Esztergom és Vidéke, 1939

1939 / 18. szám

HATVANADIK ÉVFOLYAM 18. SZÁM. VASÁRNAP, 1939. MÁRCIUS 5 Szerkesztőség, kiadóhivatal: Simor-u. 20 Keresztén? politikai és társadalmi lap Előfizetési ár 1 hóra : 1 Dengő 20 fillér Megjelenik hetenkint kétszer Csütörtökön 10, vasárnap 16 fii. Az esztergomi Te Deum még egy külön bensőséges hanggal gazdagabb az összes hálaadások között, amelyek ma a világegyház katolikusainak szivét eltöltik. Pacelli biboros, aki Isten kegyelméből mint XII. Pius pápa Szent Péter örökébe ült és a pápai trónon Krisztus egyházának látható feje lett, tiz hónappal ezelőtt mint a pápa követe itt járt közöttünk. Itt láttuk fenséges szálfaalakját az ősi város falai között, itt lé­pegetett velünk mindnyájunk lelkesedésétől és szeretetétől kö­rülvéve a várúton fölfelé a Ba­zilikába a mi áldott Szent Job­bunk előtt, itt térdelt a Bazi­lika oszlopcsarnokában a bíbo­rosok között és láttuk komoly, átszellemült, mélységes megha- tódást tükröző arcát, amint imádkozó szemeit a magyar nemzet legszentebb ereklyéjén, az államalkotó Szent István Jobbján nyugtatta és itt járt, itt emelte áldásra kezét, itt fo­hászkodott velünk együtt a mi szépséges Bazilikánkban. Boldogan emlékezünk most vissza azokra a fenséges, lélek­emelő órákra, amelyek örökre feledhetetlenek Esztergomban, — és eszünkbe jut, hogy ami­kor Pacelli biboros minden más embert meghaladó, fenkölt, át­szellemült, imádkozó személyi­ségét szemtől-szembe láttuk, önkéntelen megéreztük szivünk­ben : ezzel a rendkívüli em­berrel, ezzel az aszkétaéletű szent pappal még nagy tervei vannak a Mindenhatónak. Sőt nyíltan megmondhatjuk ma már azt is, hogy sokan szóltunk egymáshoz igy : bizonyosan ő lesz az új pápa! Hála az Istennek : igy is lett és bekövetkezett az, amit ugyan nem tudtunk, de megérez- tünk. <j lett az új pápa, — és bocsássanak meg ne­künk, esztergomiaknak, a vi­lágegyház nagyjai, a katoliciz­mus szellemi és erkölcsi kitű­nőségei, akik most telve van­nak az új pápa dicsőítésével és keresik a legszebb gondo­latokat és formákat XII. Pius pápa ragyogó életének, fényes pályafutásának, eddigi áldásos munkájának és tökéletesen be­töltött feladatköreinek méltatá­sára, — hogy mi a világ sze­mében talán ezzel az egyszerű, igénytelen körülménnyel, de a mi szemünkben és reánk néz­ve, úgy érezzük, annál értéke­sebb ténnyel kezdjük a Te Deumot: Hála neked, Istenünk, hogy Szent Péter trónjára emel­ted, a világegyház fejévé, a világ első erkölcsi tekintélyévé rendelted Pacelli bíborost, aki mielőtt a Krisztustól örökölt hit, igazság és erkölcs hatal­mával, erejével és bátorságá­val elfoglalta a népek és nem­zetek fölött fehérlő trónt, ahon­nan a világ és az emberiség sorsát mozgató hatalmak szi­vébe lát és szándékait nézi, — itt járt közöttünk ezen, vérrel szentelt földön, megismerte és megszerette a magyart, megis­merte a magyar igazságot, látta a nehéz magyar sorsot és hi­vatást, megismerte nemzeti as­pirációinkat és Szent István or­szágának küldetését. Mielőtt XII. Pius megáldotta! a népeket és nemzeteket aj Ma már a közvélemény teljesen tisztában van azzal a nagy jelentő­séggel, amellyel az idegenforgalom minden vonatkozásban, akár anyagi, akár erkölcsi oldalait is nézzük a kérdésnek, rendelkezik. Országunkban a gazdasági dekon­junktúra idejében igen fontos és nél külözhetetlen jövedelemkiegészitő volt az idegenforgalom és ennek az egész ügynek nagy gazdasági jelen­tőségét legjobban a tavalyi év vége felé érezhettük, amikor a háborús válság, a nemzetközi feszültség való­sággal megbénította az idegenfor­galmat. Az idegenforgalom tehát szüksé­ges és fontos közgazdasági faktor, amelynek előnyeiről nem mondha­tunk le, de, mint minden, ami jőve deimet hajt, hasznot jelent, úgy az idegenforgalom is befektetést igé­nyel. Ma már minden országot járó tu­ristát, világot járó utast elkényeztet­tek ezek a legkülönbözőbb formában jelentkező befektetések és ha komoly, jövedelmező, értékes idegenforgal­mat akarunk, akkor ezekhez alkal­mazkodnunk kell. Esztergom minden létező külső idegenforgalmi adottsággal rendelke­zik, idegenforgalma is szépen fejlő­dik és a jövőnek is optimizmussal nézhetünk elébe. De amikor a jövő terveit szövö­getjük, nem szabad elfeledkeznünk arról a sok áldozatról, amelyet egyes intézmények — gondolunk elsősorban az Esztergomi Takarék­Szent Péter-templom erkélyéről „urbi et orbi“, Pacelli biboros mint a pápa követe már eljött hozzánk és megáldotta a drága magyar földet és hivő népét, megáldotta a magyar katoliciz­mus bölcsőjét és fellegvárát, a magyar művelődés, a szentist- váni Magyarország szülőváro­sát, Esztergomot, „Munka, igazság, béke!“ Ez XII. Pius pápa jelszava. Nem tagadhatja senki, hogy ennek a hármas programnak tiszta megvalósulása az emberiség boldogulását jelenti. Mi, magya­rok hiszünk és bízunk abban, hogy XIÍ. Pius igazságában a magyar igazság is benne van. Hála az Istennek, minden okunk megvan erre. Örvendező szívvel, hittel és bizalommal mondjuk el tehát a Te Deumot. Az ősi Esz­tergomból is elindul a szeretet és hódolat szava Róma felé, Szent Péter utódjához, XII. Piushoz: Fény nevére, áldás életére! pénztárra —városunk idegenforgalma érdekében hoztak. Esztergomban a Takarékpénztár és az idegenforgalom annyira össze forrott, hogy a kettőt egymástól el választani még gondolatban sem lehet. Mióta Esztergom idegenforgalma csiráiban felbukkanj ott láttuk a Ta karékpénztárt az első áldozathozók között. Hatalmas befektetésekkel, óriási áldozatokkal sietett Esztergom idegen- forgalmának segítségére és amikor az idegenforgalom még csak gyerek­cipőkben járt, ott láttuk a Takarék- pénztárt az esztergomi propaganda élén­Píakátjai, hirdetései, reklámjai meg jelentek Budapesttől kezdve az or szág leghíresebb részein, propagálva Esztergomot, városunkba híva az idegenek tömegeit. És hogy Esztergom ma az orszá gos közvéleményben úgy szerepel ahová érdemes eljönni, azt elsősor­ban ennek a propagativ tevékeny­ségnek köszönhetjük, j Más vonatkozásokban pedig soha sem szabad szem elől tévesztenünk azt a tényt, hogy a Bazilika, a Kép tár, az Árpádok palotája mellett a Strandfürdő az a komoly tényező amelyet az idegenek legszívesebben látogatnak meg. Tudjuk, hogy ezeknek a dolgok­nak a felemlitése nélkül is tisztában van a nagyközönség a Takarék- pénztárnak döntő, az idegenforga­lomban való nagyfontosságú szere pévei, mégis szükségesnek tartjuk Az Esztergomi Takarékpénztár tevékenysége az esztergomi idegenforgalomban ezeknek a faktumoknak újból és újra való hangoztatását. Mindezeken felül ott láttuk a Ta­karékpénztárt az áldozathozók kö­zött mindazon akciókban, amelyek a városszépítésre, csinosításra, rende­zésre irányultak. Házakat bontatott el, jövedelmező objektumokat veszített el, csakhogy a rendezési tervek minél tökélete­sebben, minél szebben megvalósul­hassanak. (Gondoljunk itt csak a régi gyógyszertár épületének, a Héviz- utcai stb. épületeknek a lebontására.) Bőkezűen adta adományait minden esetben, amikor városszépítésről volt szó, sőt mindezekben maga járt elől kezdeményezésével és jó példájával. A Takarékpénztár legújabb beru­házásai sem ismeretlenek a nagy- közönség előtt. A szálloda épületé­nek modern fürdőszobákkal, mellék- helyiségekkel való ellátása a Fürdő Szállót értékében korszerűvé emelte, a Ferenc József-úti térrendezéssel pedig városunk ezen útvonala is gyönyörű szinpompás parkot kap, ahol nemcsak az idegenek, hanem mi is szemgyönyörködtetve állunk meg pihenni. De hasábokon keresztül folytat­hatnánk a Takarékpénztár idegen- forgalmi létesítményeinek felsorolá­sát, mind zekre azonban a Strad- fürdő teszi a koronát, amelynek fe­lülmúlhatatlan értékét, pompásságát nemcsak a belföldiek, hanem a kül­földiek is megcsodálják. Számadatokat, pénzösszeget nem soro'.unk fei, hiszen aki eg/ kicsit lát, tisztában van azoknak csillagászati magasságával, de annál inkább fel kell említenünk Esztergom közönsé­gének elimerését és háláját a Taka­rékpénztár iránt, mert a közönség nagyon jól tudja, hogy a Takarékot befektetéseiben teljesen önzetlen cél vezeti, mert a befektetési összege k bankszerű jövedelmüket távolról sem hozzák meg. Csak rövid vázlatot adtunk az Esztergomi Takarékpénztár illusztris, nagyszerű, eléggé nem értékelhető idegenforgalmi tevékenységéről. Ez a tevékenység városunk idegenforgal­mában az a biztos, megnyugtató oszlop, amelyre eddig is támaszkod­hattunk és bízva a Takarékpénztár nobilitásában, a jövőben is támasz­kodhatunk. & 3 hónapos téli gazdasági tanfolyam záróvizsgája Múlt vasárnap fejeződött be az a téli gazdasági tanfolyam, amely még november 21 én kezdődött a Szent István iskoiaban. Harmincöt eszter­gomi gazda, — öreg, fiatal vegyesen, — számolt be arról, amit az elmúlt három hónap alatt tanult. Megjelent a vizsgán a gazdaérde­keket mindig szivén viselő dr. Ra- docsay László főispán, dr. Frey Vil­mos alispán, a város képviseletében dr. Brenner Antal főjegyző, a gaz­dasági felügyelőség; az alerdész szak­iskola vezetősége és sokan még, gazdák azonban többen lehettek volna. A vizsgán dr. Damjanovich Lajos miniszteri tanácsos elnökölt. JA hall-

Next

/
Oldalképek
Tartalom