rendszer a városok igazga­tási terhein semmit sem könnyít, sőt a személyzet nyugdíjazása és elbocsátása folytán a teher előre­láthatólag emelkedik. 3. Vegyék revízió alá a kártala­nítási összeg szétosztási kulcsát. 4. A trianoni határ mentén lévő városok javára a kártalanítasi össze­geket emeljék fel. A Városok Szövetsége memoran­dumában kiemeli, hogy e reform nem viszi közelebb a megoldáshoz a törvényhatósági közutak, községi utak építésének, igazgatásának és pénzügyi terhei rendezésének kér­dését, sőt a városok vámszedési jo­gának korlátozása és e téren pénz­ügyi önállóságuk megszüntetése foly­tán még nehezebbé válik a közle­kedési forgalom fenntartásával, az útügyi viszonyok javításával járó közigazgatási feladatok teljesítése. A szövetség kéri, vegyék mielőbb tárgyalás alá az útügyek igazgatá­sának, kezelésének szabályozását és pénzügyének korszerű megalapozását. Heti események BELFÖLD Országosan megszervezik a há­zassági kölcsönök folyósítását. — A denaturált szesz fogyasztását kor­látozták Kárpátalján. — Hivatalos a ruszin nyelv Kárpátalján. — Hatal­mas síremlékét állítanak Gömbösnek a Kerepesi temetőben. — Villamo* SÍtják Badacsony környékét. —• Jfla- gyarországon is járt a történelmi ne­vezetességű compignei étkező-kocsi. — Az egész országban helyreállt az autóbusz forgalom. — Hamisított élelmiszerek és fűszerek kerültek a fővárosban forgalomba. — Villa­mossági és rádiócikkeket expotálunk Görögországba. — 150.000 munkást foglalkoztat a magyar vas- és gép­ipar és több mint 300 millió pengő munkabért fizetett ki. — Nagyobb mennyiségű bort akar venni tőlünk Jugoszlávia. — A hazai gépgyárak a múlt évben 850 millió pengő értékű iparcikket termeltek. — HŰtŐvagO- nokat béreltünk Német- és Olaszor­szágtól. — Ötezer hold paradicsom- termését veszik át a konzervgyárak. — Budapesten májusban 22.994 ide­gen fordult meg. — 20.000 buda­pesti szegény gyermeket nyaraltat a főváros. — Horthy István, a Máv elnöke Németországban tartózkodott. KÜLFÖLD Kanadában is tüntetnek már az angolok ellen. — Zsidó orvos Ro­mániában nem teljesíthet állami szol­gálatot. — A magyar II. zsidótör­vényt akarjak nevezetni Romániá­ban. — Kitiltottak Romániából a magyar képeslapokat. — Tengeren­túlról csak Viadivosztokon keresz­tül érkezhet árú Középeurópába. — 400 000 rózsatövet ültettek a né­met vasutak mentén. — Békét sze­retnének az angolok Kína es Japán között. — Oroszország nyolcmilliárd rubeles államkólcsönt bocsát ki a harmadik tervre. — Huszonöt szá­zalékkal csökkent India és Ceylon teatermelese. — Az angolok az ola­szok nyomására kiürítettek a keniai Moyale megerősített határvárost. — Japan új világrendet akar Kelet-Ázsiá- ban. — menekülnek Angliából az előkelők csaladjai. — Anglia végső esetben dominumain harcol továob. — Batista ezredest Cuba elaökévó választottak. — A francia keleti had­sereg nem pártol at aagol zászló ala. — Japan elzárta a Kína felé ve­zető összes viziutakat. — Francia Marokkóoan tüntetnek az angolok ellen. — Tilos a hivatali kijárás Hor­vátországban. — Brüsszelben, Há­gában és Oslóban megszűntek a svéd követségek. —• A luxemburgi nagyherceg csaladjával Amenaaoa utazott. — Anglia már nem szállít semmit Kinanaa. — Anglia le akarja fegyverezni Egyiptomot. —- Spanyol- ország csatlakozik a tengeiynatal- maknoz. — Olaszország angol erőd­nek tekinti Egyiptomot. — Hollan­diában nem szazad egyenruhát vi­selni. — Szent Hildegard lett a né­met tanuloiíjusag vedőszeutje. —i

Next

/
Oldalképek
Tartalom