Esztergom és Vidéke, 1939

1939 / 5. szám

2 ESZTERGOM St VIDÉKÉ 1939 Január 19 Gyula, dr. Gróh József, dr. Hamvas Endre, Hermann Lajos, Kovancsek Jenő, Kovács Mihály, Lenkei Emil, Meszes Ferenc, dr. Marczell Árpád, vitéz Matus Gyula, Nádler István, Obermüller Ferenc, vitéz Szivós- Waldvogel József. Építósseti bizottság: Brutsy Jenő, Büchler Mór, dr. Darvas Géza, dr. Etter Jenő, Etter Ödön, Hermann Lajos, Erős István, Kerschbaummayer Károly, Lenkei Emil, dr. Marczell Árpád, Meszes Ferenc, Nelhiebel Antal, Simon Endre, Schweiczer Vilmos, vitéz Szivós-Waldvogel József. logügyl bizottság: Dr. Berényi Róbert, Borz Lajos, dr. Drahos János, dr. Felber Gyula, dr. Gróh József, dr. Kamenszky Gyula, dr. Lépőid Antal, Reviczky Elemér, dr. Sántha József, dr. Sze- gedy József. Idegenforgalmi bizottság: Bálint Lajos, Büchner Antal, Borz Lajos, dr. Csárszky István, dr. Cson­kás Mihály, dr. Darvas Géza, Desseő Győző, dr. Etter Jenő, Etter Ödön, Erős István, Einczinger Ferenc, Fuchs György, Gábriel István, Guttray Gyula, dr. Hamvas Endre, Homor Imre, Hermann Lajos, Jezierszky Mihály, dr. Kamenszky Gyula, dr. Kőhalmy László, Kómán Béla, Kott- ler László, Kovancsek Jenő, László István, dr. Lépőid Antal, Lippay Lajos, Lenkei Emil, dr. Mattya- sóvszky Béla, Marosi József, dr. Mike Lajos, dr. Marczell Árpád, Obermüller Ferenc, Nádler István, Püspöki Aladár, Reicher József, Reviczky Elemér, Reusz Ferenc, Román János, Sörös Ede, Sinka Ferenc Pál, Schweiczer Vilmos, Szatzlauer Gyula, Szvoboda Román, Vitái István, vitéz Szivós-Waldvogel József. Vízvezetéki bizottság: Büchler Mór, dr. Drahos János, Erős István, dr. Hamvas Endre, Hermann Lajos, Kovács Mihály, dr. Marczell Árpád, vitéz Matus Gyula, Meszes Ferenc, Nelhiebel Antal, Simon Endre, vitéz Szivós- Waldvogel József. Tiszti-nyagdijválasztmány: Dr. Drahos János, dr. Gróh Jó­zsef, Obermüller Ferenc, dr. Sze gedy József. Ellenőrző bizottság: Elnök : dr. Drahos János. Jegyző : Borz Lajos. Tagok: Etter Ödön, dr. Lépőid Antal, Nádler István, Philipp József, Pifkó János és vitéz Szivós- Waldvogel József. Árvédelmi bizottság: Dr. Brenner Antal, Büchler Mór, Gere János, Hermann Lajos, ifj. Kovács Mihály, Kósik Ferenc, Kre- csányi Kálmán, László István, vitéz Matus Gyula, Meszes Ferenc, Pfalcz Tivadar, dr. Sántha József, Szol- gyómy József, vitéz Szivós-Wöld- vogel József, ifj. Toldy János, to­vábbá a katonai és csendőrparancs­nokságok, és a hajóallomösi főnö­kök. Árvaszéki utalványozó bizottság: Dr. Gróh József, Etler Ödön, dr. Felber Gyula és vitéz Szívós-Wald­vogel József. Városi gazdasági szakbizottság: Dr. Drahos János, Erős István, dr. Etter Jenő, Kovács Mihály, Kubo vics János, Kiffer János, dr. Marczell Árpád, Meszes Ferenc, Nádler Ist­ván, Pifkó János, dr. Szokolay An­tal, vitéz Szivós-Waldvogel József. Kereskedő- és Iparostanonciskolai felUgyelöbizottság: Dr. Brenner Antal, Kovancsek Jenő, Nádler István, Obermüller Fe­renc, dr. Marczell Árpád, vitéz Szi­vós-Waldvogel József. Kórházbizottság: Dr. Brenner Antal, dr. Darvas Géza, dr. Drahos János, Etter Ödön, dr. Éttér Jenő, dr. Fehér Gyula, Her­mann Lajos, dr. Meszlényi Zoltán, vitéz Szivős-Waldvogel József. Könyvtárbizottság: Dr. Almássy József, dr. Berényi Zsigmond, dr. Brenner Antal, Büch­ler Mór, dr Drahos János, dr. Fe­hér Gyula, dr. Felber Gyula, Gere János, dr. Hamvas Endre, Illés Sán­dor, dr. Marczell Árpád, Meszes Fe­renc, Nelhiebel Ferenc, Kaiser Fe­renc, Schweitzer Vilmos, Schalkház Ferenc, vitéz -Szivós-Waldvogel Jó­zsef, Virágh Raymund és a Szent Antal Otthon főnöknője. Közművelődési és tanügyi bizottság: Borz Lajos, dr. Csárszky István, dr. Darvas Géza, dr. Drahos János, Éttér Ödön, dr. Fehér Gyula, dr. Lippay Lajos, Nádler István, Obermüller Ferenc, Takáts István, vitéz Szívós Waldvogel József. Szinttgyi bizottság: Dr. Hamvas Endre, dr. Darvas Géza, dr. Marczell Árpád, Obermül­ler Ferenc, vitéz Szivós-Waldvogel József. Uszoda-bizottság: Dr. Balogh Albin, Bartál Alajos, dr. Berényi Zsigmond, Berencz György, Boromissza Gyula, dr. Darvas Géza, Etter Ödön, dr. Katona Gábor, dr. Kőhalmy László, Király László, Márkus Ferenc, Nagy Sándor, dr. Rajner János, Obermüller Ferenc, vitéz Szivós-Waldvogel József, P. Weisz Richard’ Testnevelési bizottság: Etter Ödön, dr. Marczell Árpád, vitéz Szivós-Waldvogel József. Villamos bizottság: Büchler Mór, Hasennauer Andor, Milabovszky László, Tihanyi Miklós, vitéz Matus Gyula, vitéz Szivós- Waldvogel József. Rudnay-emlékmő bizottság: Elnök : dr. Lépőid Antal. Tagok : dr. Felber Gyula, Einczinger Ferenc, Hellebrand Béla, dr. Lippay Lajos, Obermüller Ferenc, Romanek Miklós, vitéz Szivós-Waldvogel József. A város üdülőhellyé nyilvánítása ügyében kiküldött bizottság: Dr. Berényi Róbert, dr. Drahos János, Etter Ödön, Hermann Lajos, Kovancsek Jenő, dr. Mattyasóvszky Béla, Meszes Ferenc, vitéz Szivós- Waldvogel József. i> lói sikerült az ipartesiüleii bál Az Ipartestület jól sikerült farsangi bálja zajlott le a „Magyar Király“ szálló összes termeiben vasárnap. A műkedvelő gárda ez alkalommal „Mozgó képek“ című 3 felvonásos bohózatot újította fel. Az Ipartestü­let ez alkalommal a hirdetett pontos időre kezdte meg a darab előadását, igazolva azt, hogy Esztergomban is lehet pontos időben előadást kezdeni. Az estélyt jelenlétével dr. Radocsay László főispán dr. Gedeon Gabor titkárjával, tílatz Gyula polgármester, dr. Brenner Antal főjegyző és dr. Eiter Jenő főügyész iparhatósági biztos is megtisztelte. A bohózat szereplői egytől egyig jó munkát végeztek és sok nyilt- szini tapsot kaptak. A darab gyor­san pergett és fél 11 órakor már állt a tánc, mely kivilágos reggelig tartott. A színdarabot Székely Gyula ren dezte a tőle megszokott körültekin téssel és szeretettel. Itt újból rá kell azonban mutatnunk arra, hogy hosszú 3 felvonásos da rabok nem valók farsangi mulatsá­gokra. Az ifjúság táncolni akar, azért megy farsangi bálokra. Elején kis felvonásos bohózat és utána kez­dődjék a tánc. Csak az a farsangi mulatság számíthat átütő és teljes sikerre, mely a táncra baziroz és nem a színdarab előadására. Elhelyezték Győrből a mezőgazdasági kamarát A földmivelésügyi miniszter a fel­vidéki területeknek a magyar szent­koronához történt visszacsatolásával kapcsolatban újra megállapította a mezőgazdasági kamarák számát, székhelyét és működési területét. Eszerint a mezőgazdasági kama­rák elnevezése és székhelye a kö­vetkező : 1. Kisalföldi Mezőgazdasági Ka­mara, székhelye Komárom. 2. Felsődunántúli Mezőgazdasági Kamara, székhelye Szombathely. 3. Alsódunántúli Mezőgazdasági Kamara, székhelye Kaposvár. 4. Duna-tiszaközi Mezőgazdasági Kamara székhelye Kecskemét. 5. Tisza jobbparti Mezőgazdasági Kamara, székhelye Miskolc. 6. Tiszántúli Mezőgazdasági Ka­mara, székhelye Debrecen. A Kisalföldi Mezőgazdasági Ka­mara működési területe Komárom, Esztergom, Győr-Moson-Pozsony közigazgatásilag egyenlőre egyesitett, Nyitra és Pozsony közigazgatásilag egyelőre egyesített, valamint Bars és Hont közigazgatásilag egyelőre egye­sített vármegyék és Győr város te­rületére terjed ki. A Felsődunántúli Mezőgazdasági Kamara működési területe Fejér, Veszprém, Sopron és Vas várme­gyékre, valamint Székesfehérvár és Sopron városokra terjed ki. Az Al­sódunántúli Mezőgazdasági Kamara területe változatlan marad. EGYRÖL-MÁSRÓL Az életforma megváltozik. Ezt hir­deti Imrédy Béla. Ezután is lesznek kegyelmes urak és napszámosok, de nem lesz olyan mérhetetlenül nagy távolság, mondhatnám légüres tér e két embertípus között. Mert, ha igaz — már pedig hiszem, hogy igaz — hogy Isten az emberi saját képére ieremtette, akkor nem illik, hogy ember és ember között légüres tér legyen. A kegyelmes úr is Ember, a napszámos ember is Űr. Rangja van. Isten képmását viseli. Úgy lá­tom : Pirkad az ég. A kegyelmes úr ezután lemond százezres jövedelme egy részéről, embertársa, a napszá­mos ember részére. Annak a részére, aki szintén ember, mivel ő is ma­gyar, mivel rangja van, mert Isten képmását viseli . . . * # * Minden magyar ember megdöb­benve olvasta azt a szinte példa nél­kül álló parlamenti obstrukciót, amely Sztranyavszky Sándor legfőbb irá­nyítása mellett lefolyt, illetőleg le­harsogott az elmúlt hót péntekjén. Ha nem lenne az egész ügyben annyi tragikum, hajlandók lennénk az egész harcban farsangi jelmezbált látni, ahol a szereplők hatásosnak látszó álarcokat vesznek fel, de köz­ben elfeledkeznek magukról s fele- dékenységükben saját maguk tapin­tanak érzékeny pontjaikra. Sztranyavszky Sándor felvette a dacos alkotmányvódő álarcot, mon­datait kossuthi, erre az alkalomra kikölcsönzött tartalommal ékesítette s szónokolt elszántan, hogy őt így- meg úgy megsértették, elégtételt kö­vetelt, mert különben, — mint mon­dotta — a továbbiakért nem vállalja a felelősséget. Lehet-e leírni azt a rémületet, amely a dacos bejelentést fogadta ? Még ma is falfehéren, remegő ajak­kal gondolunk arra, hogy Uram Is­tenem, mi lesz ebből a szegény or­szágból, ha Sztranyavszky többé nem vállalja a felelősséget! A dodonai kijelentés okozta rémü­letünket legfeljebb csak az optimiz­mus enyhítette, hogy a kijelentés­nek talán az az értelme, hogy köz­életünkben való további közreműkö­dését a jövőben nélkülözni leszünk kénytelenek. De Sztranyavszky Sándor nem ál­lott egyedül a parlamentben. Alakja mögül hatalmas padveregetéssel adott életjelt magáról a régmúlt idők Beth- ten Istvánja: „Itt vagyok még, nem­csak a Gellért szálló különtermében gyakorolom magam a szónoklás ne­mes művészetében, hanem itt is me­részen odaütök a padra s jól oda­mondogatok ímrédynek, hisz úgysincs jelen s nem kell télnem riposztjaitól. Rákiabálok Jaross Andorra, akinek az én 10 éves bársonyszéki ural­mammal szemben csak az az érdeme, hogy 20 éven keresztül vállalta a mártiromság, az üldöztetés ezernyi szenvedését, megőrizte a felvidéki magyart magyarnak.* * De a parlament másik részéről felsivit a magát lelkes önszorgalom­mal angol gentlemannek kiképző po­litikusunk mondván: „Piszok rongy.* Nem tudjuk, hogy Eckhardt Tibor melyik angol forrásmunkából bá­nyászta elő ezt a gyönyörű férfias gondolatot vagy talán, mint a kis­gazdapárt még meglévő néhány tag­jának vezére a stílussal akart hó­dítani. De folytathatnánk lelkes alkot­mányvédőink Berg Miksa, Temple Rezső, Friedrich, Buchinger Manó aranymondásainak felsorolását, ha nem röstelnénk magunkat. De igy elég 1 Odakiáltunk nekik: „Éjfélt ütött az óra, le az álarcokkal 1 Hadd lássa meg mindenki, hogy az alkotmány- védelem, a szép szavak, a függet­lenségi gondolat mögött elvesztett igazgatósági tagságok, a földreform­tól való félelem, gazdagon áthálozott érdekszövetségek rejlenek.* így van s nem másként, de a magyar közvélemény tisztán lát s nem dől be semmiféle parlamenti álarcos bálnak. * * * „A pofoncsapott közegészségügyi viszonyok avagy az esztergomi he­tivásár*. Ezt az aláírást lehetne adni annak a képnek, amelyet a szom­bati hetivásárról rajzolhatnánk. Most nem akarunk arról beszólni — hiszen eleget volt emiatt alkalma keseregni az esztergomi közönség­nek —, hogy milyen gusztustalan és egészségtelen az esztergomi Simor János-utcai piac. Lacsak, bűz, piszok, sár avagy por, izzó forróság adnak keretet a húsnak, tojásnak, tejfelnek, aszerint, hogy épen milyen évszak van. De most Írnunk kell az árusok és a vásárlóközönség testi épségéről. Szombaton ugyanis, mig a derék el­adó asszonyok az olvadó hőiében tönkrefázhattak, addig a vásárlókö­zönség lába-karja kockáztatásával tornászott a csúszós úttesten, hogy bevásárlásait lebonyolíthassa. Hát mire való a köztisztasági in­tézmény? Ha már a hó eltakarítá­sát a város legnagyobb részében a tavaszi napsugártól várjuk, akkor legalább a piacot tisztítsák meg egy­két héten belül a hótól. Ez talán elegendő idő ? kapunkat támogatja, ha hirdetőinknél vásárol.

Next

/
Oldalképek
Tartalom