Esztergom és Vidéke, 1939
1939 / 19. szám
2 1939 március 9 ESZTERGOMI «■ VIDÉKÉ nek módosítása a légoltalmi igényeknek megfelelően. Dr. Darvas Géza: Szükség van nyilvános óvóhelyekre, hogy az utcán tartózkodó lakosság minden időben és minden alkalommal biztonságot találjon. Vitéz Dudás László : A megfelelő intézkedéseket a város folyamatba tette. Elhatározta a közgyűlés, hogy a Szent István városrészben aO.OOO P államsegéllyel épülő utakhoz megveszi a szükséges ingatlanokat mintegy 3000 P ériékben, a feleslegessé váltakat pedig eladja a Salgótarjáni Kőszónbánya R. T. nek. Elfogadták a Koloskórház sebészeti pavilonjának átalakítási munkálatairól szóló végszámlákat. Az építéseknél mintegy 7000 P-ős hitel- túllépés történt az időközben szükségessé vált munkák elvégzésére. A napirend további pontja volt a polgármester bejelentése arról, hogy a varmegyei alispán dr. Kovács Zoltánt nevezte ki a Koloskórház üresedésben lévő segédorvosi állására. Elfogadták az 1937—38 évi ínség- enyhítő munkáról szóló bejelentéseket és elszámolásokat, továbbá az 193ö—39. évi inségmunkatervezele- ket és költségvetést. Megszavaztak, Deseő Győzővel az Idegenforgalmi Hivatal vezetőjével kötendő szerződést. Vitéz Szívós- Waldvogel József ezzel kapcsoiatoan a túlnosszu szerződési időtartamot kifogásolta. Tudomásul vette a közgyűlés, hogy mivel Horváth Zoltannénak penztar- ellenőri állásra vaió megválasztását a m. kir. Közigazgatási Bíróság megsemmisítette, a nevezett pedig újrafelvéteii keretemmel élt es a minősítési kellékekre vonatkozóan legfelsőbb kormányzói kegyelemért folyamodott, s amíg a leltoiyamo- dások érdemi elintézést nyernek, addig Horvath Zoltannét bízzak meg a pénztarellenóri teendők szamtiszti minőségben való ellátásával. Ezután határozatott hozott a képviselőtestület, amelyben Schlachta Erzsébet szolgálati viszonyát és illetményeit szabályozta. A polgármester a kórházgondnoki állásra dr. Bády István eddigi kor- házgondnokheiyeitesí nevezte ki, a temeiőfeiügyeíői kertészeti teendők1 ellátásával pedig ifj. Mráz Gyula műkerteszt bízta meg. Ezzel kapcsolatban dr. Felber Gyula indítványozta, hogy az uj temetői rendre a város a iegszigorúbb felügyeletet gyakorolja, dr. Etter Jenő pedig kifejezte annak ., szükségességét, hogy a város bizottságot küldjön ki, hogy a 32 évi lejárati idő után egyes, a város történelme szempontjából értékes sírokat ne rombolják le. A képviselőtestület ezután kisebb jelentőségű foiyóügyeket tárgyalt. Polgári fiúiskolát Esztergomnak Igen tisztelt Szerkesztő Úr I Bizonyára szintén hallott róla, hogy a párkányiak polgári iskolát akarnak gyermekeik számára létesíteni, amelybe nemcsak Parhányból, hanem a környékbeli falvakból is felvennék a tanulni vágyó ifjakat. Ha ez megvalósulna, akkor az a helyzet állna elő, hogy Esztergomból, a hires iskolavárosból Párkányba járnák polgári iskolába a fiúk, — egyszerűen azért, mert itt helyben nincs polgári iskola. Hogy milyen nagy szükség van Esztergomban egy polgári fiúiskolára, mutatja az a körülmény is, hogy egész sereg tanuló jár Esztergomból Esztergomtáborba, sőt Pilis vörösvárra polgári iskolába. De egy kis józan meggondolás is rávezet bennünket arra, hogy Esztergom igen-igen nélkülözi a polgári fiúiskolát. Hol tanuljon, hol művelődjön az a nagyszámú fiúsereg, amely gimnáziumba nem jár ? 1 Nem jár pedig nemcsak azért, mert nincs módja a középiskolai tandíjak és egyéb költségek viselésére, és nemcsak azért, mert nem rendelkezik azokkal a képességekkel, amelyek az ottani tanulmányok végzéséhez szükségesek, hanem azért, mert másirányú (gyakorlati, ipari, közgazdasági sibL,) képességekkel és hajlamokkal rendelkezik, amelyek a nemzet boldogulása szempontjából nem alábbvalóak a tudományos képességeknél. Hol készüljön, hol végezze előtanulmányait ez az ifjúság, amely pedig majdan a város polgársága, nak zömét, az önálló keresetű, független egzisztenciákat teszi. (Az iparostanulóság — amely fizikai munkával is jár — a 12—14 éves fiúnak még nem való, viszont ma már az iparostanulónak is el kellene végeznie a polgári iskolát.) Különben is vitán felül áll Esztergomban a polgári iskola szükségessége. A nagyközönség, a művelődni, tanulni akaró ifjúság nagy részének első és legsürgősebb érdeke ma az esztergomi polgári fiúiskola létesítése. És pedig nemcsak azoké, akik most naponta nagy utakat megtéve a Táborba és Vörösvárra kénytelenek kijárni, hanem azoká is, akik szívesen járnának a polgári iskolába, ha volna a városban. — Tisztelettel: egy régi olvasója. I Dr. BOTT NiílDOR | Rótt Nándordr. veszprémi megyéspüspök f. hó 3-án, pén eken influenza folytán fellépett szivgvengeség ko vetkeztében elhunyt. Halálával nemcsak egyházmegyéjét érte súlyos veszteség, de as egész magyar katolikus Egyházat is, mert elhunytéval egy buzgó, cselekedetekben gazdag, imádságos lelkű papi ólet záródott le. Halálhíre Esztergomban is megdöbbenést és mély részvétét keltett, mert az elhunyt főpap itt kezdte papi éleiét, az esztergomi szemináriumban, mint tanulmányi felügyelő, később mini teológiai tanár és az észíergorni kanonoki stal- lurnból került a veszprémi egyházmegye élére. Áldásos működésére, kedves papi egyéniségére még sokan emlékeznek városunkban. Rótt Nándor 1869 december 23-án s ületett Bodenstadtban. Középiskoláit a budapesti piaristáknál és az esztergomi bencésgimnáziu nban, teológiai és filozófiai tanulmányait a római egyetemen végezte. Rómában avatták doktorrá és szentelték pappá 1896. okt. 28-án. Első állomása az esztergomi szeminárium volt, melynek tanulmányi felügyelője volt, főiskoláján pedig a teológiát tanitotta. 1902 ben udvari káplán és a bécsi Augusz tineum igazgatója, 1904-ben pápai kamarás, 1908 bán esztergomi pre- látus-kanonok, 1911 ben a budapest központi papnevelő intézet kormányzója lett. 1917. májusában nevezték ki veszprémi püspökké. Kétévtizedes főpásztori működése a legnehezebb időkre esik, mégis tele van alkotásokkal. Uj plébániák léte sitóse, a kisszeminárium megalapi tása, a balatoni paszioráció megszervezése, s hévízi otthon beteg papjai gyógyulására, a papi-nyugdijintézet felerősítésére létesített F^rdinand-alap mind emlékét őrzik egyházmegyéjében. Hitélet terén is bőkezű áldoza tokát hozott pl. népmisszió tartására, a szentév alkalmából hatalmas templomot építtetett Veszprémben. 1936-ban, 40 éves papi jubileuma alkalmából Rómába utazott, ahol első miséjét is bemutatta. Útjában szélütés érte, melyből nehezen épült fel. Tavaly kérelmére koadjutort kapott, dr. Tóth Tihamért, aki a kormányzás gondiait levette a főpásztor vállairól. A sümegi kastélyban pihent a fáradt, gyengélkedő püspök azóta, múlt hónapban ment vissza palotáiéba, hogy gyógyulást keressen ba jára, amelytől most a halál megváltotta. Az elhunyt püspök temetése hétfőn volt a veszprémi székesegyházból, ahol dr. Tóth Tihamér veszprémi megyéspüspök nagy segédlettel ünnepélyes gyászmisét celebrált. A gyászmise befejezése után a főpapi temetéseknél szokásos ötös ab- szoiució után a Boldog Margit templomba vitték, ahol végső beszentelés mán a kriptában helyezték el dr. Rótt püspös koporsóját. Rögtön a temetés után a templomban mutatták be a „Gloriosum“-szentmisét. A temetésen a hercegprímást dr. Mesz- lényi Zoltán felszentelt püspök, a főkáptalant dr. Tóth Kálmán preláíus- kanonok képviselte. ái esztergomi középiskolások kardvívó-versanye A ferences gimnázium rendezésében az idén első Ízben került sor az esztergomi középiskolások kardvivó- versenyének lebonyolítására. A rendező gimnázium e versenyre minden esztergomi középiskolához elküldte a meghívását. A bencés gimnázium a közbejött akadályok (a versenyzők megbetegedése) miatt a már beadott nevezését visszavonta, a tanítóképző a vívásnak csak ez évben történő beveze/ése miatt nem nevezett. így a versenyen a városi Szent Imre gimnázium egy csapata és a ferences gimnázium két csapata vett részt: az egyéni versenyre pedig mindkét gimnázium részéről 5—5 vivő jelentkezett. A csapatversenyek február 25 én, az egyéniek február 28 an folytak le. A zsűri tisztét Ajtai János, Bornemissza Gyula, Patyi Karoly és dr. Szőllősi István vállaltak és azt kifogástalanul, közmegelegedésre vezették le. A csapatverseny eredménye a következő : 1. a ferences gimnázium a) csapata lett (Branyiczky, Kovács, Ni- csovics, Zik«) 2 győzelemmel. 2. Szent Imre gimnázium csapata (Csery, Krecsányi, Riedl és Tihanyi) i győzelemmel. 3. Ferences gimnázium b) csapata (Nagy Béla, Radnóthy, Somogyi, Zala). Részletes eredmények: Ferences gimnázium a) — Szent Imre gimnázium : 14:2. (B anyiczky, Kovács, Nícsovics 4—4 győzelem, Zika 2 győzelem ; illetve Krecsányi és Riedl I—1 győzelem. Szent Imre gimn. — Ferences gimn. b) 10 : 6. (Krecsányi 4 gy., Riedl 2 gy, Ti hanyi 2 gy, Kálmán 2 gy., illetve Radnóíhy 2 gy., Velenczey 2 gy., Nagy Bé,a I gy., Somogyi 1 gy. Ferences gimn. b) — Ferences gimn. b) 12.4. Nicsovics, Branyiczky, Kovács, Zika 3—3 gy., illetve Radnóthy 3 gy. és Velenczey 1 gy. Az egyéni versenyben Esztergom város 1938—39. évi középiskolás bajnoka : 1. Nicsovics György ferences gimn. Vili. o. t. 8 győzelem 21 kaptus. 2. Branyiczky László ferences gimn. Vili. o. t. 8 győzelem 25 kap- tus. 3. Kovács Zoltán ferences gimn. VI. o. t. 7 győzelem 4. Krecsányi Kálmán Szent Imre gim. VI. o. t. 5 győzelem 28 kaptus. 5. Zika Károly ferencs gimn. VII- o. t. 5 győzelem 29 kaptus. 6. Riedl László Szent Imre gimn. VII. o. t. 33 kaptus. HIHEK A nagyböjti ének, amely a keresztfáról szól és amelynek szomorú hangulata most betölti templomainkat , elkísér bennünket a mindennapi életbe is — koratavaszi reménykedéseink és bizakodásaink utján. Elkísér bennünket és komoly gondolatokat ébreszt arról, hogy elveszítettünk valamit, ami szivünknek telkünknek nagyvn értékes és amit minden áron vissza akarunk szerezni. Erezzük, hogy a magánéletből és a közéletből egyaránt hiányzik valami, ami nélkül pedig nem találunk nyugtot, nem érezzük jól magunkat semmiféle társadalmi egyesületben, semmiféle közéleti munkakörben, sehol — csupán a kereszt lábánál, ahol azután megnyugvást és vigasztalást talál a békét kereső ember és a meghajszolt lélek. Tudjuk és érezzük, hogy valami hiányzik, amely nélkül nyughatatlanok, boldogtalanok és békét lenek, vagyunk, amely nélkül hidegen járunk egymás mellett, felületesen ismerjük es kezeljük embertársainkat, látszatra végzünk közéleti munkát, csak szemtől-szembe mondunk szépet és jót, külszinesen élünk, kül- szinesen cselekszünk. De tudjuk és érezzük azt is, hogy nem elég csak a keresztfánál vigasztalódni és hogy jó volna, ha a kereszt lábánál szerzett béke és nyugalom velünk maradna a mindennapi eletben is. Szóval: ha nemcsak a keresztfánál, hanem az életben is megtalálnánk azt, amit könnyelműen elveszítettünk és ami most társadalmi és közéletünkből hiányzik. Ugyan mi lehet ez, mi más ha nem a jóság tiszta lelkiismerete, a hit, bizalom és őszinte megbecsülés embertársaink és a közéleti munka iránt ?! S ugyan miért hiányzik mindezt Erre is felelnünk kell lelkiis- mereivizsgálattal, bánattal és erős- fogadással idekinn, amíg odabenn a templomban búg a nagyböjti ének. Kunder miniszter mondja az ünnepi beszédet a márc. l5*iki ünnepi vacsorán. Az Esztergomi Polgári Egyesület minden évben megrendezi 48 as honvédeink dicső emlékezetére az ünnepi vacsorát. Ez évben is megrendezi ezen ünnepi vacsorát az egyesület, melyen az ünnepi beszédet Kossuth-serleggel a kezében dr. Kunder Antal ipari-, kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter, városunk országgyűlési képviselője vállalta, kit erre az egyesület Budapesten küldöttség útján kért fel. A meghívók a napokban mennek szét. Tekintettel az illusztris ünnepi szónokra, a vacsora iránt igen nagy érdeklődés mutatkozik, ezért a rendezőség már most felkéri mindazokat, akik a vacsorán részt óhajtanak venni, hogy a kibocsájtott iveket mielőbb Írják alá, mert a helyelosztásnál csak azok helyéről tud gondoskodni, ki megváltotta étjegyét. Az ünnepi vacsora március 15-én, szerdán este 8 órakor lesz a Magyar Király nagytermében, mely áll vegyes sültből körítésekkel, kenyér- és vegyes rétesből. Ára 1.60 P a ki* szolgálással együtt.
