Esztergom és Vidéke, 1939
1939 / 39. szám
2 ESZTERGOM ét VIDÉKÉ 1939. május 13 a vasúti berendezések tökéletesítését, a személy- és áruforgalom gyorsítását. A gazdasági szakoktatás messzemenő fejlesztését. A családi élet védelmét és a gyermekvédelem fokozott biztosítását. A sokgyermekes családoknak nyújtandó kedvezmények fokozását az állami és gazdasági élet minden területén. A magyar falvak szociális és egészségvédelmét szolgáló intézmények létesítését. A háziipar fejlesztését és a háziipari termékek értékesítésének előmozdítását. Az érdekképviseleti rendszer fokozott kiépítését. A kisiparnak a közszáliitásokban való fokozottabb részesítését, a kisipari termelést előmozdító egészséges hitelrendszert és a kisipari termékek értékesítését növelő intézkedéseket. Az ipari munkások számára-igazságos és méltányos munkaidő- és munkabérszabályozást, munkaalkalmak teremtését és a munkanélküliség megszüntetését. A családi hírrendszer kiépítését, a tőke és a munka viszonyának egészséges és igazságos szabályozását. A munkásDr. Serédi Juszíinián bíboros her cegprimás a választások alkalmábó az alábbi szózattal fordult híveihez : „Mint eddig is tenni szoktam a országgyűlési választások előtt, úg) most is felemelem szavamat, melj, szól nemcsak hozzátok, de -rajtatok keresztül a hívekhez is. Nem akarom megismételni, amit 1932 ben (1. Circ. 29. 1.) majd 1935 ben (l. u. o. a pótlapon) a polgárok nagy felelősségéről mondtam, melyet szavazatuk leadása alkalmával át kell érezniük ; mégis most, mikor minden befolyástól függetlenül, saját meggyőződésük és lelkiismeretük szerint titkosan szavazhatnak, különösen is hangsúlyozni kívánom, hogy a polgárok és a haza sorsa a választók kezébe van letéve. Súlyos vétek volna Isten és a Haza ellen, ha valaki ‘ szavazatát egyéni érdeke szerint pénzért vagy anyagi előnyért adná és nem a köz érdekét tartaná szem előtt. A köz érdeke pedig azt kívánja, hogy olyan pártok jussanak be az Országházba, amelyek dicső első szent királyunk, Szent István szellemében a keresztény elvek szemmel tartásával akarnak törvényeket kozni, és amelyek Isten Egyházában nem a Haza ellenségét, hanem 900 esztendőn át kipróbált hűséges munkatársát látják. Ami pedig az egyéni választásokat illeti, ne annyira a szép szólamokat és Ígéreteket nézzük, mint a jelölt életét: vájjon az komoly, munkás, tiszta, keresztény elvektől áthatott élet-e akár magán-, akár családi vagy közéleti vonatkozásban. Mert csak ilyen élet alapján következtethetünk az illető felelősségérzetére és megbízhatóságára, és várhatunk tőle lelkiismeretes állás- foglalást az ország sorsára sokszor döntőleg kiható törvényjavaslatok elbírálásánál, megszavazásánál, vagy elutasításánál. Nem kell hangsúlyoznom azt sem, hogy a jelen idők különösen megkívánják a kellő tudással és okossággal rendelkező, tárgyilagossággal Ítélni tudó törvényhozókat. Az a földrész, melyben hazánk fekszik, nincs nyugalmi állapotban, minduntalan meglepő változások elé állítja ezt a nemzetet és még inkább törvényhozóit és kormányzóit I Az ilyen idők különösen alkalmasak az idegek nyug- talanítására, türelmetlen, elsietett cse lekvések kiváltására. Azért igen fon tos, hogy olyan parlament őrködjék az ország sorsán, mely tagjainál' szellemi és erkölcsi kiválóságánál ság védelmét a tőke túlkapásaival szemben. A tisztviselőknek gazdasági és társadalmi életszinvonalukat biztositó illetményeket. A zsidók szellemi és gazdasági túlzott befolyásának teljes megszüntetését. A zsidó birtokoknak magyar kisegzisztenciák kezére juttatását és a keresztény ifjúság elhelyezkedésének fokozott biztosítását. Erélyes intézkedést a sajtó terén, hogy a keresztény erkölcsöket, csá ládi életet és a magyarság szellemiségét megmételyező sajtó kiirtassék. Olyan országgyűlést, amelyből a személyi harcok eltűnnek s amely a reformokat a leggyorsabb ütemben valósítja meg. A keresethalmozás megszüntetését, hogy minél több egzisztenciának biztosítsanak kenyeret. A közéleti tisztaság legmesszebbmenő érvényesítését. A jogszolgáltatásban az eddiginél jóval súlyosabb büntető rendszabályokat azokra, akik a nemzet megkárosításának bűntettét követték el, a valutacsempészekre, a vagyon ehiíko ókra és hasonló cselekmények elkövetőire. fogva teljes mértékben bírja a nemeit bizalmát, mert mindig megfon- c >lt, szenvedélytől mentes, józan italé .bői eredő állásfoglaiást remélhetünk tőle. Csak ha ilyen testület kezébe van letéve a nemzet sorsa, Lhetünk nyugodtak, hogy nemcsak kívülről nem érhetnek nveglepetés- <zerű veszedelmek, de belül sem ke- etkezeek türelmetlenségből eredő meggondolatlan és végeredményben felfordulást előidéző mozgalmak. Magatok is érzitekTisztelendő Testvérek, hogy egy ilyen hivatása ma- gas'atán álló törvényhozó testület, mely azután a kormányzó férfiakat is hivatott lesz az ország élére állítani, Isten különös kegyelmének aján dáka. Azért ugyanakkor, mikor példánkkal és a választópolgárok erkölcsi felelősségének [hangoztatásával iparkodunk híveinknek útmutatást adni, Istenhez imádkozni el ne mulasszuk. Különösen irányítsuk e napokban a Nagyasszonyhoz előirt oratio imperátát azon szándékra, hogy a bekövetkező választások eredménye az ország igazi javát szolgálja.“ Ünnepélyes Országzászló-avalás Párkányban Lélekemelő ünnepély színhelye lesz ma, vasárnap Párkány község. Országzászlót avatnak — ereklyés országzászlót és emlékművet, amelyet a budapesti Hubert és Sigmund Acél- és Fémárúgyár Rt. munkásai és tisztviselői ajándékoztak Párkány község hazatérésének örömére. Az országzászló és emlékmű felavatásán az ajándékozó munkások és tisztviselők hétszáz tagú küldöttsége is résztvesz. Az ünnepélyen való részvételüket kilátásba helyezték vitéz dr. József királyi herceg, tábornagy, Jaross Andor tárcanéiküü miniszter és a „József Nádor“ 2. honvéd gyalogezred tiszti, altiszti és legénységi küldöttsége, de ott lesz Párkány apraja-nagyj i, a környék lelkes népe, Esztergomból is sokan, hogy tanúi legyenek a hazafias örömünnepnek, a párkányi országzászló uugasba- lobbanásának, amikora májusi szellő szárnyán testvéri ölelkezésre vágyóan obog Esztergom felé, a Nagy-Dana innenső partján félárbócon lengő országzászló felé ... Ha beszélni tudnának, ha megérthetnénk a zászlók összelobbanásának pillanatában játszi örömüket . . . Szabadon lobogni! . .. Újra piros fehér-zöld színben ... És magyarnak lenni, hirdetni a nagy Feltámadást — akkor éreznénk át teljességgjl a párkányiak naqty ö'ö- mét a mai ünnepnapjukon. Ö.öm a mi örömünk, de sokkalta nagyobb az övékéi Az ünnepség kora reggel kezdődik. A községi szálloda előtt gyülekeznek, innen indalnak 8 óra felé zárt sorok bán zászlókkal, zeneszóval az esz- Urgomi vasútállomásra, a küldöttek fogadására. Visszaindulás az állomásról négyes zárt sorokban, útközben tisztelgés a Hősök szobránál és részvétel az itteni H ősök-emlékünne- pén. Majd átvoiuás az esztergomi alakulatokkal és a közönséggel a párkányi ünnepség szinhe.yére. Egy hét múlva az urnák elé járul az ország választópolgársága s szavazataival ez alkalommal nemcsak képviselőket választ, hmem a megválasztandó képviselők személyén keresztül a magyar politika jövendő útját is eldönti. Igen hasznos és tanulságos lesz, ha rövid pillantást vetünk az országban, de főleg kerületünkben induló pártok feleit, s rávilágítunk egyes rugókra, amelyek a pártokat mozgatják, mert csak igy láthat tisztán a választóközönség, s tisztánlátás nélkül megfelelően választani nem lehet. Képviselők számában a MÉP után legnagyobb párt volt a disszideasek pártja. Ma már velük számolni egyáltalán nem kell. Hegy Teleki Mihály földművelésügyi miniszter szavait idézzük, végeredményben „hálás“ velük a nemzet, mert tiszta vizet öntöttek a pohárba, letették álarcukat s világosan tanúsították, hogy nem akarják a reformokat, a haladást, hanem átlátszó taktikázással védik a régi rendet, amely számukra igazgatósági tagságot, horribilis jövedelmeket, kartellnyereséget jelent.“ Ő rét úgy elsodorta az idők szele s a felháborodő nemzeti közvélemény, hogy legtöbb helyen még indulni sem mernek, hanem jóidőre levonták maguk számára az úgyis megkapott ítéletet. Belőlük legfeljebb csak hírmondó jut be az új parlamentbe. A szociáldemokrata párt indul kerületünkben. Ezzel a párttal szinte kár egy szóval is foglalkozni. A kisemberek összegyűjtött filléreinek pártpolitikai célokra való felhasználása, a Törekvés pénztár anyagi romlása, a pártvezéreknek a munkások hátán való izgalmas tolakodása a hatalom, a profit felé, jól ismerős mindenki előtt és most a belügyminiszter, mikor vizsgálatot rendelt el ellenük, tulajdonképen az egész nemzet ítéletét mondotta ki felettük, amely már megunta a szociáldemokraták furcsa politizálása mögött rejtőző faji és önző érdekhajhászást. A nemzet ma már jólismeri ezt a pártot, mutatják ezt a megtartott gyűlések is, amelyek kongtak az ürességtől s változatosságot ezekbe a gyűlésekbe csak azok a közbeszólások vittek, amelyeket a pénzüket féltő ós elvesztő kisemberek tettek. Ennek a szélsőbaloldali pártnak csak az erőlködés a grimasza. Kéz- legyintéssel napirendre lehet térni felette. Képviselőjelöltet állított ebben a kerületben a független kisgazdapárt is. Róluk már szállóige az országban, hogy függetlenek valóban — de a népről. Gaál Gaszíon nagyszerű politikai gondolatait törülték a mostani vezé11 órakor tábori misét mond Meilen István párkányi esperes-plébános, utána az országzászló msgáldása. A megnyitó beszédet dr. Porubszky Géza orszgy. képviselő maadja, az avatóbeszédet Jiuorniczky Jenő miniszteri tanácsos, az Ereklyés Ország- zászló Nagybizottságának társelnöke mondja. Zirkóczy Béla gyárigazgató üdvözlő beszéd kíséretében átadja az Országzászlót és az em ékmű/eí, amelyet Párkány község ne/ében át- vesz Dloithy László községi bíró. Az ünnepélyt a H/mausz-szal kezdik, szavalatok ós énekszámnk teszik lelkes hangú atúvá, változatossá ós a Szózattal fejezik be. Az egyenruhás alakulatok és egyesületek tisztelgő elvonulása az Országzászló előtt zárja be az avatási ünnepélyt. Ü mepély után a községi nagy- vendéglőben disz ebéi lesz. rek, a kisemberek gondjaitól, bajaitól, úgy elszakadtak, mintha soha nem lett volna hazájuk. Jelöltjeik íakkcsizmába bujtatott műkisgazdák, akiknek foglalkozását tekintve, joggal lehet nevezni az egész pártot a fiskálisok pártjának. Egész működésükre legjellemzőbb, hogy a kartell, a zsidósajtó támogatja őket leghangosabban, legnagyobb szeretettel s ez a sajtó sohasem tesz semmit oktalanul. Most is bizonyára megvan erre az okuk. Jelöltjeik legtöbbje — köztük az esztergomi jelölt is — örök képviselőjelölt ; akik fellépnek, majd a választások után lelépnek a politikai élet színteréről A kisgazdatársadalom jól ismeri s úgy magára hagyja őket, hogy erőlködésük, nagyhangú szavalásuk csak légüres térnek szól. Indul még a — nyilaskeresztes párt is ! Van-e rájuk szükség, amikor a kormány is komoly, nemzeti, jobboldali, keresztény politikát hirdet? Sőt I Nemcsak hirdet, hanem egész komolyan a megvalósítás terére lépett. Megkezdte a nagy, hatalmas keresztény Magyarország kiépítését. Egész sora az alkotásoknak ilusztrálja a kormány becsületes munkáját. Ők azonban mindent túllicitálnak, helyes célkitűzéseiket, ha valaki megvalósítja, nem nyugosznak meg, hanem tovább agitálnak olyan módszerekkel, amelyeket már jól ismer a magyar közönség. Dobbal nem lehet verebet fogni, szavalással, nagyhangú kijelentésekkel, Ígérgetésekkel nem lehet az ország sorsán javitani. Ide komoly munka kell s nem a politika lenditőkerekeivel való örök érvényesülni akarás. Belátták ezt már a nyilaspárt legkiválóbb tagjai is. Hátat fordítottak az örök szavalásnak, szervezésnek, nagyhangú kiállásnak s azon az úton haladnak tovább, amely egyedül vezet a komoly, céltudatos, megalapozott jobboldali politikához. Erőlködésük most is az Ígérgetésig fog csak terjedni. Ma így festenek a közvélemény szemében az induló pártok. A választó közönség jól ismsri a helyzetet s tudja nagyon jól, hogy milyen oldalra álljon. Magánnyomozó iroda. Szabó Albert nyugalmazott detektivfelügyelő m. kir. államrendőrsóg által engedélyezett magánnyomozó irodája Esztergomban, Deák Ferenc-u. 15. sz. alatt. Megfigyel, informál, kényes természetű ügyekben nyomoz, okmányokat beszerez, ismeretlen helyen tartózkodó vagy eltűnt egyéneket fel- kutat, úgy bel- mint külföldön. A hercegprímás szózata a választókhoz Lássunk tisztán
