Esztergom és Vidéke, 1939

1939 / 6. szám

1980 január 22 ESZTERGOM Ss VIDÉKÉ kizárólag kenyeret, péksüteményt stb. árusítanak, a vidéki városokban és községekben november 1-től április 30-ig reggel 7 órától reggel 9 óráig, május 1 -tői október 31-ig pedig reg­gel 6 órától reggel 8 óráig szabad nyitva tartam. De csak kizárólag kenyeret és péksüteményt szabad árusítani. Kenyeret és péksüteményt a sütőiparos vagy annak alkalma­zottja délelőtt 11 óráig házhoz szál­líthat. Ez az újabb rendelet nem érinti azoknak a rendeleteknek a hatályát, amelyek egyes kereskedelmi és ipari szakmákra — igy a mészáros és hentesiparra, a virágkereskedésre, a cukorka-kereskedésre — nézve el­térően rendelkeznek, továbbá, ame­lyek a vásári, piaci és utcai árusi- lásre vonatkozóan rendelkeznek. Turista knliurelőadás Dorogon A Magyar Turista Egyesület Esz­tergomi Osztályának Dorogi „Jó sze- rencétl“ Asztaltársasága ma, vasár­nap délután 5 órakor a dorogi Mun­kásotthon dísztermében „Dévénytől Orsováig a magyar Kárpátok lánco­latán“ címmel műsorral egybekötött vetitettképes kulturelőadásí rendez. A műsor a következő: 1. Hiszekegy. Előadja a bányász­zenekar. 2. A vendégek üdvözlése. 3. A turistaság lényege és célki­tűzései. Elmondja dr. Brenner An­tal főjegyző, az Esztergomi Osztály elnöke. 4. Sajó Sándor: Magyarnak len­ni... Szavalja dr. Köhalmy László. 5. „Dévénytől Orsováig a magyar Kárpátok iáncolatán“ vetített képek kel. Előadja dr. Peitler Gyula or­vos, a MTE főtitkára. 6. Pécsi József: Petőfi dalok. Elő­adja a bányászzenekar. 7. Tamás László: Egy kilátóto­rony története. Előadja Szabó Miháiy. 8. Hubay : Csárdajelenet. Hegedűn előadja Eitler Márta, zongorán ki­séri Räder Hilda. 9. Záróbeszéd. 10. Szózat. Előadja a bányászze­nekar. Az előadás keretében a Magyar Tu­rista Egy. Esztergomi Osztályának el­nöksége diszelnöki oklevelet nyújt át dr. Schmidt Sándor m. kir. bá- nyaügyi főtanácsosnak. Helyérak személyenkint 30 fillér, ruhatár 10 fillér. Az esztergomi turistákat felkéri a vezetőség, hogy minél számosabban jelenjenek meg ezen előadáson. Indu­lás csoportosan a délután 4 óra 6 per­ces vonattal a helybeli pályaudvarról. Adományok a kisdedóvónak Az Esztergomi Társulati Kisded óvó karácsonyára a következő ado­mányok érkeztek be : Pénzbeli adományok : Szent Erzsé bet Nőegylet 100, Takarékpénztár 50, Iparbank 40, dr. Fehér Gyula 20, Jeszenszky Kálmán, dr. Drahos Já­nos, özv. Mészáros Károlyné, Berán Károly 10—10, vitéz Szívós Wald­vogel József, dr. Felber Gyula, vitéz Romváry Ferencné, özv. Reitter Alajosné, özv. Draxler Alajosné, Etter Ödönné, Tóth Imre 5—5, vitéz Zsámbéky Pálné, dr. Gróh József, özv. Beck Jánosné, dr. Rajner Já- nosné, Fekete Marianna 4—4, Kör- mendy Károlyné, Fuchs Györgyné, Malatinszky Annié, Guzli Sándorné, Kerschbaummayer Károlyné 3—3, dr. Katona Sándorné, dr. Mike La- josné, Markovits János, dr. Etter Jenőné, Lkiszky Kazmérné, Németh agy leltári vásár Esztergomban Weisz Mór posztóOzletében. Széchenyi-tér 15. sz. Vásár hihetetlen olcsó árakon 1939. jan. 21-től f ebr. 3-ig tart. Kirakataink beszélnek! Ne mulassza el a kedvezd 14 napos alkalmat! Ferencné, Róna Henrikné, Varga Jánosné, Baják Ferencné 2—2, Ge- nersich Béláné, Frank Sándorné 1.50 —1.50, özv. Hajdú Istvánné, Pálmai Lajosné, Turányi Józsefné, Muzsik Gyuláné, Földváry Róbert 1 — 1 P. Óvódások kisebb gyűjtése 87 fillér. Előadáskor perselyből 18 35 P. Karácsonyfára és a zacskókba kü­lönféle édességet, cukorkát, kekszet, továbbá új és használt ruhát adtak és varrtak ; új és használt játéko­kat adtak a következők: Magos Margit, Jalkóczy Erzsiké, Szatzlauer Kató, Adorján Gyuláné, Fekete Marianne, Mihalik Bözsi, dr. Mike Lajosné, Farkas Jenőné, Del-Ka- cég, Polgári Egyesület, özv. Jacoby Gáborné, Illés Sándorné, Scheiber Zoltánné, Schwach Sándor, Kupecz Ferencné, Muzsik Gyuláné, özv. Grafl Józsefné, Obermüller Ferencné, Stühmer-cég, dr. Breitwieser Pálné, Ochsenfeld Jánosné, Ferences Kol­légium, dr. Hamza Józsefné, Rangl Antalné, dr. Matíyasóvszky Béláné, Mattyasóvszky Olga, Dangelmayer Féli, Miklóssy Ilonka, Nelhiebel Jó­zsefné, Szatzlauer Gyuláné, Szlabey Imréné, Kovancsek Jenő, Wellner Mórné, Jancsó Dezsőné, Einczinger Sándor, Giegler Ferenc, Morvái Fe­rencné, Országh Kálmánná. Hálás szívvel mond köszönetét minden nemesszivű adakozónak, akik a kisdedek karácsonyfaünne­pélyét bármi módon elősegítették. Ab óvóda Elnöksége. EGYRÖL-MÁSRÓL Az idegenforgalmi bizottságra évről- évre szembetűnőbb feladatok várnak, amelyek közé ebben az esztendőben még mintha egy újabb kérdés is sorakoznék, — vagy talán inkább a régi kérdés új viszonyok követelte új beállítottságával és szempont­jaival. A szentévi idegenforgalmunk le­zárásával — az eredményről annak idején beszámoltunk — mérleget ké­szíthetünk, amely arra int bennünket, hogy a jó idegenforgalomhoz nem elégséges a nevezetességek gyara­pítása. A jó idegenforgalom ugyanis hasznos is, azaz nerrcsak azt je­lenti, hogy hányán tekintik meg csodálattal várhegyi hírességeinket, hanem az élet felfokozására, a vá­ros gazdasági életének felélénkitésére és gazdagítására is képes. A csodálatos Várhegyről, amely­nek dicsősége úgyis évszázadokra biztosítva van, lépjünk tehát le a városba, tereink, parkjaink, utcáink, házaink, boltjaink, vendéglőink közé és nézzünk körül itt, hogy mit kel! tennünk idegenforgalmi szempontból. Mit kell tennünk abból a szempont­ból, hogy az erre járt idegen vagy az itt maradni akaró vendég szemé­ben Esztergom ne fejeződjék be a Bazilikával, Várheggyel és a Szent- István strandfürdővel, hanem ezeken túl meg lehessen találni itt mindazt, ami az élethez szükséges, ami a napi életet is széppé, kellemessé teszi. Ha ebből a szempontból nézzük Esztergom idegenforgalmi ügyét, akkor látjuk, hogy mennyi kérdés szövődik itt egymásba és milyen bokros teendők várnak a város ide­genforgalmi vezetőségére. (Nem az idegenforgalmi hivatalra gondolunk, amely csak egyik végrehajtó szerve az idegenforgalmi elgondolások fele- lős intézőinek, — hanem csak erre is I) Bizonyosan készen vannak a ter­vek az 1939. év Esztergomának ide­genforgalmi fejlesztésére, az illetékes fők bizonyára tele vannak tervekkel és gondolatokkal a párkányi környék bekapcsolását, a piac megszervezé­sét, a forgalom megkönnyítését, a szálloda-, vendég- és vendóglőkér- dést illetően ! Hogy egyebet ne említsünk, — hol vagyunk még csak attól a for­galomtól is, amely a háborúelőtti kisigényű Esztergomot boldogította? ! Hiszen a Kossuth Lajos-utcán végig lezárult és egykor virágzó üzletek (Brenner, Jedlicska) helyett mind­eddig nem nyíltak mások, — és ugyanez a helyzet a Szent Lőrinc- utcán is I Hol vannak a régi híres esztergomi csizmadiák, cipészek, magyar szabók, szűcsök megrakott sátrainak hosszú sorai, amelyek kö­rül ott feketéllett és tarkállott a túlsó­féli nép vásárló tömege ? 1 A való élet ezernyi kérdésével függ össze az a nagy esztergomi ügy, amelyet idegenforgalomnak ne­vezünk. A való élet ismerete, szere- tete és következetes, előrelátó, ki tartó és lelkiismeretes munka szük­séges ahhoz, hogy az idegenforga­lom meghozza ennek a városnak jobb jövőjét és boldogulását. H1BEK Az álarc szezonja kezdődik most szerte a világon. Vidám maszk mögé rej­tőzik milliónyi szomorú ember arc, hogy olyannak tűnjék, mintha va­lóban vidám volna, mintha való­ban nevetne. Az ajak fáradt csüg­gedtségét felváltja a nevetősre met­szeti mesterséges száj, az össze ráncolt szemöldökök helyét pedig elfoglalja az égre kanyarintott, bohócosan furcsa ákombákom. Az igazi orr helyett kedélyes másik, a borús homlok fölé gondtalan új kerül. Sokat lehetne beszélni az álarc­ról. Rendkívül érdekes lenne egy. szer utánanézni, hogy hogyan is alakultak az álarcok, a legrégibb időktől máig. Azt is meg lehetne vizsgálni, hogy mik azok a lelki szükségletek, amelyek az álarc vi­selésére ösztönözték az embert. Mi­ért öltött álarcot az istene képé­ben meglelenni akaró primitív em bér s miért tűnt a tragikus gö­rög színész tragikusabbnak kora nézője szemében, ha az igazi em­beri tragikum kifejeződését érzék- télén, merev, meredt álarc mögé rejtette ? Megkérdezhetek, hogy korunk jósai és jósnői miért nem rejtőznek álarc mögé s miért van az, hogy az igazi vidámsághoz viszont álarcra van szükség, holott tudott dolog az, hogy a vidámság, az öröm — csak az ember által megélhető — legfelsőbbrendü tulaj­don ? Kissé szkeptikusan, de nem min­den igazság nélkül, azt lehetne megállapítani, hogy mi azért va­gyunk vidámabbak álarcban, mint anélkül, mert álarcban inkább ad­juk énünknek azt a részét, amelyet egyébként szívesen rejtegetünk. S ha megfordítanánk ezt a keserű tanulságot, azt mondhatnánk, hogy a mindennapok ember arca az álarc és az álarcos báloké az igazi. És vajha igy lennel... Milyen szép és milyen jó lenne, ha egy­szer tényleg belátnák, hogy a szív­telenség, a gyűlölködés, az ember­telenség, a baráttalanság, a meg­ítélés, a felelőtlen egymásttiprás csak álarc csupán és hogy mi valójában mindannyian jók, iga­zak, becsületesek és szívesek va­gyunk / Képzeljük csak el, milyen boldog farsang lenne az, amelyi­ken nem kellene álarcot ölteni azért, hogy igazán örülhessünk egymás­nak és hogy igazán vidámak le­gyünk egymás között. Farsangi naptár: Január 21-én Szent Anna Egyházközség teaestje a Magyar Királyban 28-án a Dorogi Bányakaszinó farsangi tánc­estélye saját helyiségében. Február 1- én öreg Cserkészek álarcosbálja a Fürdő Szállodában 2- án Katolikus Legényegylet műsoros tánc* estélye saját helyiségében 4- én Fehérrózsa-bál a Fürdő Szállodában 5- én Frontharcos Szövetség farsangi mulat* sága a Magyar Királyban 11-én Vízivárosi Egyházközség műsoros tánc­estélye a Fürdő Szállodában. 16-án Belvárosi Kát. Olvasókör kövércsütör­töki vacsorája saját helyiségében. 18- án Vitézi-bál a Fürdő Szállodában. 19- én Belvárosi Földmives Ifjúsági Egyesü­let farsangi mulatsága a Belvárosi Kát. Olvasókörben. 19-én Kát. Legényegylet álarcos bálja saját helyiségeben. 19-én Szentgyörgymezői Kát. Olvasókör mű­soros táncestélyo saját helyiségében. 21-én Szentgyörgymezői Kát. Olvasókör far- sangzaró táncestéje sajat helységében. Dr. Kemenes Illés főigazgató újévi szózata tankerQlete peda­gógusaihoz. Dr. Kemenes Illés tan* kerületi főigazgató az 1939. év ele­jén meleg üdvözlő szavakkal fordult

Next

/
Oldalképek
Tartalom