Esztergom és Vidéke, 1940
1940 / 52. szám
HATVANEGYEDIK ÉVF. 52. SZÁM. VASÁRNAP, 1940. JULIUS 7 Szerkesztőség, kiadóhivatal: Simor-u. 2Ü KOFOSZtÓiiy pOlÜIKäi 0S íáfSadaiíal lap Előfizetési ár 1 hóra: 1 Dengő 20 fillér Megjelenik hetenkint kétszer Csütörtökön 10, vasárnap 16 fii. Adakozz a Vörös Kereszt javára! Jaj annak a nemzetnek, mely nem készül fel a legvégsőkig a nagy erőmérkőzésre — mondotta vitéz Bartha Károly honvédelmi miniszter, amikor a magyar rádióban tartott nagyszabású beszédében a Vöröskereszt Egyesület támogatására hívta fel a magyar társadalmat. Katonásan tömör, kemény és lélekbemarkoló volt ez a rádiószózat. Megjelenítő erővel tárta nagy hallgatósága elé, hogy ma már nincsenek harcterek, a modern hadviselés átfogja az országok egész területét, mert a repülőtámadások pillanatok alatt csatatérré tudják rombolni a legbékésebb városokat. Mi hát itt a legelső teendő? Ha már, hála Isten, büszkén hivatkozhatunk arra, hogy van átütőerejű hadseregünk, kiváló az iparunk, amely elő tudja állítani a hadsereg szükségleteit, jól és kifogástalanul szervezett légvédelmünk, ám mindez nem elég, meg kell szerveznünk az egész magyar társadalmat, az egész nemzetet a totális védekezésre. A nemzetvédelem új feladatai előtt állunk. Gondoskodnunk kell arról, hogy sebesült hőseink, a légitámadások során megsebesült asszonyaink és gyermekeink sebeit gyógyítani tudjuk, szenvedéseit enyhíthessük. Ezt a magasztosan szép és nagy célt szolgálja a Magyar Vöröskereszt Egylet. Fogalom ez ma már, hiszen mindnyájan ismerjük áldásos munkáját, mellyel önfelál- dozóan vett részt a világháború nehéz éveiben. Nyitott szemmel kell néznünk s tudnunk kell, hogy az esetleg ránkszakadó jövő háború még az eddiginél fokozottabb feladatokat ró a Vöröskeresztre. Vitéz Bartha Károly honvédelmi miniszter a katona pontosságával jelölte meg mindjárt azt a nagyon szép, de nagyon nehéz és nagyon fontos munkakört, amely a Vörös- kereszté s amelynek a lényegét igy foglalta össze: betegszállító gépkocsioszlopok, kórházvonatok, kórházak, üdülők felállítása, gyógyszerek, kötszerek és orvosi műszerek beszerzése a hadseregnek és az itthoni ínségeseknek, meleg ruhával, takarókkal való ellátása, mindezek mellett a hadifoglyok és eltűntek felkutatására szolgáló szervezet fenntartása a Magyar Vöröskereszt hivatása. Széles skála ez, amelynek hibátlanul jó megvalósításához hatalmas összegek, milliók kellenek. Ám ezek a milliók nincsenek, hiányzanak, mert a vesztett háborúk, a forradalmak után a trianoni békeparanccsal megnyomorított Magyar- ország Vöröskeresztje nagyon szegény. Egy élniakaró, öntudatos nemzet azonban ezzel a szomorú megállapítással nem elégedhetik meg. Ha szegény a Vöröskereszt, támogatni kell az egész társadalomnak, mert a Vöröskereszt a társadalomért, a nemzetért van. A nemzetért dolgozik már a békében is, hogy igazán szolgálatára lehessen a háborús megpróbáltatások nehéz napjaiban. A magyar kormányzat természetesen megfelelő támogatásban részesíti a Magyar Vöröskereszt Egyesületet, ez a támogatás azonban csupán a keretek fenntartására elegendő. Növelni kell a Magyar Vöröskereszt Egylet jövedelmét s ez már a társadalom feladata. Az egész nemzetnek testvéri szeretetben kell összeforrnia, hogy a Vöröskereszt az lehessen, aminek lennie kell. — Adakozz a magyar Vöröske- rest javára — hangzott az éter hullámain a magyar honvédelmi miniszter kérelme, — de ez a kérelem olyan kérés, amely lényege szerint voltaképpen parancs. Parancs minden magyar számára, mert aki a Vöröskeresztet támogatja, az önmagáról és családjáról gondoskodik, aki pedig kivonja magát az adakozás hazafiúi kötelezettsége alól, az a nemzet, minden magyarok összesége ellen követ el megbocsáthatatlan bűnt. Közgyűlés és találkozó a tanítóképzőben Az Esztergomi Tanítóképzőben Végzett Iskolatársak Szövetsége június 29-én, Péter Pál ünnepén az eszter- tergomi tanítóképző dísztermében közgyűlést tartott, amelynek keretében a 35 évvel ezelőtt végzett tanítók is megtartották iskolatársi találkozójukat. A gyűlés előtt Siposs Antal Félix udvardi esperes-plébános szentmisét és Te Deumot mondott az intézeti kápolnában, majd meleghangú beszédet intézett a 35 éves találkozóra összegyűlt tanítókhoz. Délelőtt 10 órakor kezdődött a a közgyűlés a Magyar Hiszekegy éneklésével, mely után Drozdy Gyula kormánytanácsos, szövetségi elnök mondott megnyitó beszédet. Megemlékezett a kormányzó úr őfőmél- tóságának nagy gyászáról, amelyben a magyar tanítóság is mélységes részvéttel osztozni kíván. A megemlékezést a gyűlés közönsége állva hallgatta végig. A továbbiakban köszöntötte az elnök a megjelenteket, Ölveczky Pál fővárosi szakfelügyelő-igazgatót, az egyesület alapítóját és díszelnökét, Siposs Antal Félixet és Nemesszeghy Istvánt, a volt régi kedves tanárokat. A nagy tetszéssel fogadott elnöki megnyitó után kedves műsor következett, amelynek során Pusztai Árpád V. é. tanítónövendék szép hegedűjátékával szerepelt. Hubay: Cremonai hegedűséből részletet adott elő, majd Veracini-Corti: Largó c. művét hegedülte Szkalka Ágoston zeneművészeti főiskolai hallgató or- gonakiséretével. A tartalmas főtitkári jelentést fio- mór Imre tanítóképző intézeti tanár olvasta fel, a pénztári jelentést Rosta József tanítóképzői tanár ismertette, majd a szövetség tagdíjainak fel- használásáról (kiváló növendékek jutalmazása, segélyezése), Bartal Alajos tanítóképzői igazgató, a szövetség társelnöke tájékoztatta a közgyűlést. Cserjési Sándor szövetségi tag a régi esztergomi diákéletből olvasott fel kellemes epizódokat, — Vezér József V. é. növendék Cserjési László zsámboki tanító alkalmi versét szavalta el kiváló előadóképességről téve tanúságot, — Pintér István V. é. növendék pedig a fiatalok nevében köszöntötte a szövetség tagjait. A Himnusz zárta be a közgyűlést, amely után a 35 évvel ezelőtt végzett tanulók lefényképeztették magukat Bartal Alajos jelenlegi igazgatóval, továbbá Siposs Antal Félix és Nemesszeghy István volt tanáraikkal. Majd felkeresték és lakásán üdvözölték Kiinda Károly ny. tanítóképző int. igazgatót, aki annak idején szintén kedves tanára volt a 35 évvel ezelőtt végzetteknek. Meg' jelent a 35 éves találkozón Bende- rek István, Kara Ferenc, Kerényi Rezső, Mészáros László, Pentz Ferenc Pócs László, Szkalka Lajos, Sztankö Gyula. Drozdy Győző volt országgyűlési képviselő, lapszerkesztő, aki szintén ezzel az évfolyammal végzett táviratban kimentette magát és az intézet két kiváló tanulójának jutalmazásara 100 pengőt küldött. A városi reáliskola volt növendékeinek közgyűlése Az Esztergomi községi Szent Imre reáliskola és gimnázium Volt Növendékeinek és Barátainak Szövetsége junius 29-én a Városháza tanácstermében tartotta IV. rendes évi közgyűlését. Ugyanezen a napon tartottak a 25, 20 és 10 éve végzett növendékek érettségi találkozóikat. A találkozón megjelent végzett növendékek 10 órakor gyülekeztek az intézet tanári szobájában, ahonnan a Szövetség többi tagjaival testületiig vonultak a belvárosi plébánia-templomba ünnepi szentmisére. Mise után a Szövetség tagjai a Városház közgyűlési termében gyülekeztek. hogy résztvegyenek a Szövetség IV. rendes évi közgyűlésén. Az elnöki tisztet az üdülési szabadsága miatt távollévő vitéz Szívós- Waldvogel József ny. tábornok, elnök helyett, a Szövetség felkérésére Reusz Ferenc takarékpénztári elnökigazgató töltötte be, ki magas szárnyalást! elnöki megnyitójában beszámolt a közgyűlés tagjainak a Szövetség múlt évi munkájáról. Különösen kiemelte a Szövetségnek azt az erélyes megmozdulását, amellyel ellensúlyozni Kívánta a reáliskola megszüntetésére irányuló, városszerte megindított propagandát. Megemlékezett továbbá a Szövetség három elhunyt tagjáról: Szabó János szegedi takarékpénztári elnökigazgatóról, dr. Véghelyi Lajos m. kir. földmivelésügyi minisztériumi főadjunktusrói és Adolf Ágoston esztergommegyei földbirtokosról és indítványozta, hogy emléküket a közgyűlés jegyzőkönyvben örökítse meg. Befejezésül a Szövetség és az intézet iránti szeretetre buzdította a Szövetség tagjait. Heti események BELFÖLD Elkobozták az állam részére a Dvorak-féle 150 kgr. aranyat. —■ megkezdték két új magyar tengerjáró építését. — 80 Új hűtőkocsit állít üzembe a MÁV a gy'lmö'.cski- vitel lebonyolitásáro. — Óriási római körszinházat tárnak fel a fővárosi Aquincumban. — megszüntették a szabadságolást a fővárosnál. —■ Augusztus l-re felmondtak 276 fővárosi zsidó csarnoki árusnak. — 4000 vágójuhot viszünk ki Németországba. — 1500 vagon német cukrot kapnak a magyar konzervgyárak. — A balti államokkal zavartalan az árúcsereforgalmunk. —• Echardt Tibor fia 110 hold főidet örökölt. — Guteuberg Jánosról utcát neveznek el Budapesten. — másfélmillióval emelkedett a telefonbeszélgetések száma Budapesten. — Badocsay László igazságügyminiszter Baigrád- ba utazott. - Hat új népiskolát építenek Kárpátalján. — 110 000 pengőt adott a GyOSz a Vörös Keresztnek. — Egyetlen munkanélküli sincs Kárpátalján. KÜLFÖLD Bukarestnek szövetségesei ajánlották, hogy hátráljon meg Moszkva előtt. — Románia háború esetén se számíthatott volna semmiféle segítséget szövetséges államoktól. — A francia hadjárat német mérlege : 17.000 hősi halott, 10.000 eltűnt, 68.000 sebesült és 2 millió francia hadifogoly. — DÓl-Amerikába Vándorolt a Rotschiid csaiad. — Nemzetgyűlést hívnak össze Franciaországban. — Teljhatalmat akarnak adni a Petain-kormanynak. — megkezdték a támadást a lybiai olasz csapatok. — A betétesek Romániában megrohanták a bankokat. — Kanadába szállították az angol minisztériumok irattárait. — 115.000 kanadai jelentkezett repülőszolgálatra. — A írancia hadsereget teljesen leszerelik. — A németek megtalálták a francia vezérkar titkos politikai okmányait. — Németországba telepítik a besszarábiai nóméteket. — Magin francia tábornok szobrát Párisban lerombolták a német katonák. — Nagy német repülőtámadás volt Skócia és Walles ellen. — Erdélybe menekülnek a románok Besszarábiából és Bukovinából. — Súlyos zavargások és zsidóellenes tüntetések vannak Romániában. — Bezártak a bukaresti értéktőzsdét. — áZ angol koronázási ékszereket Kanadába vitték. — A ÖUC6 elismerését fejezte ki dicső haditettekért az olasz trónörökösnek. — Benes továbbra is előadásokat tart az amerikai egyetemeken. — A Svédországban internált norvégok visszatérhetnek hazájukba. — Komoly összeütközések voltak a dán nemzetiszocialisták és a rendőrség között. — A párisi műemlékekről és szobrokról leszedték a homokzsákokat. — Külön német negyedet építenek Krakkóban. — Egységes kenyeret vezetik
