Esztergom és Vidéke, 1939

1939 / 52. szám

1989 Julius 6. ßSZTERGÖM El VIDÉKÉ 3 szép nyári napokat. Azok meg is jöttek. De hiába akarunk kirándulni, csavargőzösjárat csak a menetrend­ben van, a valóságban nincs. Ha valaki mégis el akar jutni, induljon neki gyalog, vagy menjen ki a pár- kánynánai vasútállomásra s menjen vonaton Garambövesdig, onnan gya­logoljon Kovácspatakra s visszafelé ugyanígy. Mér most kérdezzük: miért nem történik ebben az ügy­ben valami ? 1 Talán rossz üzleti vál­lalkozás volna ? Ha valaki ismeri az esztergomiak hangulatát, az erre nem hivatkozhatik. Ha megjelenne az újságban, hogy a legközelebbi vasárnap menetrendszerűen megin­dul a csavargőzösjárat, azt hi sszük, nem volna elég férőhely a hajón. Hisz annyit emlegetjük, alig várjuk, hogy a régi idők kedves emlékeiből valami ismét a mienk legyen, hogy felújítsák a régi nótákat, amelynek hangjai mellett mi is elmehetnénk, megtudnánk, megismernénk, mit tud­tak annyira szeretni Kovácspatakon és a kovácspataki kirándulásokon. Ha igaznak fogadjuk el az idealista görög filozófia mesterének azt a több mint kétezeréves mon­dását, hogy „Az elvégzett munka győzelem“, akkor abban a hadjárat­ban, amely Póter-Pálkor a magyar munka frontján megindult, biztos győzelemre számíthatunk. Biztosíték erre a magyar föld népének határ­talan szívóssága és az a szent lel­kesedés, mellyel az aratás emberfe­letti munkáját végzi. Más nemzetek fiai egyszerűen gabonát termeszte­nek s az aratás csupán a termelés egyik fázisa. Az orosz „kenyérgyá­rak“ munkáját politikai megbízottak százalék szerint irányítják, a ten­gerentúli búzatermelő államok aratási tempóját pedig világpiaci konjunk­túra határozza meg. Máshol a búza egyszerűen mezőgazdasági produk­tum, amin vagyonokat lehet keresni, vagy amit a tengerbe kell önteni, aszerint, hogy a kereslet vagy kínálat nagyobb. Talán az egyetlen nemzet a világon a magyar, amelynek a bú­zája nemcsak exportcikke, hanem becsülete és büszkesége is, amely­nek az aratása nem a munka rab­jainak robotja, hanem az áldás be­takarítása, az életet adó földnek áhítatos szolgálata, nemzetfenntartó munka, melynek becsületes elvég­zése valóságos győzelmet jelent. Amikor országszerte felhangzik az aratók dala, az elvégzett munka győ­zelmi indulója, a nemzetnek minden rendű és rangú gyermeke tisztelettel és megbecsüléssel gondol az arató magyarra, aki a vérrel öntözött ma­gyar földből verejtékes munkával szerzi meg mindnyájunknak a min­dennapi kenyeret. Hivő lélekkel és buzgó imával kérjük az Egek Urá­nak segítségét, mert az ősi mon­dásból tudjuk, hogy „Embernél a munka, Istennél az áldás“. Az embereknek terveik vannak. Tervek, amelyek­nek megvalósulásával szebbé lehetne tenni a napokat és könnyebbé az életet. Ötletek születnek és megva­lósulásra várnak. Vágyak bújnak elő a lelkekből és teljesülni szeret­nének. Remények csíráznak ki és várják, hogy kalászba szökkenhes­senek. És jön Szent Bürokrácius. Jön a maga ólmos testével, jön nehéz járású lábain, jön és húsos kezé­vel lefogja a teljesedésnek induló terveket. Hurkot vet az ötletekre, kipányvázza a reményeket, lecöve- keli a vágyakat, a szándékok szár­nyait levágja. Hogy ennek elége- gedetlenség és panasz a gyümöl­cse, Szent Bürokráciust nem ér­dekli. Ő mindenütt ott van s minde­nütt akkor van ott, mikor a leg­kevésbé érzik hiányát, mikor nem fék kellene a dolgokra, hanem len­dítő erő, mikor minden késedelem az életet nehezíti meg, a nyomo­rúságot növeli, [az elégedetlenséget táplálja. Itt van csak egy példának: az esztergomi köztisztviselők lakbér­illetményének ügye. Évek óta meg­indult a mozgalom, hogy a válto­zott viszonyoknak megfelelően Esz­tergom várost magasabb lakbér kategóriába sorozzák és emeljék a köztisztviselők lakbér illetményét. Vagy beszéljünk talán arról, hogy pl. egy vadászjegy megszer­zése micsoda hallatlan tortúra, vagy egy tizfilleres adóhátralék kiírására és behajtására mennyi Unta folyik el és munkaerő paza- roltatik el ? Szent Bürokrácius azonban min­den keserűséggel, elégedetlenséggel szemben területenkívüliséget élvez. Részvétlenül nézi, hogy a tervek, ötletek, remények és szándékok hogy vergődnek a bürokrácia zsi­negen. Minden remény elhervad, minden kívánság sirba száll már embrióban, minden jobb életre tö­rekvő vágy elsorvad, mert rálehe- li fagyos leheletét a lomha rém : Bürokrácius. jobbat nem találhat, mint a KODAK Retina fényképezőgépet. * Mindig kéznél van, de soha sincsen terhére. Kezelése egyszerű és gyors. Egy tekercs filmre 36 felvétel készíthető. A modern ember fényképezőgépe a KODAK Retina, most részletre vásárolható meg a foto- szaküzletekben, 6 és 12 havi hitelre. Itt van te­hát a kedvező alkalom a Retina megvételére. MESZES drogéria Esztergom, Bábóczi-lér Kultur Közi épületében. E héten a Kerschbaummayer- gyógyszertár tart éjjeli szolgá­latot. Kunder Antal észt kitüntetése. Kunder Antal kereskedelmi és ipar­ügyi minisztert, az észt köztársaság elnöke az észt fehér csillagrend első­osztályú nagykeresztjóvel tüntette ki. Gyászhir. Rudnói és divókújfa- lusi Rudnay Miklós ny. őrnagy fe­lesége szül. Müller Erzsébet f. hó 2-án életének 57-ik évében elhunyt. Temetése kedden délután volt me­leg részvét mellett a belvárosi teme­tőben. Szabadságon. Dr. Hegedűs Zol­tán rendőrtanácsos nyári szabadsá­gát megkezdette. Ezen idő alatt a bűnügyi osztály vezetését dr. Herma- nyi István rendőrfogalmazó vette át. Változások a főegyházmegyé- ben. A bíboros hercegprímás Haller Kálmán csifári h. alesperes plébánost a verebélyi alesperesi teendőkkel bizta meg, Markovics Károly vere- bólyi s. lelkész ugyánott adminiszt­rátor lett. Július 1. hatállyal Lehman Imre felmentetett óbudai s. lelkészi állásától és betegszabadságot kapott, helyébe Zsidai István neveztetett ki. Simon Endre ipolynyéki, dr. Gianits József Esztergom Szent Anna i lel­késszé neveztettek ki. Esküvő. Miks Erzsiké és dr. Sze­mes József gimnáziumi tanár június 29-én, Péter és Pál ünnepén dél­előtt 11 órakor nászmise keretében tartották esküvőjüket a városligeti jáki kápolnában. Doktorráavatás. A szegedi Ferenc József Tudományegyetem aulájában június hó 24-én, szombaton avatták a jogtudományok doktorává Pirchala Gyulát, városunk fiát. Turisíaközgyűlés a vaskapui menedékháznal. F. hó 2 án, va sárnap délelőtt 11 órakor tartotta meg a Magyar Turista Egyesület Esztergomi Osztálya évi közgyűlését a zászlókkal feldíszített vaskapui me­nedékházban, melynek junius 29-én volt 25 éves jubileuma. A gyűlést dr. Brenner Antal h. polgármester az osztály elnöke vezette, ki elnöki megnyitójában visszapillantott az el­múlt 25 évre, szemünk elé idézte azokat a lelkes turistákat, kik fárad hatatlan munkájukkal és nagy anya­gi költséggel megépítették a vaska­pui menedékházat, amely azután nemcsak az esztergomiak, hanem a messze vidék legkedvesebb kirán­duló helye lett. Rátért a továbbiak­ban Szent Bernát éleiének ismerte­tésére, kit a magyar turisták védő- szentjüknek választottak, majd bő- bebben foglalkozott a menedékház tervbevett kibővítésével, a villany és víz felvezetésével, valamint a felve­zető útnak jókarba helyezésével. Vé­gül köszönetét mondott Kunder An­tal ipari- es kereskedelemügyi mi­niszternek, ki lehetővé tette költség- mentesen a telefon felvezetését. A telefon hívószáma: 177. A nagy tet­szessél fogadott beszéd után tudo­másul vették a titkári és pénztári jelentéseket, melyet Kemény Miklós titkár és Németh Ferenc pénztárnok olvasott fel, majd a tisztújitás kö­vetkezett, melynek során új II. alel- nőknek Gommermann Antal dorogi bányatisztet, jegyzőnek Sós Gyula párkányi bankigazgatót, új választ­mányi tagokul pedig Béres István theol. tanárt, dr. Szemessy Ferenc kir. járásbirósági einököt és Schalk- ház Ferenc m. kir. gazdasági taná­csost választották meg. Az elnö in­dítványára ezután nagy lelkesedés­sel választották meg vitéz Szivós- Waldvogel József ny. tábornokot, a vaskapui menedékház fejlesztésének nagy pá-tfogóját és a turisták igaz barátját diszelnöknek, A közgyűlé sen részt vettek a dorogi és pár kányi turisták is, mint az esztergo­mi osztály alosztályai. A gyűlés vá gaztével a megjelentek fehér asztal­hoz ültek és vig hangulatban töltöt­ték el a délutánt. Halálozás. Id. Oláh Emil nyug. kir. műszaki főtanácsos hosszas szen­vedés után elhunyt. Temetése július 2-án délután 5 órakor volt a pest­hidegkúti gyászházból az ugyan­ottani temetőbe őszinte részvét mel­lett. Feleségén kivül kiterjedt rokon­sága gyászolja. Országzászlóavatás. Az ország­szerte folyó országzászlóavatások so­rán július hó 2-án Fajkürt község­ben lélekemelő ünnepség keretében történt meg az országzászlóavatás, melyen az országos nagybizottság megbízásából dr. Serényi Róbert esztergomi tb. vármegyei főügyész mondotta az ünnepi avatóbeszédet. A magas színvonalú hazafias beszéd mély hatást keltett s az ünnepség programja méltán illeszkedett bele az országszerte tartott hazafias ün­nepségek sorozatába. Országzászlót adtak a dorogi bányászok Nagysáró községnek. Nagysárón nagy ünnepélyességgel avatták fel a dorogi bányászok or­szágzászlóját. A bányászok magyaros díszruhájukban vettek részt az ava­táson. V. Sághy Antal igazgató adta át a lobogót, majd a községi fő­jegyző, valamint Pásztor Gábor biró szavai után az Ereklyés Országzászló Nagybizottsága nevében dr. Száll Sándor tb. főszolgabíró mondott nagyhatású avatóbeszédet, miközben a nagycimeres „így volt—igy lesz“ feliratú lobogót félárbócra vonták fel. Jeszenszky Kálmán prel.-kanonok és Pap József ref. lelkész mondottak áldást, Szabó Mihály lövésztiszt, do­rogi és helybeli leventék mondtak még beszédet. Megnyílt a nagytanai strand Az Esztergomi Tanítóképző­ben Végzett Iskolatársak Szö­vetsége e havi rendes összejövete­lét jövő szombaton, július 8 án este 6 órakor taríja a Fürdő vendéglőben. A leventegyakorlat ideje nem számit munkaidőnek Az egyik ipartestület kérésére az iparügy mi­niszter leiratban közölte, hogy nin­csen olyan jogszabály, amely szerint a leventegyakorlattal eltöltött idő- a levente köteles munkájába beszámít. Tehát a levetegyakorlatot a munka­időrendelet alkalmazásnál figyelmen kivül kell hagyni. Aki nem szavazott, büntetést fizet! A belügyminiszter a pénzügy- miniszterrel és az igazságügyminisz­terrel egyetértőén rendeletet adott ki, amely szerint a választás után hala­déktalanul össze kell állítani a sza­vazást elmulasztott és a mulasztást nem igazolt választók jegyzékét. Az illetékes hatóság az 5 pengőtől 25 pengőig terjedhető pénzbírságot „Fi­zetési meghagyás “-sál szabja ki. A fizetési meghagyás ellen annak kéz­besítésétől szzmitoít 16 napon belül fellebezéssei lehet élni. A pénzbírság megfizetésére 60 napi halasztást, vagy hat hónapi részletfizetési kedvez­mény adható. A kiszabott pázbirsá- got behajthatatlanság esetén nem le­het szabadságvesztés büntetésre át­változtatni. Összeirják a borkereskedőket. Az egész országban a pénzügyőrök megkezdték a borkereskedők össze­írását. Az összeíró iveket már ki­kézbesítették és azokat rövid időn belül, ha azok kitöltetnek, össze fogják szedni. Mint hírlik ez az ösz- szeírás a zsidóiörvénnyel van kap­csolatban. A kormányzat, bár a má­sodik zsidótörvény nem intézkedik a borkereskedők ügyében, százalék­számnak megfelelő arányban akarja csökkenteni a zsidó borkereskedők számát.

Next

/
Oldalképek
Tartalom