Esztergom és Vidéke, 1939
1939 / 52. szám
2 ESZTERGOM 5s VIDÉKÉ 1939. Julius 6 hangsúlyozva azt, hogy felszólalásában nem személyeskedés, hanem az esztergomi idegenforgalom ügyének j előbbrevitele vezeti. Ajánlotta, hogy az Idegenforgalmi Hivatal hetenkint rendezzen és szervezzen kirándulásokat Esztergom közeli szép kirándulóhelyeire. Kifogásolta, hogy hogy még ma sem indult meg a kovácspataki hajójárat. A hajózási vállalat^ azzal indokolja ezt, hogy nincs még állomás. Ezt az érvet nem lehet elfogadni. A város hatóságának sürgősen intézkednie kell I Panaszolta, hogy a hajóállomás pénztárát későn nyitja ki az ottani tisztviselő, — ezért többször megtörtént már, hogy az esztergomi utasok lemaradtak. Ez tarthatatlan állapot í A panaszt orvosolni kell! A továbbiakban a vendéglősárak ellenőrzését követelte. Lehetetlen állapot az, hogy Esztergomból azért járjanak át Párkányba szórakozni, mert ott olcsóbb és jobb a vendéglői ellátás 1 Gondoskodnunk kell térzenéről, a vendégek szórakoztatásáról és arról, hogy a város képe mindig tetszetős, szép és gondozott legyen. Az Országzászló környékét mielőbb rendbe kell hozni és a kopott zászlót újjal kicserélni! A vámházak környékét gondoztatni kell az érkező idegenekre való tekintettel. Többek között sürgette az idei esztergomi Szent István illetve Nagy- boldogasszony-hét rendezésének alapos és kielégítő előkészítését is vitéz Szívós-Waldvogel József, különösen a felszabadult területek népének za- rándokjárósára célzott, amelyet jó- előre meg kell szervezni. A régi békevilágban Mátyusföld népe ezres csoportokban jött az esztergomi ünnepekre 1 Jó propaganda szükséges és a rendezőségnek végre valami újat kell produkálni. Einczinger Ferenc jó idegenvezetők beállítását sürgette. A várhegyi idegenjárással kapcsolatban az elnöklő dr. Brenner Antal megjegyezte, hogy az Idegenforgalmi Hivataltól eltérő jegyrendszerrel és belépődíjjal dolgoznak az ásatásoknál és ez kellemetlenül érinti a város központi idegenforgalmi szervét. Vitéz Szivós-Waldvogel József indítványára elhatározta a bizottság, hogy a város hivatalos kérelemmel fordul az egyházi hatósághoz a helytelen állapot megszüntetésére és orvoslására. Bejelentette továbbá az elnök, hogy a nagyboldogasszonynapi ünnepekre a felszabadult területek népe is készülődik. A bényi, muzslai, bujáki, nógrádi népcsoportok pompás työngyösbokrétát alkotva vennének részt először az esztergomi nagy- boldogasszonyi ünnepi körmeneten, majd ugyanez a gyöngyösbokréta díszítené a budapesti Szent István körmenetet is. Ebben az irányban a város részéről már folynak a tárgyalások dr. Porubszky Gézával, a kerület országgyűlési képviselőjével és dr. Zsiga János főszolgabiróval. Végül több felszólalás hangzott el abban az irányban, hogy a helybeli tanintézetek internátusai vendéglátásokkal ne csináljanak konkurrenciát a vendéglősöknek, majd vitéz Szívós Waldvogel József egy júliusi népünnepély rendezését javasolta a Se- rédi-parkban. Néhány adat Esztergom város 1938. évi zárszámadásából A város képviselőtestülete legutóbbi közgyűlésén tárgyalta az elmúlt évi zárszámadásokat, helyesebben csak elfogadta, mert mig a leglényegtelenebb tárgyakhoz akadt hosszadalmas és lényegtelen felszólalás, addig a zárszámadáshoz, amely pedig egy város leghűbb tükörképe, nem tartotta senkisem szükségesnek a felszólalást, pedig az idei zárszámadás különösen érdekes és tanulságos. A város által kiadott zárszámadás indokolása legelőször hangsúlyozza, hogy a zárszámadások elkészítése azért késett, mert a számvevőség csökkentett személyzete a legnagyobb erőfeszítések mellett sem volt képes azt kellő időre elkészíteni. A zárszámadásik legfontosabb adatai a következőképen alakultak : I. Készpénzkezelés: bevétel 1.532,553 P 86 fii. kiadás 1.496,125 „ 99 , maradvány 36,427 P 87 fii. II. Ertékkezelés: bevétel 93,994 P 89 fii. kiadás ___ 88 2ü3 „ — „ m aradvány 11,731 P 89 fii. III. Különböző hátralékok : bevételi hátr. 649,493 P 26 fii. kiadási „ 469,* 80 „ 87 „ Érdekes fejezete a zárszámadásnak, amely összehasonlítást közöl arról, hogy miképen sikerült az 1938. évi költségelőirányzatokat megtartani. A költségvetés szükséglete 1.072,047 P — fii. fedezete 890,ő72 „ — „ hiány 181,275 P — fii. mely összeg fedezetét 100%-os pó- gdóban jelölte meg. A költségvetési előirányzattal szemben az elmúlt évben a kiadási oldalon 26,727 P 18 fii,, a bevételi oldalon pedig 38,948 P 92 fii. jelentkezik, a számadási óv javára tehát 12,225 P-t lehetett megtakarítani. Ezek az adatok — mint a zárszámadás mondja — a gazdasági élet további fejlődését igazolják, de sok vonatkozásban közrejátszott benne a Szent István év és a Felvidék felszabadulása is. Egyik következő fejezet a vagyon leltár adatait közli. Ezek szerint a vagyontételek összege: 1937. évben 12.223,294 P 1938. „_______12.324 807 „ t ehát az emelkedés 101.513 P A tartozások összege az 1937. évben 3.417,806 P 1938. „ 3.284 854 , tehát a csökkenés 132,952 P A tiszta vagyon értéke az 1937. évben 8 807,488 P 1938. „ _______9.039,953 , az emelkedés 245,465 P A vízmű bevétele az elmúlt évben 229,325 P 87 fii., kiadása pedig szintén úgyanez az összeg volt, itt az előirányzattal szemben körülbelül 4000 P Ős többlet jelentkezik. Az idei zárszámadás külön isméi - teti a hosszú évekig hiába hangoztatott kívánságnak megfelelően a házilag kezelt városi gazdaság zárszámadásait. I. Juhászat: bevétel 2,612 P 83 fii. $ kiadás 3 412 „ 88 „ L, ráfizetés 800 P 05 fii. II. Szántók, rétek: bevétel 31,048 P 47 fii. kiadás 33,756 „ 08 ,, ráfizetés 2,707 P 61 fii. III. Szőlőgazdaság: bevétel 2,019 P 07 fii. kiadás 3,853 , 52 „ ráfizetés 1,834 P 45 fii. IV. Tehenészet i bevétel 10,519 P 57 fii. kiadás 12,289 . 19 „ ráfizetés 1,769 P 92 fii. Tehát a város házi gazdaságára az elmúlt évben 7,111 P 73 fillért fizetett rá a zárszámadások szerint. A fentebb közölt adatok száraz tények, amelyhez a részletes indoklást, kritikát, magyarázatot legközelebbi számunkban fogujk hozni. Változások a pannonhalmi Szent Benedek-rendben Kelemen Krizosztom pannonhalmi főapát most tette közzé az 1939/40. iskolaévre szóló diszpozícióját a bencésrend tanárainak elhelyezése ügyében. A diszpozíció szerint mint már leközöltük, Esztergomba jön dr. Bar cza Leander, innen pedig Komáromba megy dr. Kolos Endre tanár. A rend tagjai közül külföldre ezúttal hárman mennek. Kövér Lajos, aki egyházjogi tanulmányokat fog végezni Rómában, mig Hets Aurélia dr. és Jordán Emil dr. lelkész lesz Sao-Pauloban. A részletes diszpozició a következő : Pannonhalma : Dr. Juhász Gergely noviciusmester, növendékek spirituálisa ; Gácsér Kalazant főjószágkor- mányzó ; Hamvas Konrád levéltáros székesegyház őre; dr. Mihályi Ernő főiskolai tanár, székházi ellenőr, Pannonhalmi Szemle szerk. ; Horváth Ányos győrszt.- mártoni, tarjáni, vesz- prémvarsányi, bakonybéli gazdaságok, veszprémvarsányi erdő, központi pincézet, borüzlet, téglagyár kormányzója ; Vida Szabolcs főiskolai tanár, növendékek prefektusa, sociusmagis- ter, hebdomadarius ; Olofsson Piacid hebdomadarius, hitoktató; Hrotkó Kristóf Boldogasszony-kápolna őre ; Könözsi Reginaid győrszentmártoni miséző hitoktató ; Riszdorfer Benig- nusz hebdomadarius, hitoktató. Budapest: Dr. Brunner Ernőd tanár, házgondnok; dr. Pados Ottokár gazdasági tanulmányokat végez ; Joa- nelli Béda tanár, igazgatói jegyző; dr. Pénzes Balduin tanár, a Mária- kongregáció középső szakaszának prézese. Győr: Dr. Komonczy Gáspár kis- megyeri, hecsepusztai, tárkányi, öl- bőpusztai gazdaságok kormányzója; dr. Heckenast Kolos tanár, cserkósz- tisz}, templomszónok ; Hinn Damasz- cén tanár, igazgatói jegyző, vóneki miséző, cserkósztiszt. Komárom: Kováts Arisztid h. igazgató, tanár ; Boldoghy Máriusz tanár ; Linzer Szilárd tanár, a Máriakong- regáció alsó szakaszának prézese; dr. Kolos Endre tanár, könyvtáros; Prohászka Renó tanár; Dallos Marián tanár, házgondnok; Pálos Ferenc tanár, cserkósztiszt, igazgatói jegyző ; dr. Jánosi Gyula tanár, a Máriakong- regáció felső szakaszának prézese. Kőszeg-. Dr. Balázs O.ivór, tanár, házgondnok ; Vályi Hugó tanár, templomgondnok, templomszónok ; dr. Gacs Emilián tanár templomszónok. Pápa : Dr. Kálmán Gusztáv tanár ; Nagy Kelemen tanár, igazgatói jegyző ; dr. Barabas Ince tanar, Mária- kongregáció prézese, cserkószpa- rancsnok; Kapuy Vitái tanár házgondnok. Sopron: Kucogi Marcell tanár, cserkószparancsnok ; Kádi Győző tanár, tem plomi hitszónok, cserkész tiszt. Bakonybél: Dr. Hetyei Modeszt alperjel, házgondnok, kertgondnok, a gazdaság felügyelője; Czuczor Menyhért plébános. Tihany, Rezner Tibold, balatonfüredi gyógyfürdő kormányzója; Szegedi Tasziló balantonfüredi gyógyfürdő lelkésze; Sárosi Etel házgondnok ; Fehér Bálint könyvtáros, kertgondnok h. házgondnok. Celldömölk : Dr, Magasi Artúr hitoktató, segédlelkész; dr. Szabó Farkas hitoktató, segédlelkész. Zalaapáti: Szomor Felicián házgondnok, kertgondnok : Fehér Da- más hitoktató, segédlelkész. Lázi: Kardos Benő plébános. Veszprémvarsány: Zsilinszky Káz- mér plébános. Aszófő: Heiszenberger Albán plébános. EGYRÖL-MASRÓL Gyenge olcsóbbodás mutatkozik ismét az esztergomi húsfronton. Valamicskével olcsóbb lett pár nap óta a borjúcomb. Kicsit örülünk ennek, mert hiszen ez is valami és mindenesetre mutatja az irányt, amerre a húsárak bátran haladhatnának mindenki veszedelme nélkül. Azaz kicsit örülnénk, ha nem tudnánk azt, hogy ez a kegyes árcsökkentés csak olyan tetszőleges. Ügy sejtjük ugyanis — és aligha csalódunk ebben —, hogy ez a kis olcsóbbodás aligha valami hatósági árellenőrzés eredménye, hanem ez inkább a húsárak kedélyhullámzásának köszönhető. Ügyanis nőnek a csirkék a túlsófélen és hát jó lesz megtartani a borjúcomb népszerűségét, amelynek bizony erős vetélytársa, sőt — csak azonos ár mellett is — legyőzője a csirkecomb. A hatósági ellenőrzés kétségtelenül jobb szolgálatot tenne a közérdeknek és komolyabb árirányitó lenne, mint az árúsok jó vagy rossz kedve, esetleg a saját érdekükben előrelátó sejtése. A szigorú és tárgyilagos hatósági árellenőrzést szeretnénk látni az egész vonalon. Az esztergomi piacon sürgős szükség van erre. Az árúsok, nemcsak az esztergomiak, hanem a vidékiek is kedvezményeket élveznek abból a célból, hogy a termelők könnyebben értékesíthessék árúikat és a piac forgalma minél nagyobb legyen, viszont a vevőközönsóg is joggál elvárhatja a megnyugtatást, hogy az árúért adott pénzével nem fizeti túl az árú értékét. A mai kis keresetek és kis fizetések mellett bizony ez sem megvetendő körülmény. Ezt a megnyugtatást pedig csakis a komoly, következetes árellenőrzés biztosíthatja. A tapasztalat arra tanít, hogy az árak alakulását még sem bizhatjuk teljesen a szabadkereskedelemre, sem pedig egyik vagy másik fél tetszésére. Áll ez az esztergomi piacra is 1 Hasonlítsuk csak össze például a rádióban naponta hallott piaci zöldség- és gyümölcsárakat az esztergomi árakkal I Ismertük Kovácspatakot, pedig közelről nem láthattuk, hisz bennünket Trianon egészen elszakított tőle. Csak messziről láttuk, mégis szerettük, emléke köztünk ólt. Ha szóba kerültek a régi idők kedves emlékei, Kovácspatak mindig köztük volt. Emlegették a nótákat, amelyek vele kapcsolatban megszülettek, a kedves kirándulásokat, amely vonzotta Esztergom közönségét. Amikor felvirradt a visszatérés örömnapja, újra emlegetni kezdtük. Ismét mienk Párkány, megyünk Kovácspatakra, biztosan rövidesen megindul a csavar- gőzösjárat stb. És díj- és menetrendek születtek, benne volt a kovácspataki csavargőzös járat is. Alig vártuk a
