Esztergom és Vidéke, 1940

1940 / 39. szám

HATVANEGYEDIK ÉVF. 39. SZÁM. CSÜTÖRTÖK, 1940. MÁJUS 23 Szerkesztőség, kiadóhivatal: Simor-u. 20 lereSZtéfl? politikai 0S társadalmi lap Előfizetési ár 1 hóra: 1 pengő 20 fillér 'Megjelenik hetenkint kétszer Csütörtökön 10, vasárnap 16 fii. Heti események BELFÖLD A magyar papírgyárak makulatura- beszerző vállalatot fognak alapítani. — Megszervezik a balatoni fürdőhe­lyek nyári élelmiszerellátását. — Biztosítva van a gazdáknak a nyers- nikotinszükséglet. — A magyar fut­ballválogatott 2 : 0-ra verte a romá­nokat. — Négymillió pengős szék­házat épit a MABI. — 50 milliós kölcsönt nyújt az OTI és a MABI a Mátra-vidéki erőművek építésére. — 500.000 pengős tűzoltólaktanyát épit Újpest városa. — Belgrad fő­polgármestere megkapta a legna- gyobb magyar kitüntetést. KÜLFÖLD Kanadában tilos a kommunista szervezkedés. — Szlovákia 5000 ko­ronát meghaladó értékre kiviteli ti­lalmat rendelt el. — 240.000 kgr. aranyat termel évenkint Oroszország. — Oroszország 120.000 uncia plati­nát termelt az elmúlt évben. - Be­tiltották Angliában a hires gretna- greeni kovácsnál kötött házasságok intézményét. — Shirley Tempieegy időre tanulmányai miatt visszavonul a filmezéstől. — Közvetlen utat épí­tenek 1900 km hosszúságban Alaska félsziget és Amerika között. — Ame­rika 50.000 repülőgépet akar évente gyártani. — Boosevelt személyes üzenetet küldött Mussolininak. — A SZOVjet kormány garantálni akarja Svédország semlegességét. — Bomá* niában 35 százalékkal kevesebb föl­det vetettek be búzával. — Málta szigetén letartóztatták az angolok az olasz nacionalistákat. — Angliában reng a föld a belgiumi irtózatos ágyúzástól. — Tovább folynak Szlo­vákiában a magyarellenes tüntetések. — A németek bevonultak Brüsselbe. •— A németek aknákat raktak le Délafrika partjain. — A francia hadvezetőség rádióban megtiltotta a hátrálást. — A Vatikán lapját nem árusítják Rómában. — Ostendébe tette át székhelyét a belga kormány. — Menekül Svájcból a nemzetközi tőke. — Egymillió szövetséges kato­nát köt le Olaszország. — Hollan­diában és Belgiumban 4 millió né­met katona harcol. — Vilma király­nő bemutatta kormányát az angol királynak. — Norvégiába újabb csa­patokat küldtek a németek. — Több mint 56 milliárd líra Olaszország évi költségvetése. — Angliában a német asszonyokat is internálni akarják. — Hazahívták az Angliában élő ameri­kaiakat. — Londonban drótakadályo- bat és barikádokat emelnek. — Fel­függesztették a tengerentúli angol légiforgalmat. — Románia internálja a nemkívánatos idegeneket. — HÚSZ amerikai állam tiltakozott Belgium és Hollandia megszállása ellen. — Pa­risban a rendőrséget géppuskákkal fegyverezték fel. — Zeeland holland szigeteket is elfoglaltak a németek. — Gibraltárt védelemre rendezik be az angolok. — A francia rádióállo­mások alkalmazottait fegyverrel sze­relték fel. — Polgári védelem szol­gálatába állítják a francia cserkésze­ket. — A kanadai, skót és angol kispapok elhagyták Rómát. — Hitler arcképét ki kell függeszteni a cseh protektorátusban. — Csak a villamos perronon utazhatnak az olmützi zsi­dók. — Gyüléstilalmat rendellek el Jugoszláviában. — Eddig félmillió­nál több az emberveszteség a nyu­gati hadszíntéren. — Háromezer né­met harcikocsi zárt sorokban támadja a francia erődvonalat. — Svájc kép­viseli Holland-Indiában a német ér­dekeket. — Átalakították a francia kormányt. — A németek hátulról akarják elfoglalni a Maginot-vonalat. — A francia kormány elhagyni -ké­szül. Párisi. — A németek Hollan­dián kivül 110.000 foglyot ejtettek. — Hollandia egész területét meg­szállták már a németek. -— A pá­risi napilapok a papirhiány miatt csak két oldalon jelenhetnek meg. — Valamennyi Rajna-hidat. felrob­bantották a franciák. — Hitler visz- szacsatolta a világháború útán Né­metországtól elvett és Belgiumhoz csatolt három tartományt. — Lon- donból 10.000 gyermeket szállítottak el vidékre. — Seyss-Inquart lett Hol­landia német birodalmi biztosa. Visszaesett vármegyénk népesedése Segítségért kiált az a tiszti főor­vosi beszámoló, amely Esztergom- vármegye közigazgatási bizottságá­nak gyűlésén hangzott el és amely a vármegye községeinek múlt évi népesedési és népegészségügyi vi­szonyairól számolt be. Elszomorító tényeket bocsát közre ez a beszámoló. Azt bizonyítja, hogy nem többen, hanem mindig keve­sebben leszünk és hogy csak a nem­zetiségi községekben van szaporo­dás, mig a többi községekben visz- szaesés tapasztalható és elmaradnak a születések. A vármegye közigazgatási bizott­sága bizonyára mélyen átérzi a kér­dés fontosságát és nagy nemzeti je­lentőségét és bizonyára meg is tesz minden tőle telhetőt a halálos nya­valya orvoslását illetően, azonban ez nemcsak hatósági ügy, hanem egész­ségi, társadalmi, erkölcsi és gazda­sági ügy is. Véleményünk szerint most már nemcsak a pap hitbuzgalrni és er- kölcsnemesitő, a tanító kulturális, az orvos és a zöldkereszt egészségvé­delmi munkájára és a jegyző éber- szemű, nem csupán száraz közigaz gatási működésére van szükség, ha­nem a legsürgősebben meg kell ta­lálni és fel kell tárni a bajok gyö­kerét, eredetét, elterjedésének okait és az ellenük vaió védekezésnek az az összes életkörülményekben rejlő nehézségeit. Nagy és lelkiismeretes munkát igé­nyel ez attól, aki vállalja. Hirdessen minden egyes község pályázatot a falu életének mélységeit és okait fel­kutató és feltáró munka elkészítésére ! Csak ha az egyes községekről alko­tott pontos és igaz képek állanak rendelkezésünkre, látunk tisztán a vármegyében az elnéptelenedés okait és az okok, bajok megszüntetésének módjait illetően. A községekből beérkezett ilyen munkák, amelyek messze túlhalad­ják a léleknélküli monográfiák érté­két, nemcsak a szomorúan aktuális kérdésben, hanem sok más tekintet­ben is hasznukra válnak azoknak, akiknek hivatásával jár a nemzetvé­delmi munka. Uj egyenesadó-törvény készül A közel jövőben megvitatásra ke­rülő és az egyenesadó reformjára vonatkozó törvényjavaslat termelési célokat szolgál, szociális és család- védelmi szempontokat juttat érvényre és egyszerűsili az adózást. Az uj házakra, a háztartozásra biztosított adómentességek analó­giájára kedvezményeket biztosit a földadónál is a föld részére. Ha valaki terméketlen földet ter­mékennyé tesz, vagy közgazdasági­lag hasznosabb termelésre tér át, ha valaki a föld termőképességének fentartásán túlmenő javításokat végez, ezekben az esetekben adókedvezmé­nyeket kap, amelyek az adómentes­ségig mehetnek. A falusi házaknál a jövőben előre megállapított tétel szerint kell fizetni az adót. Nem lesz tehát évente is­métlődő komplikált eljárás. A házak adóztatásánál megkülönböztetést tesz­nek aszerint, hogy mennyi gyermek lakik a házban. Igazságosabbá váfik a jövedelmi- adó rendszere is. Minden jövedelem­ből 1000 pengő adómentes lesz és csak az ezenfelüli rész válik adókö­telessé. A jövedelmiadó skáláját átdolgoz’ sák és az eddigi skála helyett újabb skálát létesítenek. A legalacsonyabb a sokgyermekeseké, magasabb a kevés gyermekeseké, még magasabb a gyermektelen házaspároké és leg­magasabb az agglegényeké. Ezzel tehát tulajdonképen megvalósul az agglegényadó gondolata. A hercegprímás mond ünnepi szentmisét Űrnapján Budapesten. Az Actio Catholica országos elnök­sége ma, Űrnapján, a múlt hagyo­mányaihoz híven Budapesten orszá­gos ünnepséget rendez, amelyen a kormány és a hivatalos hatóságok is résztvasznek. Reggel 9 órakor a budavári koronázó főtemplomban dr. Serédi Jusztinian bíboros hercegprí­más ünnepélyes szentmisét mond, amely után az Oitáriszentséggel ün­nepélyes körmenet lesz, Házasság. Kummer János épí­tészmérnök (Dorog) f, hó 20-án, hét­főn tartotta esküvőjét a főszékesegy­házi Bakács-kápolnában Divéky Ka­tinkával, dr. Divéky István nyug. vármegyei főügyész leányával. Az esketési szertartást a menyasszony testvérbátyja, Divéky Egyed főváros hittanár végezte.! Kinevezés. Laiszky Jenőt, az Élet Irodalmi és Nyomdai Rt. igaz­gatóját a belügyminiszter a Kiván­dorlási Tanács tagjává nevezte ki. Esküvő. Brukács Irmike és Kollár István bányahivatalnok f. hó 25 én, szombaton d. u. fél 6 órakor tartják esküvőjüket a vízivárosi plébánia- templomban. Zarándoklatot vezetett a her­cegprímás Máriabesnyőre. A bu­dapesti Mária-kongregációk rendezé­sében f. hó 19-én férfizarándoklatot vezetett dr. Serédi Jusztinián bíbo­ros hercegprimás többezer résztve­vővel Máriabesnyőre, hol az ottani kegyhely templomában nagy segéd­lettel főpapi misét, majd szeritbeszé- det mondott. Halálozás. Farkas Jenőnő szül. Kölbl Lujza f. hó 17-én életének 46-ik, boldog házasságának 28-ik évében hosszas betegeskedés után elhunyt. Temetése f. hó 17 ón volt a belvárosi temetőben nagy részvét mellett. Turistáink közgyűlése. A Ma­gyar Turista Egyesület Esztergomi Osztálya f. hó 19-én, vasárnap dél­előtt tartotta meg évi közgyűlését a Magyar Király vendéglőben a tagok élénk érdeklődése mellett. Dr. Bren­ner Antal h. polgármester elnöki megnyitója után Kemény Miklós ol­vasta fel tartalmas titkári jelentését, melyből kitűnt, hogy az egyesület­nek 184 esztergomi és 65 dorogi tagja van. Németh Ferenc pénztári és számvizsgálói jelentése után egy­hangúlag újból megválasztották a régi tisztikart. Majd dr. Brenner Antal elnök indítványára nagy lelkesedés­sel diszelnöknek választották Reviczky Elemért, vármegyénk népszerű alis­pánját, ki többször tanujelét adta az egyesület iránti érdeklődésének és támogatásának. Az indítványok so­rán vitéz Szívós-Waldvogel József ny. tábornok, az egyesületnek disz- elnöke sürgette a vaskapui mene­dékházba a villany és a viz felve­zetését, valamint az épületnek kibő­vítését és környékének tervszerű fá­sítását. A közgyűlés elhatározta ezek­nek gyors tempóban való végrehaj­tását. Szó esett még a vaskapui Má­ria szobor kicseréléséről is, meiy az idők folyamán tönkrement. Elhatá­rozták még a menedékház környé­kének bekerítését is. A rossz idő miatt a délutáni vaskapui litánia és a közös vacsora elmaradt. Énnek megtartását az elnökség lapunk út­ján majd közölni fogja. Autóbuszjárat-beszüntetések az esztergomi vasútállomáshoz. Az esztergomi vasútállomásról induló és érkező alábbi vonatokhoz benzin­szesz redukálás miatt a további in­tézkedésig autóbusz nem közleke­dik : 6'54 órakor Budapestre induló, 7’14-kor Komáromból érkező, 8‘37' kor Komáromba induló, 16‘33-kor Budapestről érkező, 18'26-kor Ko­máromba induló és a 17* 11-kor Ko­máromból érkező vonatokhoz. Az l*36-kor Budapestről érkező vonat­hoz csak szombat és vasárnap köz­lekedik autóbusz.

Next

/
Oldalképek
Tartalom