Esztergom és Vidéke, 1939
1939 / 48. szám
2 ESZTERGOM Ss VIDÉKÉ 1939. Junius 22 lenzéki oldalon. A minisztériumokból újabban 6 kapott mandátumot. Van volt rendőrfőkapitány, de van ügyvédjelölt,’jtovábbá kalauz, nyomdai gépmester, hajó- és vasgyári munkástagja is a t. Háznak. Az orvos-, mérnök- és ujságiró-kamarák körét is többen képviselik az országgyűlésben. Az Újságíró Kamarának például a következő képviselő-tagjai vannak: Kolosváry Borcsa Mihály, Tors Tibor, Milotay István, Makkai János, Rajniss Ferenc, Oláh György, Csoór Lajos, Baross Endre. Viszont Alföldi Béla, Mülh Henrik, Incze Antal, Csil- léry András, Jandi Lajos, Matolcsy Tamás stb. orvosképviselők mellett Pongrácz Lajos, Várady László, Szöl- lőssy Jenő gyógyszerész-képviselők is helyet foglalnak. A felsőoktatást Wälder Gyula, Sipeki-Balázs Károly, Laky Dezső, Szabó Gusztáv, Varga József egyetemi és Szabó Zoltán teológiai tanárok képviselik. A miniszteren kívül Csilléry András, Laky Dezső és Szabó Gusztáv képviseli a t. Házban az országos tesinevelési tanácsot. Utóbbi MAFC tanárelnöke. A többi képviselők közül Tóth Andrásnak a tekéző sport, gróf Zichy Nándornak a motoros re-1 pülés és Ember Sándornak a vitor-l A magyar kir. államrendőrség hatásköre rövidesen nagyarányuan kibővül, mert egy hónap múlva a ren dőrség látja el a folyamrendészeti teendőket a m. kir. folyamőrség helyett.. Az új honvédelmi törvény hozta ezt az érdekes változást. Az 1939. évi II. törvénycikk 80. szakasza ugyanis úgy intézkedik, hogy a folyamőrség — mivel beolvad a honvédség kötelékébe — többé nem foglalkozik folyamrendészeti ügyekkel, hanem csupán katonai szolgalatot végez. A törvényszakasz 2. pontja igy hangzik : „A folyamrendészeti tennivalók ellátása a rendőrhatóságokra száll át“. Ez egyetlen szűkszavú mondat fontos változást jelent a rendőrség szempontjából, mert ezentúl a folyamrendészetet a rendőrség látja majd el. A törvény végrehajtása a közeljövőben válik időszerűvé és igy a folyamrendószetnek a rendőrség hatáskörébe jutása rövidesen megvalósul. A törvény már március 4-én, ki hirdetésének napján életbelépett, de a folyamrendészetre vonatkozó intézkedések végrehajtásának előkészítésén még most is dolgoznak a belügyminisztériumban az érdekelt minisztériumokkal egyetértve, amint azt a törvény végrehajtási záradéka elrendelte. Illetékes hely szerint a folyamrendészet átvételének ügye még annyira az előkészítés stádiumában van, hogy arról egyenlőre nem nyilatkozhatnak. Most tárgyalják ugyanis a megszervezés módját és a végrehajtási szabályok csak ezután jelennek meg. Éppen ezért a folyamrendészet rendőrségi szervezetét és a szükséges rendőri létszámot még nem állapították meg. Értesülésünk szerint azonban a rendőrség már serényen készül a folyamrendószet átvételére. A belügyminisztériumban uj alosztály létesült, „Folyamrendószeti osztály“ névvel és ott Giorgievic Ödön folyamőrkapitány és dr. Győrffy Aladár rendőrfőtanácsos dolgozik az átadás módozatain. Mig a belügyminisztériumban a jogszabályoknak és az átadás^módjá- nak előkészítésén fáradoznak, addig a rendőrségen már megkezdődött az arra alkalmas személyek kiválogatása, Sőt gyakorlati kiképzése is. A közeliázó repülés terén ismert a neve. A cserkészkérdések azonban annál erősebb pártfogókkal bírnak az uj t. Házban, hisz a Magyar Cserkészszövetség több vezetőségi tagja jutott mandátumhoz. Bárczay Ferenc képviselőnek a fia : Bárczay János, gróf Teleki Pál és Melczer Lilla képviselőknek ve- jük : gróf Zichy Nándor, illetve Fric" ke Valér is képviselő lett. Sok „sógor“ képviselőnk van. A 3 gróf Teleki közül Pál és János unokatestvérek, mig a 2 báró Vay, a 2 Matolcsy, a 2 Eitner képviselők testvérek. Csorba Antal és Csorba Sándor, Miskolczy Hugó és Miskolczy István, Varady József és Várady László, illetve az 5 Szabó és az 5 Horváth, továbbá a 2 Tóth és a 2 Nagy nevű képviselők pedig névrokonok. Érdekes, hogy a MÉP soraiban nemcsak 1 „Vitéz“, de 1 „Nyilas“ és 1 „Zsidó“ vezetéknévvel biró képviselő is szerepel. 2 hölgyképviselőnk is van: Melczer Lilla és Kéthly Anna. A 83 éves Magyary-Kossa István a legöregebb, a 30 éves Wirth Károly a legfiatalabb és a 73 éves Putnoki Móric a t. Ház legrégibb tagja. múltban átképző tanfolyam indult azzal a céllal, hogy a kiválogatott rendőrlegénységet már felkészülve helyezzék át a vizi- és folyamrendőri szolgálatra. A tanfolyam azonban a választások miatt elakadt, mert a választások alkalmával nagyarányú rendőrségi készenlét folytán a rendőrség minden tisztjét és az őr- személyzet minden tagját kivezényelték a rend fenntartására. Június első napjaiban újabb átképző tanfolyam kezdődött a folyamrendészeti szolgálatra már átvezényelt rendőrök szamara. A tanfolyam gyakorlati részét Mohács és Gönyű között tartják meg a Dunán. Mivel a rendőrség két hét múlva tehát július elsején veszi át a folyam- rendészeti teendők ellátását, az előkészítési munkákat most már rövidesen befejezik, az átképző tanfolyamokat pedig gyors ütemben lefolytatják. A folyamiendőrség céljaira vezényelt legénység természetesen hiányzik majd a szárazföldi rendőri szolgálatból, tehát valószínűen szaporítják az őrszemélyzet létszámát, hiszen a budadesti főkapitány és a fő- parancsnok eddig több Ízben megállapították, hogy szükséges a rendőrség személyzetének szaporítása a közbiztonság érdekében. á fionvédíöparancsnoK a hazafias daluk ősszhangza- tosabb énekléséért Vitéz Kiss Kálmán altábornagy, az OTl társelnöke, hivatalosan közreadta a honvédfőparancsnoknak a hazafias dalok éneklése tárgyában kiadott redeletét. Ez a rendelet elsősorban a leventeimézmónyeknek szól és a következőket tartalmazza: Általános az a bizonytalanság, gyakorlatlanság és erőtlenség, amellyel a közönség hazafias ünnepségeinken a Himnuszt és egyéb hazafias dalainkat énekli. A hazafias daloknak összhangban való erőteljes, meg győződeses éneklése nemzeti öntu datról, határozottságról, lelkesedésről és elszántságról tesz tanúbizonyságot és az egységes erőt kifelé is ki- íejezésre juttatja. A hazafias daloknak begyakorlása már a gyermekkorban kezdődjék meg, tehat az iskolában és a leventeintózmény keretében. Később a tényleges katonai szolgálat alatt is alkalmat kell találni nemzeti énekeink gyakorlására és az éneklési készség továbbfejlesztésére. A Ievenleintézmény kebelében tehát törekedni kell, hogy a kötelező leventefoglalkozás alatti szünetekben a leventék nemzeti imáinknak, énekeinknek egyszólamban való éneklését gyakorolhassák és a leventeegyesületek zene és dalos szakosztályában a leventéknek már magasabb zenei és énekkiképzést adhassunk. Ezért alakítsunk minden leventeegyesületben énekkart és itt tanítsuk meg a fiatalságot a lendületes, erőteljes és a zene szabályainak megfelelő éneklésre. ' E rendelet nyomán minden leventeegyesületben hamarosan megalakítják az énekkari szakosztályt és az őszi hónapoktól kezdve már rendszeres énekoktatásban részesítik a leventéket. Bír a tábor. Cserkésztestvór hallottad a szót, hív a tábor 1 Ölelkezve tárja feléd karját a Bakony rengetegeinek faóriása, a felszabadult Kárpátok fenyőinek szent karácsonyfája, a Balaton csillogó tükre és az álmodó magyar puszták meséket mondó délibábja. Hív a csörgedező patak, a játékos napsugár, a magyar erdők éjszakai sejtelmessége, minden ami szép és jó a természetben, tégedet vár. Indulj el testvér dalos ajakkal és égrenéző szemmel, tiszta szívvel és erős férfiakarattal, hogy megtanuld, hogyan kell az életben harcolni egyedül, férfiasán, de becsületesen, Az esztergomi 810. számú Bottyán János iparos cserkészcsapat az idén indul el először önálló cserkésztáborba. Szegények a fiúk, mostohák a körülmények, sok az elfoglaltságuk, de azért mégis elindulnak. Mert a táborok a szegény iparos cserkészeket is éppen olyan szeretettel várják, mint a gazdagabb testvéreiket. Műhelyben, gyárban, poros üzletekben végzik munkájukat egész éven át. Szükségük van kéthetes pihenésre, üdülésre, cserkésztáborra, ahol erőt gyűjtenek, testileg-lelkileg megerősödnek, mert a táborban pezs- dűl a friss, tüzes élet. Nehéz elindulni, mert a fiúk legnagyobbrósze gyermek létére sajátmagát tartja el, soknak se apja, se anyja, ki gondoskodna róla és indulás előtt teletömné fiacskája hátizsákját. Az első táboruk itt a közelben a felszabadult Kovácspataknál lesz. Nem mennek messzire, hisz miből is mehetnének ? De azért se mennek, hogy meglátogathassák azok, akik szeretik, vagy segítsék őket. Megmutatják, hogy ott kint is hazafias és magyar életet élnek. Emberebb emberek és ma- gyarabb magyarok akarnak lenni. 26 iparoscserkésszel megy dr. Erdős Mátyás hittanár, cserkószpa- rancsnok július 10 én táborba, hogy emberektől távol, de közel Istenhez, igazi cserkészéletet éljen a 10 törvény szerint. Megérdemlik a fiúk, hogy gondoljanak rájuk és segítsék őket. Nagyon nehéz az első indulás, de nem csüggednek el. A kismadárnak is nehéz az első szárnycsapás és akkor még segítségre szorul, de ha egyszer kirepült fészkéből, az egekig tud szállani. Kérjük az esztergomi iparos és kereskedő társadalmat, segítse iparos- cserkészeink első indulását, támogassa anyagilag és erkölcsileg első kiröppenósüket. A csapat parancsnoksága ezúton is hálás köszönetét mond a helybeli gyógyszerészeknek és droguistáknak, akik mentőfelszerelósünket olyan szépen kiegészítették. aUMIMMWWHll***<u‘*******ll*,*‘l>*******<**i*‘,>ii*t*<****'l>*“***ii,‘** A magyar államrendőrség új szerve; a folyamőrség Reméljük,, hogy megsegítve első táborunkat megtarthatjuk és [iparoscserkészeinknek egy szép és hasznos cserkésztábort adhatunk. Jó munkát! Pusntai József cserkészparancsnok. EGYRŰL-MÁSRÓL Egység, munka, megerősödés befelé, függetlenség és önállóság kifelé ... Ez csak egyetlen mondat abból a gondolatsorozatból, mellyel „az alkotmány és a törvényes rend legfőbb őre“, Magyarország kormányzója az új országgyűlést ünnepélyesen megnyitotta, de a történelmi komolyságú beszédnek ez a mondat a koronája, melyen ékes drágakőként ragyoghat minden más gondolata. Ha a legmagasabb megnyilatkozásnak ezt az egyetlen mondatát szavakra bontjuk, leköszörüljük róluk a mindennapi használat patináját és elgondolkozunk a fogalmak eredeti és valódi értelmén, megtaláljuk bennük mindazt, amiért egy nemzetnek élnie érdemes, vagy meghalnia kell... Egység, munka, megerősödés befelé, függetlenség és önállóság kifelé . . . Ez az egyszerű és világos mondat a nagy szavak és bonyolult elméletek mai korszakában gondolkodóba kell, hogy ejtse azokat, akik a józan magyar fejlődés útjáról új irányba szeretnék terelni a nemzetet. Mindenkinek a leikével kellene elolvasnia ezt az egy mondatot, amely a nemzeti program teljességét adja s azután felelniök kellene arra, kérdésre, hogy vájjon joga van-e bárkinek is más módon keresni a nemzeti törekvések elérését, mint a Kormányzó úr által megjelölt alkotmányos eszközökkel. Bizonyos, hogy a forradalom után a teljes megsemmisüléstől nem valami titokzatos és vallási kultuszig fokozott új „rendszer“ mentette meg az országot, hanem az az egyeüen lépés, amellyel a végzetes lejtőről újból az ezeréves alkotmány útjára lépett. Ezt a lépést Horthy Miklós tétette meg a nemzettel s azóta is, immár két évtizede, nagy távlatokhoz szokott tekintettel és férfias határozottsággal halad azon az úton, amelynek betartását esküvel fogadta. * # #' Nemzeti imádságunk fenkölt lelkű szerzőjének, Kölcsey Ferencnek a nemzet látható emléket állított az ország fővárosában, hogy méltó és illő tiszteletét lerója a költő iránt, akinek szavaival legszentebb érzelmeinknek adunk kifejezést. Ezzel a szoborral önmagának volt adósa a társadalom, mert ha volt valaha költő, akiről azt állítottuk, hogy alkotásá- sában mindenkor élni fog, a Himnusz ihletett lelkű költőjéről valóban elmondhatjuk. Az ő emlékét nem kőbevésett neve, hanem egy költemény őrzi, amely nem egy nemzedék, hanem az örök magyar nemzet imádsága és hitvallása. Szatmár vármegye egykori főjegyzőjének porai több mint száz év óta pihennek a hazai földben, de szavai ma is élnek s minden egyes alkalommal, amidőn az ajkakon felcsendülnek, velük és általuk teszünk hitet a magyarságunk mellett. Amikor felhangzik az Isten áldd meg a magyart, amikor honvédcsapatok tisztelegnek és dicsőséges három- szinű zászlók a földig hajolnak, amikor a fejekről lekerülnek a kalapok és a lelkünk megtelik balsorstépte magyarságunk mélységes tudatával, ilyenkor minden alkalommal szárnyaló és zengő emléket állítunk az istenáldotta költőnek, aki szavakat adott annak, amit mi csak érezni tudtunk.
