Esztergom és Vidéke, 1939

1939 / 6. szám

2 ESZTERGOM Bs VIDÉKÉ 1939 Január 22 westfáliai érdekeltségét. — 68 mil­lió pengővel csökkent január élsö felében bankjegyforgalmunk. — So­mogybán 600 holdas birtokot örö­költ a Magyar Tudományos Akadé­mia. — Nyolcmillió a csehek ál­tal okozott bár Komáromban. KÜLFÖLD Februárban szentelik fel Márton Áront, az új erdélyi püspököt. — Mandzsukuo is csatlakozott a kom­munistaellenes egyezményhez. — Schuschnigg volt osztrák kancellárt szabadonbocsátják. — Prchala cseh tábornokot nevezték ki ruszin mi­niszternek, ami nagy ellenszenvet váltott ki Ruszinszkóban, — Franco tábornok személyesen vezeti hadse­regét Barcelona ellen. — Ciano gróf olasz külügyminiszter Jugoszláviába utazott. — Tiaeaer fiatal pár ka­pott házassági kölcsönt Ausztriában. — Csak román állampolgár orvos működhet Romániában. — Megken■ dődött a népszámlálás Szovjet-Orosz­országban. — Újjáépítik a leégett berlini Reichstagot. — Január 23-án lesz az esküvője Mária olasz király- leánynak. — Chamberlain angol miniszterelnököt az edingburghi egye­tem diszdoktorrá választotta. — Ti­tokzatos robbanások történnek Ang­liában. — Kivégezték Koschan és Kersandt német hazaárulókat. — Fel- oszlott az aradi magyar színtársulat. — Franco tábornok megadásra szó­lította fel Kataloniát. — Nagyobb sztrájkzavargások vannak Szovjeí- oroszországban. — Megnyitották a szlovák parlamentet. — Meghosz- szabbitják a német-lengyel megnem­támadási szerződést. — Lengyel gazdasági bizottság utazott Moszk­vába. — Ribbentrop német külügy­miniszter Varsóba utazik, visszaélések es csalások pattantak ki az Egyesült Államokban. — Német­ország hajlandó Bulgária kivitelének 80 százalékát átvenni. — Románia 2000 vagon bort exportál Németor­szágba. — Lemondott a török had­ügyminiszter. — Paraguay csak gazdasági szakismeretekkel biró zsi­dókat fogad be. — A heves esőzés véget vetett a nagy ausztráliai tűz katasztrófának. — Romániában a felekezeti iskolák tanerői nem ren­delhetők nyelvvizsgára. — Újból rendkívül kiéleződött a francia-olasz viszony. — Mussolini kijelentette, hogy nincsenek terü.eti igényei Spa­nyolországban. — Olaszország Spa­nyolország segítségére megy, ha a francia beavatkozás megtörténik. — A szovjet nagy erődítéseket épit a román határon. — Dominica nyu­gatindiai köztársaság beenged száz­ezer zsidót. — Leégett Amerikában a chanutefieidt nagy katonai repülő­tér. — A bolgár Királynét és a hes- seni hercegnét kitüntették a máltai­rend nagykeresztjével. — Meny asz - stonyképzö iskolákat alapítanak Ja­pánban, — Amerika 15 millió dol­lárt költ évenkint édességekre. — Még mindig folynak a harcok Pa­lesztinában. — A cseh fasiszták ve­zére Hitlerhez utazik. — Chval- kovszky cseh külügyminiszter Bér linbe utazott. — Anglia meggyor­sítja az élelmezési óvintézkedéseket. — Franco győzelme előtt nem von­ják ki az olasz önkénteseket Spa­nyolországból. — Nagy hadgyakor­latokat tart a francia hadiflotta a Földközi-tengeren. — Anglia részt vesz a római világkiállításon. — Az Egyesült Államok ailamadóssága meg­haladja a 44.000 miilió dollárt. — Csehországnak 60 milliárd csehko róna államadóssága van. — Szlová kia 20 milliárd csehkorona karién tést követel Csehországtól a húsz éves kizsákmányolás miatt. — Nagy hegycsuszamlasok vannak Romania bán. — A romániai magyarság ve­zetését gróf Banííy Miklós vette at, — Franciaország a spanyol kér désben továbbra is semleges marad. lévő, valamint a kötött birtokokra, a javaslatban felsorolt sorrend sze­rint. Nagyobb bérletek felosztása A kishaszonbérletek létesítésére a javaslat a továbbiakban a haszon- bérlet utján hasznosítani kivánt in­gatlanokat akarja felhasználni oly módon, hogy a 100 kataszteri hol­don felüli ingatlan haszonbérlőjét a haszonbérleti szerződés tudomásul­vételekor kötelezheti, hogy a bérlet egyharmad részét kishaszonbérletbe adja. A javaslat a 300 kataszteri holdat meghaladó területre már megkötött haszonbérleti szerződések folytán ha­szonbérletben hasznosított ingatlano­kat is fel akarja használni, ha a ha­szonbérleti időből még legalább há­rom gazdasági óv van hátra. A ha­szonbérleti szerződéseket a javaslat szerint újra be kell mutatni tudomá­sulvétel végett s a miniszter a szer­ződést egy év alatt vagy egészen átveheti, vagy a haszonbérlőt a bér­let egyharmad részének kishaszon­bérletbe adására kötelezheti. Az idegenek és vállalatok ingatlanai A javaslat intézekdést tártalmaz az idegen állampolgárok mező- vagy erdőgazdaság ingatlanszerzése tekin­tetében s azt az illetékes miniszte­rek engedélyéhez köti. Ilyen ingatla­nokat idegen állampolgárok öröklés utján is csak viszonosság esetében szerezhetnek. A javaslat a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok, más kereske­delmi társaságok és egyéb vállalatok ingatlanszerzését megszorítja s azt csak akkor engedi meg, ha a meg­szerzett ingatlant parcellázásra, ke­reskedelmi üzlet folytatására, díjtar­talékok [.elhelyezésére vagy erdősí­tésre használják fel. Kártalanítják a tulajdonosokat A javaslat az Országos Földhitel­intézetnek, az Országos Központi Hi­telszövetkezetnek vagy a földmive- lésügyi miniszter által kijelölendő más szervnek bekapcsolásával a telepítési alap terhére maradéktalanul biztosítja az átengedésre vagy átadásra köte­lezetteknek a kishaszonbérletek tar­tama alatt a földjáradékra való igé­nyét, a tulajdoni megváltás alkalmá­val pedig lehetővé teszi számukra, hogy igénybevett ingatlanaik becsér­tékének legalább felerésze erejéig készpénzben kifizetett ellenértékét más ingatlanba vagy más termelési ágba fektetve azt érdekeik további szolgálatába állíthassák. HiiilMiWiltlWIWiliWlWllliilliiWIiiliWIIWIIBIillWWWitWIWWWlWHI Esztergom az idegenforgalomban (Ef.) Lapunk karácsonyi számá­ban röviden vázoltuk városunk sze­repét a jövő idegenforgalmában. Nem kívánunk tanácsadó vagy bíráló tes­tületé lenni az arra hivatott Idegen- forgalmi Irodának, de a kérdést Nagy i annyira fontosnak tudjuk, hogy ér­demesnek találjuk azzal mind gyak­rabban foglalkozni. Már is megállapítjuk, hogy a Ma­gyar Folyam- és Tengerhajózási Rt. igazgatósága élénken érdeklődik a Kovácsipatak felé irányítandó hajó­járat kérdése iránt és hivatalosan szerzi be a szükséges adatait. Jó kezekbe került a tájékoztató adat gyűjtés, mely kiterjed a hajdani helyi-hajó járat minden, a közönség igényeit szolgálni hivatott körülmé­nyére. Ézzel a tárgykörrel, úgy lat­szik, behatóbban is fogunk meg fog­lalkozni. Városunk nagyszerű adottságainak méltatásával több kevesebb jó Garat­tal vagy hozzáértéssel, a lefolyt év hírlapi közleményei tengerében gyak­ran találkoztunk. így a „Tükör“ Katona Jenő tollából „Esztergom elmúlt századokban“ elmen hangu­latos tájékoztatást közöl a várásatá­sokról. Nem kevésbbé hangulatos egy másik hasonló tárgyú irás, mely azonban már több egyéni zamatot kever a főztjébe. A „Magyar Kulturszemle“ legutóbbi számából tudjuk, hogy a fiatal folyó­irat, a „Művészet“, Becz Jenő : „Séta az esztergomi romok között“ közle­ményét adja. Beszereztük a lappél­dányt és a színes tudósítás bekezdő részét okulásul ide jegyezzük: „Ha valaki megérkezik Olasz­ország valamelyik kisvárosába, mind­járt a pályaudvaron, a kiszállás iz­galmai közepette, barátságos szóval megállítják, átnyújtanak használa­tára egész köteg nyomtatványt, fü­zetet és illusztrációt, gondosan racio­nalizált utiprogramot, rendbeszedett időbeosztást és — ami a legfonto­sabb: a helység látnivalóinak, neve­zetességeinek szakszerű, tudományo­san is tárgyalt, képanyaggal ellátott ismertetéséi. Az esztergomi megérkezés adós marad a fogadtatás eme jóleső, lel- Kesítő, sokat ígérő gesztusával. Nincs propaganda, nincs útbaigazítás, a nagymullú városka csöndben-csend ben rejtegeti kincseit és magára hagyja az odatóvedt vándort. Nincs plakát, nincs útmutató, nem kapni nyomtatott kalauz-könyvet, zárva van még az idegenforgalom krajcá- ros bevételeire alapozott fabódé is. Ict-ott fedezhető fel csupán egy-egy poros képeslevelezőlap trafikok kira­kataiban, nem annyira sablonosán fényképezett ábrázolatukat kelletve, mint inkább a kötelező családi üd­vözletek céljára kínálkozva. Az esztergomi utas tehát Isten nevében indul el a város felé, el­hagyatva, vaktában és toronyiránt, mígnem gyakorlott vándorösztöne elvezeti őt a fellegvárba, Magyaror­szág műiörtóneti emlékeinek legérté­kesebb lelőhelyére . . .“ Ezután a bevezető után nem sok jót várhatunk a tudósításból, de nem is kapunk. Azonban az Idegenfor­galmi Iroda ebből is már megtud­hatja, mivel maradt adós a magá­nyos vándornak. Nem akarunk tré­fát űzni e nekünk igen is komoly tárgyból s csak mint érdekességet tűztük gombostűre e csodabogarat. Kívánatos lenne, ha az idegen­forgalmi kérdésben érdekelt másik ienyeges tényező : a Magyar Turista Egylet Esztergomi Osztályának is­mert, tettrekesz vezetősége nagyoob hatáskört nyerhetne, elsősoroan a “Vaskapu“ menedekház továboi fej­lesztése erdekeoen. Nekük bizonyára kész tervük és elgondolásuk van, ajánlatos volna erről a várost és la­kóit tájékoztatni. Vitéz Szívós- Watdvogel József ny. honv. tábornok, ki a „Vaskapu kér­déssel“ mar régóta foglalkozik, nap­jainkban, az összes érdekelt és szak­tényezők bevonásával mozgalmat indít e tárgykor tüzetes kidolgozá­sára. Tervezetében az 1914-Den emelt menedókház gyökeres fejlesz­tés mellett indul a mai kor kénye­sebb igényeinek megfelelő kifejlesz­tésére. Kunder Antal képviselői fogadónapja Országgyűlési képviselőnk, Kunder Antal miniszter, még felkérésekor, valamint programbeszéde alkalmá­ból kijelentette, hogy minél szoro­sabb és sokoldalúbb kapcsolatot kí­ván fenntartani Esztergom városá­val és választó polgáraival. Ennek következménye volt az, hogy Kunder Antal miniszter részt vett a város jubileumi díszközgyűlésén, Kunder Antalné, a miniszter neje pedig a Nemzeti Egységpártja helybeli szer­vezetének karácsonyi ünnepségét tüntette ki személyes megjelenésével. Kunder Antal miniszternek az azóta történt külpolitikai látogatások, továbbá olaszországi útja megakadá­lyozták városunkbajövetelét, igy csu­pán az Írásban hozzájuttatott kéré­sek és kérvények támogatásában se­gíthette választóinak jogos ügyeit és érdekeit. A közel jövőben azonban ország- gyűlési képviselőnk városunkba jön, hogy a múltban szokásos kézviselői fogadónapok megtartását ő is meg­kezdje és személyesen is meghall­gassa a hozzáfordulók kéréseit és panaszait. Kunder Antal miniszter nagy el­foglaltságára való tekintettel méltá­nyos, hogy csupán azok a kérések és panaszok kerüljenek személyes előadásban hozzá, amelyek teljesí­tése feltétlenül méltányos és jogo­sult és amelyek szóbeli előterjesz­tése is mindenképpen idokoit. Megnyugtatására szolgáljon min­denkinek, hogy Kunder Antal mi­niszter bármely formában hozzájut­tatott, vagy eléje terjesztett bármely ügyben egyforma alapossággal és jóakarattal jár el. Képviselőnk jövetelének és fogadó napjának pontos dátumát később fogjuk közölni. Addig is — az ér­deklődők számára való tekintettel — felhívjuk mindazokat, akik majd Kunder Antal miniszter elé járulni óhajtanak, hogy ezt a szándékukat ma, vasárnap, január 22 én, dél­előtt 10—12 óra között a Nemzeti Egység Part hivatalos helyiségében (Szent Lőrinc utca 10.) előjegyzésbe vétel végett jelentsék be. Nifckelező, galvanozó és precíz me­chanikai műhely nyílott Esztergomban Rózsa-utca 21. sz alatt (volt „Otthon“ vendéglő.) Pontos munka! Olcsó árak! Gresz szab. kályhaüzem. & kereskedelmi és ipari árnsitás vasár- és Szent István-napi szüneteltetése A kereskedelmi és közlekedésügyi miniszter most kiadott 57.000 számú rendelete intézkedik a kereskedelmi és ipari árusítás vasárnapi és Szent Istvan-napi szüneteltetése részleges szabályozásáról. A főváros területén kívül az or­szág egyéb részében azokat az üz­leteket, amelyekben kizárólag, vagy túlnyomóan élelmiszereket árusíta­nak, november 1-től április 30-ig be­zárólag reggel 7 órától reggel 8 óráig szabad nyitva tartani. Kizárólag csak élelmiszert szabad árusítani. Május 1-től október 31-ig reggel 6 órától reggel 8 óráig lehet nyitva tartani. Azokban a városokban és közsé­gekben, amelyeknek területén vasár­napon hetivásárt tartanak: novem­ber 1-től április 30-ig reggel 7 órá­tól délelőtt 10 óráig, május 1-től október 1-ig reggel 6 órától délelőtt 9 óráig szabad nyitvatartani. A teljes munkaszünet elrendelése — a fogyasztóközönsóg érdekeinek sérelme nélkül — lehetséges és ezt a másodfokú iparhatóság az érde­kelt kereskedők és iparosok, vala­mint az alkalmazottak és a kamara meghallgatása után elrendelheti. Azokat a póküzleteket és pókfió­kokat, amelyekben hétköznapokon

Next

/
Oldalképek
Tartalom