Esztergom és Vidéke, 1939

1939 / 38. szám

1989. május 18.

BBZXEROS1B ll VIDBKH

van a nagy ereje. Igaz, hogy az államok is úgy próbálnak eljárni, de nekik nehezebb, mert az életnyilvá- nulások belső indítékait nem látják úgy, mint az Egyház, amely belelát azokba a lelki motívumokba, amelyek az ember cselekedeteit vezetik.

— Ha egyénileg kezeli az embert az egyház és az állam, — folytatta beszédét a bíboros főpásztor — akkor csak természetes, hogy a gyermeket is egyénileg kell kezelni. En ebben látom a tanítóság feladatainak és munkájának nagy jelentőségét: a tanító, ha akarja, egyénileg nevelheti a gyermeket.

— Felhívom a magyar tanítóságot, hogy iparkodjék egyénileg ke- zelni a gyermeket az oktatás, nevelés terén.

— Hiszen az oktatásnál is látjuk, hogy a gyermek tehetségei különbözők és hogy egy előadást a különféle gyermekek különbözőképen fogják fel. Egyéni kezelésnél minden gyermekkel el lehet sajátíttatni any- nyit, amennyire szüksége van.

Arról szólt ezután a hercegprímás, hogy újabban az egyetemen is bevezették az egyéni eljárást, amelynek célja, hogy megmutassák, egyénileg hogyan kell egy ,kérdést feldolgozni.

— Az elemi iskoláknál ugyan nehezebben valósítható meg az egyéni kezelés a tanulók nagy száma miatt, de tudom, hogy az a tanító, aki ke- resztülviheti, csodálatos eredményeket ér el.

Erre nézve az osztályok csoportokba osztását ajánlotta a hercegprímás a tanítóságnak.

—Még fontosabb azonban az egyéni kezelés a nevelés terén — folytatta a bíboros főpásztor. Ezen a téren még jobban érzik a növendékek az isteni tekintély elvét és azt, hogy a szülők szava és cselekedete nekik irányt mutat. Még nagyobb hatással van rájuk, amikor a tanítót, mint a tekintély hordozóját látják. Amikor látják azt, hogy a tanító teljesíti keresztény, hazafias kötelességeit, ha látják, hogy a tanító mint katona áldoz a hazáért, akkor a tekintélyi elv alapján levonva a következtetéseket, érzik, hogy alkalomadtán nekik is úgy kell viselkedniök. Ezért az egyéni neveléssel nagy hatalom van a tanítóság kezében.

— Hangsúlyozni kívánom az egyéni nevelés terén a becsületes és lelkiismeretes munkát, értesse meg szóval és példával a tanítóság : ne gondolja az ifjúság azt, hogy az életet át lehet játszani. A valóság az, hogy a magyar életet át kell dolgozni 1

— Pozitív erőfeszítésekre van szükség hazafias vonatkozásban, amely munkát jelent minden foglalkozási ágban és nagy áldozatkészséget a hazával szemben. Kérve kérem, hogy a tanítóság erre nevelje szóval, cselekedettel és példáival az ifjúságot és a népet. Az első jutalom ezért a lelkiismeret nyugalma, a második a növendékek hálája, a harmadik pedig az, hogy ezzel a munkával egész községekben irányt szabnak és kiérdemlik az utókor háláját.

Lelkes éljenzéssel fogadta a tanítóság a bíboros főpásztor szavait, akinek az elnöklő kir. tanfelügyelő köszönte meg az útmutatást.

A párkány vidékiek nevében Gajdár István bélai igazgatótanitó köszönte meg a hercegprímás szavait és Ígérte, hogy a hazaíias nevelő munkából ők is ki fogják venni részüket. Megköszönte a kir. tanfelügyelőnek elismerő szavait és fogadalmat tett, hogy a visszatért tanítók együtt fognak haladni a többiekkel, mint akik örökre eljegyzettjei a magyar eletnek.

„Ah, hol vagy magyarok tündöklő csillaga“, hangzott fel ezután a kis leánykar kedves, szép éneke Hajnali Kálmán vezényletével, majd Nagy Imre tokodaltárói igazgató, kerületi

iskolafelügyeló tartotta meg nagy hozzáértésről és pedagógiai tájékozottságról tanúskodó előadását a beszédértelem-gyakorlat tanításának módjáról, — párhuzamot vonva a volt felvidéki és a magyar módszer között.

A lelkes tapssal fogadott értékes előadás után dr. Kemenes Illés tankerületi kir. főigazgató felszólalásában arra kérte a tanítóságot, hogy tanításában mindig a gyermek leikéhez és érdeklődési köréhez férjen, továbbá, hogy fordítson külön gondot az emlékezet fejlesztésére, mert — sajnos — ma már az a helyzet, hogy nagy szónokok is alig mernek irás nélkül beszélni.

Nagy érdeklődéssel hallgatta ezután a szeminárium közönsége Hajnali Kálmánné mintatanitását a nemzeti gondolat tudatossá tételéről. Nagy tapssal honorálta a hallgatóság a szép gyakorlati tanítást, amelyhez Márkus Ferenc igazgató-tanitó, kerületi iskolafelügyelő szólt hozzá.

Kosa Kálmán miniszteri osztályfőnök felszólalásában a visszacsatolt tanítóságot nyugtatta meg az iga- zoltatási eljárások tekintetében. Hangsúlyozta, hogy nem megszégyenítő eljárásról van szó, hanem olyan igazoltató eljárásról, amilyenen pl. a kommunizmus után minden magyar tisztviselő átesett és amelynek célja a gyanusitgatások megszüntetése, a

Nemrégiben emlékeztünk meg a téli gazdasági iskola szükségességéről. Ez az az iskolatípus, amely a gazdagyerekeket a maguk foglalkozására tanítja, neveli, anélkül, hogy elvonná munkaerejüket szüleik gazdaságától. Megtanítja, hogyan kell a mai viszonyok közt jobban és eredményesebben gaz dálkodni, hogyan lehet az amugyis meglévő fölszerelést és munkáskezeket eredményesebben kihasználni. De neveli is a gazdagyereket, öntudatos, magabizó, becsületes magyar gazdává neveli, aki az életben minden adódó alkalommal meg tudja állani a helyét. De a téli gazdasági iskola nemtiszta, biztos helyzet teremtése. Kosa miniszteri osztályfőnök szavait a felvidékiek megnyugvással vették tudomásul, amelynek Kétly György muzs- lai plébános és Gajdár István bélai igazgató-tanító adott hangot.

A kisebbségi népoktatásügyről készített értékes^ tanulmányát olvasta fel ezután Árpássy Gyula tanitó- képzőintézeti tanár, majd Horváth Dezső kir. tanfelügyelőséghez berendelt tanító lelkes, szép és nagy érdeklődéssel kisért előadása következett, amelynek során hivatalos adatokkal és könyvszemelvényekkel bizonyítva ismertette a csehek magyarellenes iskolapolitikáját.

Az elnök zárószavaival és a Him- núsz éneklésével délután fél kettőkor ért véget a mindvégig emelkedett hangulatú pedagógiai szeminárium.

Ezt követőleg közös ebéd volt a „Kis Pipa“ vendéglőben. Itt többek között dr. Kosa Kálmán és dr. Kemenes Illés intéztek pohárköszöntőjükben meleg szavakat a tanítósághoz, Obermüller Ferenc pedig dr. Kemenes Illés főigazgatót és Borz Lajos kir. tanfelügyelőt köszöntötte.

A magyar munkásság munkaidejének és bérének rendezését követeli a M. É. P.

csak az ifjaknak, de az öregeknek is az iskolája. Tanfolyamokat rendez, előadásokat tart, mindenképpen közel igyekszik férkőzni a gazdaközönséghez, hogy ügyesbajos dolgaiban segítse, támogassa,' boldogulását elősegítse. Központja, elősegitöje, irányítója lehet minden olyan gazdamegmozdulásnak, amely a termelés, beszerzés, értékesítés terén összefogással nagy eredmények elérésére képes.

A téli gazdasági iskola azonkívül mezőgazdasági szaktanácsadó állomás is, ahova minden gazda mindig bizalommal fordulhat minden

8

gazdasági vonatkozású kérdésben s ott a helyi viszonyokkal ismerős szakemberektől minden kérdésére hasznos, megvalósítható, ingyenes felvilágosítást nyerhet.

Nem csoda tehát, hogy az Esztergom városi és megyei gazdák felismerve a téli gazdasági iskola által elérhető nagy előnyöket, több Ízben adtak már kifejezést ama vágyuknak, hogy a vármegye székhelyén, Esztergomban, mielőbb létesüljön ilyen iskola.

Örömmel közöljük, hogy az iskola megvalósítás előtt áll. Kunder Antal miniszter megígérte, hogy minden erejével támogatja azt a törekvést, hogy az iskola már az őszre megépüljön. Ha pedig ő megígérte akkor meg is lesz, mert amit eddig ígért, azt rövidesen meg is valósította. Biztosra vehetjük hál, hogy őszre állani fog az uj iskolaépület, hogy befogadja első évfolyamára a jelentkező gazdaifjakat. Már most lehet tervezgetni az iskolába való beiratkozást. Tájékoztatásul közöljük, hogy a gazdaifjak képzése két télen át tart, a tanárok nyáron mindegyiket a saját gazdaságában is többször felkeresik gyakorlati utasítások megadása végett. A tanítás novembertől március közepéig tart és teljesen ingyenes, tandíj nincsen. Felvételi kellékek: eleraiiskolai végzettség, 17 éves életkor. A tanulók leventekiképzése is az iskolában történik.

őszinte örömmel köszöntjük Esztergom uj iskoláját, azzal a megyő- ződéssel, hogy ez is hatalmas lendülettel fogja segíteni az uj magyar gazdasági élet előretörését.

Igazságos és gyors földre- formot követel a M. É. P.

Jegyzői értekezlet a párkányi járásban

Folyó év május 10-én a párkányi járási körorvosok, községi vezető- és körjegyzők járási értekezletre gyűltek össze a párkányi községházán, amelyen v. dr. Zsiga János főszolgabíró elnökölt. Résztvettek még és előadást tartottak: Móricz Miklósnó, a Magyar a Magyarért mozgalom párkányi járási szervezetének vezetője, dr. Kubinyi László vm. szociális tanácsadó, Mocsári László alezredes, a hadigondozási ügyeket felülvizsgáló bizottság vezetője, v. Könczöl Imre őrnagy mint a járási testnevelési ügyek intézője, dr. Sto- kinger János várm. m. kir. főorvos, dr. Varga Lajos járási m. kir. orvos, az esztergomi m. kir. adóhivatal kiküldöttje, a zene- és színpadi szerzők egyesülete felvidéki csoportjának kiküldöttjei és dr. Szállási István közig, gyakornok.

Az értekezlet d. e. 9 órakor kezdődött és d. u. 1 óráig tartott, ami- koris a résztvevők családtagjaikkal együtt közös kiránduláson vettek reszt. Felkeresték Póliföldszentkeresz* tét, ahol az esztergomi járási jegyzői kar erdei házában várták őket az esztergomi járási jegyzők és ahol vidám hangulatban a későesti órákig voltak együtt. Közben felkeresték az ottani kegytemplomot, kálváriát és szentkutat, majd Koller János, a szaléziak ottani rendháza igazgatójának meghívására megtekintették a rendházat, ahol is magyar vendégszeretettel fogadták őket.

A legközelebbi párkányi járási értekezlet június 13 án, szerdán d. e. lesz, amely után jó idő esetén Kovácspatakot fogják felkeresni az értekezlet résztvevői.

<

Minim

A magyar falu jólétéért harcol a M. É. P.

Egységes hangulat Kunder Antal miniszter mellett Zsaiazsonban

Már az egyik multheti cikkünkben megállapítottuk, hogy alig van köny- nyebb dolga választókerületnek az országban, mint az esztergominak, amely Kunder Antalt választja meg képviselőjévé.

De nemcsak Esztergom érzi át ezt a fölényes, biztos tudatot, hanem az új beosztás szerint hozzácsatolt községek is.

A minap kintjártunk Zsaiazsonban, Esztergomnak eddig elég mostohán kezelt, fejlődő, új városrészében s amerre csak jártunk, mindenütt lenyűgözött az az impozánsan megnyilatkozó egységes hangulat, amely Kunder Antal és a M. É. P. mellett megnyilvánult.

— De nem is csoda ez — mondja az egyik választópolgár —, hiszen nem volt még Zsaiazsonban egyetlen ember sem, aki ilyen rövid idő alatt annyit tett volna ennek a városrésznek az érdekében. A hatalmas arányokban meginduló útépítés szinte felrázta a zsalazsoniakat. Most már tudják, hogy városrészük biztosan fejlődik, mert az új út csíráztató telepe lesz minden fejlődésnek.

— De van egy másik oldala is aíi éremnek — teszi hozzá egy másik zsalazsoni —, az útépítés gazdag és bőséges kenyeret jelent a mun kásnak hosszú ideig. Közel 70.000 pengő kerül itt kifizetésre az útépítéssel kapcsolatban. Hány családnak jelent ez nyugalmat, megelégedést,

kenyeret. Próbálkozhat itt kérem akárki, már mi csak amellett harcolunk, aki tettekkel mutatta meg, nem pedig üres beszédekkel irántunk való megértését.

Lelkesen beszélnek a zsalazsoniak az új iskoláról is, amely mintegy 15 000 pengő költséggel fog felépülni. Ez az új iskola lesz az egész városrésznek mintegy a központja.

De nem szabad arról sem elfeledkezni, hogy Zsalazsonnak többi kérése is vagy már megoldódott, vagy a legrövidebb időn belül megoldódik. így például közigazgatási szolgálat lesz ebben a városrészben kedden és pénteken (eddig be kellett a zsalazsoniaknak ügyes-bajos dolgaik elintézése végett Esztergomba jönniök), posta, rendőr, stb.

így röviden áttekintve megérthetjük, hogy Zsalazsontól sem jóakaratot, hanem ítéletet kér a M. É. P.:

fontolja meg az eddig elérteket, a jövendő terveket, helyezze a kapottakat mérlegre s döntsön szabad belátása szerint.

Mi nem kételkedünk abban egy pillanatig sem, hogy ennek az Ítéletnek eredménye itt is csak az lesz, mint szerte az országban : mindent elsöprő hatalmas M. É. P. győze- em .

Magyar kézbe akarja adni a magyar földet a M. É' P

Megvalósítás előtt áll a téli gazdasági iskola