Esztergom és Vidéke, 1939
1939 / 9. szám
1939 február 2 ESZTERGOM 5s VIDÉKÉ S A kamara alelnökének miniszteri megerősitése. A kereskedelem és közlekedésügyi mniszter a győri kerületi kereskedelmi és iparkamarához intézett leiratával Fejes László részvénytársasági igazgató, kamarai tagnak, a kamara kereskedelmi osztályának elnökévé, egyszersmind a kamara alelnökévé történt egyhangú megválasztását tudomásul vette és őt ezen állásában megerősítette. Eljegyzés. Tóth László városi tisztviselő eljegyezte Szalay Margitkát Érsekújvárból. (Minden külön értesítés helyett). Bakács-kápolnai női Mária- kongregáció tagjait értesítjük, hogy február hó 2 án reggel 6 órakor kö zös szentáldozáshoz járulunk. Délután fél 5 órakor az összes kongregációk részére nagygyűlés lesz a vízivárosi zárdában. Felkérjük tagjainkat, hogy legyenek ott mindnyájan. Vezetőség. Cserkészbeszámoló a bencés gimnáziumban, A bencés gimnázium 14. sz. Holló cserkészcsapata f. hó 5-én d. u. 5 órai kezdettel táborozási beszámolót tart a gimnázium dísztermében. Nagy érdeklődés előzi meg Bíró Lucián komáromi bencés tanár, cserkészparancsnok előadását a felvidéki magyar cserkészek életéről a megszállás évei alatt. Legényegyleti bál. Az Esztergomi Kát. Legényegylet február hó 2-án, csütörtökön este 8 órakor székházának nagytermében sziníelőadás- sal egybekötött zártkörű farsangi bált rendez. Műsorra kerül: 1. A légi támadás. Vígjáték egy felvonásban. Szereplők : Hetves István, Szűts Zoltán, Andruszka Mancika, Szölgyemi Ancika, ifj. Molnár Pál. 2. A 10-es számú páholy. Vígjáték egy felvonásban. Szereplők : ifj. Molnár Pál, Cziglányi Mancika, Czifra Zoltán, Porubszki Erzsiké. Belépőjegy rendes és pártoló tagoknak 80 fillér, nem tagoknak 1 pengő. Megjelenés sötét ruhában. Ruharar 20 fillér. Katonaságot és autógyárat kap Komárom. A visszacsatolt Komáromban nagy lendülettel folyik a munka, hogy most már mielőbb megtörténjek az ősi városnak Uj-Ko- márommal való egyesítése és a köz- igazgatás összesítése. Ó-Komárom- ban is megkezdik ezen a héten az adminisztrációs munkát Uj-Komárom városi tisztikarának arra hivatott tanácstagjai és Komárom kezd berendezkedni mint megyei székhely is. A város, mint régi kaíonaváros, hadtestparancsnoksógot kért a honvédelmi mininisztériumtól. Ezt a ké reimet ugyan nem teljesíthetik, de a város helyőrséget kap. A katonaságon kívül itt nyer elhelyezést az erdőigazgatóság, az erdőfelügyelőség, a gazdasági felügyelőség, az állam- épitészeti es más állami hivatal is. A kormány kilátásba helyezte egy autógyár felállítását, amely kétszázötven munkást foglalkoztatna. A város polgármestere leánygimnáziumot kíván létesíteni. A Felebaráti Szeretet Asztal- társaság barátságos összejövetele a többség óhaja szerint nem a hó első szerdáján, hanem a hó első szombatján, azaz február 4-én, szombaton este 8 órakor lesz. Kölcsönt kapnak a vidéki szállodák. Az idegenforgalom lebonyolításába bele kell kapcsolódni a vidéki szállodáknak is, ameiyek bizony meglehetősen elhanyagolt állapotban vannak. Most már az illetékes tényezőket is foglalkoztatja ez a probléma. Azzal a tervvel foglalkoznak, hogy olaszországi mintára egy kü lön felállítandó bizottság útján az ország különböző részein szállodát építtetők részére megfelelő kölcsönt utalnak ki, amelyeknek törlesztését esetenkint állapítanák meg. Az ügyben a kereskedelemügyi miniszter, a társminisztériumok bevonásával a közeljövőben nagyobb arányú ankétet rendez, amelyre az összes érdekelteket meghívják. Az 5 pengős még mindig forgalmi pénz. Köztudomású, hogy az 5 pengős papírpénzt a Nemzeti Bank kivonja a forgalomból, amit február elsejével meg is kezdett. Ez azonban nem azt jelenti, hogy ez a pénz értékét veszítené, mert ez a pénznem továbbra is fizetési eszköz marad vagy még három-négy hónapig. Tehát nem kell attól félni, hogy értéktelenné válik. Természetes, ami a Nemzeti Bank pénztárába kerül, az mar nem jön többé forgalomba, azt megsemmisítik. A bevonásra kitűzött időtartam a kormány hozzájárulásával 1939. július 31-ig terjed, amely időpontig a behívott bankjegyeket úgy mint eddig, fizetésként el keli fogadni. Esztergom vármegye új hivatali, kereskedeimi, ipari és köz- gazdasági címtára. A magyar Felvidék, illetőleg a párkányi járás visszacsatolásával a volt csonka vármegye megszűnt, helyette teljes, egész vármegye keletkezett. Az új varmegyei élet szükségessé teszi, hogy a kiadóhivatalunkban időnkint megjelenő vármegyei címtárunkat megújítsuk és az egész Esztergom vármegye önálló cimtárát adjuk ki. Ez a munka kiterjed a vármegye esztergomi és párkányi járásaira, az egyházi, közigazgatási, kereskedelmi, ipari és közgazdasági címek feldolgozásával. A cimtár szerkesztősége a munkát már megkezdte, kérjük a hatóságokat, intézményeket és vállalatokat, hogy megbízottunkat, akinek írásbeli megbízást adtunk, munkájában támogatni szíveskedjenek. Beleesett a Dunába. Jan. 29-én d. u. 4 órakor Bognár Lajos 8 éves párkányi fiú a Strandfürdő kifolyásánál a kisduna széléről beleesett a vizbe. Már fuldoklott, midőn arra halladó Kakódi Tamás halász utána ugrott s élete kockáztatásával a fiút partra hozta. A rendőrség életmentésért jutalomra a belügyminiszterhez felterjesztette. Rendezni fogják a piacot. Illetékes forrásból értesültünk, hogy a Simor-utcai piac, amint az idő megengedi, nagy átalakításon fog kérész tül menni. Hogy ilyen elhagyatott és sáros állapotban van, oka az is volt, hogy csak most vált véglegessé, hogy a piac itt marad, mert a Felvidék visszacsatolásával oly nagy a forgalom, hogy erre alkalmasabb helyet nem lehet találni a városban. Kora tavasszal már megkezdik a kövezést és az utak sáríalanitását. Közegészségügyi értekezlet A Népegészségügyi és Munkásvédelmi Szövetség Szegeden február 23—26 ig munkásvédelmi értekezletet tart. Az értekezlet célja az, hogy az erre hivatottak, a gyárvállalatok munkás ügyi intézői, megtanácskozzák az aktuális munkásvédelmi problémákat és a megbeszéléseken szerzett gaz dag tapasztalataikat munkahelyükön a köz érdekében — munkaadó és a munkavállaló — érvényesítsék. Az értekezletre, melyről bővebb felvilágosítás a polgármesteri hivatalban nyerhető, felhívjuk gyárosaink és nagyvállalataink figyelmét. A párkányi gyerekek és a csehek. Köztudomású, hogy a cse hek annak idején, uralomrajutásuk tizedik évfordulóján jubileumi iskolát építettek Párkányban. Ez a szio- váknyelvű iskola a tiszta magyar Párkány gyermekeinek elcsehesitesét szolgálta. Ebbe az iskolába járták a cseh tepelesek gyermekei, ebbe az iskolába kellett járniok azoknak a magyar gyerekeknek is, akiknek szülei csehszlovák állami szolgalatban állottak, vagy kenyerük révén bármilyen függő viszonyba kerültek a cseh uralommal és így elvárták és megkövetelték tőlük, hogy a csehszlovák iskolába járassák gyermekeiket. Ennek szomorú következményei mutatkoznak most, amikor a cseh iskolába járt mintegy hetven gyermek a felszabadulás után természetesen a magyar iskolába iratkozott és kiderült, hogy ezeknek a gyermekeknek magyar anyanyelvében és magyar tudásában, lelküle- tében mennyi kárt okozott a csehszlovák iskola. Még a tiszta magyar párkányi vidéken is, ahol pedig a megszállás előtt soha még csak nem is láttak szlovákot, ilyen erőszakos, lelkiismeretlen módon bántak a csehek a magyarsággal, a magyar nyelvvel és kultúrával, hát még azoson a helyeken, ahol a magyarság csak kis nemzetiség volt ! igaz, hogy akadt olyan magyar is, aki noha csehszlovák állami szolgálatban volt, mégis megpróbálta gyermekét magyar iskolába járatni. Ilyen volt az a vasúti pályaőr, akivel vasárnap beszéltünk a párkánynánai vasút állomáson. Ez az ember ráérő idejében boldogan fogadja azokat az esztergomiakat, akik régi emlékeiket keresve kisétálnak az állomásra s beszél a csehek húszéves garázdálkodásairól és arról, ahogyan berendezkedtek a „végállomáson*. Ez a muzslai magyar ember, akit vasúti szolgálatban ért a csehek bevonulása, elmondotta, hogy őt semmiképpen sem lehetett rábirni arra, hogy cseh iskolába Írassa fiát. — „Igaz, hogy aztán szálka voltam a szemükben 1“ — állapította meg végül mellét kidüllesztve. Levél a szerkesztőhöz. „Kedves Szerkesztő Ur! Lapja mindenkor biztosította az abban megtámadott félnek a védekezés jogát, ez alapon kérem soraim közlését: Mint a párkányi Futura esztergomi vá sárlója múlt év decembere óta minden vásári napon, így januar 21-én is délig, 3 kocsiról 1550 kg búzát vedem, —■ a tengerin kivül, — 20 pengő 50 filléres áron az esztergomi piacon. Az eladókat ismételten sorbajárva szólítottam fel a terményeik eladására, az átvétel helyének megnevezése mellett. A Futurát tehát a lapban közölt állítólagos 15 pengős búza eladásáért felelőssé tenni nem lehet, egy esetből levont következtess elhamarkodott, a cikkíró helytelenül támadja a vevő helyett a Futurát. Személyeskedése, a Futura esztergomi szervezésével hozható akaratlanul is összefüggésbe azáltal, hogy a bizományosi állásra pályázók egyikének egyéni érdekét akarja szolgálni a közérdek árnyékából. Teijes tisztelettel: Esztergom 1939. január 30. Váczy-Burány Ambrus oki. gazda.“ — E levélre cikkírónk vissza fog térni. Az istentiszteletekre nem vonatkozik a kormányzói rendelet. Kormányzói rendelet folytán ünne- pies alkalmakkor a Himnusz után a Rákóczi-induió egyiü szakasza következik. Ez a rendelet azonban nem vonatkozik az istentiszteletekre, amelyek keretében továbbra is csupán a Himnuszt kell énekelni. A Pesti Tőzsde új számában gróf Teleki Mihály földmivelésügyi miniszter, Jaross Andor felvidéki miniszter, Cseíneky Béla Losonc város polgármestere nyilatkoztak, Dr. Tóth László irt érdekes tárcát. A gabona- és értéktőzsdéről, fontos személyi változásodról, a textil, biztosítási, vegyészeti ipar, vidéki hitelélet köréből szenzációs híreket közöl a lap. Az inségmunkások lisztben is kérhetik bérüket.A népéielmezés javítása érdekeben nagyjelentőségű rendeletet adott ki a földmivelésügyi miniszter. Az alispánoknak ás a polgármestereknek megküldött rendelet értelmében a téli inségmunkát végző munkások kérhetik, hogy a lakóhelyükön kifizetésre kerülő napszámbérük egyrészét lisztben kaphassák. A rendelet azáltal, hogy a kenyérgabona belső fogyasztását emeli, nemcsak közigazgatási szempontból nagy jelentőségű, hanem a vámőrlés utján nyert olcsóbb liszt nyújtásával tulajdonképen a munkások bérjövedelmét fokozza, ugyanakkor a legrosszabbul táplált nópré- tegek élelmezésének megjavításával egyik legégetőbb szociális problémák megoldását elősegíti. Közgyűlés a Szentgyörgymezői Olvasókörben. AzEsztergom-Szent- györgymezői Kát. Olvasókör február 2-án, Gyertyaszentelő Boldogasszony ünnepén, d. e. 11 órakor tartja évi rendes közgyűlését. Soffőrtanfolyam. Az Állami gépjáróműve zetőkópző (soffőr) tanfolyam a m. kir. Technológiai és Anyag- vizsgáló Intézetben (Budapest, VIII., József-kőrút 6.) III. 13-án este 5 órakor nyílik meg. Beírás- és a felvételhez szükséges űrlapok kiadása naponta d. e. 10—12 óra között az igazgatósági irodában. Igazgatóság. Magánnyomozó iroda. Szabó Albert nyugalmazott detektivfelügyelő m. kir. államrendőrség által engedélyezett magánnyomozó irodája Esztergomban, Deák Ferenc-u. 15. sz. alatt. Megfigyel, informál, kényes természetű ügyekben nyomoz, okmányokat beszerez, ismeretlen helyen tartózkodó vagy eltűnt egyéneket felkutat, úgy bel- mint külföldön. A ródiógólem bemutatkozik. Rendkívül érdekes, illusztrált cikkben számol be a Tolnai Világlapja legújabb száma August Huber svájci rádiómórnök rövidhullámokkal irányított éneklő, beszélő, dolgozó két- méter magas rádiógóleméről. A legkiválóbb magyar irók novelláin, a rendkívül érdekes cikkek dús során és a nagyszerű folytatásos regényen kivül közel száz pompás képet talál az olvasó a népszerű képeslapban. Tolnai Világlapja egy száma 20 fillér. Az udvarias Amerika. Rendkívül érdekes képekkel illusztrált cikket közöl erről a Délibáb új száma, amely nagy terjedelemben és gazdag tartalommal jelent meg. Pompás illusztrált rádióműsorokat, egyfelvonásos színdarabot, premierbeszámolót, színházi pletykákat, nagyszerű filmrovatot és több mint száz szebbnél-szebb képet talál az olvasó a népszerű színházi képeslapban. A Délibáb egy száma 20 fillér. Adakozzunk a belvárosi plébánia-templom berendezésére. Anyakönyvi kivonat Születések : Adorján László rk. ny. máv. altiszt fia. — Varga Gyula rk. fatelepi munkás fia. — Rády Endre rk. gyógyszerész fia. (Párkány). — Debnárik Géza rk. kőművessegód fia. — Meszes Magdolna rk. gépész leánya. — Szőllősi Mária rk. cseléd leánya (Kesztölc). — Kele József rk. kertész fia. — Oberfrank Lajos rk. kosárfonó mester fia. — Dudás László rk. kőművessegéd fia. —- Juhász László rk. máv. pályamester fi*. — Puiz György rk. iskolaszolga fia. — Haseiböck Irma rk. cukrászsegéd leanya. — Rapavi István rk. ácsmester fia. — Újvári László rk. napszámos fia. — Vagvölgyi Imre rk. kőművessegéd fia. — Kovanecz Miklós rk. m. kir. erdőőr fia. Házasság: Bartal Lajos rk. biztosítási üzletszerző és Dadai Erzsébet varrónő rk. — Pataki Ferenc rk. asztalosmester és Csókás Viktória rk. — Charus Rezső rk. m. kir. főhadnagy és Ticserics Margit rk. —- Balogh Lajos rk. erdész és Benes Mária rk. — Bélák Pál rk. honvéd gyalogos óa Adamcsy Irén rk,
